Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-26-27 / 97. szám
Az ezredes úr megköszöni Horváth József fotó: gottváld A Rendőrség Napja központi ünnepségén a belügyminiszter ezredessé léptette elő Horváth Józsefet a főkapitány bűnügyi helyettesét. Huszonkét éve dolgozik a megyénél. A társadalmi tulajdon-védelem területén kezdte, majd nappali tagozaton rendőrtiszti főiskolás, utána kiemelt fővizsgáló, aztán ismét a tulajdonvédelem területén főnyomozó. A gazdasági rendészeten és a megalakuló gazdaságvédelmi osztályon helyettes vezető. 1992 végétől dolgozik jelenlegi beosztásában. — Az előléptetés - mint ahogy azt Ön mondta - nem kizárólag egyéni munkájának elismerése, hanem az Ön irányítása alatt álló megyei bűnügyi állományé is. Mi a Tolna megyei rendőrök sikerének titka? — Ennek sok oka van, de a lényeg a hihetetlen tenni akarása az állománynak. A viszonylag fiatal csapat a nélkülözhetetlen idősebbekkel ösz- szefogva éri el az eredményeket. Mindenki időt, fáradságot nem kímélve azon dolgozik, hogy a megszerzett közrend és közbiztonsági színvonalat megtartsa. — Milyen Tolna így alulnézetből? — Szerencsére a megyében nem kell évente mondjuk 20 emberöléssel és fegyveres rablással szembenézni, s a viszonylagos békés helyzethez szerintem az is hozzájárul, hogy a rendőri munkát a bűnözők is „elismerik”. — Ezt úgy érti, hogy visszatartó ereje van annak a tudatnak, hogy itt úgyis lebuknak? — Már több olyan bűnöző is elmondta, aki más megyében sorozat-bűncselekményeket követett el, hogy Tolna megyébe nem érdemes idegen bűnözőnek betenni a lábát, mert úgyis elfogják őket. — A nagyobb városokból sok bűnözőt kiszorítanak. Várható-e megjelenésük nálunk? — A tapasztalatok alapján azt mondhatom, hogy inkább csak átutazó jelleggel jelennek meg a megyébe máshonnét érkező bűnözők, itt nem tudnak „megtelepedni”. A statisztikák húsz éve azt mutatják, a bűncselekményt elkövetők nyolcvan százaléka megyei lakos. — Mintha kevés lenne a gazdasági jellegű bűncselekmény, vagy lebukás. — A látszat némiképp megtévesztő. A megyei vizsgálati osztályon évente 30-40 gazdasági jellegű bűncselekmény van. Jelenleg is húsz ügyben folytatunk eljárást. A nagy Tolna megyei olajos ügyek már bírósági szakban annak. Ezen túlmenően különböző pénzügyi ellenőrzési intézmények, szakhatóságok saját hatáskörükben is felderítetlen bűnügyeket, mint például a TB-tartozás, adócsalás, jövedéki visszaélések, s ezeknek csak egy része tartozik rendőrségi hatáskörbe. A gazdasági bűncselekmények nagy része megítélésünk szerint nem olyan, hogy a lakossági hangulatát jelentősen befolyásolná. A gazdálkodással ösz- szefüggő csalások, mint például a jogtalan ÁFA-vissza- igénylések más bűncselekmény-kategóriában jelentkeznek. Országosan a csalások száma közel 200 százalékkal emelkedett, a megyében ez kisebb ütemű. — Milyen alapvető gondokkal küszködnek a rendőrök munkájuk során? — A technikai felszereltségünk elavult, a gépjárművek elhasználódtak. Az idei béremelés némiképp csökkentette az egzisztenciális problémákat, de ez korántsem nevezhető optimálisnak. Országosan elszaporodtak az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények, a fegyverhasználat, miáltal a rendőrök élete, testi épsége nagyobb veszélynek van kitéve, mint eddig valaha is volt. — Akkor hát mi a szép, mi az érdekes ebben a munkában? — Nehéz elmondani. Aki azonban egyszer megszerette ezt a munkát, az minden egyes ügyben lát valami újat, érdekeset. Az eredményes befejezés pedig öröm és siker a rendőrnek. — Milyen a kapcsolata az ügyészséggel? — Úgy érzem, hogy már akkor jó volt, amikor a vizsgálati osztályon dolgoztam. Ma is kifogástalan ez a munka- kapcsolat. A több száz emlékezetes eset kapcsán emberileg is közel tudtunk egymáshoz kerülni. — Mi az, amit még feltétlenül szeretne elérni? — Szakmailag azt szeretném, ha megyénk