Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-12-13 / 85. szám
19Í7. április 12., szombat Megyei Körkép 3. oldal A licitálás előtt aggódnak a nagyvejkeiek Kihúzzák a kisemberek lába alól a talajt? Nagyvejkén a kárpótlási jegy tulajdonosok félnek, hogy kihúzzák a lábuk alól a földet. A csütörtökön kezdődött regisztrációt csak tegnap tudták befejezni a kárrendezési hivatal munkatársai. A helybéliek aggódva tekintenek a keddi licitálás elé. Nagyvejkén közel 45 hektár szántó, 41 hektár erdő és 17 hektár legelő vár még gazdára. A csütörtök reggel kezdődött regisztrációt csak tegnap délután tudták befejezni. Összesen 378 kárpótlási jegy tulajdonos jegyeztette magát. A papírok értékéről nem tudtak még felvilágosítást adni a kárrendezési hivatal munkatársai, de elképzelhető, hogy akár huszonötmillió forint érték! jegy keres földet. A Nagyvejkén élő licitálók aggodnak, hogy a fővárosból érkező „milliomosok” felvá- sárdják a környéket. Tegnap és tígnapelőtt a település utcáját kisébb-nagyobb cso- portoan arról beszéltek az emterek - akiknek a zsebében néhány tízezer forint értékű kárpótlási jegy lapul - hogy a pestiek három-négymillióval pályáznak a jó vej- kei földekre. Mint Lovász Gáspár polgármester lapunknak elmondta, azt szeretnék, ha mindenki, aki vásárolni szeretne, legalább egy hektárnyi földecskéhez juthatna. Félnek azonban, hogy sokaknak erre nem lesz módjuk. A faluban más munkalehetőség nincs. A munkanélküliségi ráta a Nagyvejkén jelenleg 8 százalék. Ha nem marad helyi kézen a terület egy része, akkor az mezőgazdasági szövetkezetből is el kell bocsátani vagy 20-30 embert. A polgármester ezért szeretné meggyőzni a földeket vásárlókat, hogy adják bérbe területüket a szövetkezetnek. Reménykednek még, hogy a vidékiek és a helyiek a licitálás előtt meg tudnak egyezni, bár a nagy vagyoni különbségek miatt ennek kicsi a valószínűsége. A polgármester bízik benne, hogy a licitáláson nem szabadul el a pokol. Hangyái A negyei vadász szövetség küldöttgyűlése A vadászterületek felosztása igen sok gondot jelentett A Tolna Megyei Vadász Szivetség szokásos éves küdöttgyűlését rendezte míg tegnap délután Szek- szirdon, a volt BM klubbal. A küldöttgyűlésre azt a 3f vadásztársaságot hívták mg, amelyek tavaly a megyei szövetségnek tagjai voltát. Az elnökség beszámolójában d. Józsa Csaba elnök többek lózött szólt a vadászati tör- \énnyel kapcsolatos elmúlt évi tevékenységről. Munká- jtk jelentős részét a törvény smertetése, illetve a végre- lajtásával kapcsolatos felada- ok elvégzéséhez nyújtott segítség tette ki. Mint ismeretes, a vadásziéul etek felosztása sok gondot elentett mindenütt, így a megyében is, ezért nagyon fontos volt a jogi információ, illetve a törvény szövegének egységes értelmezése. A törvény nyomán vadász- társaságok szűntek meg, illetve újak alakultak. A harmincöt helyett jelenleg ötvenhat vadásztársaság van a megyében, a korábbi 10 ezer hektár, illetve ennél nagyobb terület helyett lényegesen kisebb területen folytatva tevékenységét. Az alapszabályt is módosította a megyei vadász szövetség küldöttgyűlése. Eddig csak csoportos tagságra volt jogi lehetőség, de az elképzelések szerint a vadgazdálkodás, vadászat területén is kamarai rendszer váltja fel a szövetségeket, s a kamarák az egyéni tagság alapján szerveződnek. A módosítás értelmében ezután egyéni tagok is beléphetnek a Tolna Megyei Vadász Szövetségbe. Eddig a szövetség intézte a gépkocsik és a vadak ütközéséből következett károkat, de az erre jutó pénz tavaly már az év vége előtt elfogyott. Éppen ezért a küldöttközgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben biztosító társasággal köt szerződés, a vadásztársaságok nevében.-ihárosiMaradjon a szövetkezet vagy sem? (Folytatás az 1. oldalról.) A felszólalók egy része úgy látta, hogy a történtek ellenére továbbra is fenn kell tartani a szövetkezetét. Meg kell találni a helyét és tevékenységi körét. Varga János a megyei TE- SZÔV elnöke úgy látta, hogy az érdekképviseleti szervezeteken belül kell harcolni a mező- gazdaságban dolgozók jogaiért, mert erre ez a szövetkezet nem alkalmas. Varga János szerint becsapták a képviselők az embereket, hiszen az alakulás idején minden párt levélben biztosította a tagságot támogatásáról, mégis ellene szavaztak. A jelenlévő Gombos András SZDSZ-es képviselő is szót kért, elmondta, hogy ő is „nem”-el szavazott, ennek oka, hogy a beterjesztés nem volt alkalmas arra, hogy megszavazza a parlament, de azért biztatta a jelenlévőket, hogy ne oszlassák fel a szövetkezetét. Végül is nem került sor annak a ‘megszavazására, hogy maradjon továbbra is, vagy szűnjön meg a szövetkezet, mert ennek eldöntéséhez kétharmados többségre lett,volna szükség. A tanácskozás után Kovács Istvánt (magángazda, az elnökség tagja) és Erős Andrást (a felsőnánai tsz elnöke) kérdeztük. Kovács István: — A termelők az általuk megtermelt gabonát szerették volna a saját malmukból értékesíteni. Úgy gondoltuk, így reális áron kerülhetett volna liszt a piacra, melyből reális áron kenyér készülhetett volna. Már évekkel ezelőtt is a 920 forintos búzaárak mellett (ennyit kapott a termelő) 1500 forintos búza került a malomba. A mi szándékunk mindvégig becsületes volt. Sajnos, nincs a szövetkezetnek semmilyen perspektívája, hiszen a Gemenc Gabona Rt. privatizációjához, a jelen kiírás szerint legalább 5- 600 millió forinttal kellene, hogy rendelkezzen a tagság, hogy egyáltalán versenyben maradjunk. Ez az 51 %-hoz lenne talán elég. Sajnos semmi esélyünk nincs. A magyar paraszt- ember így teljesen kiszorult a privatizációból. Erős András: — Az a cél, amiért ez a szövetkezet létrejött, elszállt. Ez a privatizációs kiírás már nem nekünk szól. A kialakult vita alapján viszont úgy látom, hogy most kezdik a termelők felismerni azt, hogy a magyar mezőgazdaságban nem az a gond, hogy vannak szövetkezetek, kft.-k, magángazdák, hanem az a gond, hogy szembe vannak állítva egymással. Ennek a szövetkezetnek már csak azért is meg kellene maradni, hogy ez a társaság együtt tudjon gondolkodni, mert hamisak az információk. Most döntés nélkül távoztunk, de abban maradtunk, hogy levélben keressük meg a tagokat, tájékoztatjuk azokat is, akik most nem jöttek el és kérjük őket, hogy nyilatkozatban döntsenek a szövetkezet további sorsáról.-mauNem a sokgyerekesek kapták a szociálpolitikai kedvezményt Tamásiban Több mint száz gyanúsított, nyolcvan-százmilliós kár (Folytatás az 1. oldalról.) Már az iratok tanulmányozása közben feltűnt, hogy Tamásiban és környékén ingyen cseréltek gazdát beépítésre alkalmas tetőterek, majd az építkezés „befejezése” után az ismét visszakerült az eredeti tulajdonoshoz. Más esetekben névleges csere, vagy adásvételi szerződések tették lehetővé a szociálpolitikai kedvezmény törvénytelen igénybe vételét. Az építkezéssel kapcsolatos engedélyezést, tervezést, kivitelezést az eredeti tulajdonosok végeztették. Az építkezések egy része még félkész állapotban sincsen, s a jelek arra utalnak, hogy nem is volt cél a lakás elkészülte. A használatba vételi engedélyeket mégis kiadták. A módszer, nevezetesen, hogy tetőtereket építettek be, országosan egyedülálló. Közvetítők kerítették elő az ország különböző részéből a sokgyerekes, gyakran tanulatlan, az ügyintézésben járatlan családokat. Volt közöttük olyan, aki azt sem tudta, hogy hol is épül a „lakása”. A valódi jogosultak, akik csak papíron voltak építtetők az 1,5-2,8 millió a nekik járó támogatásból 12 ezer, de legfeljebb egymillió forintot kaptak. A rendőrség 120, Tamásiban és környékén lévő tetőtér-beépítés ügyében nyomoz, eddig 50 törvényellenes építkezést regisztráltak, a kárérték is ezekre vonatkozik. Több, mint száz gyanúsítottat hallgattak ki, akiknek a magatartása lehetővé tette, hogy az állam által biztosított pénz ne a kedvezményezettekhez jusson. A szociálpolitikai támogatást az OTP tamási fiókjának a lakások készültségi foka szerint kellett volna folyósítania, de a jelek szerint ezt nem ellenőrizték. Az utolsó részletek kifizetése viszont a használatbavételi engedély bemutatáskor történt. Az ügyintézést K. Józsefné lakossági hitelezési csoportvezető végezte, aki a pénzből sok esetben még kifizetés előtt levont olyan tartozásokat, amelyeket a tetőtérrel rendelkező tulajdonosok korábban vettek fel, tehát tudott arról, hogy a pénzt nem a sok gyermekes családok fogják megkapni. A beépítési tervek nagy részét egy tamási székhelyű bt. készítette, amelynek beltagja G. Tibor, a Tamási Városi Ónkormányzat Műszaki Osztályának vezető helyettese. Ez az osztály bírálja el, engedélyezi, majd veszi át az elkészült építményeket és adja ki a használatba vételi engedélyeket. A szakhatósági ügyintézést G. Mariann előadó végezte. Gyanúsítottként hallgattak még ki három ügyvédet, akik a valótlan tartalmú szerződések elkészítésében közreműködtek. Ihárosi Ibolya Hírek Ünnepi est Pakson A költészet napja alkalmából ünnépi estet rendez a paksi művelődési központ könyvtára április 14-én, hétfőn 18 órakor. A rendezvényt dr. Serdültné Benke Éva tanárnő nyitja meg, majd Babits Mihály verseiből hallhatnak összeállítást Réti Árpád színművész előadásában. A műsort 14-én 12.30-kor az ESZI nagyelőadójában a középiskolások, 15-én 10 órakor a művelődési központban az általános iskolások számára is megrendezik. Torgyán József Bonyhádon Torgyán József, a Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt elnöke ismerteti a párt alternatív gazdasági és politikai programját Bonyhádon. A rendezvényre a művelődési központban ma este 18 órai kezdettel kerül sor. Német Színház: Ármány és szerelem Kabale und Liebe, azaz Ármány és szerelem. Schiller müvének színpadi változatát április 14-én, hétfőn 19 órai kezdettel mutatja be a szekszárdi Deutsche Bühne. Thész László emlékest Thész László emlékest lesz április 14-én, hétfőn 19 óra 30-kor Szekszárdon, a Művészetek Házában. A szekszárdi Liszt Ferenc Zeneiskola egykori igazgatója tiszteletére rendezett esten a szólistákon kívül fellép a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus és a Szekszárdi Kamara- zenekar. Az est bevételét a rendezők felajánlották a Thész László Alapítványnak. Kertbarátok találkozója Április 14-én hétfőn 18 órakor Szekszárdon, a Babits társalgójában kertbarát-kistermelő találkozó lesz, ahol Markó Ignác APEH osztályvezető ad tájékoztatást a kistermelők módosított adótörvényéről. Véglegesítésre kerül a júliusi észak-magyarországi tanulmányút programja, majd a rendkívüli időjárás miatti teendőket beszélik meg szakavatott szakember vezetésével. \ kormányzáshoz intellektusra is szükség van A gyarapodó Magyarországról Az MDF kormány volt miniszterelnöke, dr. Boross Péter járt tegnap Dombóváron, ahol nemcsak az ellenzéki pártok helyi alapszervezeteinek vezetőivel, hanem a sajtó képviselőivel is találkozott, majd a művelődési házban Biztonságos, gyarapodó Magyarországot címmel tartott előadást, illetve fórumot. Mint azt a sajtótájékoztatón elmondta, a Horn kormány három éves működése elegendő idő volt ahhoz, hogy a választók konzekvenciákat vonjanak le ténykedésükről, ám aki eredményesnek ítéli ezt a munkát, annak az érvek és a tények nem számítanak. Ugyanakkor a Horn kormányról beszélve azt hangsúlyozta, hogy a rendszer- váltás előtti időszak miatti bűntudattal vannak tele. Mint mondta, jelzés értékű, hogy az MDF kormányzat „hibáinak kijavítására” vállalkozó mai kormány miniszterelnöke ötször annyi alkalommal említette a parlamentben a jelen gondok okaként az MDF kormányzati időszakát, mint Antall József az előző negyven évet. Az ország biztonságosabbá válásáról és a gyarapodásról felvázolta, hogy az MDF a nemzeti értékek megtartása és a társadalom identitás-tudatának visszaállítása mellett biztonságot kell teremteni egzisztenciális szempontból, valamint a közigazgatás szakmai önállóságának megtartása mellett e területen - egyebek mellett a járások visszaállításával - az igazgatási biztonságot is javítani kell, miképp ez vonatkozik az intézmények és önkormányzatok működésére is. A gyarapodást - mondta dr. Boross Péter - átmeneti áldozatvállalással a hazai belső piac mozgásba hozásával, valamint a szó szoros értelmében véve a gyermekvállalás terheinek jelentős csökkentésével kell elérni. A Tolnai Népújság kérdésére válaszolva az igazságügyi tárca vezetőjének az MDF által megfogalmazott alkalmatlanságáról burkoltan annyit mondott, hogy a kormányzáshoz egyebek mellett intellektusra, empátiára, hűvös eleganciára is szükség van. - nagy A tervezés hibája okozta az üzemzavart? Fél Paks víz nélkül maradt tegnap Mintegy tízezer embert érintett egy műszaki hiba Pakson. Pénteken reggel a lakótelepen és a város más részein is hiába nyitották meg a vízcsapot, az csupán hörgött, így sokan kénytelenek voltak mosdatlanul munkába, iskolába menni. A Duna Center Therm Kft csütörtökön este hat órakor látott hozzá az épülő, a várost elkerülő úttal kapcsolatos munkához, egy négyszáz milliméter átmérőjű töltővezeték kiváltásához a város déli végénél. Az ütemezés szerint ezzel pénteken reggel 6 óráig kellett volna végezniük ésszámoltak átmeneti vízhiánynyal is, elsősorban a Kurcsa- tov utca környékén, ahol lajt- kocsikkal látták el a lakosságot vízzel. Az új vezetékszakaszt a Magyarországon használt egyik legkorszerűbb anyagból, a TUKTIL márkanevű, gömbgrafit öntvénycsőből készítették - tudtuk meg Artim Andrástól, a Paksi Vízmű Kft ügyvezetőjétől. Az új szakasz szerelési munkálataival alig valamivel éjfél után végzett a kivitelező Duna Center Therm, majd nyomás alá helyezték a rendszert. A hiba negyed háromkor következett be, mikor a víznyomás egy ívet (köznyelven könyök) a kötésnél szétcsúsztatott. Ugyancsak Artim Andrástól tudjuk, hogy a DC Therm ügyvezetője, Bemáth Lajos szerint a terv nem tartalmazta az ominózus idom, az ív kitámasztását, így a kivitelező azt saját, a helyszínen kialakított elképzelése szerint oldotta meg, mint kiderült nem megfelelően. A hiba bekövetkezése után újra vízteleníteni kellett a teljes rendszert, ezt követően, péntek reggel hat óra után kezdhettek neki a szétszerelésnek, majd az újraépítésnek. A munka időtartama alatt a lakótelep és a Sánchegy víz nélkül maradt. A kellemetlenségektől eltekintve az átmeneti vízhiány különösebb fennakadást nem okozott a város életében. Délután két óra táján újra víz folyt a csapokból. -rákosil Szavaz a tagság