Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

4. oldal 1997. március 28., péntek Megyei Körkép — Konyhád És Környéke Elkészült a Mutterschmerz, azaz az Anyai fájdalom, a Szekszárdon élő Ruppert János kőfa­ragó alkotása. Emlékezetes, hogy a szobrot már korábban fel szerette volna állítani a Tolna Me­gyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége. A bonyhádi képviselőtestület hozzájárult ugyan az alkotás felállításához, sőt, fontosnak tartotta, hogy a városban szobor emlékeztessen az elűzöttekre, a kényszermunkára hurcoltakra, a volt hadifoglyokra, de kívánatosnak ítélte, hogy a felállítás előtt szakzsűri mondjon véleményt a szoborról. Nos, ez meg is történt, az első vélemény meglehetősen kritikusan fogalmazott: az elkészült művet nem tartotta alkalmasnak arra, hogy méltóképpen emlékeztessen a németség fájdalmára. Ekkor az alkotó átfaragta a szobrot, melynek nyomán a szigorú zsűri még mindig nem volt maradéktalanul elégedett. Újabb átfaragás következett, ezúttal azonban olyan, amelynek nyomán alapjaiban változott meg a mű. Az eredmény - és az alkotó - képünkön. A szobrot március 31-én, délelőtt 11 órakor avatják Bonyhádon, a művelődési központtal szemben található Zrínyi utcai parkban. fotó: bakó jenő Bonyhád város 20. születésnapjára VÖLGYSÉGJÁRÓ Tánctábort rendeznek Bonyhádon április 5-én és 6-án. A programban két tánc koreográfiájának elsajátí­tása szerepel. A német tán­cot Wenzl József a Magyar- országi Német Néptánce­gyüttesek Országos Taná­csának elnöke, a magyart Hidas György koreográfus tanítja. Okon tartja közgyűlését ma a Tolna Megyei Tűzoltó Szövetség. Fogadó órát tart dr. Solymosi József ma délelőtt 9 órától 12-ig Bonyhádon a Pannónia Mezőgazdasági Szövetkezetben központi irodájában. Nagysikerű koncertet tartottak szerda este Bony­hádon a városi zeneiskola tanárai Brahms halálának 100. évfordulójára. A hang- , verseny bevételét a Hangok Világa alapítvány javára ajánlották fel. Édes évek címmel nosztal­gia zenét hallgathat a kö­zönség március 29-én, este a bonyhádi művelődési köz­pontban. Ötödik alkalommal ren­dezték meg a héten Wo- sinsky sportnapot Lengye­len. Az erőpróbán Kisdorog, Aparhant, Kéty és a házi­gazda iskola diákjai vettek részt. A vándorserleget az aparhantiak vitték el. Ekkor került sor a lengyeli 1. osz­tályosok iskolapolgárrá fo­gadására. A Wosinsky Mór életéről rendezett pályázatot Nagy Eszter hetedik osztá­lyos tanuló, a Víz világnapja alkalmából hirdetett ver­senyt Hartung Norbert nyerte. Nagymányokon egy csa­ládi ház udvarából megpró­báltak egy ARO-t elkötni de a kísérlet kudarcba fulladt. Betörtek bonyhádvarasdi óvodába, ahonnan mintegy hétezer forint értékben vit­tek el élelmiszert. ÚJ ÚJ ÚJ ÚJ április 1-jén (kedden) nyit BONYHÁDON az „ARANYOLLÓ” Méteráru - Rövidáru Üzlet Bonyhád, Széchenyi tér 9. Nyitva: hétfőtől-péntekig 8.30-16.30 óráig szombaton 8.30-12 óráig (9951) (Folytatás az 1. oldalról) Kedvezően alakult a település arculata. A városközpontot több nemesi kúria díszítette, köztük emeletes is. Az egyház- községek a két évtized alatt négy későbarokk típusú temp­lomot építettek, népiskolákat tartottak fenn. A Perczel család fellendítette a vidék gazdasági életét, bekapcsolta a nemzet­közi kereskedelembe, minta­gazdaságot szervezett; mind­ezeket tudományos megalapo­zottsággal, amit az igen jelentős családi könyvtár szakkönyvál­lománya bizonyít. Bonyhádnak szerencséje volt a művelt lelké­szeivel is, Winkler Mihállyal, Wolf Boskovitz-cal, Egyed An­tallal, Borbély Józseffel. A re­formgondolatok 1837-től a bonyhádi Casinóban érlelődtek. Perczel Mór országos szerepet vállalt Borbély József pedig az 1848-as helyi forradalmi vá­lasztmány elnökeként nemzet­őrök toborzásával szerzett ér­demeket. Az 1867. évi kiegyezés nagy lehetőséget kínált, bár országo­san megszüntették a mezővá­rosi jogállást. Ekkor Bonyhádot önálló jegyzőséggel a „nagy­község” kategóriába sorolták. A változás azonban nem okozott törést. A céhek megszüntetése a kézműipar legjobbjait verseny- képes termékek előállítására ösztönözte. Az üzletházak áru­kínálata nagyvárosi színvonalú volt, az állattehyésztés pedig Bonyhádnak országos hírnevet szerzett. 1873-ban az első Tolna megyei vasútvonal, a dombóvár-bátaszéki sínpár ki­tágította a Dél-Kelet-Völgység kereskedelmi lehetőségeit. A bonyhádi vásárok a Dél-Dunán- túl nevezetes eseményévé vál­tak. 1902-ben megjelent a vil­lamosenergia, s ezzel bekö­szöntött a „gyáralapítási láz" műjég-, növényi olaj-, kazein-, fagyapot-, zománc-, cipőgyár létesült. A gazdasági sikerek tekintetében Bonyhád élen járt Tolna megyében. A fellendülés évtizedei a vá­rosképet és a szellemi életet kedvezően alakították: új járási hivatalok, üzletházak, üzemek, bankok, szállodák épültek. Az algimnázium főgimnáziummá fejlődött, alsófokú ipariskola, valamint polgári leányiskola nyílt. Harminc gazdasági, ér­dekvédelmi, társasági, egyházi, szociális, művészeti egyesület tevékenykedett. A laikusság száma 6-7 ezerre nőtt. A 20. század politikai hul­lámveréseinek szélsőségei nem kímélték a Völgység székhelyét sem. Az 1940-es években sú­lyos feszültségeket élt át Bony­hád: a lakosság fele átcserélő­dött. A valós és vélt bűnök, az ártatlanul elviselt szenvedés, az egymás előnyére-kárára torlódó emberi sorsok, az otthonvesztés és az új otthonra találta meg­rázkódtatásai csak lassan csil­lapodtak. Az 1960-as években Bony­hád „a középfokú feladatok el­látására alkalmas települések” kategóriájába került. Ennek kedvező következményei: bő­vültek a gyárak, gyarapodtak a termelőszövetkezetek, új isko­lák, kórház, lakótelepek épül­tek, javult a közúti közlekedés. Csökkent a nagyvárosok el­szívó hatása, sőt, Bonyhád csá­bított ide újabb és újabb mun­kaerőt. Bonyhád erősen töreke­dett arra, hogy megfeleljen a várossá avatás feltételeinek. 1977. márciusában meg is kapta ezt a rangot, s azóta fo­lyamatosan munkálkodik azon, hogy lépést tartson a követel­ményekkel. Felgyorsult a la­kosság kényelmét szolgáló kommunális (művelődési, egészségügyi) és infrastrukturá­lis (közlekedési, kereskedelmi, közművesítési, hírközlési) há­lózat kiépítése és zavartalan üzemeltetése. A ’90-es években bekövetkezett politikai változá­sok is segítenek a félévszáza­dos feszültségek enyhülésében. A település hagyományos nyíltsága érvényesülhet; csilla­podnak az előítéletek. A város közben népesedik, immár ti­zenhatezerre duzzadt a lakói­nak száma. A Városi Honismereti Kör fejet hajt elődeink városfej­lesztő érdemei előtt, és köszönti a születésnapját ünneplő Bony­hádot, a közösség lakosait és vezetőit Tamás Menyhért sza­vaival: „egymásért és soha el­len ”, Dr. Kotta László Ünnepelő Bonyhád várossá avatásának 20. évfordulójának tisztele­tére a városi ünnepséget 1997. március 31-én tartják a műve­lődési központban. Előtte: 16 órakor „Akiket Bonyhád megihletett” címmel képzőművészeti kiál­lítás nyílik. Az ünnepélyes képviselő-testületi ülés fél öt­kor kezdődik, amelyen Oroszki István polgármester „20 éves város Bonyhád” címmel tart megemlékezést. Az ünnepi műsorban Vörös­marty Mihály és Illyés Gyula verseiből hallhat a közönség, valamint - helyi előadók tol­mácsolásában - klasszikus zeneszerzők művei csendül­nek fel. A városi könyvtárban „Egy napon a jókedv, a játék és a könyv” címmel vidám április elsejét tartanak. Bony­hád város jeles személyiségei és „gyalogos” választó polgá­rai egy humoros tablót talál­nak, húsz évvel ezelőtti ké­pekkel. Az arcképeket felis­merők jutalmat kapnak, egy- egy ajándékot a könyves zsákbamacskákból. A könyv­tár április 2-án nyílt napot tart, amelyen a többi között megnyitják a „Bonyhádról, bonyhádiaknak, bonyhádiak­tól” című kiállítást Solymár Imre magángyűjteményéből, valamint dr. Kolta László ta­nulmányát, melynek címedly- lyés Gyula Bonyhádról. A Völgység! Múzeumban április 3-án tartanak nyílt na­pot, amelyben helyet kap a Mesterségek tüköré sorozat. A Honismereti és a Múzeum­baráti kör közös rendezvé­nyén dr. Kolta László, Sebes­tyén Lajos és Szőts Zoltán tart előadást. Diákok levele a kisiskolákért „Leszünk vagy nem leszünk?” A Kisiskolák Tolna Megyei Szövetsége legutóbb Cikón tartotta rendhagyónak számító tanácskozását. A nagy érdeklődéssel kísért program témája az oktatási törvényből fakadó iskolaszer- kezet változásáról, annak szakmai és településpolitikai következményeiről szólt. Kö­zel húsz település polgármes­tere, iskolaigazgatója mellett három-három tanuló és egy- egy kísérőtanár vehetett részt a Soros Alapítvány által is támogatott nap eseményein. Illés István, a cikói általános iskola igazgatója és Nyitra Menyhért a szövetség elnöke adott tájékoztatót lapunknak. Összefoglalva elmondták, hogy sem helyi, sem országos szinteken nem érett a helyzet azon társulások megteremté­sére, amelyeket fentről a tör­vényalkotók sugalmaznak. Elevenen él még a körzetesí­tések emléke és azon kérdé­sek visszhangja, melyek a te­lepülések népesség megtartó képességeire vonatkoznak abban az esetben, ha egy kis­községben megszűnik az is­kola. Idő kellene ahhoz, hogy kitermelődjenek saját elhatá­rozásból azok a társulások, melyek a jelenlegi gazdasági helyzet kényszerszülöttei. A tartalmi megújulást jelző Nemzeti Alaptanterv is olyan költségekkel járó programot vonz, ami lehetetlent jelent a kisiskolák esetében. A cikói tanácskozáson a tanulók jogairól szóló előadá­son és konzultáción felnőttek segítsége mellett fogalmazó­dott a diákokban a házi rend, ami az intézmények alapdo­kumentuma és az a „petíció”, amelyet a polgármestereknek címeztek. A tíz pontban ösz- szefoglalt gondolataikat azzal az aggodalmas kérdéssel kez­dik, hogy „leszünk, vagy nem leszünk?” A következőkben így szedték pontokba elvárá­saikat: 1. Minden településnek, akármilyen kicsi is, legyen sa­ját iskolája. 2. Ne legyenek osztályösszevonások! 3. Ne szolgáltassuk ki a gyerekeket a bűnözésnek, a drognak, az ingázás során! 4. Ne enged­jük, hogy a gyermekek sze­mélytelenné váljanak a „ma­mut iskolákban”! 5. Adjunk esélyegyenlőséget a hátrá­nyos helyzetű gyerekeknek a kisközségekben. 6. őrizhes­sük meg falunk sajátos arcula­tát, hagyományait! 7. Időnket ne utazással kelljen eltölteni, hanem saját épülésünkre, kö­zösségünk iskolák jó tanár­szülő, illetve szülők iskola kapcsolatát! 9. Tölthessük napjainkat tiszta, természetes közegben, jó levegőn, a saját falunkban! 10. Élhessenek a „feketerigók” ők a jövő nem­zedéke, ne engedjük halálra ítélni a falut! A cikói tanácskozás egész napos programját a Holló együttes műsora, sportos-szi­tuációs játékok, valamint a Bartina együttes táncházi mu­latsága tette színesebbé. Decsi Kiss János A húsz esztendős várost köszönti a Tolnai Népújság Mint azt Önök jól tudják, húsz éve város Bonyhád. Sokan tré­fának tartották, amikor 1977. április elsején várossá nyilvánítot­ták a völgységi települést. Ki-ki eldöntheti, hogy ennek kapcsán mosolyogni, örülni, vagy inkább bánkódni van-e kedve. La­punk mindenesetre egy összeállítással készül, amelyből kide­rül: milyen is ma Bonyhád? Szándékaink szerint 1997. április 3-án melléklettel köszöntjük a húsz esztendős várost. Bemutatjuk a város új címerét, megkérdezzük a mai bonyhádiaktól, mivel foglalkoztak két évtizeddel ezelőtt, tudósítunk arról a kiállítás­ról, amelyet a Bonyhád által mègihletett alkotók munkáiból nyitnak hétfőn és természetesen beszámolunk a húsz éves év­forduló rendezvényeiről. Az élet árnyas öldalairól is beszélünk, megkérdezzük, miért szüntették meg több családnál az ápolási díjat. Üzleti partnereink, e magas példányszámban megjelenői számunk bonyhádi mellékletében igen jelentős árengedménnyel hirdethetnek. A részletekről a 416-211-es és a 455-239-és telefonszámon készséggel adunk felvilágosítást. A biztonságosabb közlekedésért Több, mint 20 éve nem készte­tik a gépjárművezetőket arra, hogy megújítsák vezetési isme­reteiket. A KRESZ 1976-os változása óta ugyanis a kisebb módosítások nyomán nem kel­lett vizsgát tenniük az autósok­nak, motorosoknak. Pedig sok minden változott és szükség lenne az ismeretek karbantartá­sára - véli Lőrinczy László, aki régóta foglalkozik Bonyhádon gépjárművezető-kéjpzéssel. A „karbantartó” tanfolyamot tel­jesen ingyen fogja vezetni a bonyhádi művelődési központ­ban. Számít arra, hogy a „va­sárnapi” vezetők illetve azok, akiknek egy ideig nem volt járművük és azok, akiknek fon­tos a biztonságos közlekedés, jelentkeznek az április 7-én in­duló tanfolyamra. Bonyhád, Fáy Itp. 13.-AUTÓVILLAMOSÁG akkumulátorok, indító generátorok alkatrészek- AUTÓRIASZTÓK-INDÍTÁSGÁTLÓK Bosch, Endorcer -AUTÓ-HIFI Pioneer, Alpine, antennák, speciális hangszórók- RÁDIÓTELEFON KIHANGOSÍTÓK, tartozékók, antennák ÁRUASÍTÁSÁT ÉS BESZERELÉSÉT EGY HELYEN! Autószervizeknek és beszerelő műhelyeknek kedvezménnyel! _____________________________________________________________________________________(9945) A NYUGODT ALVÁS TITKA BIZTONSÁGTECHNIKA ÖNORM EM = ISO = 9001:1994 minőségirányítási rendszerrel Ajánlunk: fali és bútorkazettákat fegyverszekrényeket irattároló szekrényeket páncélszekrényeket minden méretben és egyedi igényeket is kielégítve. Termékeinket a Magyar Biztosítók Szövetsége is minősítette. Vásároljon közvetlenül a gyártótól! BOVAS Vasipari Szövetkezet 7150 Bonyhád, Zrínyi u. 25. léi.: 74/451-822. TeL/fax: 74/45Í-440. (9953) <ÿui fV) . « Műanyagfeldolgozó Bonyhád Szezonális ajánlatunk: Dinnyefólia 230 Ft/kg Ezen kívül ajánlunk még tasakokat, péksüteményes és hagyományos kivitelben, táskákat egyszínű, csikós, nyomdázott kivitelben. Szemeteszáákokat, díszcsomagolókat. Várjuk viszonteladók jelentkezését. Sky-Plast Műanyagfeldolgozó Bonyhád, Zrínyi u. (Bovas-telep) Tel.: 74/451-822/21, 30/599-117. _______________________iq<UQi M inden kedves vásárlónknak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk AMFORA SCHÖN Szaküzletek: Bonyhád, Szabadság tér 4. Szekszárd, Széchenyi ü. 21. Széchenyi Üzletház I. em. Tolna, Kossuth L. u. 2. (9941)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom