Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-10 / 58. szám

1997. március 10., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Befejeződött a mezőgazdasági kiállítás Amivel mindenki egyetértett: a mezőgazdaságban sok a gond (Folytatás az 1. oldalról.) Solymosi József szerint az agrárpiaci rendtartás nem működik és hajlandóságot sem lát a kormány részéről, hogy ezt a kérdést napirendre tűzné. Az EU csatlakozásról azt mondta, hogy nincs más választása az országnak csak ez az út. Glattfelder Béla csak az EU-csatlakozásról beszélt, szerinte 2001-ben vagy rá egy évre lesz ennek realitása, ugyanis a kormányközi kon­ferenciák, az előkészítés eny- nyi időt igényel. Gyimóthy Géza szerint a jelenlegi kormány vagy dilet­táns, vagy az érdekei mező- gazdaság ellenesek, ugyanis nincs tekintettel a kényszer vállalkozókra, a kistermelők helyzetére. Szerinte csak egy nemzeti kormány tudná „helyretenni” a dolgokat. Dr. Rieger László szerint az agrárpiac szétzilált, a gaz­dálkodók finanszírozása nem megfelelő. Kiutat jelenthetne a hitelszövetkezetek létreho­zása, a közraktározás, a föld jelzálogjog bevezetése, a ga­rantált árak bevezetése. Az export korlátozások sokat ár­tottak már eddig is a terme­lőknek. Dr. Medgyasszay László szerint a rendszerváltás leg­főbb teherviselői a mezőgaz­daságban dolgozók lettek. Az ágazatból történő tőke-kivo­nás megengedhetetlen, mert ezzel tönkreteszik az ágaza­tot. Dr. Keserű János felidézte az MSZP 1994-ben meghirde­tett agrárprogramját, melynek a címe : „A falunak élnie kell” volt. Ebben az agrárválság le­küzdése, a piaci viszonyok rendezése, és az ágazat ver­senyképessége volt kitűzve. Ezt nem sikerült megvalósí­tani, s az előadó szerint ennek az az oka, hogy az MSZP fel­tételezett egy gazdaságpoliti­kai fordulatot, mely végül nem valósult meg. A hallgatóság a részarány­földek rendezéséről, az agrár­kamara helyzetéről, az állam szerepvállalásáról, az új tí­pusú szövetkezésekről és más aktuális témáról fogalmazott meg kérdéseket. Vasárnap a szőlő- és gyü­mölcstermesztés, ezek nö­vényvédelme volt a téma a konferencia teremben. Gabi Géza, a növényvédelmi állo­más előrejelzője a szőlő levé­latkáról, Vörös Géza igazga­tóhelyettes a rovarkártevők­ről, Fűzi István kórtanos a gombabetegségekről, dr. Varga László gyombiológus pedig a gyomirtásról tartott érdekes előadást. Mauthner Interpellációt ígért dr. Benkő András * Állami bevétel, helyi kiadás Részesedni kíván az ireg- szemcsei önkormányzat a közigazgatásilag hozzá tar­tozó három puszta földterü­leteinek bérleti díjából. Csehi-, Okrád- és Hékút- pusztán mintegy ezer hek­tárnyi mezőgazdasági műve­lés alatt álló - volt állami gazdasági - föld van állami tulajdonban. A földre tartós bérleti szerződés köttetett a Tamási ÁG nyomában ala­kult cégek és az állam kö­zött, a bevétel éves szinten tízmilliós nagyságrendű. Más állami vagyonról, a közművekről a tulajdonos ÁPV Rt. azonban nehezen vesz tudomást. A puszták villamos hálózata, az utak a jogutód Fornád Rt.-é Tettek, amely a privatizáció után maga is kérdéses helyzetbe került. A csehi vízmüvet a sertésteleppel együtt adták el, a vállalkozó utóbb meg­szüntette tevékenységét. A pusztákat ugyanakkor az iregszemcsei önkormányzat látja el, az út felújítására ötmillió forintot költött, ezen felül tavaly összesen nyolcmilliót fordított szoci­ális ellátásra és közműfenn­tartásra. (A pusztákról származó adóbevétel 64 ezer forint.) Minderről Tú­rós László, Iregszemcse pol­gármestere nemrég Csiha Judit privatizációs minisz­terhez írt levelében számol be. Iregszemcse úgy tartaná méltányosnak, ha az ÁPV Rt. kezelésében lévő 1000 hektárból a falu 500 hektárt megkapna, amíg ez nem tör­ténik meg, addig a bérleti díj ötven százaléka illetné meg. Az ügyben segítséget kér­tek dr. Benkő Andrástól, Tamási körzetének ország- gyűlési képviselőjétől, aki ígéretet tett arra: interpellá­cióval él a privatizációs mi­niszter