Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-02 / 76. szám

4. oldal Dombóvár És Környéke 1997. április 2., szerda Megyei Körkép — Hírmondó Fogadóórák a Városházán Ma tartja fogadóóráit a Vá­rosházán 8-tól 16 óráig Frel- lemé dr. Kovács Anna jegyző, illetve fogadja a vá­ros polgárait dr. Radochay Imre humán alpolgármester is 9-től 11 óráig. Gyöngyösi Tibor gazdasági alpolgár­mester pénteken, szintén 9- től 11 óráig várja a dombó­vári, és választókerületének polgárait. Még látható a kiállítás Ruttkay Sándor grafikus művész munkáiból még ezen a héten látható a dom­bóvári művelődési ház aulá­jában az előtér tárlat. Az Erotik című sorozat az in­tézmény nyitvatartási idejé­ben tekinthető meg. Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt szervezésé­ben holnap reggel kilenc órától délután kettőig ön­kéntes véradást tartanak a dombóvári kórház véradó állomásán, ahová minden véradót szeretettel várnak. Álláskeresők figyelmébe A Tolna Megyei Munkaü­gyi Központ dombóvári ki- rendeltségén a következő ál­láshelyeket tartják nyilván, s ajánlják munkanélküliek, ál­láskeresők figyelmébe: adminisztrátor, asztalos, el- letős nő, esztergályos, fa­ipari gépmunkás, fémszer­kezet festő, gyártás előké­szítő, gyógymasszőr, hirde­tésszervező, kazánfűtő, közgazdász, lakatos, lemez előrajzoló férfi, műszaki bolti eladó, pultos, ruházati bolti eladó, szerkesztő ripor­ter-műsorvezető, titkárnő, üzletkötő. Az álláshelyekről a Beze- rédj utca 14. szám alatt na­ponta munkaidőben adnak személyesen bővebb felvi­lágosítást a kirendeltség munkatársai, vagy telefonon hívhatók a 466-338-as és a 466-835-ös telefonszámo­kon. Fogyókúrás gyógytorna « A dombóvári művelődési házban áprilistól fogyókúrás gyógytorna foglalkozások veszik kezdetüket. Az ér­deklődők az ingyenes tor­nára jelentkezhetnek a mű­velődési házban. Az egyetlen elismert érdek a közösségé Interjú Kiss Józseffel, a naki szövetkezet igazgatóságának elnökével Nem hagyják annyiban az APEH-büntetés ügyét Mint arról beszámoltunk, a naki szövetkezetben az elmúlt héten tartottak éves közgyűlést, amelyen egyben a szavazati joggal részt vevők öt évre szóló megbízatással igazgatóságot és felügyelő bizottságot is választottak. Kiss Józsefet, az igazgatóság korábbi elnökét a közgyűlés ismételten megvá­lasztotta. Vele beszélgettünk a szövetkezet jelenéről, a ter­vekről és a naki törekvésekről.- Ön az elmúlt év gazdálko­dásáról szóló beszámolójában elmondta, hogy kedvezőtlen időjárási viszonyok és a sertés­hús felvásárlási árának a ko­rábbi évihez képest jelentős visszaesése jellemezte az 1996. év gazdálkodását, eredményes­ségét. Ennek ellenére az idei évben a tavalyinál kisebb nye­reséget terveznek. Ennyire óva­tosan kell tervezni?- Nagyon sok olyan ténye­zővel kell számolnunk, ami a szövetkezet jövedelmezőségét tovább rontja. Az állattenyész­tést, illetve ezen belül a szövet­kezetre jellemző sertéstenyész­tést tekintve elmondhatom, hogy 1994-ben 16,02 forint volt a hí­zókból származó kilónkénti tiszta jövedelem, ami 1995-ben tíz forintot emelkedett. Akkor azonban sertéshiány volt, és mi éppen jókor döntöttünk úgy, hogy ezt az ágazatot erősítjük. Az elmúlt évben azonban a ta­karmányok ára jelentősen, leg­alább ötven százalékkal emel­kedett, azonban a felvásárlási ár alig, így az ágazat nyereséges­sége is hozzávetőleg a felére csökkent. Azt hiszem ez a példa is megmagyarázza azt, hogy va­lóban óvatosan kell terveznünk.