Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-22-23 / 68. szám
14. oldal Gyermekvilág 1997. március 22., szombat Mai feladványunk A tíz éven aluliak keressék meg, melyik út vezeti el a nyuszit a káposztához és írják meg az út betűjelét. nyerhetik meg. A válaszokat a Gyermekek Háza címére küldjétek (7101 Szekszárd, Pf. 130.) I ’ W Í B V ’ c:ÆêÊ*%t. Nyuszi a káposztásföldön A tíz éven felüliek írják meg, melyik az a szó, ami minden alább felsorolt szó elé beilleszthető: ...huzal, ...csavar, ...karc, ...dombormű, ...bánya, ...üst, ...trombita, ...szobor, ...kilincs, ...ágyú, ...harang, ...műves, ...gyűrű, ...karika. (Fazekas Bernadett rejtvénye.) A megoldás beküldői közül a szerencsések a Gyermekek Háza által felajánlott könyvet Március 8-i rejtvényünk megfejtése: , jég”, illetve Karcsinak az „A” úton kell elindulnia, hogy eljusson az iskolába. A helyes megoldást beküldők közül bélyeget vagy könyvet nyert: Dávid Norbert (Aparhant), Dávid Andrea (Bonyhád-Major), Hidasi Márk (Györköny), Sebestyén Imre (Szekszárd), Török Szilvia (Szekszárd) és Varga Ramóna (Tevel). Gyermekvilág-divat Most induló sorozatunkban a Mauthner Sára mutatkozik be szekszárdi I. Béla gimnázium saját tervezésű divatmodell- harmadik osztályos tanulója, jével. Vidám pillanatok Nevezetes magyarok Kempelen Farkas, a feltaláló Vajon ki volt a „sakkozó török”1? Az ifjú feleség első ízben készít ebédet férjecskéjének. A fő fogás töltött csirke. A férj rágja, rágja a ételt, majd megkérdezi: — Szivecském, mivel töltötted meg ezt a csirkét? Az újdonsült menyecske meglepetten válaszol: — Hát mivel töltöttem volna, drágaságom? Hiszen nem volt üres... — Te Jani, láttál már telefont? — Láttam egyet Budapesten, de azt mondják, az sem az volt... Kempelen Farkas Pozsonyban született 1734-ben. A magyar királyi udvari kancelláriánál udvari tanácsos és referendáns rangot szerzett, de nem erről vált híressé. Fiatal korától nagy ügyességet mutatott mechanikai szerkezetek feltalálása és tervezése területén, többek között ő vezette a mai budai várpalota építését és a bécsi schönnbrunni kert szökőkútjainak közműveit is ő rendezte be. Világraszóló hírnevet az abban a korban nagy feltűnést keltő találmányaival, elsősorban a nevezetes sakkozó géppel szerzett. A masinát 1769-ben mutatta be. A gép egy emberi alakból állt, ami egy alacsony szerkény mögötti széken ült, előtte a szekrényre tett sakktábla. A szerkezettel sakkA kis spániel-tacskó keveréket csaholás verte fel a délutáni szuny ókálásából. Felkelt, s körbenézett. Nem, még nincs itt az ebéd ideje. Biztosan újabb látogatók érkeztek. így aztán visszafeküdt, ugyanis szemében a reménysugár már egy hónapja kialudt. Az emberek jöttek-mentek a ketrecek között, nézelődtek, s egyszer-egyszer felkiáltottak: — Jaj, de aranyos ez a ku- tyus! Mindegyik kutya a legjobb tulajdonságával akarta felhívni magára a figyelmet, mindegyik azt szerette volna, ha őt viszik el. Csak a kis kölyökkutya nem. Tudta, hogy az emberek a fajtiszta és nagy méretű kutyákat szeretik, s őróla sajnos egyik sem mondható el. Egy kisfiú lépett oda a dróthálóhoz, mosolygott és a kezét bedugta a ketrecbe. Erre a köA Fidzsi-szigetek Óceánia közepén fekszenek. Két nagyobb és több mint 300 kisebb szigetből állnak, ez utóbbiak zöme lakatlan. A geológusok szerint egy valaha elsüllyedt nagy szárazföld kiemelkedő hegycsúcsai alkotják a mai szigeteket. A Fidzsi-szigetek lakói Pápua Új-Guinea felől érkeztek, s harcias kannibálok voltak. Nem mese, nem rémtörténet, jaj volt annak az idegennek, aki a szigetek partjaira vetődött. Az emberevés szokása nem azért alakult ki, mert amúgy nem jutottak volna táplálékhoz, sokkal inkább vallási okok motiválták. Azt tartották, hogy az elfogyasztott ember esze, ereje át- áramlik azokba, akik részt vettek a szertartáson. A szigeteket egy holland felfedező, Tasman említi első ízben, 1643-ban. Cook kapitány volt az, aki feltérképezte a délkeleti szigetek néhány tagját. Itt hajózott keresztül Bligh kapitány is, játszmát vívhatott aki akart, a gép furcsa, nyikorgó, mechanikus mozgással emelgette és tologatta a bábukat, de ördögien ügyesen játszott. Kempelen a géppel beutazta egész Európát, s nagy feltűnést keltett. A kor minden sakkban járatos embere „kihívta” Kempelen sakkozó törökjét - a figura török ruhába volt öltöztetve - s kevesen akadtak, akik le tudták győzni a masinát. A gépről máig vitatkoznak történészek és szakértők. Mivel akkoriban még csak halvány gondolatként sem létezett komputertechnika és mik- rochip, nagy a valószínűsége, hogy ember volt elrejtve a szerkezetben, ő játszotta le a partikat. Állítólag élt akkoriban egy törpe termetű, rendkívül ügyes sakkjátékos, s ő volt lyökkutyus szemében újra felcsillant a remény, majd farkát csóválva megnyalta a kisfiú kezét, aki felnevetett és simogatni kezdte. A fiú szülei és a gondozó is megérkeztek. A kiskutya félénken hátrébb húzódott. Félt, hogy az emberek elmennek, és őt itt hagyják. Ó, hányszor élte már át ezt! Minden látogatás után szomorúan, csalódottan és elkeseredve vonult be kuckója mélyébe. Már nem is remélte, hogy elkerül egyszer innen. Igaz, jól érezte itt magát, csak a legfontosabb hiányzott: egy gazdi, aki szereti! A kutyus nem értette, miről folyik a beszélgetés, csak ült szomorúan. Ez a kisfiú többet jelentett neki, mint az eddigi látogatók, érezte, hogy neki ő lenne a megfelelő gazdi. A szülők mindenfélét kérdeztek a kiskutyáról, a gondozó pedig alapos jellemzést adott akit a legendás Bounty hajó fellázadt legénysége kitett egy csónakba. A szorult helyzetben lévő kapitány rajzolta meg Fi- dzsi két nagy és közel 40 kisebb szigetének térképét. A szigetek meghódítását elősegítette, hogy az őslakosságnak tongai harcosokkal kellett megküzdeniük a sziget birtoklásáért, s segítséget reméltek a britektől. így a Fidzsi-szigetek Nagy-Britannia része lettek. Persze a hódítók nem elégedtek meg csak azzal, hogy elismertessék uralmukat, azonnal be is telepedtek. Az első bevándorlók 1860-ban érkeztek, s gyapotot kezdtek termelni. A gyapotot később a cukornád váltotta fel. A szigetek őslakóinak nem fűlött a foga a nehéz mezőgazdasági munkához, ezért Indiából hozattak vendégmunkásokat, akik meg is telepedtek a szigeteken. Manapság a gyanútlan utazó azt hihetné, hogy Indiában jár, mert a valamikori Kempelen sakkozó törökje. (Ezt alátámasztja az a tény, hogy a fent említett sakkozó nem sokkal a gép megjelenése előtt eltűnt a színről.) Ennél jóval romantikusabb elképzelés, miszerint Kempelen egy a császári udvarral szemben álló, üldözött magyar nemes megszök- tetésére használta fel a gépet. A híres masina „túlélte” mesterét, egészen 1854-ig írnak róla a krónikák, akkor a tűz martaléka lett a egyesült államokbeli Philadelphiában. Kempelen a sakkozógép mellett feltalált egy beszélőgépet is, ami egy 3-4 éves gyerek hangját utánozta. Ennek a szerkezetnek a mechanikájáról azonban nem maradt fenn írásos emlék, ezért ennél többet nem is tudunk róla. róla, majd eltűnt, de ismét felbukkant. A hatalmas kulcsokkal kinyitotta a ketrecet, s a kö- lyökkutyus bátortalanul lépett ki rajta. Szemében boldogság tükröződött, majd hatalmába kerítette a boldog felismerés. A szabadság érzése mámorossá tette. A kisfiú hirtelen megszólalt: — Legyen a neve Charlie! Charlie, Charlie! A kutya egyből megérezte, hogy ez a szó rá vonatkozik. Boldogság töltötte el a szívét és megcsóválta a farkát. A szülők elintézték a formaságokat. Beszálltak a kocsiba, ő hátul ült, a kisfiú ölében. Vissza sem nézett a kutyamenhelyre! Örült, hogy végre háta mögött hagyhatja. Csak arra akart gondolni, hogy mennyi örömöt, szeretetet fog kapni az új gazdájától! Vámos Gabriella vendégmunkások a vezető szerepet is magukhoz ragadták, s fölébe kerekedtek az őslakóknak. Most inkább úgy néz ki, mintha a szigetlakok lennének a bevándorlók. A valamikori harcias kannibálok szelíd keresztényekké váltak, kedvesek, barátságosak és szívélyesek. Örömmel fogadják az idegent, s hívják asztalukhoz, ahol többek között nemzeti italukkal, a jagoná\al kínálják. A kesernyés ital, ami enyhén kábító hatású, egy fa gyökereiből készül. A gyökereket vízben áztatják ma már, de az ősi időkben a nők tiszte volt a gyökerek rágása. A megrágott anyagot egy nagy edénybe köpködték, s a nyállal erjesztett italt aztán vízzel hígították. A szigetek neve az illatszerek világában sem ismeretlen, egy egzotikus illatú parfümöt neveztek el így, amit előszeretettel használnak a hölgyek a világ minden táján. Virágvasámap Holnap lesz Virágvasámap, vagy ahogy Európa-szerte nevezik, a pálmák vasárnapja egy héttel előzi meg a húsvétot. Ezen a napon a kereszténység a Jeruzsálembe bevonuló Jézusra emlékezik, akit hívei királynak kijáró hódolattal, pálmaágakkal köszöntöttek. Virágvasámap szokás a pálmaszentelés, s ahol ez a növény nem él meg, ott fűzbarka- szentelés járja. Virágvasámap a palóc leányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek és énekelve végigvitték a falun, aztán levetkőztették, majd vízbe dobták vagy elégették. A szokás szláv eredetű, a jellegzetes böjti ételnek, a korpaciberének a nevét - kisze - viseli. A kisze- bábu magát a böjtöt szimbolizálta, „kihajtása” pedig a böjt örömteli kiűzetését, ami együtt jár a visszatérő húsos napok köszöntésével: „Haj kisze, kiszéce,/gyöjj be só- dar, gömböce!” A kiszehajtás a farsangtemetés tükörképe, korai húsvét esetén téltemetés is, hiszen virágvasámap lehető legkorábbi időpontja, március idusa még a csillagászati tél idejére esik. Vers és minta A jövő héten már a húsvétra készülünk, gondolatébresztőnek és segítségnek most egy hímestojás-mintát és egy locsolóverset adunk. Verebek papja/Hordó csapja/Hol betérek/Tojást kérek/Ha nem adnak/Visz- szatérek/Ed’ sanyámtól/ Többet kérek. Nem csak parfüm, sziget is SZOCIÁLIS AKCIÓ A MAGYAR VÖRÖSKERESZT TÁMOGATÁSÁVAL ílITTNER Svédcsepp Ajánlott fogyasztói ár: 50 ml.: 99 Ft, 250 ml.: 299 Ft, 500 ml.: 598 Ft KAPHATÓ A GYÓGYSZERTÁRAKBAN ÉS GYÓGYNÖVÉNYBOLTOKBAN - AMÍG A KÉSZLET TART