felé. (tf) Bátai jubileum Lubiczki János vette át Bach Józseftől a díszplakettet és a 60.000forintot fotö: gottvald (Folytatás az 1. oldalról.) Vöő József polgármester kö­szöntötte az ünneplőket, majd Nyéki József vette át a szót. A Sárközben mindig volt mit fel­mutatni, mondotta a közlönyki­adó vezérigazgatója, a népi együttes alapító vezetője. Kö­szöntő, visszaemlékező szavai a régi időket, az egykori tánco­sokat idézték, s azokat, akik se­gítették az együttest, a moz­galmat. Magyar Bálint művelő­dési miniszter megbízásából az együttes részére emléklapot adott át Lubiczki Jánosnak, a hagyományőrző egyesület el­nökének. Ugyancsak emlékla­pot küldött a Magyar Művelő­dési Intézet és a Muharay Ele­mér Szövetség. Bach József, a megyei közgyűlés elnöke a tes­tület által adományozott dísz­plakettet nyújtotta át, amit az elnöki keretből megtoldott 60.000 forinttal. Köszöntötték a bátaiakat a környékbeli helysé­gek polgármesterei, a külön­böző együttesek vezetői. A je­A legfiatalabbak les napon sok idősebb bátai hallgatta meghatódva a furu- lyaszót Vadasi Tibor koreográ­fus jóvoltából, akit az ötvenes évek legelejétől Bátán csak „a Pikulás”-ként ismernek: az Ál­lami Népi Együttes fiatal tán­cosaként kezdett el Bátára járni, a nehéz, padláslesöprő időkben, s később is élesztgetni, ébren tartani a népművészetet. Szabadi Mihály szakértő műsorvezetése mellett este fél héttől fél tizenegyig tartott a műsor, az ünnepség. Színpadra lépett az együttes csaknem va- lamennyi.tagja, az óvodásoktól a nagymamákig, ízelítőt adva az elmúlt ötven esztendő alatt megtanult dalokból, táncokból. Az együttes, amely kategóriá­jában úgyszólván már minden címet, minősítést megszerzett, ami megszerezhető, ezen az es­tén ismét bizonyította, hogy ezeket nem alaptalanul kapta. A bátaiak ünnepe a szomba­ton este kezdődött és vasárnap hajnalban végétért jubileumi bállal zárult. —gy— Volt hadifoglyok bajtársi szövetsége és civil szerveződés Ónálló szervezetben a bonyhádiak A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége bonyhádi csoportjá­nak önállósodásáról már korábban is beszámoltunk. A szerve­zet nemrégiben megtartott közgyűlésén kimondták az új néven történő megalakulást. Az új elnevezés: Bonyhád Vá­ros és Vidéke Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége és Civil Szerveződése. A szervezet közgyűlése jóváhagyta az alap­szabályt és megválasztotta tisztségviselőit. Az elnök Lucska András, az alelnök Gáthy Béla, a titkár Ét­iig László, a gazdasági vezető Szabó Dezső lett. Elnökségi tagnak választották Pálfi Józse­fet. A megyei szervezettől elsza­kadt bonyhádiak egy ellenőrző bizottságot is felállítottak. En­nek vezetője Moser Ferenc lett, a tagok: Szipl Ferenc és Vanya Károly. A szerveződés nyitott, várják tehát azoknak a jelentkezését is, akik maguk nem voltak hadi­foglyok, de a szövetség céljai­val egyetértenek. Már eddig is sok hozzátartozó és szimpati­záns írta alá a belépési nyilat­kozatot. Köztük a város pol­gármestere illetve Jónás János katolikus lelkész, bonyhádi apát-plébános. A volt hadifoglyok szerint tagjaik sorában szükség van a fiatalokra, hogy jobban megis- metjék a sokat szenvedett em­berek sorsát, a második világ­háború élő áldozatait. Igaz, számuk egyre fogy, de talán éppen ezért lenne szükség a megújulásra. Ezen kívül a város környékén több százra teszik a háborús veteránok számát. Az önállósult bonyhádi szervezet­nek egyébként húsz település­ről vannak tagjai. Az önállósá­got kimondó összejövetelre Tamásiból is érkeztek volt ha­difoglyok. - háj ­Kereskedők bálja a Dámban A farsangnak „hivatalo­san” ugyan vége, ez azon­ban nem akadályozta meg a Kop-Ka Áfészt abban, hogy szombaton megren­dezze dolgozóinak hagyo­mányos farsangi bálját A rendezvényen a szö­vetkezet dolgozóinak túl­nyomó többsége elfogadta a meghívást: kétszázötvenen érkeztek a tamási Dám Ho­tel éttermébe a bálra nem­csak Tamásiból, hanem a környék legnagyobb keres­kedelmi hálózatához tartozó településekről, Miszláról, Mucsiból is. A kilenc éves hagyományra visszatekintő rendezvény vendégei voltak a Kop-Ka Áfész kereske­delmi partnereinek képvise­lői is: mintegy harminc cég, a többi közt a Zwack, a Coca Cola, a Tolna Pro- Coop, a Kőbányai Sörgyár, és a tamási Dámtej Kft. üz­letemberei. A partner-válla­latoknak, vállalkozásoknak köszönhetően a kereskedők tamási bálja ma már legfő­képp abban hasonlít kilenc évvel ezelőtti önmagára, hogy az áfész dolgozóinak minden évben ez a nap nyújt alkalmat közös szórako­zásra, - ezúttal napjaink legnépszerűbb színész-hu­moristája Usztics Mátyás fellépése „spékelte meg” a menüt. A szokásos tombola ajándékai már az áfésszel kapcsolatban álló cégektől származnak, amelyek ezút­tal sem voltak szűkmarkúak. Természetesen gazdára ta­lált a tombola fődíja, egy vá­lasztási malac is, amit a haj­nalig tartó bál után Schnetz László vihetett haza. Avartüzek a hétvégén Szombaton hat, vasárnap há­rom avartűzhöz riasztották megyénkben a tűzoltókat. A legjelentősebb avartűz Si- montomyán, a Cserhát-dűlő­ben történt, ahol körülbelül 30 hektár területen száraz gaz, bozót égett. A tűz átter­jedt a terület melletti akácos aljnövényzetére is, melyből 5 hektárnyi leégett. Több órás megfeszített munka so­rán a tüzet a simontomyai, a tamási önkéntesek és a paksi hivatásosok oltották el. Szombaton Paksra, a Kor- nis utca egyik családi házá­hoz riasztották a tűzoltókat. Itt a fészerben égett harminc bála szalma és lángrakapott a tetőszerkezet is. A paksi hi­vatásosok oltották el a tüzet. Peugeot hétvégét tartott Szekszárdim az Autósziget Kft., a márka hivata­los képviselője. A Tartsay utcai bemutatóteremben az igazi újdonságot a cég nagy kombija, a 406 Break jelentette, de emellett a népszerű 306-os típuscsalád három új felszereltségű ver­zióját - Melodie, Elegance és Hobby - is megcsodálhatták az érdkelődők. fotö: bakó jenő Képviselő-testületi ülés lesz szerdán Pakson Mint eddig, ezentúl is két irányban? Két paksi utca egyirányúsítása is terítékre kerül a testületi ülé­sen, mindkettő lakossági kérésre. A javaslat a Kishegyi út ese­tében a régi - kétirányú - forgalmi rend fenntartását, a Bástya utcában viszont az egyfelé haladást támogatja. Március 12-én, 13 órára hívta össze Herczeg József polgár- mester a paksi önkormányzat képviselőit. Nyolc téma szere­pel az előzetes napirenden, köz­tük a már említett két utca for­galmának egyirányúsítása. A Kishegyi út lakói képviselőjük, dr. Bencsik Lajos közvetítésé­vel tavaly 73 aláírással levélben kérték, hogy a nagy gépjármű- forgalommal terhelt úton a jö­vőben egy irányban haladhas­sanak csak a kocsik. A Kishe­gyi úton keresztül vezet a leg­rövidebb út az Óváros és a lakó­telep között. Az ötlet annak kapcsán merült fel, hogy az el­múlt évben a gázvezeték-építés idején néhány hónapon keresz­tül egyirányúsították az utcát, ebben az időben nyugodtabb lett az itt lakók élete. A lakos­sági kérést követően a polgár- mesteri hivatal közlekedési szakemberrel vizsgáltatta meg az egyirányúsítás lehetőségeit és hatásait, valamint forgalom­szabályozási tervet készíttetett. Ennek megállapításait figye­lembe véve az egyirányúsítást nem javasolják, mert bár a biz­tonság növekedne és a környe­zetkárosító hatások csökkenné­nek, az autósok összesen napi 1800 kilométerrel lennének kénytelenek többet utazni, és megnőne a környező utak ter­helése is. Tekintettel azonban a kérés jogosságára egyéb forgalom­szabályozási intézkedéseket terveznek, kitiltják a nem me­netrend szerinti autóbuszokat, a két és fél tonnánál súlyosabb teherautókat, a vontatókat az utcából. Az Óvárosban lévő Bástya utca egyirányúsítását viszont javasolják a szakemberek, mert a keskeny úton (legtöbb szaka­szán mindössze három méter széles a burkolat) két jármű amúgy sem fér el egymás mel­lett.-rákosi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom