Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-03 / 52. szám
1997. március 3., hétfő Gazdaság 7. oldal Következik a második forduló Részletek a tárgyalási alapként elfogadott dokumentumból A hét vége nem hozott új fejleményeket az agrárágazatban. A kistermelők - egy-két akciótól eltekintve - fölfüggesztették a tüntetéseket. A gazdák új érdekképviselete, a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége keddre ismét Kiskőrösre várja a kormányzat képviselőit a következő tárgyalási fordulóra. A tervezett intézkedéseket tartalmazó pénzügyminiszteri levéldokumentumot tárgyalási alapként fogadták el. Értesülésünk szerint azonban a válaszlevél, illetve a meghívás tegnap délutánig a földművelésügyi tárcához nem érkezett meg. A kormány által jóváhagyott megállapodástervezet szerint a költségelszámolást választó mezőgazdasági kistermelőknek nem kell adóbevallást készíteniük, ha éves árbevételük az 1,5 millió forintot nem haladja meg. Árbevételük 20 százalékát - számlával igazolt - költségként leírhatják. A dokumentum rögzíti: az őstermelők közül az minősül kistermelőnek, akinek éves árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot. E bevételi szintig a gazdák továbbra is választhatnak, hogy a tételes költségelszámolás vagy az átalányadózás szabályai szerint adóznak. Az átalányadózást választóknál állattenyésztés esetén az árbevétel 6, növénytermesztés esetén az árbevétel 15 százaléka az adóalap. Négymillió forintos árbevételig a szőlőbor-előállítás, 250 ezer forintos árbevételig a virág- és dísznövénytermelés is őstermelői tevékenységnek minősül. E tevékenységi kör kibővül az elsődleges feldolgozásű (bor, méz stb.) termékekkel is. Az őstermelői igazolványokba a kistermelőnek nem kell részletes adatot szolgáltatnia a termelés feltételeiről, elég arról nyilatkoznia, hogy az általa értékesített árut saját gazdaságában állította elő. Az igazolványba maga írhatja be bevételeit. A tb- kötelezettségeket illetően a kabinet vállalta: azok teljesítésénél figyelembe veszi a mezőgazdasági tevékenység sajátosságait. _______________BÁLINT GYÖRGY ROVATA ______________ L apok a kertész noteszából A hét végén már szabadba csalogatóan sütött a nap, így sokan megkezdhették a kertek tavaszi nagytakarítását. Ahol a talaj megszikkadt, ott már össze lehetett gereblyézni a gyep lepusztult fűcsomóit. Itt az ideje, hogy a kertész- kedők hozzálássanak az idős gyümölcsfák törzsének ápolásához is. Általában az alma-, a körte- és a szilvafák törzsén alakulnak ki olyan kéregpikkelyek, amelyek alatt az áttelelő kártevők és kórokozók búvóhelyet találnak maguknak. A kéregpikkelyeket fakapa- róval le kell tisztítani a fa törzséről es vastagabb ágairól, a fertőző anyagot tartalmazó hulladékot pedig el kell égetni. A tél végi lemosó permetezésre a törzsápolás és a korona ritkító metszése után kerüljön sor. Vetésforgót nemcsak a szántóföldeken, hanem a kertekben is érdemes alkalmazni; ennek megfelelően a zöldségféléket lehetőleg csak három-négy évenként vessük ugyanabba az ágyásba. Erre azért van szükség, mert minden növény elszaporítja a talajban a maga kártevőit és betegségeit. A zöldségfélék helyének változtatásával korlátozzuk a kártevő szervezetek elszaporodásának a lehetőségét. Különösen fontos vetésforgót alkalmazni a sárgarépa, a petrezselyem, a paprika, a paradicsom, az uborka és a zöldbab esetében. Néhány hét múlva virágba borulnak a gyümölcsfák. A virágok megtermékenyülése során a porzókban beérett virágpor a bibére jut, majd pedig behatol a magházba, ahol génállománya egyesül a petesejt génjeivel. A virágport nagyrészt a szél, a levegőmozgás juttatja el rendeltetési helyére. Széllel termékenyül meg a mogyorófán kívül többek között a diófa és a szőlő virága is. Persze nem lebecsülhető a méhek és egyéb rovarok szerepe sem. Miközben virágport és nektárt