Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-25 / 96. szám
BUKOVINA FESZTIVÁL A VÖLGYSÉGBEN (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. ÁPRILIS 25. PÉNTEK ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM Palánk! ti. 1. Kft. Telefon: 74/315-611. mám mÊmmmmmmmmÊÊÊÊÊmmmi Röviden Fejlesztési kérdésekről döntenek ma, azaz pénteken este, a bogyiszlói képviselőtestület ülésén. A faluvezetők módosítják a község szociális rendeletét is. A megyei agrárkamara április 28-án, hétfőn Pakra hívja össze a mezőgazdasági bizottsági ülést. Helyszín, a polgár- mesteri hivatal, este 7 órai kezdettel. Téma az adó és a társadalombiztosítási változások. A kistormást óvodások budapesti kiránduláson vettek részt szerdán. A gyermekek számára nagy élményt jelentett a városligeti program, benne az állatkert meglátogatása. Pakson, a Móra Ferenc Általános Iskola könyvtárában tartja ma délelőtt ülését a Tolna Megyei Iskolaigazgatók Egyesülete. Téma a megye közoktatás fejlesztésének tervezete. Kövérek - soványak labdarúgó mérkőzést rendeznek Pakson szombaton délután 17 órakor a PSE sporttelepén a Föld napja alkalmából. A lengyelországi német kisebbség képviseletében érkezett a hét elején Szekszárdra két pedagógus. A hét végéig itt tartózkodó vendégek a Dienes Valéria Általános Iskolában (Grundschule) ismerkednek a helyi német tanítás sajátosságaival, illetve nagymányoki és pécsi szakmai kirándulások segítségével gyűjtenek tapasztalatokat. Mesemondok a gyermekkönyvtárban A népi kultúrát megismertető program keretében pályázaton nyert pénzből hirdetett alsó tagozatosok számára mesemondó versenyt a megyei könyvtár gyermekkönyvtára. Az iskolai válogatások 18 legjobbja versengett tegnap délután Szekszárdon. A zsűri elnöke Kóka Rozália előadóművész, a Népművészet Mestere, Szabadi Mihályné és Hor- váthné Rikk Magdolna tanárok voltak. A magas színvonalra tekintettel két kategóriában díjazták a gyerekek teljesítményét. A mű-mese kategóriában első lett Lovász Krisztián Szekszárd, Babits iskola, második Huber Zsófia Tengelic, harmadik pedig Szilasi Szilvia Szekszárd, Dienes iskola. A népmese-mondásban első helyen végzett Huber Péter, Tengelic, második lett Neumayer Gábor, harmadik pedig Papp Bálint, mindketten a tamási Iles iskola tanulói. Az eredményhirdetés előtt Kóka Rozália mesélt a gyerekeknek. Bonyhádon teregették a szennyest Az egyik bonyhádi képviselő szerint a hidasi vegyiműveknél a garéihoz hasonló környezetszennyezés fenyegeti a térséget. Ez tegnap este hangzott el a bonyhádi önkormányzat képviselő-testületi ülésén. Ohnmacht György, a testület közrend- és környezetvédelmi bizottságának vezetője az ülésen bejelentette: dokumentumokkal tudja igazolni, hogy a Bonyhádi és Hidas közötti területen súlyos környezetszennyezés történt. Az „elpusztíthatatlan” rákkeltő hatású anyagokat - a képviselő szerint több, mint húszezer hordóval - évekig tárolták a térségben. A vegyiművek által tett eddigi védelmi intézkedéseket a képviselő elégtelennek tartotta. Később dr. Ábrahám János alpolgármester - aki egyben parlamenti képviselő is - kifejtette: előrébb tartanának már, ha az információkat Ohnmacht György hamarabb hozta volna nyilvánosságra. Az e témáról szóló vita lapzártakor még tartott. A testület a délután háromkor kezdődött ülésén beszámolót hallgatott meg a város közrendjéről és közbiztonságáról. (Folytatás a 4. oldalon) Testvérvárosi ünnep Szekszárdon Májusfát állítottak Iskolanapok Újdombóváron Szekszárd önkormányzata és a Szekszárd-Bezons Baráti Társaság szervezésében kétnapos ünnepség keretében erősítik meg az idén 30 éves testvérvárosi kapcsolatot. A francia vendégek április 30-án érkeznek 60 fős delegációval Szekszárdra és május 5-ig tartózkodnak itt. Május 3-án, szombaton gasztronómiai bemutatóra várnak minden érdeklődőt a Babits Mihály Művelődési Ház márványtermébe (erre a programra a következő telefonszámokon lehet bejelentkezni: Bodó Ágnes 411-133, dr. Fisi Istvánné 437-028, Wirth Já- nosné 313-979). A bemutató után 15 órakor kezdődik az ünnepi műsor a színházteremben. Az újdombóvári József Attila Általános Iskolának szép hagyománya, hogy április utolsó hetében iskolanapokat tartanak, s ezek kezdetét az intézmény udvarán megejtett májusfa állítás jelenti. Tegnap reggel - a munkarend változás miatt - három napig tartó programsorozat kezdődött az iskolában a májusfa állítás ünnepi és a gyerekek tapsától övezett szertartásával, illetve kis műsorral és a fa körüli tánccal. Egészen pontosan ennél szomorúbb apropóból, de méltó tisztelgéssel tett megemlékezés előzte meg a faállítást, hiszen egy évvel ezelőtt egy hét alatt három pedagógus halála keserítette meg a József Attila Napok előtti közvetlen időszakot. Az udvari ceremónia