Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-19-20 / 91. szám

TEMETETLEN HOLTAK, AVAGY HÉTKÖZNAPI REMTORTENETEK (9. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. ÁPRILIS 19-20. SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM a KÉPÚJSÁG-o. telefonon is megrendelheti! a7«M Vasárnap estétől Új forgalmi rend Pakson „Parlagiakat” ültetünk - mondta tréfásan a paksi „Együtt a parlagfű ellen” Alapít­vány egyik vezetője - hamarosan azonban a parlagfüvet irtjuk. A mondat második fele már nem vicc, ezt két év során bizonyította a szervezet, amely az országban élen jár az allergiát okozó növény ritkításában és a légúti betegségekben szenvedők tüneteinek enyhítésében. Remélhetőleg a tegnap délután, a közelgő Föld napja alkalmából a paksi lakótelepen elülte­tett 12 hárs, vérjuhar és liliom - melyek a tizenkét kurátor számát jelölik - hosszú életű lesz, éppúgy, mint az alapítvány tevékenysége. fotó: bakó jenő Környezetvédelmi vizsgálat Varsádon Közmeghallgatást tartott tegnap a Közép-Dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség Varsádon más hatóságok, a Geo­lógiai Szolgálat, az ANTSZ, a Vízügyi Igazgatóság képviselő­inek jelenlétében. Egyetlen utca forgalmi rendje változik vasárnap este, ám ez Paks csaknem valamennyi autósát érinti. A Kishegyi út - amely most egyirányúvá válik - eddig ugyanis a fő ütőere volt az Óváros és a lakótelep közötti járműforgalomnak. Mint ismeretes - többször meg­írtuk - lakossági kérésre tár­gyalta Paks önkormányzata a Kishegyi út egyirányúsításának kérdését. A fő érv az utcában lakók nyugalma volt, a viszony­lag keskeny (kétsávos), ka­nyargós, rövid szakaszon jelen­tősen emelkedő úton zajlott ugyanis a két városrészt össze­kötő forgalom nagy része, és ez zajártalommal, füstgázzal szennyezte a közvetlen környe­zetet. Hosszas vita után szüle­tett a némiképpen meglepő döntés, a szakvélemények elle­nére úgy határozott a testület, áprilistól egyirányú lesz a Kis­hegyi út a Tolnai út és az Új­templom utca között. A forga­lom ezentúl lefelé, a lakótelep irányából az Óváros felé halad. Információnk szerint az új táb­Mai számunkban a fenti cí­met viselő vetélkedő második fordulójának kérdéseit talál­hatja meg az ifjabb korosz­tály, a totó Tamásival és Dombóvárral kapcsolatban tartalmaz kérdéseket. Karikázzátok be, vagy húz­zátok alá a helyes válaszokat, és a totót április 27-ig küldjétek be az alábbi címre: „Bejártam Tolnát-Baranyát”, Gyermekek Háza, 7100 Szekszárd, Bajcsy- Zs. u. 8. Küldhetitek együtt is az első és a második forduló megoldását. Nagyon fontos: csak az újságból kivágott (nem fénymásolt) rejtvényt fogadjuk el. Alább pedig ismertetjük azt az irodalomjegyzéket, ami se­gíti a felkészülést a teljes vetél­kedőre. 1. Alkotások és pályaképváz­latok. Szerkesztette Vadas Fe­renc és Marton Zsuzsa (Szek­lák kihelyezését vasárnap dél­után végzi el a kivitelező, és ennek végeztével - ami a kora esti órákra várható - életbe lép az új forgalmi rend. Evek óta 40 kilométer óránkénti sebes­ség engedélyezett az utcában, ez most sem változik. Miután a lejtő igencsak csábít a nagyobb lendületre, a rendőrség az első időkben a megszokottnál sű­rűbben méri majd az erre köz­lekedők sebességét. A közleke­dési szakemberek a lakótelep Óváros felöli megközelítésére az Újtemplom és Pollack Mi­hály utcákat javasolják. Áz egyirányúsítás egyéb vál­tozásokat nem jelent, mindösz- sze két, a Kishegyi utat keresz­tező utcában cserélik ki az el­sőbbségadás kötelező táblát, a Hársfa és a Domb utca csatla­kozásánál „Állj ! Elsőbbségadás kötelező!” tábla váltja fel eze­ket. A parkolás továbbra is a KRESZ szabályai szerint enge­délyezett. A forgalmi rend vál­tozására egyébként minden irányból előjelző táblák hívják fel a figyelmet vasárnap dél­utántól. -rákosi­szárd, 1990.) 