Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-17 / 89. szám

1997. április 17., csütörtök Gazdaság 5. oldal Üzleti tárgyalások. Svéd, brit és osztrák delegáció tárgyal hazánkban arról, mi­lyen ellentételezési lehető­ségek adódnak, ha hazánk Gripen vadászgépeket vásá­rol. A külföldi üzletemberek többek között a HM Elekt­ronikai Igazgatóságával, az Aviatronic Repülésfejlesztő Kft.-vel, a Schmidt és Ben­der Optikai Kft.-vel, a TKI Távközlési Kft.-vel és a Megamicro Elektronikai és Biztonságtechnikai Rt. ve­zetőivel folytatnak megbe­széléseket. Termékforgalom. Az év első két hónapjában az im­port 21, az export 23 száza­lékkal volt magasabb, mint az előző év azonos idősza­kában. A forint leértékelését figyelembe véve a behozatal 3-4, illetve a kivitel 6-7 szá­zalékkal nőtt 1996 azonos időszakához képest. Jobb ma egy túzok. Az 1989-ben megkezdett tú­zokvédelmi programnak kö­szönhetően sikerült megállí­tani a hazai túzokállomány csökkenését. A nagy testű ritka madarak száma pár éve 950 volt, a legutóbbi szám­lálásnál már 1200-nál többet regisztráltak. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 293,55 Francia frank 31,17 Japán jen (100) 143,43 Német márka 104,81 Olasz líra (1000) 106,39 Osztrák schilling 14,90 Svájci frank 123,37 USA-dollár 180,77 ECU 204,81 Ha a pénzüket meg nem kapják Demonstrációt terveznek a sertéstartó gazdák (Folytatás az 1. oldalról.) Ekkor újból megpróbáltam utolérni a vezérigazgató urat, de nem kapcsolták. A titkárnője szerint házon kí­vül volt, éppen tárgyalt vagy telefonált. Március 18-án szerkesztő­ségünkből faxon küldtünk el egy levelet a vezérigazgató úr részére. Idézet ebből: „Megpróbáltam én is az ügy végére járni és megta­pasztalhattam azt, amit a termelők. Dr. Szilárd Ferenc urat, a Metraco Rt. jogi kép­viselőjét kerestem meg elő­ször a mai nap folyamán. Ő azt mondta, hogy a témában Ön vagy Günter Schlégel úr, a tulajdonos nyilatkozhat. Ezután Önt hívtam, de Ön kitért a válasz elől azzal, hogy tovább irányított Tóss Attilához, akit többszörös telefonhívás után ugyan si­került elérni, de nem vállalta a nyilatkozatot és továbbmu­tatott Hajek Leventére. Őt ötször hívtam, mindig üze­netet is hagytam, végül én is kaptam egy üzenetet: Hajek úr nem ér rá ebben az ügy­ben nyilatkozni. így kényte­len vagyok ismét Önhöz fordulni, hiszen ahogy Szi­lárd Ferenc is mondta (már­pedig ő, mint jogi képviselő, biztosan jól tudja), ebben a témában Tamás Adám ve­zérigazgató az illetékes. Ké­rem, legyen kedves utána­nézni, hogy mi az oka an­nak, hogy a termelők nem jutnak hozzá a pénzükhöz, illetve mikor kapják azt meg.” Egy hónap telt el az el­küldött fax óta, Tamás Ádám vezérigazgatótól a vá­lasz még nem érkezett meg. Közben utánanéztünk, hogy mit tehetnek a pénzük után futó termelők. A megyei cégbíróságon hiába kerestük a Metraco Rt. bejegyzését, mert Tolna me­gyében nincs bejegyezve. Tovább érdeklődtünk, így megtudtuk, hogy három év­vel ezelőtt a Fővárosi Bíró­ság Cégbíróságánál kérte a Metraco Rt. bejegyzését a cég német tulajdonosa, Günther Schlégel. A bejegyzési kérelem te­hát itt megvan, de a mai na­pig nincs bejegyezve a Met­raco Rt., mert különböző okok miatt hiánypótlásra kell a cég tulajdonosát fel­szólítani. A megyei bíróság felszá­molási csoportján kérdé­sünkre elmondták, hogy hi­ába is érkezne felszámolási kérelem a Metraco Rt. ellen, felszámolási eljárást a bíró­ság nem tud indítani, mert olyan cég ellen nem lehet, amelyik nincs bejegyezve. felvetődik ezek után a kérdés, hogy hogyan lehetett eladni olyan cégnek (kül­földi!) egy másik (hazai) céget, ámelyik még be sincs jegyezve? Ezt a kérdést fel is tettük az ÁPV Rt. illeté­kesének (kérte, hogy ne sze­repeljen az újságban a neve), aki elmondta, hogy a privatizációs eljárási rend szerint, ha a bejegyzési ké­relmet be tudja mutatni a cég, akkor már részt vehet a privati­zációban. Vagyis elég, ha a cégbíróságnál benyújtotta az iratait, nem kell megvárni, hogy be is jegyezzék a céget. Január óta működik az ÁPV Rt.-n belül az Etikai és Szerző­dés Ellenőrzési Igazgatóság és ők is foglalkoznak a szekszárdi húsipari üggyel. Egyébként nem csak a gazdák, hanem az ÁPV Rt. is szerencsétlen, még­pedig abból a szempontból, hogy nem tudja kin behajtani a tulajdonossal szemben a fenn­álló tartozásokat -, tette hozzá vigasztalóan az illetékes. Április 16-án, tegnap dr. Szi­lárd Ferenc, a Metraco jogi képviselője telefonon tájékozta­tott bennünket arról, hogy ki- sebb-nagyobb késésekkel ugyan, de szerinte megkapják a gazdák a pénzüket, kivéve azok, akiknél minőségi viták merültek fel. Egyébként ezekről a tartozá­sokról, valamint azok rendezé­séről sem ad szívesen felvilá­gosítást, mert az moratórium alá esik, tehát „ha tudna, sem mondhatna róla semmit”. Kérte az érintettek türelmét. A tolnanémedi gazdák vi­szont nem várnak tovább. Ezt bizonyítja szerkesztősé­günkbe eljuttatott újabb leve­lük. Úgy döntöttek, hogy de­monstrációt szerveznek. A húsipari köré traktorgyűrűt terveznek kialakítani mindad­dig, amíg a pénzüket ki nem fi­zeti a tulajdonos. Mauthner A régi piac is jó piac A visszaesést követően ta­valy növekedésnek indult Magyarország külkereske­delme a korábban Európán kívüli szocialista országok­ként számon tartott álla­mokkal. Az e csoportba tartozó - Kí­nával, Kubával, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság­gal, Laosszal, Kambodzsával, Mongóliával és Vietnammal - Magyarország tavaly 239 millió dolláros kereskedelmi forgalmat ért el. Ebből 207 millió dollár volt az import, s mindössze 32 millió dollár az export. Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium ezekkel az országokkal is a kapcsolatok javítására törek­szik, s a várakozások szerint az ide irányuló magyar kivitel az idén 10 százalékkal nő - mondta szerdai sajtótájékoz­tatóján Gilyán György, a tárca közigazgatási államtitkára. A Kínai Népköztársaságból tavaly 192 millió dollár ér­tékű áru érkezett, s mindössze 17 millió dollár volt az oda irányuló magyar export. Kí­nában erős a verseny, áruink nehezen jutnak be a piacra. Kubával az áruforgalom a rendszerváltás után szinte tel­jesen megszűnt, és csak ta­valy indult újra növekedés­nek. Vietnamban egy éve 11 millió dollár értékű magyar áru talált vevőre, a behozatal 14 millió dollár volt. A Budapesti Árutőzsde hírei • A hétfői tőzsdenapon tovább erősödtek az újbúzaárak, megnyílt az 1998 január (25 100 forint/t), és a március (24 500 forint/t) is. 0 A takarmánybúza (július 22 200 forint/t), az árpa (július 19 000 fo­rint/t) követik a búzát. 0 Az újkukorica áraiba korrekció van, az ó esik. Az újnapraforgó- árak felfelé mozdultak, a november, december túlhaladta a 44 ezret. 0 A sertéspiacon érdeklődés volt a második félév határidőben és ott emelkedtek az árak, december EU vágósertés I. 262 forint/kg. Áru/Hó Elszámolóár Kukorica (Ft/t) Május 18 450 Október 18 600 Étkezési búza (Ft/t) Május 25 730 Július 22 200 T akarmánvbúza (Ft/t) Május 22 950 Takarmányárpa (Ft/t) Május 22400 Napraforgó (Ft/t) Október 43 500 EU-vágósertés I. (Ft/kg) Május 206,00 EU-vágósertés II. (Ft/kg) Május 214,00 Vételi Eladási ajánlati ársáv 18 100-18 500 19 200-19 600 25 330-25 800 21 800-22 000 205,00-206,00 18 450-18 850 18600-19 000 25 700-25 930 22 000-22 200 206,00-208,00 Üzletkötés 18450-18 500 18600 25 700-25 800 22 200 206,00 214,00 Ballai Pál BÁT-tőzsdetag V

Next

/
Oldalképek
Tartalom