után a diákok és egy rajztanár munkáiból nyílt közel háromszáz darabos kiállítás az iskolában. A tárlat megnyitóján Weich József igazgató nem csak azt hangsúlyozta, hogy a kiállítás is jelképezi, hogy az iskola nyitott és szívesen mutatja meg önmagát így is, hanem arról is szólt, hogy jó érzés látni a képeket, hiszen azok a diákok szépérzékéről, lelki egészségéről egyaránt tanúskodnak. Az iskola magyar nyelv- és irodalmi munkacsoportjának szervezésében színes programokkal folytatódott a József Attila Napok rendezvénysorozata, amelyben ötödik osztályosok részére kiírt matematika verseny is helyett kapott. Ezen nem csak az iskola tanulói, hanem Dombóvár minden általános iskolája és számos Dombóvár környéki település diákjai is részt vettek.- nagy Sajtótájékoztató a DB-ügyről Dr. Józan-Jilling Mihály, sajtótájékoztatót hívott össze tegnap, mint a Magyarországi Németek Országos Ön- kormányzata alelnöke, a megyében működő német kisebbségi önkormányzatok szövetségének ügyvezető elnöke. Tájékoztatójában ismertette a Német Színház vezető-váltásának előzményeit, s a tényt, hogy a tegnapi megyei közgyűlésre - az erről szóló tudósítás a 3. oldalon olvasható - sem őt, sem Frigyesi Andrást, a színház jelenlegi igazgatóját nem hívták meg. A helyzet kialakulásához, véleménye szerint hozzájárult, hogy a nemzetiségi törvényből hiányzik a kisebbségi önkormányzatok középszintje. A megyei önkormányzat, a német kisebbségi önkormányzatok megyei szövetséggel kötött együttműködési megállapodásban vállalt egyeztetési kötelezettségét nem teljesíti. Frigyesi András elmondta, hogy a közgyűlésen, „az utolsó szó jogán” ismertetni akarta levelét a képviselőkhöz, de ezt 13-13 arányban leszavazták. A levél lényege, hogy a közgyűlést félretájékoztatták, a revizori jelentések alaptalan állításait már megcáfolta, igazgatói pályázatának sorsáról hivatalos értesítést nem kapott. Claudia Novotnit, akit a közgyűlés ideiglenesen megbízott az igazgatói teendők ellátásával ő hívta Szekszárdra rendezni, személyes kapcsolatuk jó, de az ő alkalmazásának bér, útiköltség és tolmács vonzata a mai bérköltségnél nagyobbak lesznek. Lelki gondozás és szociális program Irányi Gábor metodista lelkész, a fővárosi szociális központ igazgatója volt tegnap este a szekszárdi Liberális Klub vendége. Az ismert hajléktalan-gondozót előadása előtt kérdeztük.- Mi volt az az élmény, ami miatt a hajléktalan-gondozás ügyét választotta? — Nagy-nagy, 11 gyerekes családban nőttem fel, amelyhez ma már 46 unoka is tartozik. Anyám pedagógus, apám lelkész, a család légköre hozta, hogy mindenki szükségleteit legalább elemi szinten ki kell szolgálni. Apám a nagy tiszai árvíz idején a templomot az árvízkárosultaknak megnyitotta, anyámnak voltak minden héten rendszeresen visszatérő koldusai. Olyan családban nőttem fel, ahol azt tanultam, hogy jobb adni, mint kapni, és hogy az embernek azt a keveset amije van, meg kell osztania, s így lesz elég mindenkinek. — Jobb lett a hajléktalanok sorsa, amikor a főváros irányítását szabaddemokrata polgármester vette át? — Mindenképpen jótékonyan hatott, hiszen amikor Demszky Gábor átvette a város vezetését, akkor zajlott a nagy hajléktalan lázadás. Akkor 15 ágy volt az úgynevezett Lordok Házában, ma pedig mintegy négyezer ágy áll rendelkezésre. Azt persze nem mondhatom, hogy elégséges, hiszen a fővárosban mintegy 20 ezer hajléktalan van, akiknek 80 százaléka vidéki. — Ha Ön lenne a terület minisztere, mi lenne az első három intézkedése? — Az egyik mindenképpen az lenne, hogy a központi költségvetésből nagyobb pénz jusson. A jelenlegi félmilliárd forint jelképes összegnek tekinthető, ebből ötezer hajléktalant havi 10 ezer forinttal lehet na- gyon-nagyon elemi szinten ellátni. Még fontosabb volna a szociális lakásépítés, mert a hajléktalanságból ma nincs kiút. Ráadásul évente kétezer állami gondozott nagykorúsága miatt az utcára kerül. Hogy velük mi legyen, arra semmiféle szociális program nincs. Már munkásszállók sincsenek, a rendszerváltás pillanatában még 60 ezer hely volt, most pedig 6 ezer van. — Hogyan lehet ezt a nyomasztó munkát lelkileg elviselni? — Egy biztos, akik ebben a szolgálatban dolgoznak, a kiégés veszélyével néznek farkasszemet, én mindig azzal vígasztalom kollégáimat, hogy itt - a lelkipásztori munkához hasonlatosan - már az is eredmény, ha egy hajléktalan évek magánya után kinyílik, elkezd beszélni. Ha eljut odáig, hogy sírni tud, s mi vele, az már nagy dolog. Többféle dolgot végzek együtt, lelkészkedem, főiskolát irányítok ahol lelkész- és szociálismunkás-képzés folyik. Ha egyikben elfáradok, a másik pihentet. Ezen kívül az Örökkévalóval és a drága családommal való kapcsolatom jelent vigasztalást, pihenést és felüdülést. Ihárosi Ibolya
