Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-08-09 / 57. szám
10. ojdal Hétvégi Magazin 1997. március 8., szombat Rejtett értékeink A két Bánky a filmművészetben A múlt szazad végen szinte tömegek kerekedtek föl, hogy szerencsét próbáljanak: ki a fővárosba igyekezett, ki egyenesen Amerikába. A Budapestre menők között ott volt 1900 táján Koncsics János, aki azután biztos állásra tett szert, a rendőrségnél egészen az őrmesterségig vitte.. . Bármilyen kiváló is lett volna, nálánál híresebbek lettek gyermekei: Viktor, aki még Nagydorogon született 1899. január 17-én és Vilma, aki már Budapesten látta meg a napvilágot 1903-ban. A sors úgy hozta, hogy a húgból lett világhírű némafilmszínésznő, s mire az ő csillaga leáldozott, bátyja neve lett egyre ismertebb a magyar közönség előtt. Fodor Miklós Hollywood kulisszái között című könyvében élvezetesen írja le, miként lett az itthon és Berlinben figyelemre sem méltatott színésznőből világsztár, mert Bánky Vilma valóban az lett. Sam Goldwyn először is elhíresztelte a lapok fizetett riportjaiban, hogy sikerült neki a Nemzeti Színház legnagyobb művészét szerződtetnie, miközben a Belvárosi Színházban is csak néhány mondatos szerepeket játszott a kiszemelt csillag. Mire a hajó New York kikötőjébe ért, minden valamire való lap fotóriportere ott tolongott, hogy láthassa a hölgyet, akinek - a híresztelés szerint -a világon egyedülálló cipőgyűjteménye van... Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 1925-ig két magyar és egy francia némafilmben szerepelt Bánky Vilma, különösebb feltűnés nélkül. Azonban A sötét angyal, majd 1926-ban A sejk fia, amelyhez Rudolph Valentinót szerződtették Bánkyhoz, hatalmas sikert hozott. Fodor szerint „valóban nagy sztár volt..., neve éppen olyan jó csengésű volt, mint akár Pola Negrié .. . Hogy mi volt nagy sikerének titka? Talán ő volt az egyetlen filmszínésznő az egész hollywoodi filmkolóniában, akiről az amerikai közönség elhitte, hogy ártatlan szűz”. E hit megóvása érdekében soha nem házasították meg a filmvásznon s persze felelőtlen szerelmi jelenetekbe sem sodorhatták ... Bánky Viktor nevét ekkoriban még senki nem ismerte, noha húgával ő is Hollywoodba költözött és színész lett. Előtte az iparművészeti főiskola grafikai szaka, magán- tisztviselőség és színiakadémia jelzik életútját. A némafilm leáldoztával hazatért, majd Münchenben, a Bavari- anál próbált szerencsét, mert Sam. Goldwyn stúdiómunkálataiban is részt vett. Berlin, majd 1933-tól Budapest következett, de itthon csak vágónak csúfolták, s 1939-ben készítette el első, mindjárt nagy feltűnést keltett filmjét, a Bors Istvánt. Nemeskürty István szerint „Földreformot, demokratikusabb társadalmat látszott követelni a film”, Jó- csik Lajos a Kelet Népében, Móricz lapjában egyenesen azt írta: „A Puszták népe íze verődik ki az ember ínyén. De a következő pillanatban ismét majd szétveti a röhögés a rengő hasakat a nézőtéren .. Furcsa és különös élvezet lehetett ez így együtt. Bánky ezenkívül még húsz alkotással tette nevét ismertté, közülük eggyel hírheddté is. Az őrségváltás szélsőjobboldali propagandája örökre szomorúan emlékezetes maradt, de ha ezért kárhoztatja valaki a rendezőt, ne mulasz- sza el megemlíteni Csortos Gyula, Ladomerszky Margit, Makláry Zoltán, Páger Antal és több jeles színész-szereplő nevét, a későbbi Kossuth-dí- jas zeneszerző, Hegyi Barnabás és mások közreműködését; 1942-ben ez így együtt volt igaz, mert benne volt a korban. Jusson inkább eszünkbe az a dr. Kovács István, ahol forgatókönyvíróként föltűnt Fekete István, amiről Nemeskürty megállapítja: „ .. . realizmusa, látszólagos kendőzetlen nyíltsága és maisága miatt a társadalom igen széles rétegei üdvözölték a filmet” - amit aztán be is tiltottak. Mindez ugyancsak 1942-ben volt, akárcsak a Szerető fia, Péter című jelentős alkotás. Bánky Viktor filmjei akkor is megérdemlik figyelmünket, ha nem hibátlan és nem kortalan alkotások - miért is lennének azok?! - s külön büszke lehetne szülöttére Nagydorog, ahol kevesen tudták, hogy a Münchenben 1967. március 13-án elhunyt egykori rendező honnét is indult. Dr. Töttős Gábor Ott van az együttesben a bátai fiatalok színe-java Táncolva is lehet Európába menni Bátaszékről Mohács felé haladva, az országúiról nézve, egyetlen pillantással szinte az egész bátai határt fel lehet mérni. A lassan szálló köd alól először a hajdani ártér görönd- jei tűnnek elő, aztán megcsillan a lapok víztükre. Ilyenkor, belvizes tavaszok idején századokkal korábbi önmagát idézi a Sárköz: a szeszélyes, patkó alakú hajdani folyómedrek feltámadnak néhány hétre, sejtetni engedik egykori önmagukat, tudatják, valamikor a víz, a nád, az erdő volt az úr ezen a tájon. Rajtuk, belőlük éltek az itt lakók, a természettel harcolva és vele harmóniában alakították életüket, tárgyi, szellemi kultúrájukat. Vasárnap reggel van, kissé még álmos a falu. Az éppen negyedszázada avatott kultúrház előtt magas fiatalember támaszkodik a Skodának. A 22 éves Szabó Tamás Szekszárdon főiskolás, a számítástechnika lesz a hivatása. Most a többieket várja, hogy megtartsák az utolsó próbát az ünnep előtt: a hét végén emlékeznek meg a Bátai Népi Együttes megalakításának ötvenedik évfordulójáról. Aztán bekanyarodik Lu- biczki Jánosnak, az együttes vezetőjének Opelja, majd Szabadi Mihály érkezik, hogy elvégezze az utolsó simításokat saját koreográfiáján, amely a Kanászos címet viseli. Együtt a vagy két tucatot számláló fiatal, befut a négytagú bogyiszlói zenekar is, hamarosan kezdődhet a próba.- Ebben a nagyon gyorsan változó világban az együttesek szerepe is megváltozott - mondja Szabadi Mihály. - Az ilyen kis falvak életében ezek a közösségek rendkívül fontosak, progresszív szellemi erőt képviselnek. Ezek a gyerekek nagyon jól érzik magukat együtt, miközben ápolják a község kultúráját. De nem csak hagyományőrzésről van szó, hanem ezeknek a fiatalembereknek, lányoknak a magatartásáról, kultúrájáról, kulturáltságáról. A bátai együttes számomra rendkívül szimpatikus, nagyok a lehetőségeik, sokkal több van bennük, mint amit megmutatnak.- Van-e az ilyen csoportoknak jövőjük?- A legnagyobb feladatuk a helyi hagyományok - tánc, ének, magatartáskultúra, szokásrend - ápolása. És természetesen hasznos, érdekes programot is adnak az itt élő, ide kötődő fiataloknak.- A társadalmi környezet változása milyen hatással van ezekre az együttesekre?- Mostanában divatos minden változást negatív színben feltüntetni. Ugyanakkor a mozgalom a rendszerváltás óta nemhogy gyengült volna, inkább erősödött. Az anyagi hátteret korábban biztosító szponzorok számának csökkenését tapasztalva a legtöbb együttes nem esett kétségbe. Az áprilisi megyei néptánc bemutatóra 21 jelentkezett! Tehát nem kell őket temetnünk, sőt pozitívum, hogy rájöttek, hogyan álljanak a maguk lábára, akár gazdaságilag is. A zenekar legifjabb tagjának szájában megszólal a doromb, kezdődik a Kanászos próbája. Korosodó koreográfus - nem vén koreográfus, jut az ember eszébe, látván Szabadi Mihály könnyed lábemeléseit. Keményen csattannak a botok, szépen száll a lányok éneke, egykét apróbb fogás még elsajátí- tódik, aztán jön a többi szám. „Arra alá, a Nagy-Duna szélen, kinyílott a tulipán a barázda szélen ...” - a dal a folytonosságot is jelenti, hiszen a dallamára járt üveges tánc az ünnepi műsorban az egyetlen, amelyet a két világháború közötti gyöngyös bokréta hagyományozott az utódokra. Szerepelt is az ötven év alatt .majd minden fellépéskor, rendre sikert aratva fővárosi kultúrszem- lén, helyi ünnepségen, szereplési alkalmon egyaránt. Most, a próbán tiszta víz van egyik-másik kelléküvegben, ami nem baj, sőt! Ha szomjas a legény, bátran meghúzhatja - meg is húzza -, nem akad össze a lába. Annyit a külső szemlélő is lát, hogy jól összeszokott, baráti társaság gyűlt itt egybe. Azt meg a helyi viszonyokban jártasaktól tudni, hogy a falu fiatalságának színe-java táncol az együttesben, olykor áldozatokat vállalva. Vojtek József - néhány évvel ezelőtt a Sárközi lakodalom vőlegényeként láthattuk a plakátokon - nem éppen a szomszédból, hanem Győrből jár haza a szülőfalujába a próbákra, szereplésekre. A szép szál bátai legény angol nyelven tanulja a mérnöki tudományt, s ha a dolgok, például vizsgaidőszakban úgy jönnek össze, hetente kétszer is megteszi az oda-vissza 500 kilométeres utat.- Számomra természetes volt, hogy a csoportban táncolok. Talán ha ötödikes lehettem, amikor elkezdtem. Most Győrben egy alapfokú néptáncoktatói tanfolyamra járok. Nem csak a néptánc érdekel komolyan, de emellett a gyerekekkel is szeretek foglalkozni. Szép és fontos is ez az egész, amit csinálunk. Mondhatni, ez a faluban az egyetlen, a fiatalságot megtartó, összetartó erő. Sebestyén Ferenc valamivel közelébbről, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem bölcsész karáról jár haza.- Én is annyi idős voltam, mint a Jóska, amikor elkezdtem. Pécsen is táncolok a Nagy Lajos Gimnázium néptánc csoportjában. Ezt a mozgalmat nagyon fontosnak tartom. Művelődés és felnőttképzés szakra járok. Ha elvégzem az egyetemet, itt vagy a környéken szeretnék ezzel foglalkozni. Most ugyebár az Európai Unióba tartunk, de azt hiszem, az se mellékes, hogyan marad meg a magyar identitás. Ezt nem úgy kell hangsúlyozni, hogy lengetjük a nemzeti zászlót, hanem úgy, hogy ápoljuk a hagyományokat, megőrizzük a magyar kultúrát. Gyuricza Mihály „Ezért ezt felelték Jézusnak: Nem tudjuk”. Máté 21,27 A nagyhét eseményei között tartja számon az evangélium ezt a nem jelentéktelen kijelentést. A jeruzsálemi főpapok és a nép vénei, vagyis a vallási és világi vezetők egyöntetű véleményéről van szó, mely nagy nyilvánosság előtt hangzik el. Eredeti szándékuk az volt, hogy Jézusból istenkáromló nyilatkozatot csikarjanak ki, hogy perbe foghassák, és elítélhessék. Jézussal szemben azonban saját fegyverük fordul ellenük: Tekintélyük és hatalmuk védelme érdekében inkább elrejtik igazi véleményüket. Önmagukat leleplező szavuk azonban örök érvényű üzenetet hordoz. Problémáink, kérdéseink böjt idején kerüljenek Jézus elé! Csak így válhat nyilvánJó hír valóvá, hogy milyen egyoldalúan foglalkoztunk eddig azokkal: Az a meggyőződés hajtott velük kapcsolatban, hogy a megoldás kulcsa tudásunk körén belül van elrejtve. V an határa az emberi tudásnak, s nem a semmi az, ami azon a határvonalon túl van. Jézus szenvedése, kereszthalála és feltámadása arról szóló híradás, hogy tudásunk határain túl a hitnek a területei, még pontosabban maga Jézus van jelen. Kérdéseinkre a felelet, problémáinkra a megoldás nem tudásunk területén lelhető fel, hanem a Jézusba vetett bizalom, a ráhagyatkozás útján ragadható meg. Emlékeztetni szeretnék a sokszor idézett esetre. A zuhatag felett kifeszített kötélen senki nem meri rábízni magát a mutatványosra, hogy az örvénylő habok felett egyik partról a másikra átvigye, egyedül csak a kisfia. A sikeres vállalkozást óriási taps és ujjongás kíséri. A valóságban - ezerféle változatban - kényszerítő körülmények szorítanak arra, hogy problémák örvényei ellenére átkerüljünk a megoldás túlsó partjára. A tudás itt csak korlátoz, a Jézusba vetett hit, a Jézusra való személyes ráhagyatkozás: Megoldást hoz. A böjt tehát elszakadás mindattól, ami ebben akadályoz. Nem akárki, hanem maga Jézus hív mindnyájunkat a vele való útra. Szilvássy Géza református lelkész Istentiszteletek Szekszárdon Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Istentiszteletek Pakson Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasárnap: 7.30, 10.00. 17.00 (német nyelvű mise). Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther- tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. 18.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy il 1 f