továbbra is az országosan elismertek közé tartozna, s ezt a munkát a megye lakossága is elismerné. — Van-e valami, amit fontosnak tartana elmondani? — Ez a munka sosem volt könnyű és nem igazodott a hivatali időbeosztáshoz. Ráadásul már megjelentek a szervezetten elkövetett bűncselekmények, ami nem könnyíti meg a bűnüldözők életét. A megye rendőri állománya esetenként önmagát nem kímélve dolgozik, áldozatvállalása nélkül nem tartana itt a megye. Éjjel-nappal mennek a fiúk és ez sajnos, sokszor a család rovására megy. Szeretném megköszönni valamennyi rendőrcsalád segítségét, türelmét. Megfelelő családi háttér hiányában pedig sem én, sem egyetlen kollégám nem lenne képes feladatát maradéktalanul ellátni.-iAz Év Tolna Megyei Rendőre: Hegedűs Endre Akinek kihívást jelent a bűnügy A Rendőrség Napjának kiemelkedő eseménye az Év Tolna Megyei Rendőre díjának átadása. A díj harmadik alkalommal kerül kiosztásra. Idén a kitüntető címet a személyi állomány javaslatát figyelembe véve a kuratórium a bűnügyi kategóriában Hegedűs Endre rendőr-alezredesnek, a Szekszárdi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetőjének ítélte. Az alezredes 26 éve dolgozik a Várközben. Felesége a Tolna Megyei Agrárkamaránál gazdasági vezető, két felnőtt gyermeke van, 22 éves lánya a Tolna Megyei Fordítóiroda vezetője, 25 éves fia ügyvezető egy kft-ben. Felkérésre lett rendőr Hegedűs Endre 1971-ben, 23 évesen, „felkérésre” lett rendőr. — Az érettségit követően műszerészként helyezkedtem el a szekszárdi Mezőgép Vállalatnál. A katonaságon - ahol BM cégnél szolgáltam, tartalékos tisztképzőt végeztem - akkor már túl voltam. Egy éve dolgoztam újra, amikor megkerestek, hogy lenne-e kedvem nyomozóként a városi kapitányságon dolgozni. Beleegyeztem. Azóta eltelt 26 év, az ifjú nyomozóból 1980-ban KMB alosztályvezető lett, 1991-ben pedig kinevezték bűnügyi osztályvezetőnek és a városi kapitány helyettesének. Időközben elvégezte a rendőrakadémiát, majd a rendőrtiszti főiskolát, munkájáért számtalan dicséretet, kitüntetést kapott. Tavaly a Magyar Köztársaság Arany Katonai Érdemkeresztjét vette át Kuncze Gábor belügyminisztertől. — Kevés rendőr van, aki ennyi időt egy munkahelyen tölt el. — Hűséges típus vagyok - neveti el magát az alezredes. - Hívtak többször máshová, magasabb pozícióba a megyéhez, de nem mentem. Szeretek itt a Várközben dolgozni, szerintem itt folyik az igazi érdemi munka. Változó körülmények — Az eltelt 26 évben valamilyen szinten mindig bűnügyekkel foglalkozott. Nem unta meg? — Nem, számomra mindig megfejteni való kihívást jelent egy-egy újabb bűnügy. Nincs annál nagyobb boldogság, mint amikor a nyomozó megtalálja az elkövetőt, akár egy tyúkot lopott az el, vagy több milliós bűnügyben gyanúsított. — Hány ember tartozik a bűnügyi osztály vezetőjéhez? — A tolnai kirendeltséggel együtt 54. A bűnügyi osztály vezetője 54 rendőr tevékenységét irányítja. Hozzám tartoznak ezen kívül a körzeti megbízottak és a bátaszéki őrs bűnügyi munkájának felügyelete. — Változott-e és mennyiben az elmúlt években a rendőri munka? — Ahogy átalakult a társadalom, úgy változott a rendőrök munkája is. Nehezebb a dolgunk, mint korábban, szervezettebb a bűnözés, egyre kevesebb nyomot hagynak maguk után az elkövetők, ezért kellene a fejlett technika, ami jelenleg nincs. Látott már bűnözőt autó, mobil telefon nélkül? Ugye, hogy nem, nekünk pedig még egy személyi hívónk sincs. Nagyon szükség lenne fejlesztésre, mert csak mi látjuk, hogy mennyivel többre lennénk képesek. Hatszáz folyamatos bűnügyünk van, még az a szerencse, hogy elhivatott, tehetséges emberek dolgoznak nálunk, ez ami átsegít a nehézségeken. Szuper alparancsnokaim vannak, Robi, Rózsika, Peti, a nyomozók fele fiatalabb a fiamnál. Nem bánja — Mit tart legnagyobb szakmai sikerének? — Amit elértem mindent. Külön örülök annak, hogy az Év Szekszárdi Rendőre címet a bűnügyi állomány szavazata alapján kaptam meg. De épp ilyen sikernek tartom,'hogy erről az osztályról került ki a dombóvári városi rendőrkapitány és bűnügyi osztályvezető csakúgy, mint a tamási városi kapitányság bűnügyi vezetője. — Nem bánta meg, hogy rendőr lett? — Soha, bár amikor a Mezőgéptől átjöttem a Várközbe, a 7000 forint fizetés helyett 2700 forintot kaptam. Nagy segítséget jelentett a feleségem, aki mindig támogatott. Biztos családi háttér nélkül ezt a munkát nem lehet jól végezni. — Kikapcsolódás? — A palánki hegyen van szőlőnk. Ha a tanya elé kiülök, mindent elfelejtek. /. kováts Hegedűs Endre fotó: gottváld Fontos, hogy emberileg elfogadnak Gecséné Slarku Szilvia gyors- és gépíróként kezdett dolgozni a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályán. Volt segédelőadó, majd a rendőrtiszti főiskola elvégzése után előadó az igazgatásrendészeten, később főelőadó, majd kiemelt főelőadó. A bonyhádi rendőrkapitányságon hét éve dolgozik igazgatásrendészeti csoportvezetőként. Az Év rendőre kitüntetés nagyon sokat jelent a számára. Amikor azzal provokálom, mennyire unalmas lehet az igazgatásrendészeten dolgozni, az osztályvezető szeme felragyog és izgatottan kezd arról beszélni milyen érdekesek az emberek. Sokszor előfordul, hogy azért kell az ügyfeleknek jönniük, mert bajba kerültek: elveszett a személyi igazolványuk, ellopták egyéb irataikat. Ilyenkor elmesélik, hogy történt. Van úgy, hogy az ügyintézőnek sírják el a bánatukat. Türelmesen meg kell hallgatni őket, és a lehető legudvariasabban kell velük foglalkozni. És egyáltalán: mindenkivel igen figyelmesnek kell lenni. — Önről azt mondják, hogy precíz, következetes. A beosztottjaitól is hasonlókat követel? — Elvárom, de ezt nem úgy kell képzelni, hogy ott állok a sarkukban, és kikényszeríteni belőlük, hogy így dolgozzanak. Aki nálunk van, érzi, hogy egy színvonalnak meg kell felelnie. Tehát a kollégáim maguk is igényesek a munkájukra. — Önök szabálysértésekkel is foglalkoznak. Mit tapasztal, mennyire vagyunk mi állampolgárok fegyelmezettek? — Ha a hatóság oldaláról közelítem meg a kérdést, akkor azt mondhatom, hogy, ha nem is jelentős mértékben, de növekszik a szabálysértések száma, és ez évek óta tartós tendencia. Magánemberként ennél sokkal többet is tudnék mondani. Úgy látom, sokan fittyet hánynak a szabályokra, például ott hagyják a kocsijukat, ahol tilos megállni - mert akadályozza a forgalmat - de vannak, akiket ez láthatóan egyáltalán nem zavar. Nekünk nem célunk a büntetés, hanem eszközként használjuk fel arra, hogy a közösségi normákat mind jobban betartsák az emberek. — Ön most ismét tanul. Miért? — Valóban. A Janus Pannonius Tudományi Egyetemen most kezdtem el a rendőrtiszti átképzőt, ahol nyolc félév alatt lehet jogi diplomát szerezni. Nehéz lenne pontosan megmondanom, hogy miért is kezdtem el. Úgy gondolom, nem árt, ha az ember minél jobban felvértezi magát ismeretekkel. — Amikor nem dolgozik és nem tanul, mivel foglalkozik? — Kertes házban lakunk, szeretem az otthoni munkát, van egy tizenhárom éves lányom, vele sokat foglalkozom. Nagyon szeretünk a férjemmel horgászni... — Valóban? A nők körében ez elég ritka. — Horgászegyesületi tag is vagyok. A szomszédunk hívott el bennünket, eleinte vittem még könyvet magammal a vízhez, aztán egyre jobban érdekelt a pecázás. A lányommal együtt tettük le a horgász vizsgát. — Az Év rendőre kitüntetés mit jelent az Ön számára? — Amikor megtudtam, nagyon meglepődtem, nagyon örülök neki. Rendkívül nagy elismerésnek találom, talán a legnagyobb, amit az ember az életben elérhet. — Miért ennyire fontos? — Mert ebben benne van a kollégák véleménye, tehát ez számomra azt jelenti, hogy a környezetemben emberileg is elfogadnak. Ez az ami igazán fontos. Hangyái Gecséné Slarku Szilvia, az „Év rendőre”
