Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-25 / 96. szám

BUKOVINA FESZTIVÁL A VÖLGYSÉGBEN (4. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. ÁPRILIS 25. PÉNTEK ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM Palánk! ti. 1. Kft. Telefon: 74/315-611. mám mÊmmmmmmmmÊÊÊÊÊmmmi Röviden Fejlesztési kérdésekről dön­tenek ma, azaz pénteken este, a bogyiszlói képviselőtestület ülésén. A faluvezetők módosít­ják a község szociális rendele­tét is. A megyei agrárkamara ápri­lis 28-án, hétfőn Pakra hívja össze a mezőgazdasági bizott­sági ülést. Helyszín, a polgár- mesteri hivatal, este 7 órai kez­dettel. Téma az adó és a társa­dalombiztosítási változások. A kistormást óvodások bu­dapesti kiránduláson vettek részt szerdán. A gyermekek számára nagy élményt jelentett a városligeti program, benne az állatkert meglátogatása. Pakson, a Móra Ferenc Ál­talános Iskola könyvtárában tartja ma délelőtt ülését a Tolna Megyei Iskolaigazgatók Egye­sülete. Téma a megye közokta­tás fejlesztésének tervezete. Kövérek - soványak labda­rúgó mérkőzést rendeznek Pak­son szombaton délután 17 óra­kor a PSE sporttelepén a Föld napja alkalmából. A lengyelországi német ki­sebbség képviseletében érkezett a hét elején Szekszárdra két pe­dagógus. A hét végéig itt tartóz­kodó vendégek a Dienes Valéria Általános Iskolában (Grund­schule) ismerkednek a helyi német tanítás sajátosságaival, il­letve nagymányoki és pécsi szakmai kirándulások segítsé­gével gyűjtenek tapasztalatokat. Mesemondok a gyermekkönyvtárban A népi kultúrát megismertető program keretében pályázaton nyert pénzből hirdetett alsó ta­gozatosok számára mese­mondó versenyt a megyei könyvtár gyermekkönyvtára. Az iskolai válogatások 18 leg­jobbja versengett tegnap dél­után Szekszárdon. A zsűri el­nöke Kóka Rozália előadómű­vész, a Népművészet Mestere, Szabadi Mihályné és Hor- váthné Rikk Magdolna tanárok voltak. A magas színvonalra tekintettel két kategóriában dí­jazták a gyerekek teljesítmé­nyét. A mű-mese kategóriában első lett Lovász Krisztián Szekszárd, Babits iskola, má­sodik Huber Zsófia Tengelic, harmadik pedig Szilasi Szilvia Szekszárd, Dienes iskola. A népmese-mondásban első he­lyen végzett Huber Péter, Ten­gelic, második lett Neumayer Gábor, harmadik pedig Papp Bálint, mindketten a tamási Il­es iskola tanulói. Az ered­ményhirdetés előtt Kóka Rozá­lia mesélt a gyerekeknek. Bonyhádon teregették a szennyest Az egyik bonyhádi képviselő szerint a hidasi vegyiműveknél a garéihoz hasonló környezetszennyezés fenyegeti a térséget. Ez tegnap este hangzott el a bonyhádi önkormányzat képvi­selő-testületi ülésén. Ohnmacht György, a testület közrend- és környezetvédelmi bizottságának vezetője az ülé­sen bejelentette: dokumentu­mokkal tudja igazolni, hogy a Bonyhádi és Hidas közötti te­rületen súlyos környezet­szennyezés történt. Az „el­pusztíthatatlan” rákkeltő ha­tású anyagokat - a képviselő szerint több, mint húszezer hordóval - évekig tárolták a térségben. A vegyiművek által tett eddigi védelmi intézkedé­seket a képviselő elégtelennek tartotta. Később dr. Ábrahám János alpolgármester - aki egyben parlamenti képviselő is - kifejtette: előrébb tartaná­nak már, ha az információkat Ohnmacht György hamarabb hozta volna nyilvánosságra. Az e témáról szóló vita lapzár­takor még tartott. A testület a délután három­kor kezdődött ülésén beszámo­lót hallgatott meg a város köz­rendjéről és közbiztonságáról. (Folytatás a 4. oldalon) Testvérvárosi ünnep Szekszárdon Májusfát állítottak Iskolanapok Újdombóváron Szekszárd önkormányzata és a Szekszárd-Bezons Baráti Tár­saság szervezésében kétnapos ünnepség keretében erősítik meg az idén 30 éves testvérvá­rosi kapcsolatot. A francia vendégek április 30-án érkez­nek 60 fős delegációval Szek­szárdra és május 5-ig tartóz­kodnak itt. Május 3-án, szom­baton gasztronómiai bemuta­tóra várnak minden érdeklődőt a Babits Mihály Művelődési Ház márványtermébe (erre a programra a következő telefon­számokon lehet bejelentkezni: Bodó Ágnes 411-133, dr. Fisi Istvánné 437-028, Wirth Já- nosné 313-979). A bemutató után 15 órakor kezdődik az ün­nepi műsor a színházteremben. Az újdombóvári József Attila Általános Iskolának szép ha­gyománya, hogy április utolsó hetében iskolanapokat tarta­nak, s ezek kezdetét az intéz­mény udvarán megejtett má­jusfa állítás jelenti. Tegnap reggel - a munka­rend változás miatt - három napig tartó programsorozat kezdődött az iskolában a má­jusfa állítás ünnepi és a gye­rekek tapsától övezett szertar­tásával, illetve kis műsorral és a fa körüli tánccal. Egészen pontosan ennél szomorúbb apropóból, de méltó tisztel­géssel tett megemlékezés előzte meg a faállítást, hiszen egy évvel ezelőtt egy hét alatt három pedagógus halála kese­rítette meg a József Attila Napok előtti közvetlen idő­szakot. Az udvari ceremónia után a diákok és egy rajztanár mun­káiból nyílt közel háromszáz darabos kiállítás az iskolában. A tárlat megnyitóján Weich József igazgató nem csak azt hangsúlyozta, hogy a kiállítás is jelképezi, hogy az iskola nyitott és szívesen mutatja meg önmagát így is, hanem arról is szólt, hogy jó érzés látni a képeket, hiszen azok a diákok szépérzékéről, lelki egészségéről egyaránt tanús­kodnak. Az iskola magyar nyelv- és irodalmi munkacsoportjának szervezésében színes progra­mokkal folytatódott a József Attila Napok rendezvényso­rozata, amelyben ötödik osz­tályosok részére kiírt matema­tika verseny is helyett kapott. Ezen nem csak az iskola tanu­lói, hanem Dombóvár minden általános iskolája és számos Dombóvár környéki település diákjai is részt vettek.- nagy ­Sajtótájékoztató a DB-ügyről Dr. Józan-Jilling Mihály, saj­tótájékoztatót hívott össze tegnap, mint a Magyaror­szági Németek Országos Ön- kormányzata alelnöke, a me­gyében működő német ki­sebbségi önkormányzatok szövetségének ügyvezető el­nöke. Tájékoztatójában ismertette a Német Színház vezető-váltá­sának előzményeit, s a tényt, hogy a tegnapi megyei közgyű­lésre - az erről szóló tudósítás a 3. oldalon olvasható - sem őt, sem Frigyesi Andrást, a színház jelenlegi igazgatóját nem hív­ták meg. A helyzet kialakulásá­hoz, véleménye szerint hozzá­járult, hogy a nemzetiségi tör­vényből hiányzik a kisebbségi önkormányzatok középszintje. A megyei önkormányzat, a né­met kisebbségi önkormányza­tok megyei szövetséggel kötött együttműködési megállapodás­ban vállalt egyeztetési kötele­zettségét nem teljesíti. Frigyesi András elmondta, hogy a közgyűlésen, „az utolsó szó jogán” ismertetni akarta le­velét a képviselőkhöz, de ezt 13-13 arányban leszavazták. A levél lényege, hogy a közgyű­lést félretájékoztatták, a revi­zori jelentések alaptalan állítá­sait már megcáfolta, igazgatói pályázatának sorsáról hivatalos értesítést nem kapott. Claudia Novotnit, akit a közgyűlés ide­iglenesen megbízott az igazga­tói teendők ellátásával ő hívta Szekszárdra rendezni, szemé­lyes kapcsolatuk jó, de az ő al­kalmazásának bér, útiköltség és tolmács vonzata a mai bérkölt­ségnél nagyobbak lesznek. Lelki gondozás és szociális program Irányi Gábor metodista lel­kész, a fővárosi szociális központ igazgatója volt teg­nap este a szekszárdi Liberá­lis Klub vendége. Az ismert hajléktalan-gondozót elő­adása előtt kérdeztük.- Mi volt az az élmény, ami miatt a hajléktalan-gondozás ügyét választotta? — Nagy-nagy, 11 gyerekes családban nőttem fel, amelyhez ma már 46 unoka is tartozik. Anyám pedagógus, apám lel­kész, a család légköre hozta, hogy mindenki szükségleteit legalább elemi szinten ki kell szolgálni. Apám a nagy tiszai árvíz idején a templomot az ár­vízkárosultaknak megnyitotta, anyámnak voltak minden héten rendszeresen visszatérő koldu­sai. Olyan családban nőttem fel, ahol azt tanultam, hogy jobb adni, mint kapni, és hogy az embernek azt a keveset amije van, meg kell osztania, s így lesz elég mindenkinek. — Jobb lett a hajléktalanok sorsa, amikor a főváros irányí­tását szabaddemokrata pol­gármester vette át? — Mindenképpen jótéko­nyan hatott, hiszen amikor Demszky Gábor átvette a vá­ros vezetését, akkor zajlott a nagy hajléktalan lázadás. Ak­kor 15 ágy volt az úgynevezett Lordok Házában, ma pedig mintegy négyezer ágy áll ren­delkezésre. Azt persze nem mondhatom, hogy elégséges, hiszen a fővárosban mintegy 20 ezer hajléktalan van, akik­nek 80 százaléka vidéki. — Ha Ön lenne a terület minisztere, mi lenne az első három intézkedése? — Az egyik mindenképpen az lenne, hogy a központi költ­ségvetésből nagyobb pénz jus­son. A jelenlegi félmilliárd fo­rint jelképes összegnek tekint­hető, ebből ötezer hajléktalant havi 10 ezer forinttal lehet na- gyon-nagyon elemi szinten el­látni. Még fontosabb volna a szociális lakásépítés, mert a hajléktalanságból ma nincs kiút. Ráadásul évente kétezer állami gondozott nagykorú­sága miatt az utcára kerül. Hogy velük mi legyen, arra semmiféle szociális program nincs. Már munkásszállók sin­csenek, a rendszerváltás pilla­natában még 60 ezer hely volt, most pedig 6 ezer van. — Hogyan lehet ezt a nyo­masztó munkát lelkileg elvi­selni? — Egy biztos, akik ebben a szolgálatban dolgoznak, a kié­gés veszélyével néznek farkas­szemet, én mindig azzal ví­gasztalom kollégáimat, hogy itt - a lelkipásztori munkához hasonlatosan - már az is eredmény, ha egy hajléktalan évek magánya után kinyílik, elkezd beszélni. Ha eljut odáig, hogy sírni tud, s mi vele, az már nagy dolog. Többféle dolgot végzek együtt, lelkészkedem, főisko­lát irányítok ahol lelkész- és szociálismunkás-képzés fo­lyik. Ha egyikben elfáradok, a másik pihentet. Ezen kívül az Örökkévalóval és a drága csa­ládommal való kapcsolatom jelent vigasztalást, pihenést és felüdülést. Ihárosi Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom