Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-22-23 / 68. szám

14. oldal Gyermekvilág 1997. március 22., szombat Mai feladványunk A tíz éven aluliak keressék meg, melyik út vezeti el a nyuszit a káposztához és írják meg az út betűjelét. nyerhetik meg. A válaszokat a Gyermekek Háza címére küldjétek (7101 Szekszárd, Pf. 130.) I ’ W Í B V ’ c:ÆêÊ*%t. Nyuszi a káposztásföldön A tíz éven felüliek írják meg, melyik az a szó, ami minden alább felsorolt szó elé beilleszthető: ...huzal, ...csa­var, ...karc, ...dombormű, ...bánya, ...üst, ...trombita, ...szobor, ...kilincs, ...ágyú, ...harang, ...műves, ...gyűrű, ...karika. (Fazekas Bernadett rejtvénye.) A megoldás beküldői közül a szerencsések a Gyermekek Háza által felajánlott könyvet Március 8-i rejtvényünk megfejtése: , jég”, illetve Karcsinak az „A” úton kell el­indulnia, hogy eljusson az is­kolába. A helyes megoldást beküldők közül bélyeget vagy könyvet nyert: Dávid Norbert (Aparhant), Dávid Andrea (Bonyhád-Major), Hidasi Márk (Györköny), Sebestyén Imre (Szekszárd), Török Szil­via (Szekszárd) és Varga Ra­móna (Tevel). Gyermekvilág-divat Most induló sorozatunkban a Mauthner Sára mutatkozik be szekszárdi I. Béla gimnázium saját tervezésű divatmodell- harmadik osztályos tanulója, jével. Vidám pillanatok Nevezetes magyarok Kempelen Farkas, a feltaláló Vajon ki volt a „sakkozó török”1? Az ifjú feleség első ízben ké­szít ebédet férjecskéjének. A fő fogás töltött csirke. A férj rágja, rágja a ételt, majd meg­kérdezi: — Szivecském, mivel töl­tötted meg ezt a csirkét? Az újdonsült menyecske meglepetten válaszol: — Hát mivel töltöttem volna, drágaságom? Hiszen nem volt üres... — Te Jani, láttál már tele­font? — Láttam egyet Budapes­ten, de azt mondják, az sem az volt... Kempelen Farkas Pozsonyban született 1734-ben. A magyar királyi udvari kancelláriánál udvari tanácsos és referendáns rangot szerzett, de nem erről vált híressé. Fiatal korától nagy ügyességet mutatott mechani­kai szerkezetek feltalálása és tervezése területén, többek kö­zött ő vezette a mai budai vár­palota építését és a bécsi schönnbrunni kert szökőkútjai­nak közműveit is ő rendezte be. Világraszóló hírnevet az abban a korban nagy feltűnést keltő találmányaival, elsősorban a nevezetes sakkozó géppel szer­zett. A masinát 1769-ben mu­tatta be. A gép egy emberi alakból állt, ami egy alacsony szerkény mögötti széken ült, előtte a szekrényre tett sakk­tábla. A szerkezettel sakk­A kis spániel-tacskó keveréket csaholás verte fel a délutáni szuny ókálásából. Felkelt, s körbenézett. Nem, még nincs itt az ebéd ideje. Biztosan újabb látogatók érkeztek. így aztán visszafeküdt, ugyanis szemé­ben a reménysugár már egy hó­napja kialudt. Az emberek jöttek-mentek a ketrecek között, nézelődtek, s egyszer-egyszer felkiáltottak: — Jaj, de aranyos ez a ku- tyus! Mindegyik kutya a legjobb tulajdonságával akarta felhívni magára a figyelmet, mindegyik azt szerette volna, ha őt viszik el. Csak a kis kölyökkutya nem. Tudta, hogy az emberek a faj­tiszta és nagy méretű kutyákat szeretik, s őróla sajnos egyik sem mondható el. Egy kisfiú lépett oda a drót­hálóhoz, mosolygott és a kezét bedugta a ketrecbe. Erre a kö­A Fidzsi-szigetek Óceánia kö­zepén fekszenek. Két nagyobb és több mint 300 kisebb sziget­ből állnak, ez utóbbiak zöme lakatlan. A geológusok szerint egy valaha elsüllyedt nagy szá­razföld kiemelkedő hegycsú­csai alkotják a mai szigeteket. A Fidzsi-szigetek lakói Pápua Új-Guinea felől érkeztek, s har­cias kannibálok voltak. Nem mese, nem rémtörténet, jaj volt annak az idegennek, aki a szi­getek partjaira vetődött. Az emberevés szokása nem azért alakult ki, mert amúgy nem ju­tottak volna táplálékhoz, sokkal inkább vallási okok motiválták. Azt tartották, hogy az elfo­gyasztott ember esze, ereje át- áramlik azokba, akik részt vet­tek a szertartáson. A szigeteket egy holland felfe­dező, Tasman említi első ízben, 1643-ban. Cook kapitány volt az, aki feltérképezte a délkeleti szigetek néhány tagját. Itt hajó­zott keresztül Bligh kapitány is, játszmát vívhatott aki akart, a gép furcsa, nyikorgó, mechani­kus mozgással emelgette és to­logatta a bábukat, de ördögien ügyesen játszott. Kempelen a géppel beutazta egész Európát, s nagy feltűnést keltett. A kor minden sakkban járatos embere „kihívta” Kempelen sakkozó törökjét - a figura török ruhába volt öltöztetve - s kevesen akadtak, akik le tudták győzni a masinát. A gépről máig vitat­koznak történészek és szakér­tők. Mivel akkoriban még csak halvány gondolatként sem léte­zett komputertechnika és mik- rochip, nagy a valószínűsége, hogy ember volt elrejtve a szerkezetben, ő játszotta le a partikat. Állítólag élt akkoriban egy törpe termetű, rendkívül ügyes sakkjátékos, s ő volt lyökkutyus szemében újra fel­csillant a remény, majd farkát csóválva megnyalta a kisfiú ke­zét, aki felnevetett és simogatni kezdte. A fiú szülei és a gon­dozó is megérkeztek. A kisku­tya félénken hátrébb húzódott. Félt, hogy az emberek elmen­nek, és őt itt hagyják. Ó, hány­szor élte már át ezt! Minden lá­togatás után szomorúan, csaló­dottan és elkeseredve vonult be kuckója mélyébe. Már nem is remélte, hogy elkerül egyszer innen. Igaz, jól érezte itt magát, csak a legfontosabb hiányzott: egy gazdi, aki szereti! A kutyus nem értette, miről folyik a beszélgetés, csak ült szomorúan. Ez a kisfiú többet jelentett neki, mint az eddigi lá­togatók, érezte, hogy neki ő lenne a megfelelő gazdi. A szülők mindenfélét kér­deztek a kiskutyáról, a gondozó pedig alapos jellemzést adott akit a legendás Bounty hajó fel­lázadt legénysége kitett egy csónakba. A szorult helyzetben lévő kapitány rajzolta meg Fi- dzsi két nagy és közel 40 kisebb szigetének térképét. A szigetek meghódítását előse­gítette, hogy az őslakosságnak tongai harcosokkal kellett megküzdeniük a sziget birtok­lásáért, s segítséget reméltek a britektől. így a Fidzsi-szigetek Nagy-Britannia része lettek. Persze a hódítók nem elégedtek meg csak azzal, hogy elismer­tessék uralmukat, azonnal be is telepedtek. Az első bevándor­lók 1860-ban érkeztek, s gyapo­tot kezdtek termelni. A gyapo­tot később a cukornád váltotta fel. A szigetek őslakóinak nem fűlött a foga a nehéz mezőgaz­dasági munkához, ezért Indiá­ból hozattak vendégmunkáso­kat, akik meg is telepedtek a szigeteken. Manapság a gyanút­lan utazó azt hihetné, hogy In­diában jár, mert a valamikori Kempelen sakkozó törökje. (Ezt alátámasztja az a tény, hogy a fent említett sakkozó nem sokkal a gép megjelenése előtt eltűnt a színről.) Ennél jó­val romantikusabb elképzelés, miszerint Kempelen egy a csá­szári udvarral szemben álló, ül­dözött magyar nemes megszök- tetésére használta fel a gépet. A híres masina „túlélte” mesterét, egészen 1854-ig írnak róla a krónikák, akkor a tűz martaléka lett a egyesült államokbeli Phi­ladelphiában. Kempelen a sakkozógép mellett feltalált egy beszélőgé­pet is, ami egy 3-4 éves gyerek hangját utánozta. Ennek a szer­kezetnek a mechanikájáról azonban nem maradt fenn írá­sos emlék, ezért ennél többet nem is tudunk róla. róla, majd eltűnt, de ismét fel­bukkant. A hatalmas kulcsok­kal kinyitotta a ketrecet, s a kö- lyökkutyus bátortalanul lépett ki rajta. Szemében boldogság tükröződött, majd hatalmába kerítette a boldog felismerés. A szabadság érzése mámorossá tette. A kisfiú hirtelen megszó­lalt: — Legyen a neve Charlie! Charlie, Charlie! A kutya egyből megérezte, hogy ez a szó rá vonatkozik. Boldogság töltötte el a szívét és megcsóválta a farkát. A szülők elintézték a formaságokat. Be­szálltak a kocsiba, ő hátul ült, a kisfiú ölében. Vissza sem né­zett a kutyamenhelyre! Örült, hogy végre háta mögött hagy­hatja. Csak arra akart gondolni, hogy mennyi örömöt, szeretetet fog kapni az új gazdájától! Vámos Gabriella vendégmunkások a vezető sze­repet is magukhoz ragadták, s fölébe kerekedtek az őslakók­nak. Most inkább úgy néz ki, mintha a szigetlakok lennének a bevándorlók. A valamikori harcias kannibá­lok szelíd keresztényekké vál­tak, kedvesek, barátságosak és szívélyesek. Örömmel fogadják az idegent, s hívják asztaluk­hoz, ahol többek között nemzeti italukkal, a jagoná\al kínálják. A kesernyés ital, ami enyhén kábító hatású, egy fa gyökerei­ből készül. A gyökereket víz­ben áztatják ma már, de az ősi időkben a nők tiszte volt a gyö­kerek rágása. A megrágott anyagot egy nagy edénybe köpködték, s a nyállal erjesztett italt aztán vízzel hígították. A szigetek neve az illatszerek világában sem ismeretlen, egy egzotikus illatú parfümöt ne­veztek el így, amit előszeretet­tel használnak a hölgyek a világ minden táján. Virágvasámap Holnap lesz Virágvasámap, vagy ahogy Európa-szerte nevezik, a pálmák vasár­napja egy héttel előzi meg a húsvétot. Ezen a napon a ke­reszténység a Jeruzsálembe bevonuló Jézusra emléke­zik, akit hívei királynak ki­járó hódolattal, pálmaágak­kal köszöntöttek. Virágva­sámap szokás a pálmaszen­telés, s ahol ez a növény nem él meg, ott fűzbarka- szentelés járja. Virágvasámap a palóc le­ányok egy szalmabábut me­nyecskeruhába öltöztettek és énekelve végigvitték a fa­lun, aztán levetkőztették, majd vízbe dobták vagy el­égették. A szokás szláv ere­detű, a jellegzetes böjti étel­nek, a korpaciberének a ne­vét - kisze - viseli. A kisze- bábu magát a böjtöt szimbo­lizálta, „kihajtása” pedig a böjt örömteli kiűzetését, ami együtt jár a visszatérő húsos napok köszöntésével: „Haj kisze, kiszéce,/gyöjj be só- dar, gömböce!” A kiszehajtás a farsang­temetés tükörképe, korai húsvét esetén téltemetés is, hiszen virágvasámap lehető legkorábbi időpontja, már­cius idusa még a csillagá­szati tél idejére esik. Vers és minta A jövő héten már a húsvétra készülünk, gondolatébresz­tőnek és segítségnek most egy hímestojás-mintát és egy locsolóverset adunk. Verebek papja/Hordó csapja/Hol betérek/Tojást kérek/Ha nem adnak/Visz- szatérek/Ed’ sanyámtól/ Többet kérek. Nem csak parfüm, sziget is SZOCIÁLIS AKCIÓ A MAGYAR VÖRÖSKERESZT TÁMOGATÁSÁVAL ílITTNER Svédcsepp Ajánlott fogyasztói ár: 50 ml.: 99 Ft, 250 ml.: 299 Ft, 500 ml.: 598 Ft KAPHATÓ A GYÓGYSZERTÁRAKBAN ÉS GYÓGYNÖVÉNYBOLTOKBAN - AMÍG A KÉSZLET TART

Next

/
Oldalképek
Tartalom