- A szövetkezet tartani tudná nyereségességét, ha nem használna nagy mennyiségben saját termelésű takarmányt?- Igen, hiszen a mostani eredményünk is piaci áron számolt szemes takarmánnyal jött létre, s a fehérje hordozókat egyértelműen piaci áron veszi meg szövetkezetünk. Annyi azonban biztos, hogy jelentős beruházásokat hajtot­tunk végre a sertés ágazatban, hiszen évente 30-40 millió fo­rintos beruházások, pótlások történtek, s az ágazatnak egyet­len feladata az, hogy a férőhely kapacitást teljes mértékben ki­használja. Ezt a célt a gazdasági kényszerűségek, vagyis a fajla­gos költségek állandósága ma­gyarázza. Az óvatos tervezés­nek oka az is, hogy komoly te­vékenységet folytatunk a ke­reskedelmi, pénzügyi szektor­ban is, amiről szintén nem tud­hatjuk pontosan, milyen ered­ményt hoz ebben az évben.- Úgy érzem nagyon fájó pontja volt az elmúlt évi gaz­dálkodásuknak az APEH által kivetett 30 milliós és Önök sze­rint jogtalanul kivetett büntetés. Miből adódott ez?- Az országot 1993-ban el­lepték a gázolaj értékesítő cé­gek. Ezen kft-k 8-9 forinttal ol­csóbban kínálták a gázolaj liter­jét, mint a MÓL. Mivel mi fű­tésre közel 300 ezer liter gáz­olajat használunk évente, jelen­tős költségmegtakarítást értünk el azzal, hogy egy ilyen cégtől vásároltunk olajat. Két év telt el, amikor a MOSZ felhívást tett közzé, hogy az APEH nem ismeri el az ÁFA visszatérítést, hiszen számos ilyen cég fiktív. Ekkor kértük a cégbíróságtól, hogy adjon tájékoztatást arról, létező cégtől vásároltunk-e. Más szövetkezet pedig az APEH-tól kért visszaigazolást, hogy az ilyen kft. befizette-e az ÁFÁ-ját. Az APEH válaszában ezt adótitoknak nevezte, s valós választ nem adott. így nem le­het ellenőrizni azt, hogy mi a valós helyzet. Aztán jött az APEH ellenőrzés, és visszame­nőleg az ilyen - egyébként sza­bályosan számlázott, és szállí­tással járó - olajvásárlások mi­att büntettek meg büntetőkama­tot is felszámolva a mások által be nem fizetett ÁFA-nak kö­szönhetően. Ez a summa végül 30 milliót tett ki, amit más ha­sonló üzletből adódó további 12 millió tetéz. Ezt mi nem tud­juk lenyelni, igazságtalan, er­kölcstelen eljárásnak tartjuk. Természetesen perre mentünk az adóhivatallal, amit első fo­kon elvesztettünk úgy, hogy a bíróság öt perc alatt lesöpörte az ügyünket azzal, hogy a Leg­felsőbb Bíróság állásfoglalása szerint nem a kft-k, hanem a vásárlók követtek el hibát. Igaz, határozatot még nem kaptunk, de nem hagyjuk ennyiben az ügyet, ha kell tovább perelünk. Azt még ' hozzáteszem, hogy hasonló ügyben érdekelt a me­gyében még több szövetkezet és rt. is.- Mi a véleménye a kister­melők által részint kiharcolt követelésekről, illetve a de­monstrációkról ?- Úgy gondolom, hogy a mezőgazdaságban dolgozókkal szentben azonos törvényeket kell(ene) érvényesíteni. Véle­ményem szerint a kistermelők, akik azt mondják a szektorsem­legességért harcolnak, nem tud­ják, hogy egy szövetkezetben mennyibe kerül a gazdálkodás.- Ön beszámolójában azt hangsúlyozta, hogy az egyéni érdekeket mellőzve a közösség érdekeit szem előtt tartva hoz­ták meg döntéseiket. A szövet­kezetben marad ez a gazdálko­dási ars poetica?- Természetesen. Én sem tudom az árnyékomat átlépni, s a szövetkezetnek feltétlenül az egységes gondolkodás, a közös érdekek figyelembe vétele lehet a jövője.- E mellett úgy érzékelem, hogy a szövetkezet folyamatos fejlesztése, a beruházások foly­tatása szintén napirenden ma­rad, amit jelez az is, hogy idén is közel hatvanmillió forintot szánnak beruházásokra.- A beruházásokkal kap­csolatban hosszú távon gon­dolkodunk. Az elmúlt évben összeállított beruházási terv­ben 2002-ig határoztuk meg a feladatokat és évenként 50-60 millió forintos fejlesz­tésekkel számolunk. Ez valós igény, s azt mondhatom, hogy nem is túlzó, hiszen az inflá­cióval nem is számol. A fej­lesztések természetesen a nö­vénytermesztést és az állatte­nyésztést is érintik, ám azon is gondolkodunk, hogy egy esetleges profilváltás lehető­ségét is meg kell teremteni. Valójában a beruházásokat sosem szabad elhanyagolni, befejezni, hiszen versenyben kell maradnunk, hiszen a na­gyobb termelékenységet eredményező gépek kisebb dolgozói létszámot, és a dol­gozók magasabb jövedelmét is megalapozzák. E mellett azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy pél­dául a sertés ágazatot esetle­ges nulla eredményesség mel­lett sem szabad megszüntetni, hiszen ötven embernek jelent munkalehetőséget. A legfon­tosabb azonban a föld kérdés, hiszen a föld a legfőbb terme­lőeszközünk. A törvény nem engedi a szövetkezeti földvá­sárlást. Ha pedig nem tudunk földet bérelni, akkor nincs miről beszélni sem.- Igazgatósági elnöki tiszte öt év múlva jár le. Akkor miről szeretne beszámolni a szövetke­zet tagságának?- Azt nehéz volna megmon­dani, hogy szövetkezetünk - amely az elmúlt évben a leg­eredményesebb hazai szövet­kezet volt közel 96 millió forin­tos adózott nyereségével, s most 15 százalék osztalékot fi­zetett - öt év múlva milyen eredménnyel dolgozik. Annyi azonban bizonyos, hogy tőkeerősek, életképesek vagyunk, s bár ez a jövő titka, bízom benne, hogy a naki szö­vetkezet öt év múlva is létezik, és jól működik majd. Nagy László Fizetni kell a parkolásért (Folytatás az 1. oldalról.) A testület határozatában el­fogadta, hogy a parkolóhe­lyek üzemeltetését az üze­meltetési szerződéssel meg­bízott vállalkozó végzi majd, s a parkolási díj, il­letve a pótdíj mértékét évenként a képviselő-testü­let határozza majd meg. Az a gépjárművezető pe­dig, aki a rendeletben, va­lamint a parkolók üzemelte­tési szabályzatában foglal­takat megszegi, szabálysér­tést követ el és 10 ezer fo­rintig terjedő bírsággal sújt­ható. Az önkormányzat tulaj­donában levő parkolók má­jus elsejétől szeptember 30- ig hétfőtől péntekig 7 és 18 óra között, szombaton 7-től 14 óráig, míg október 1-től április 30-ig, hétfőtől pénte­kig 8-tól 18 óráig, szomba­ton pedig 7-től 14 óráig mű­ködnek fizető várakozó helyként. A maximált parko­lási díj minden gépjármű esetében 45 forint/ óra+ÁFA. A minimálisan elszámolható parkolási idő pedig fél óra lesz. Lesz lehetőség havi par­kolóbérletek vásárlására, s kérelemre a házakban lakó, gépkocsival rendelkezők számára a lakóhelyükhöz legközelebb eső fizető par­kolóba szóló térítésmentes használati engedélyt állíta­nak ki. Ez az igénybevételi engedély azonban nem ga­rantálja a parkolóhelyet, hi­szen ha a parkoló