2. Bertényi Iván - Gyapay Gábor: Magyarország rövid története (Budapest, 1992.), 3. Csányi László: Bejár­tam Tolnát-Baranyát (Buda­pest, 1988.), 4. Cziráki Gyula: A tolnavármegyei Dunaföldvár múltja és jelene (Dunaföldvár, 1910.), 5. Glósz József - Ká- polnás Mária: Tolna mezőváros monográfiája (Tolna, 1992.), 6. Kaczián János: Bátaszék Mo­nográfiája 4. (Bátaszék, 1992.), 7. Dr. Kolta László: Bonyhád a 18-20. században (Bonyhád, 1975. ), 8. Korok és emberek, szerkesztette Sipter Gézáné (Szekszárd, 1973.), 9. Dr. Né­meth Imre: Paks nagyközség monográfiája (Budapest, 1976. ), 10: Paks, a tízéves vá­ros, szerkesztette dr. Tóth Lajos és Hazafi József (Paks, 1988.), 11. Völgységi múzeum (Tájak- Korok-Múzeumok Kiskönyv­tára, Budapest, 1988.) A fórum apropóját a Czikk Halas Kft. egyik donáti halas­tava által okozott környezet­védelmi problémák adták. A kft. nem rendelkezik környe­zetvédelmi engedéllyel, s a felügyelőség teljes körű kör­nyezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte a céget. A gondot a 3. számú tó faluhoz való kö­zelsége jelenti. A Vitaqua A „Keressük Tolna megye leg­jobb gépjárművezetőjét” elne­vezésű közlekedésbiztonsági vetélkedőjének kérdéseit há­rom fordulóban a Tolnai Népújságból összegyűjtve kel­lett a rendőrkapitányság közle­kedési osztályára eljuttatni. A Gmk. talajvízszint-észlelő ku­takat helyezett el a községben, amelyek a tározónak a talaj­vízszintre gyakorolt hatását mérték. Az eredmények azt mutatták: a talajvízszint nem megfelelő, még 1993-ban a tá­rozó vízszintje miatt víz alá került egy utca melletti árok, felvizesedtek a közeli kertek. A tegnapi közmeghallgatáson beküldött megfejtések alapján tizenhármán kapnak meghívást a megyei döntőre. A megyei döntő résztvevői lesznek: Lő- rinczy László (Szekszárd), Németh István (Szekszárd), Simon Zoltán (Várdomb), Kiing Róbert (Hőgyész), Tor­egy varsádi lakos jelzett csu­pán hasonló problémát. Czikk László elmondta: 1994-ben vízátemelő rendszert épített a probléma elhárítására. Hang­súlyozta: ha kárt okozott vala­kinek, nem zárkózik el attól, hogy azt megtérítse, a szóban forgó kertet saját költségén feltölti termőfölddel. Dr. Ba­logh Dezső', a környezetvé­delmi felügyelőség munka­társa szerint egy hónap alatt eldől: megkapja-e az enge­délyt a Czikk Halas, vagy fel­függesztik tevékenységét, (tf) nóczky Tímea (Decs), Varga Zoltán (Kölesd), Götcz Tamás (Bonyhád), Varga István (Bonyhádvarasd), Simon Ákos (Tolna), Horváth György (Bonyhád), Viszmeg Károly (Szekszárd), Nagy Ernő (Szek­szárd), Poór Sándor (Sióagárd). Szakértők, alapítványok Szekcióülésekkel folytatódott - illetve zárult - tegnap Szek- szárdon a megyei pedagógiai intézet által szervezett Ön­kormányzat és közoktatás '97 elnevezésű tanácskozás. Nagy érdeklődés kísérte a me­gyei közoktatás-fejlesztési terv és a megyei közalapítvány kap­csolatát részletező eszmecserét. Borbola István, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a közala­pítványok akkor töltik be jól szerepüket, ha fejlesztési célo­kat finanszíroznak. A szakértők szerepe a peda­gógiai program jóváhagyásá­ban címmel Garay Jánosné, a megyei Pedagógiai Intézet ta­nácsadója tartott előadást. A szakértők helyzete ma még nem kellően tisztázott, hiá­nyoznak a megfelelő működés feltételei, jóllehet a közoktatási törvény kifejezetten épít tevé­kenységükre, véleményükre, például a pedagógiai program jóváhagyásában. -szá­Hangszerekre hangolva A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola minden évben megtartja hangszeres felvételi vizsgáit. Ez most is így lesz április 26-án, szombaton 14 és 18 óra között. — Intézményünk csak hiva­talos vizsga után vehet fel tanu­lókat - mutatott rá Pecze István igazgatóhelyettes. — A tan­szakok képviselőiből összeállí­tott bizottság előtt tesznek ta­núbizonyságot rátermettségük­ről, ritmusérzékükről, hallásuk­ról, énektudásukról és nem utolsósorban tehetségükről le­endő növendékeink. Ezt nevez­zük mi hangszeres vizsgának, jóllehet nem hangszerrel a kéz­ben mutatkoznak be most az ál­talános iskolák 2.-3. osztályos tanulói. Ez alkalommal az derül ki, hogy érdemes-e a jelentke­zőnek az általa választott hang­szer mellett elköteleznie magát. ,Bejártam Tolnát-Baranyát” Segítség a felkészüléshez Tizenhármán a vetélkedő döntőjében A faddi alma mater nevet kap Adja a nevét! E felszólítással indul a faddi általános iskola egy hónap futamidejű pályázata. E kettős értelmű kérés egy­részt az eddig „nevenincs” intézménynek keres lehetőleg Faddhoz kötődő személyiséget — mint névadót, másrészt az ötletgazda személyét óhajtja, akinek ajándék lesz jutalma. A célra alakult bizottság ve­zetője, Benze Józsefné el­mondta, hogy a nemes versen­gés tisztasága, illetve korrekt elbírálása érdekében jeligével várják a javaslatokat. Elsősor­ban a pályázók munkájának megkönnyítésére előkészített egységcsomagok várakoznak az érdeklődőkre a helyi pol­gármesteri hivatalban, a könyv­tárban és az iskola gondnoksá­gán. A duplaborítékos nyom­tatványgarnitúrákon Végh Zol­tán igazgató személyes hangú felhívásban ad rövid útmutatót a csak első látásra bonyolult jel­igés rendszer használatára. A kiírók várakozása szerint a szó­rólapokkal és plakátokkal meg­erősített felhívás majd sok azo­nos jelölést tartalmaz, így vél­hetően sorsolás kedvez a sze­rencsésnek. Ő kb. tízezer forint értékű jutalomra számíthat a jú­nius 15-i eredményhirdetésen. Azon a vasárnapon a ponto­san hét évtizedes tanoda egyéb programokra is várja a faddiak mellett a településről elszárma­zottakat is. Lesz történeú kiállí­tás, a helybeli alkotóknak nyi­tandó tárlat, iskolájuktól régeb­ben — szép emlékekkel — el­búcsúzottaknak műsoros estje és sok egyéb program. Ezeket más bizottságok háttérmunká­jukkal jelenleg szervezik. A je­les, minden bizonnyal sokáig emlékezetes napon sok egykori diák találkozhat hajdani tanító­jával, tanárával. Az emlékezést bizonyára megkönnyíti az év­könyv, mely a híressé vált haj­dani iskolatársak fényképével, rövid önvallomásával, vagy életútjával ez alkalomra jelenik meg. Az ünnepség takarékos költségvetéséhez Fadd önkor­mányzatán kívül szponzorok is hozzájárulnak; ezzel talán utó­lag és önzetlenül megfizetvén egykori gyerekcsínyeikért (?) Ödry Károly Tolnáról és környékéről szóló további írásainkat a 4. oldalon találják olvasóink. Ötvenéves a lengyeli szakiskola A lengyeli mezőgazdasági szakképzés megindulásának ötvenedik évfordulóját ün­nepük ma a Lengyeli Aponyi Sándor Szakképző Iskolában. Ennek kapcsán kérdeztük az intézmény igazgatóját, dr. Tóth Györgyöt. — Milyen formában kezdó'- dött meg ötven éve az oktatás? — 1946 októberében össze­sen egy mezőgazdasági gimná­ziumi osztály indult. Akkor még csak a kastély állt rendel­kezésre, illetve az Apponyi-bir- tok néhány holdja és a gazda­sági épületei adták a lehetősé­get az oktatás beindításának. Ma az iskola több, mint negyven épületben működik. Sok minden létesült azóta: hat­száz adagos konyha, külön lánykollégium, huszonöt szol­gálati lakás. Ma 150 hektár föl­det művelünk ehhez szükséges gépparkkal, 7 hektár kertészet és állattartó telep jelenti a jelen­legi oktatási bázist. — Maga az oktatás is sokré­tűvé vált. — Valóban: az általános kertész szakközépiskolai okta­tástól kezdve a szakmunkások számára szervezett szakközép­iskolai intenzív tagozatig sok minden belefér a profilunkba. A legújabb a környezetvédelmi technikusképzés. — Kiket várnak a szombati rendezvényre? — Természetesen az öreg­diákokat és régi dolgozókat. Olyanokat, akikkel az iskola tartja a kapcsolatot, illetve olyanokat, akik az ötven év fo­lyamán valamilyen módon se­gítették az iskola működését. — Mi lesz a program — Apponyi Sándor, az is­kola névadója emlékére mise kezdődik reggel nyolc órakor. Utána megkoszorúzzuk Appo­nyi sírját. A fél 11-kor kezdődő ünnepségen Temesi Ágnes, a megyei önkormányzat alelnöke mond köszöntőt, majd dr. Wal- lendums Árpád, a Földműve­lésügyi Minisztérium főosz­tályvezetője méltatja az eltelt ötven esztendőt, valamint Du­dits Dénes akadémikus - a sejt­fúziós vizsgálatairól ismert vi­lághírű tudós - beszél, aki jól ismeri az iskola munkáját. Délután agrároktatási fóru­mot tartunk, amelyen részt vesznek a mezőgazdasági test­vériskolák vezetői. - háj -

Next

/
Oldalképek
Tartalom