gyűjtenek, megtermékenyítik a pollennel a nővirágokat. Házikerti praktikák Illata van már a földnek Ilyenkor március táján, amikor a böjti szelek fújnak, életre kelnek a talaj mikroorganizmusai. A kertművelő, szántóvető ember már érzi a föld illatát. Fontos, hogy vékony szeleteket hasítva ássuk fel a földet, s azonnal gereblyézzünk, mert a felmelegedés, a szél hatására elillan az elvetett magvak keléséhez oly fontos nedvességkészlet. Az őszszel megművelt területeken csak a legszükségesebb aprómorzsás felszíni lazítást végezzünk vetés előtt. Sokan tették szóvá már tavaly is, hogy a kereskedelemben kapható vetőmagvak tasakjain feltüntetett „X folyóméterre elegendő” adatok hamisak, mert a tasak tartalma az ott feltüntetett folyóméter felére sem volt elegendő. Itt minden esetben a saját bőkezűségünknek vagyunk a kárvallottak mert vetési szokásaink sokszor sajnos még mindig nem sokban különböznek a növényvédőszerek „marokmérle- ges” adagolásától. A tasakok magszámtartalma és a feltüntetett folyóméter az adott növény tenyészterület-igény szerinti, nagy figyelemmel történő kiszórását feltételezi. A panaszok nyomán nem átallottam egy Müncheni sörretek és egy Lilahagyma tasak magtartalmát megszámolni, összevetni a tasakra írtakkal. A retekmagszám 455 darab volt. 5-6 cm-re javasolják a tőtávolságot és 25 méterre a tasak tartalmát. Beszorozva 5 és 6 cm-rel 22,75 és 27,30 méter jön ki, a kettő középértéke a 25 méter, hiteles. Ugyanezt a helyzetet találtam az 558 darab hagymamaggal, melynél az 5-6 cm javasolt tőtávolság mellett 30 méterre jelzi elegendőnek a tasak tartalmát. A szorzat 27.90 és 33.50 méter. A középérték szintén megfelel az írt 30 méternek. Természetesen ennek eléréséhez kifogástalan vetőágy, precíz vetés szükséges. Nagy előnyben vannak azok, akik a téli bezártság idején papírcsíkra ragasztással készültek elő a pontos vetege- tésre (lisztből készült csirizzel). Egyes zöldségféléknél ez még ma sem késő. Aki granulált sárgarépa, petrezselyem, vagy más vetőmagot vet, ügyeljen arra, hogy a csíra kitöréséig a magot bevonó burok egyszer se száradjon be, mert a csírakezdemény könnyen „cementálódhat” és elpusztul. Tehát ezek elszórása előtt célszerű a vetőbarázdát enyhén beöntözni és betartani az előírt vetési mélységet. Szakái László AGRO + MASHEXPO 17. Nemzetközi mezőgazdasági és mezőgazdasági gépkiállítás 1997. március 4-től 7-ig, a Budapesti Vásárközpontban. . /s/s /n//ierfa éeafó/ne£ eflrfw/. /nerf/nepérf/ A KORSZERŰ MEZŐGAZDASÁG PIACA rf A MÁV 50% utazási kedvezményt biztosít. Kamatozó Kincstáriéit 1998/111. BIZTONSÁG FELSŐFOKÚN A havonta kibocsátott, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpapírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biztonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befektetőnek a névérték és a kamat kifizetését a futamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 19%-ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír- számlán is tartható, ahonnan sem ellopni, sem elveszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatában napi árfolyamon adható és vehető. • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elérhető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgalmazzák. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1998/111.) 1997. március 3—14-ig jegyezhető. Jegyzési árfolyam: 1997. március 3-10.: 99,70%, 1997. március 11-14.: 100%. Az értékpapír jóváírásának napja (egyben a kamatozás kezdete): 1997. március 19. Évi kamata 19%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: Magyar Hitel Bank Rt. 7101 Szekszárd, Arany J. u. 23-25., Dombóvár, Dunaföldvár • OTP Bank Rt. 7101 Szekszárd, Mártírok tere 5-7., Paks, Tamási, Bonyhád, Dombóvár, Tolna VALAMINT: Magyar Államkincstár Tolna Megyei Értékpapírpénztára 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. acASfÁaiuuMOMKrAi