telített, az üzemeltetőnek nem köteles­sége helyet biztosítani. Az önkormányzat ebből napi 33 ezer forint bevételre számít, ami éves szinten kö­zelít a kilenc millióhoz, ám a fizető parkolók kialakítása is pénzbe kerül, valamint a vállalkozást végzőnek is meg kell élnie valamiből, vagyis a kiírt pályázatban a vállalkozóktól azt kéri az önkormányzat, hogy tegye­nek ajánlatot a havi fix befi­zetésük nagyságáról. Bár a rendeletet nagy többséggel fogadta el a tes­tület, a testületi ülésen egy ellenvélemény elhangzott. À képviselő azt fogalmazta meg, hogy talán korai így bevételhez jutnia az önkor­mányzatnak, s korai így szabályozni a város rendjét. Mint mondta, Dombóvár kulturáltságával intenzíveb­ben kellene foglalkozni, s később lenne ajánlatos el­jutni a parkolási díjak beve­zetéséhez. - nagy ­Turisztikai egyesület alakul Az érdekek találkoznak Dombóváron április végén nyílik meg az a Tour In­form iroda, amelynek első éves működtetési költségét egy sikeres pályázattal fi­nanszírozza a helyi ön- kormányzat, ám aminek fenntartására öt évre vál­lalt garanciát a város. Egyrészt a négy év finanszí­rozására, másrészt a város és városkörnyék turisztikai ne­vezetességeinek, programjai­nak egységes kiajánlására kezdeményezte a dombóvári Turisztikai Egyesület létreho­zását a Dombóvár Városi és Városkörnyéki Települési Önkormányzatok Szövetsége a közelmúltban. Az érintettek - köztük a térség idegenforgalmában ér­dekelt szervezetek, cégek képviselői, települési vezetői, gunarasi üdülőtulajdonosok - gyűltek össze, hogy az egye­sület létrehozását előkészít­sék. A találkozó fő kérdése az volt, hogy az idegenforgalom dombóvári és környékbeli szereplői akarják-e az egyesü­let létrehozását, s abban egy­séges álláspontra jutottak a tanácskozás résztvevői, hogy szükség van egy ilyen szerve­zet létrehozására. így április végén, de még a dombóvári Tour Inform iroda megnyitása előtt várhatóan megalakul a dombóvári Tu­risztikai Egyesület, aminek feladata nem csak az iroda fenntartás anyagi bázisának megteremtése, hanem marke­ting tevékenység folytatása is lesz. Emellett az egyesület egyfajta szakmai felügyelet­ként is működne. A tanácskozáson az is egy­értelművé vált, hogy a guna­rasi üdülőtulajdonosok a feke­tézők elleni védelmet, a város és az idegenforgalomban ér­dekelt települések, cégek pe­dig több vendéget, magasabb bevételeket szeretnének el­érni, s ezek az érdekek vala­hol találkoznak. Várhatóan április húszadi­kán az egyesület megalakul, akkorra a leendő tagjai meg­határozzák az alapszabályt, vezetőséget választanak, il­letve határoznak az egyesületi tagdíjak mértékéről, valamint meghatározzák elsődleges konkrét feladataikat is.- nagy ­JEGYZET Írta: Nagy László Húsvét után r 'l a nagypénteki böjtön és túl a hétfő este beszedett görcsol­dókon, sőt, túl a tegnap reggel némi undorral, mégis meg­váltást remélve elkortyolgatott epeteán az ember megnyugszik, és visszatér a megszokotthoz. Bioritmusa beáll a dolgos hétköz­napoknak megfelelően. Kiheverte már az óraállítás miatt el­szenvedett veszteséget, és örül, mert most már később kell fel­kapcsolni a villanyt esténként, s így spórolni tud magának, mi­közben az államnak is energiát takarít meg. Szóval, minden rendben. így húsvét után a kissrácok, akik egyre elképesztőbb, vagy éppen a hagyományokhoz hű kedves locsolóverseik leda- rálásával igen tisztes napidíjjal gazdagodtak, élvezik a tavaszi szünetet és az sem zavarja őket, hogy kicsit borongás ez a ta­vasz. A lányok már megszárítkoztak, s bizonyára jobbnál-jobb samponokkal hajukat is megmosták, hogy ne illatozzanak úgy mint a nyári rét. Elég nekik ha egy évig nem hervadoznak. M egyénk nagy szülötte, Babits Mihály nem ezt énekelte meg. Költeményében, a Húsvét előtt c. versben, de ta­lán így húsvét után is élőek a versből önkényesen kiragadott so­rok: „Aki alszik, aludjon, aki él az éljen, a szegény hős pihen­jen, szegény nép reméljen ”. Lebilincselő A dombóvári rendőrkapitány­ság húsvét előtt közlekedési és közbiztonsági akciót tartott annak érdekében, hogy a város lakóinak közbiztonság-érzete tovább javuljon. Az akció so­rán felmerült, hogy a közleke­désben egyes résztvevők ve­szélyeztetik mások, illetve sa­ját biztonságukat. A járművek műszaki állapota pedig sok esetben nem felelt meg az előí­rásoknak, ezért a rendőrség az akció során rendszámot is be­vont. Az akció eredményessé­gét bizonyította az is, hogy egy főt bűncselekmény elkövetése miatt a rendőrök elfogtak, és a kapitányságra előállítottak. Mobilizált bűnözés Az utóbbi időben nem a saját járműveikkel mobilizálták magukat a bűnelkövetők, amit az alábbiak igazolnak: március 27-én a dombóvári Montázs Szövetkezet udvarán álló sze­mélygépkocsi-szállító trailert ismeretlen tettes tulajdonította el. A kár 200 ezer forint. Egy héttel korábban a dombóvári Csillagház elől szintén isme­retlen tettes egy szürke színű Audi 80-as személygépkocsit lopott el, amelynek értéke 3,5 millió forint. E két esetben még nem kerültek kézre az el­követők, ám a szintén március 27-én elkövetett gépkocsilopás tettesét - aki egy VW Passat személygépkocsit tulajdonított el, a járőrök és az ügyelet ösz- szehangolt munkájának kö­szönhetően elfogták. Jó tett helyébe A dombóvári Árpád és Tóth Endre utca kereszteződésénél március 24-én este negyed nyolckor két ismeretlen sze­mély egy férfit bántalmazott, amikor az rájuk szólt, hogy a nyilvános telefonfülke üvegét ne rugdossák. A köznek jót akaró férfi nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, de az sem kizárt, hogy a sérü­lése nyolc napon túl gyógyul majd. Disznó egy ügy Az attalai téesz sertéstelepéről március 26-án délelőtt ismeret­len tettes három, körülbelül 50 kg súlyú sertést tulajdonított el. A lopással okozott anyagi kár 45 ezer forint. Nem mind arany Kocsolán március 24-én egy családi házban ismeretlen személyek jelentek meg, és az ott élő későbbi sértettnek elad­tak egy karkötőt és egy nyak­láncot 30 ezer forintért. A vá­sárló gyanút foghatott, mert az aranynak mondott tárgyakat később megvizsgáltatta. Gya­núja beigazolódott: a vizsgálat során megállapították, hogy az ékszerek nem aranyból készül­tek. Motor az árokban Döbröközről jelentették, hogy egy ház kertjének végében két fiatal a földesúton egy-egy se­gédmotor-kerékpárt tol, s ami­kor a bejelentőt meglátták, megijedtek, az egyik motort nekidobták a kerítésnek, a má­sikkal a helyszínről elmene­kültek. Kiderült, hogy a se­gédmotor-kerékpárt aznap este lopták el egy döbröközi csa­ládi ház elől.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom