Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-19-20 / 91. szám

4. oldal Megyei Körkép 1997. április 19., szombat Tolna És Környéke RexdőrÖrs Tükröket őriznek a tol­nai rendőrőrsön. Két da­rab, színes keretű, valószí­nűleg bűncselekményből származó tükröt. A rend­őrök kérik, ha valakitől el­tulajdonítottak ilyen tár- gya(ka)t, jelentkezzen az őrsön. A kölesdi iskola és a köz­ségháza is betörők cél­pontjává vált, derült ki tegnap reggelre. A vandál tettesek a községházáról valószínűleg nem vittek el semmit, viszont szétrom­boltak néhány ajtót. Az is­kola nem úszta meg eny- nyivel. Az irodákból il­letve a konyháról egyebek mellett videomagnót, tele­víziót, telefonkészüléket, valamint élelmiszereket zsákmányoltak. A faddi temető néhány sír­járól az utóbbi időben alu­mínium vázákat és bronz kriptafedél fogantyúkat lop­tak el ismeretlenek. A la­kosság az ilyesféle bűncse­lekményekre különösen ér­zékeny, a tolnai rendőrök is presztízskérdésnek tekintet­ték az ügy felderítését. Lett is eredménye. Rutinellenőr­zés során, egy fémátvevő te­lephelyen elfogták a gyanú­sítottakat, a fiatalkorú K. L-t és K. Jánost, faddi lakoso­kat. Az elkövetők a vázákat szinte a felismerhetetlensé- gig összetörték, így kíván­ták értékesíteni azokat. Az általuk megbolygatott 12 sí­ron összesen mintegy 60 ezer Ft kár keletkezett. Ez­zel szemben, ha sikerül el­adniuk a fémet, kb. 3 ezer forintot kasszíroznak. A Fadd és Vidéke Takarékszövetkezet Igazgatósága értesíti tisztelt tagjait, hogy RÉSZKÖZGYŰLÉSEIT az alábbi helyeken és időpontokban tartja: Fadd, HBHBi 1997. április 25., péntek, 18 óra, Művelődési Ház Tolna, WÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊÊ 1997. április 28., hétfő, 18 óra, Mözs, Tsz-ebédlő Tagjaink megjelenésére feltétlen számítunk! Határozatképtelenség esetén a megismételt részközgyűlést azonos napirendi pontokkal 19 órakor tartjuk. A megnövesztett bal láb Mese-birodalom, vagy valós lehetőség? Dómján Gábor az agy kontrollról Dómján Gábor agykontroll-oktató április 22-én, kedden 18 órától ingyenes ismertető előadást, május 3-án, 4-én, 17-én, 18- án pedig tanfolyamot tart a tolnai művelődési házban. Ennek kapcsán néhány kérdést szegeztünk neki erről az egyre ismer­tebb, mégis, sokaknak misztikus témáról. — Felmérések szerint az agykontrollt végzettek úgy ítélik meg, hogy a tanfolyamnak kö­szönhetően javul az egészségi állapotuk, közérzetük, sőt, még az anyagi helyzetük is. Ez an­nak tudható be, hogy egy ka­rizmatikus egyéniség beléjük szuggerálja, hogy higgyenek ezekben a dolgokban, vagy pe­dig valamilyen élettani folya­matok is beindulnak az agy­kontroll nyomán ? — Igen, beindulnak. Bizo­nyított tény a testi-lelki válto­zás lehetősége. A közelmúltban magyar agykontrollosok köré­ben végzett tudományos felmé­rés szerint jelentős pozitív vál­tozások vehetik kezdetüket a módszer elsajátításával. 1000 régebben végzett agykontrollos válaszolt levélben egy kérdő­ívre. A válaszokból kiderült például, hogy a tanfolyam előtt 4,12-szer fordultak orvoshoz évente, utána már csak 1,85- ször. Korábban 27,5 %-uk sze­dett rendszeresen gyógyszert, a tanfolyam után 2,5 évvel 11,9 %. Az egészségi állapotuk - is­kolai osztályzatokkal értékelve - 3,29-ről 4,36-ra, az energia­szintjük 3,02-ről 4,4-re, a köz­érzetük 2,9-ről 4,5-re emelke­dett „osztályzataik” szerint. Ha valaki egészségesebben, energikusabban, jobb kedvvel éli életét, az sokkal jobban, a szó igazi értelmében sikereseb­ben élhet. Ebbe beletartoznak az anyagiak is természetesen. Ugyan ezzel kapcsolatban nem végeztünk tudományos felmé­rést, mégis rengeteg példa iga­zolja ezt az állítást is. Hozzáte­szem: nem csak a tanfolyam el­végzése - még kevésbé egy szuggesztív egyéniség pillanat­nyi varázsa -, hanem ennek az egyszerű és kellemes módszer­nek a mindennapi használata hozza az eredményeket. — Többször találkozunk az­zal a megállapítással, hogy agykapacitásunknak mindössze 10 %-át használjuk ki. Ha az agykontroll javít ezen a muta­tón, akkor egy olyan mester, mint Ön, milyen mértékben használja ki szürkeállományát? — Először is én nem vagyok „mester”. Az agykontrollban nincsenek guruk, mesterek. Én meg különösen nem is akarok az lenni. Ha használom azt a képes­ségfejlesztő módszert, amit ta­nítok, magam is jobban tudok élni képességeimmel. Ha nem, - amellett, hogy hiteltelenné válók - rám is érvényes, hogy a nem használt „izmok” elsor­vadnak. Mellesleg a tudományos vizsgálatok inkább arról tanús­kodnak, hogy agyunknak mindössze 2 %-át használjuk csak célirányosan. Ami ebből következik, az rendkívül fon­tos: kivétel nélkül mindannyi­unkban óriási tartalékok rejle­nek! — Egyik agykontrollos is­merősöm azt mondta, hogy hal­lotta: agykontrollal még az urak férfiasságának méretét is lehet növelni. Hiszem, ha lá­tom! - csillanhat fel a hölgyek szeme. A józanabb emberek számára pedig - gondolom - ez már a mesék birodalmába tar­tozik. — A kérdésről először egy általam valahol olvasott gondo­lat jut eszembe: az ember leg­fontosabb nemi szerve az agya. A józan, racionális gondol­kodó számára úgy vélem, nincs semmi meglepő abban, hogy a test változik, hiszen élő sejtek­ből épülünk fel. Senki nem le­pődik meg például azon, ha összenő a törött csontja. A csontnak is 1-2 évente teljesen lecserélődik az anyaga. F. Gab­riella, magyar agykontrollos társunk például így érhette el, hogy mozgássérültséget okozó testi bajából kigyógyította ma­gát. A 4 centivel rövidebb bal lábát agykontrollos technikákat használva másik lábával azonos hosszúságúra növesztette. Ezek tények, józan gondolkodással elfogadható, valódi lehetősé­gek. Persze, hogy mit és mire használunk, azt mindig érde­mes megfontolnunk. Egyszer egy igen alacsony fiatalember kért tanácsot, hogy vajon agy­kontrollal megnöveszthetné-e magát. A válasz határozott igen volt. Kiderült azonban az is, hogy a növekedéssel igazából azt akarta elérni hogy önbi­zalma legyen, hogy ne féljen a lányoktól, ne legyen kisebbren­dűségi érzése. Tehát ez volt az igazi célja. Ez viszont sokkal könnyebben és gyorsabban el­érhető agykontroll segítségé­vel. — Sokak szerint meglehető­sen szánalmas, amikor egy - bármilyen - tanfolyamot frissen elvégzett illető az ott hallott ki­fejezésekkel dobálózik, stb., szóval úgy viselkedik, mint va­lami friss nagymenő. Bár rész­ben már válaszolt rá, azért megkérdezem: vajon az agy­kontroll tanfolyam puszta el­végzése esélyt ad-e a pozitív változásoknak, vagy itt is szük­ség van áldozatokra, kitartásra a siker érdekében? — A kínai bölcsesség sze­rint az ezermérföldes út is az első lépéssel kezdődik. Ilyen fontos lépésnek bizonyult már sokak számára az agykontroll tanfolyam elvégzése. De az utat már magunknak kell megten­nünk. Valóban, a módszer használata és nem pusztán a tanfolyam elvégzése lesz az, ami segít minket az úton. Egy másik bölcs mondás szerint pedig a boldogság nem valami végállomás az út végén. Sokkal inkább az, ahogyan já­runk ezen az úton.-s­Marad a labor és a fizikoterápiái?) A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) májustól nem fi­nanszírozza a tolnai egészségügyi labort és fizikoterápiát. A szolgáltatások ennek ellenére valószínűleg nem szűnnek meg. Tolnán ’89 óta működik ilyen ellátás, amelynek jelentősége, hogy a betegeknek nem kell Szekszárdra utazniuk e célból. Sokan éltek is a lehetőséggel, idén például havonta átlagosan 280 alkalommal vették igénybe a labor, 400 esetben a fizikote­rápia szolgáltatásait. A költsé­geket eddig a MEP és az ön- kormányzat közösen állta. Az erre az évre eső 1,6 millió forin­tos kiadásból 650 ezret a város, 990-et a MEP fizetett. Volna. Az egészségbiztosító ugyanis május 1-től nem köt finanszíro­zási szerződést ezen szolgálta­tásokra Tolnán. Az erre az évre szükséges fedezetből mintegy 600 ezer Ft hiányzik. A tolnai képviselőtes­tület pénzügyi bizottsága leg­utóbbi ülésén javasolta, hogy a testület a hiányzó összeget - a város többletbevételeinek ter­hére - biztosítsa az egészség- ügyi gondnokság részére. A bi­zottság javaslatát a testület vél­hetően megszavazza majd, így a labor és a fizikoterápia tovább működhet a városban. -es­Ezer sebből vérző kápolna Torokszorító látvány FOTÓ: CHOCHOL E. A Kölesd melletti Felsőhíd- végen, kis erdő közepén ta­lálható egy mára már szinte teljesen elfelejtett, Nepo- muki Szent Jánosról elneve­zett kápolna. Az 1800-as évek elején az akkor dúló kolerajárványt túl­élők hálából emelték az épü­letet, amit a környék földtu­lajdonosai és azok cselédei lá­togattak, havonta egy alka­lommal. Ilyenkor a minden­kori kajdacsi plébános misé­zett. Ma is számosán élnek azok közül, akik a kápolnában keresztelkedtek, vagy kötöt­tek házasságot. Elmondásuk szerint csodálatosan szép freskók és barokk szobrok dí­szítették a belsejét. A II. világháború után egyre kevesebb alkalommal nyitották ki ajtaját, majd az ötvenes éveket követően vég­leg magára maradt az épület. Ma torokszorító látványt nyújt: ajtók, ablakok kitörve, az oltár lerombolva, a sír­kamra feltörve, a mennyezeti vakolat a freskóval együtt le­potyogva. Tönkrement a tel­jes tetőszerkezet is. A legfáj­dalmasabb, hogy a sok vihar egyike után egy jókora, kiszá­radt vörösfenyő rádőlt a már ezer sebből vérző kápolnára. Ez a fa figyelmeztet és egyben megkerülhetetlenné teszi a kérdést: van-e jogunk, nekünk, ma élőknek egy csaknem két évszázados, minden ízében az emberi kul­túrát hordozó épületet az enyészetnek hagyni? Egy kápolna léte nem fele­kezeti, hanem minden, magát civilizáltnak tartó társadalom érdeke. Varga András A Jövő Héten Történik Kölesden véradás lesz ápri­lis 22-én, kedden, 9-től 16 óráig, a művelődési házban. A Tolnai Kertbarátkor ké­szül a közelgő tavaszi mun­kákra. Hétfőn meglátogatják Szekretár János tolnai ker­tészmérnök Festetich utcai kertészetét, ahol a palántázá­sokról, új kertészeti lehetősé­gekről tájékozódhatnak az ér­deklődők. A gyülekező a ker­tészetnél lesz, 17 órakor. Reiki tanfolyam indul a tol­nai művelődési központban Domonkos Józsefné (Paks) vezetésével. Jelentkezni pén­tekig, a művházban lehet. Sztárai, a protestáns Elénk reagálásokat váltott ki az április 2-i számunkban megjelent, a tol­nai gimnázium diákoldalán - egyébként nem a gyerekek által - elköve­tett elírási ?), amely szerint az iskola névadója, Sztárai Mihály, reformá­tus pap volt. A megjelenést követően az evangélikus egyházmegyei fel­ügyelő hívta fel szerkesztőségünket, aki elmondta, hogy Sztárai sosem volt református, annál inkább evangélikus, ráadásul püspök. Miután ez a „helyreigazítás" megjelent lapunkban, szerkesztőségünk Siklósról!'.) kapott levelet, amelynek írója Sztárai „reformátussága" mellett sorolt fel émket - a levélre később még visszatérünk. A tolnai gimnáziumban érdeklődve pedig azt tudtuk meg, hogy az iskola egykori diákja éppen Sztárairól írta diplomamunkáját, amelyben bebizonyította, hogy a köz­hiedelemmel ellentétben a névadó nem református, hanem evangélikus volt. (Az iskola vezetői elmondták, hogy az általuk ismert levéltári do­kumentumok is ezt támasztják alá.) Tiszteletben tartva e polémia jelentőségét, azért a helyzet valószínű­leg mégiscsak az, hogy egyszerű halandó számára elegendő, ha a jó Sztárait protestánsnak nevezzük, ha már őt magát - mint a vitát egyér­telműen eldönteni képes bírál - meg nem kérdezhetjük És különben is, azt senki nem vitatta, hogy Sztárai nagy tudású, színes egyéniség, diák­nyelven szólva „jófej" lehetett. Ha nem így lenne, biztosan nem szeremé őt kizárólag „magáénak tudni” - több, mint négy évszázad távlatából - két egyház is. Mindez pedig azt bizonyítja, hogy az iskola névválasztása szerencsés volt. Egyszerű halandó számára a lényeg ez sk Nekik csak a „föle” jutott A tolnai művelődési bizott­ság döntött 5 millió Ft sor­sáról. A helyi kulturális (ön)szerveződéseknek, a vá­rosi nagyrendezvényeknek, valamint a gyermek- és ifjú­sági pályázatoknak csak a sportegyesületeknek ítélt 4,5 millió „föle” jutott. A bizottsági tagok egyetértet­tek abban, hogy a szétoszt­ható, már 3. éve azonos ösz- szeg, az 5 millió Ft igen ke­vés. Az elosztás arányairól vi­szont már - részben - meg­oszlottak a vélemények. Az egyik - később meg­szavazott, a sportkoncepció alapján számított - előterjesz­tés szerint a kajakosoknak 1,334 millió, a futballistáknak 934 ezer, a kézilabdásoknak 1,115 millió, az asztaliteni­szezőknek 1,104 millió Ft ,jár”, ez mintegy 4,5 millió Ft. A maradék félmillió ma­rad a „kultúrának”. A bizott­ság több tagja is felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ez a beállítás hamis, hi­szen a város - így az érvelés - 8 milliót a tolnai, 1 milliót pedig a mözsi művházra - a kultúrára - fordít. Emellett többen felvetették: nem biz­tos, hogy ez a 9 millió való­ban oda kerül, ahová kellene. A döntés (4:1) alapján a sportegyesületek a „koncep­cionális” összeget kapták. 250 ezer Ft jutott idén a városi nagyrendezvényeknek, 200 ezer az önszerveződő műve­lődési közösségeknek, kb. 60 ezer pedig gyermek- és tö­megsport pályázatokra. —s— (Kikötö)fejlesztések Bogyiszlói! Infrastrukturális fejleszté­sekre készülnek Bogyiszlón. Az ehhez szükséges pénz zö­mét pályázatokon kívánja el­nyerni az önkormányzat. A tervek szerint hamarosan sor kerülhet két Duna-parti tanya­csoport villamosítására. Bóni- fokon mintegy 200, Homoknál is számos horgásztanya kom­fortfokozatát érintené ez a lé­pés. A Bóni-foki áramellátást már tervezi a DÉDÁSZ, a ho­moki rész terveit hamarosan megrendeli az önkormányzat. A község vezetése azzal szá­mol, hogy a tanyatulajdonosok által befizetett közműfejlesztési hozzájárulás (várhatóan leg­alább 50 ezer Ft) fedezi a költ­ségeket, és az önkormányzat­nak csak néhány tanya esetében kell „zsebbe nyúlnia”. A bogyiszlói szabadfor­galmú kikötő - amely jelenleg gabona-forgalmat bonyolít le - bővítését tervezi a helyi mező- gazdasági szövetkezet. Ahhoz azonban, hogy a kikötő for­galma növekedjen, egyebek mellett biztosítani kell az ottani energiaellátást és az oda vezető utat megfelelő állapotba kell hozni. Az önkormányzat e fel­adat megoldása érdekében több pályázatot is benyújt. A kikötő előtti útszakasz felújítása érde­kében az útalaphoz pályáznak. Az energiaellátás és az út ter­veit egy csomagban benyújtják egy másik helyre is. Szükség van a Tolnát Bogyiszlóval ösz- szekötő út belterületi részének megfelelő állapotba hozatalára is, ezen feladat megoldásáért szintén pályázik Bogyiszló.-ht-

Next

/
Oldalképek
Tartalom