Tolnai Népújság, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01-02 / 51. szám
1997. március 1., szombat Megyei Körkép 3. oldal Vevőtalálkozó a régi, de mégis új cégeknél Kft.-k a KSZE árnyékában A Westor Agritechnika Mezőgazdasági Gépkereskedelmi és Szerviz Kft. volt a főszervezője annak a tegnapi rendezvénynek, melyre leendő vásárlóikat hívták meg a szekszárdi Agroker Rt. ebédlőjébe. A múlt évben, amikor a KSZE Rt. csődközeli helyzetbe került, több munkatársának sikerült önálló tevékenységi kört kialakítaniuk úgy, hogy különböző kft.-t alakítottak, illetve a már addig is önállóan működő területek végleg leszakadtak az anyavállalattól. A vevőtalálkozón elsőként a szekszárdi Agroker Rt. tevékenységét mutatta be Tóth László igazgató, aki elmondta, hogy nyolc hónapos kényszer-szünet után ismét talpon vannak, mind a gép, mind a növényvédelmi, mind az alkatrész és szerviz osztályok felkészülten várják az érdeklődőket. A gazdabolt már most is nagy forgalmat bonyolít le. A KSZE-GÉPSZOLG Kft. a régebbi központi javítóüzem munkáját viszi tovább. Mint azt Endrődi József ügyvezető elmondta, továbbra is működik a Bosch dízel szerviz, a hidraulika szerviz, valamint speciális hegesztéseket, dízelmotor felújítást, ív- és lánghuzalszórást is végeznek. Táczi József vezetése alatt működik tovább az Agrofor Kft. A körzeti agro- nómusok a vetőmag termeltetést, illetve ezek forgalmazását végzik. Nagy termőképességű silókukorica, napraforgó, lucerna és tavaszi árpa vetőmagot kínálnak. Nemes János a Westor Kft.-t mutatta be. Ez a cég abban különbözik a többitől, hogy az itt dolgozók többsége egyben tulajdonos is, hiszen 80 százalékban a saját pénzükön hozták létre, s tartják fenn a gépkereskedelmet és a szervizt. Hat régióban van területi képviselőjük, piaci réseket keresnek, ahol az általuk forgalmazott mezőgazdasági gépeket a termelőknek kedvező áron eladhatják. Mauthner Bonyhádon: A szociális rendeletről Tegnap olvashattak már a bonyhádi képviselő-testület üléséről. Beszámoltunk róla, hogy a testület elfogadta a város költségvetését. Most a képviselők egyéb döntéseiről informáljuk olvasóinkat. A testület módosította a város szociális rendeletét. A változtatás a törvény követését jelenti. Új eleme a szabályozásnak, hogy aki volt munkanélküliként nem kaphatja már a munkanélküli segély után adható jövedelempótló támogatást, az rendszeres szociális segélyben részesülhet. Ez utóbbi mértéke jelenleg havi nyolcezer-ötven forint. A rendelet megemelte a különféle segélyek összegét. Költségként fűtésre például a számlával igazolt összeg, de legfeljebb ötezer forint számolható el. A temetési segély ösz- szegét hatezer, a méltányossági közgyógyellátás keretében adható havi gyógyszerköltségtámogatást az eddigi ezer forintról háromezerre emelték. A képviselők elfogadták a területi gondozási központban folyó sokrétű munkáról szóló beszámolót. Módosították a Tolna megyei Matematikai Tehetség- gondozó, és a MINVASIV alapítványt alapító okiratát. A változtatás lényege, hogy ezen alapok alkalmasak legyenek az állampolgárok személyi jövedelemadója egy százalékának fogadására. Tegnapi tudósításunkban egy adat tévesen jelent meg. Megírtuk, hogy úgy döntött a testület, hogy az állami bérlakások értékesítéséből befolyó pénzből 19 milliót lakótelkek kialakítására fordítanak az idén. A várható bevétel azonban nem negyven millió mint írtuk, hanem közel ötvenmillió forint. -háj Országos gazdafórum Kiskörösön Csalódott Tolna megyei küldöttek (Folytatás az 1■ oldalról.) A zárt ajtók mögött lefolytatott tanácskozásról a Tolna megyei gazdákat képviselő WolfSándomé és dr. Hadházy Árpád számolt be a Tolnai Népújságnak. — Keserű szájízzel, felemás érzéssel jöttünk el Kiskőrösről, mert amiért tulajdonképpen létrejött ez a tanácskozás, abban semmit nem tudtunk elérni - mondták a Tolna megyei küldöttek lapunk munkatársának. Szervezetlen volt a rendezvény, már a regisztráció olyan bonyolult volt, hogy 9 óra helyett csak fél tizenegykor kezdődhetett a fórum. Ezek után úgy gondoltuk, hogy komoly munka kezdődik, de tévedtünk. A kiskőrösi szervezők, élükön Kosa Gyulával 15 pontban ismertették a kormány álláspontját, majd ezt követően ahelyett, hogy a 386 küldöttnek, a települések képviselőinek a véleményét meghallgatták volna és valamilyen formában megpróbálták volna összefoglalni azokat, előbb parttalan hozzászólások következtek, majd felszólítottak bennünket, hogy vonuljunk át a sportcsarnokba, ahol 3 ezer ember vár bennünket. Mi úgy gondoltuk, hogy előbb célszerű lenne megfogalmazni mit is akarunk, de Kosa Gyula berekesztette a tanácskozást és átvonult a többi kiskőrösi gazdával a csarnokba. Mi követtük őket. Ott bejelentették, hogy elégedetlenek a jelenlegi érdekképviseleti szervek munkájával és újat alakítanak. — Önök tudtak erről? — Nem, kész tények elé állítottak bennünket, ismertették az előre megfogalmazott alapszabályt és megválasztották az elnökséget. — Kik kerültek az új agrárérdekképviseleti szervezetbe? — Tulajdonképpen ezt sem tudjuk, nem ismerjük őket, nem volt szabályszerű jelölés, mi csak az elnökké közfelkiáltással választott Kosa Gyulát és a helyettesét, Zsigár urat ismerjük. Nem csatlakoznak — Csatlakoznak-e a Tolna megyeiek a kiskőrösiek érdek- képviseleti szervezetéhez? — Nem. Nekünk semmi problémánk nincs Tolna megyében az érdekképviseleti szervezetekkel, a mi gondjainkat a kormány által meggondolatlanul hozott adó és tb törvények okozzák és nem az érdekképviselet hiánya. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy ha március 10-ig nem sikerül az agrár demonstráción megfogalmazott kéréseinkre megnyugtató választ kapni, akkor a Tolna megyei gazdák csatlakozni fognak a Gazdakörök Országos Szövetsége által március 10-15-re meghirdetett országos demonstrációhoz. F. Kováts Éva Az idén már védőárat is hirdetnek, mely az adózásba beszámít Új hegybíró Szekszárdon: Tápai Zsolt A Szekszárdi Hegyközség csütörtökön tartotta az idei évi első közgyűlését. Mészáros Pál, a hegyközség elnöke elmondta, hogy elsőként a hegybírói állás betöltése volt a téma. — A múlt év nyarán Németh László hegybíró már jelezte, hogy más elfoglaltsága miatt le kíván mondani tisztségéről. A választmány elfogadta a lemondását. Ezt követően pályázatot írtunk ki a hegybírói állásra. Hatan jelentkeztek, majd a választmány megvitatta a pályázatokat, végül hármat javasolt a közgyűlés elé. Tehát három jelentkezőből kellett volna a közgyűlésnek dönteni, de az utolsó napokban ketten visszaléptek. Végül Tápai Zsolt kertészt választotta meg a közgyűlés a Szekszárdi Hegyközség hegybírójának. A közgyűlés ezután megvitatta a hegyközség munkáját. — A hegyközség milyen keretből tudott és tud a jövőben dolgozni? — Elsősorban a tagjainak a befizetéseiből. Eddig kaptunk egymillió forint állami támogatást, de a jövőben erre nem lehet számítani. Igyekeztünk is megőrizni a pénzünket, így ezt az évet még elfogadhatóan el tudjuk kezdeni. Az új hegybíró feladata lesz, hogy az elmaradt befizetéseket valahogyan beszedje a termelőktől. — Az idei évben már több hatásköre lesz a hegyközségeknek mint eddig, hiszen szüret előtt védőárat is hirdetnek majd. — Augusztusi közgyűlésen fogjuk meghatározni a védőárat. A múlt évben csak irányárat tudtunk mondani. A kettő között nagy a különbség, hiszen a bejelentett védőárral számol majd az adóhivatal is. Már most biztos vagyok benne, hogy ez nagy vitát fog kiváltam. — Hányán vannak, akik el vannak maradva az éves tagdíjjal? — Hatszázhuszonhat tagunk van, ebből százötvenki- lencen vannak elmaradva a tagdíjjal. Ebben van több felvásárló is, de zömében a kisebb termelőkről van szó. A tagsági díj a Szekszárdi Hegyközségnél a következő: 500 forint alapdíj, és 150 négyzetméter felett, négyzet- méterenként még 30 fillér, illetve az eladott bor után pedig 50 fillér literenként. Mauthner Az öregek is érzik a tavaszt! A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei agrárnyugdíjas klubjának félszáz tagja a Varga-Trans-Fer Utazási Iroda vendégeként látogatást tett az újjászerveződő Agroker Rt.-nél. Lévén valamennyiük szőlő- és bortermelő, kertművelő, mitöbb, akad közöttük nagyobb területen gazdálkodó mező- gazdasági vállalkozó is, igen nagy érdeklődés előzte meg a látogatást. Tájékoztatást kaptak az 1997. évi szerszám, kis- és nagygép, alkatrész, vetőmag, műtrágya, növényvédőszer beszerzési lehetőségekről, amely lehetőségekkel többen ott, azonnal éltek is. A fiatalos öregek terve az, hogy a közeljövőben meglátogatják a szomszédos Baranya megye szőlőtermő vidékeit és az ottani nyugdíjas klub kalauzolásával „a jó pap is holtig tanul” alapon ellesik az itthon is hasznosítható, esetleg még nem ismert módszereket, praktikákat. Szakái László Hírek Német Színház: az előadás elmaradt A szekszárdi Német Színház szervezőirodája tegnap délután küldte a faxot szerkesztőségünkbe, melyben értesítik a színházlátogató közönséget, hogy a tegnap este 19.00 órára meghirdetett Quartett című előadás betegség miatt elmarad. A jegyek a váltás helyén visszaválthatók. Lakossági fórum Dombóváron Az MSZP dombóvári választókörzeti irodája lakossági fórumra válj a a szavazópolgárokat március 7-én, pénteken 17 órára a művelődési ház kiselőadójába. A fórumon dr. Szabó Imre, a dombóvári választókerület országgyűlési képviselője, valamint Csintalan Sándor, az MSZP országos elnökségének tagja válaszol a jelen lévők kérdéseire. Az emberi erőforrásról Tamásiban Az emberi erőforrás-gazdálkodás tervezéséről, és a térségfejlesztésben betöltött szerepéről tart előadást Szedlámé Gáli Ibolya szociológus a Tamási Városkörnyéki Ónkormányzatok Területfejlesztési Társulásának meghívására március 4- én, kedden, 13 órakor a tamási városházán. A borverseny díjkiosztása A Szekszárdi kertbarátkor jubileumi borversenyének értékelő, díjkiosztó ünnepségére március 3-án, hétfőn este 18 órakor, a verseny volt helyszínén, a Babits Mihály Művelődési Ház társalgójában kerül sor. Nyertes borok Regölyben Hat fehér és hét vörös bor kapott aranyérmet a február 22-i regölyi borversenyen, melyre 38 bormintát neveztek. Elsőrendű minősítést kapott Soós János, Fodor Gyula, Horgos Ferenc, Szentgyörgyi Gyula, Hegedűs Gyula, Fodor Ferenc fehérbora, valamint Horgos Ferenc, Kovács Sándor, Dávid László, Soós János, Szintai Géza, valamint Lakos János vörösbora. Mesterségek tüköré: a székfonó A „Mesterségek tüköré” sorozatban Kehlmann Józsefné székfonó mutatkozik be Bonyhádon, a Völgységi Múzeumban március 4-én, kedden reggel nyolctól délután négyig. Embert másolni lehetetlenség (Folytatás az 1. oldalról.) — Teljesen föl lehet nevelni egy magzatot lombikban. — Nem kell azt lombikban csinálni, a sejtcsoportot a harmadik napon be lehet ültetni az anyába. Az állatkísérletek során visszaültetik. Ha embernél végeznék el ezt a képtelen beavatkozást, akkor is csak 20-30 év múlva derülne ki, hogy külsőre ugyanúgy néz, mint akinek a sejtmagját felhasználták. Szerencsére ez a folyamat nem úgy megy, hogy sorozatban lehet Sztálinokat, meg Hitlereket gyártani. Magam sem értem, miért mindig rossz emberekről beszélünk? Beszéljünk inkább Bartókról vagy Kodályról. A másik lényeges kérdés, hogy az embert nemcsak a genetikai kódja határozza meg. — Mekkora százalékban dönt a genetikai kód? — Matematikai tehetség esetében például kilencven százalékban az dönt, az értelemnél mintegy ötven, de az erkölcsi felfogás esetében már csak öt százaléknyi a genetikai elem. Az embert a nevelés is meghatározza, az, hogy mit kap családtól, iskolától általában a társadalomtól. Ha tehát megvalósulna ez az őrült ötlet, a klónozott ember, és harminc év múlva összehasonlítanák az ősapával, vagy ősanyával, szerintem az derülne ki, hogy teljesen más ember lett belőle, csak a külső hasonlóság maradna meg. Most valójában felmerült egy szenzáció, amelynek az embernél nincs semmiféle létjogosultsága. — Azért mégiscsak felmerülnek ilyen gondolatok. — Meg kell mondanom egyszer én is végiggondoltam ezt a kérdést, s tudom, hogy az is meglehetősen őrülten hangzik, amilyen következtetésre jutottam. Itt van a mi temetkezési kultúránk. Régen elégették a holttesteket, mert nagy volt a fertőzés veszélye. Később a földbe ásták el a tetemeket, most ismét divat az égetés, de elteszik a hamut, aminek igazán nincs semmi értelme. Nem tudom nem lenne-e értelmesebb, mondjuk folyékony nitrogénban eltenni egy emberi sejtet, amire azt lehetne mondani, hogy neki ott van a génprogramja éltévé. — A hírek szerint történt már mesterséges megtermékemilliomosokról. Többet foglalkoztak a témával amikor még napirenden volt a harmadik, nukleáris világháború veszélye. Akkor kiszámították, hogy Európa, Észak Amerika, Ázsia telnyítés halott apa spermájával, jesen elpusztulna, de megma- s hallani lehetett, - kérdés, radna Ausztrália és Dél-Ame- igaz-e - nitrogénben „eltett” rika, viszont akkora lenne a sugárszennyeződés, hogy a túlélők előbb-utóbb ott is elpusztulnának. Ekkor merült fel a gondolat, hogy el kellene tenni emberi sejteket ólom burokba, s ez esetleg az emberiség túlélését biztosíthatná. Ilyen egészen szélsőséges esetben jöhetne a klónozás, mint egyetlen lehetőség, de ennél már sokkal értelmesebb megoldás, hogy ne legyen harmadik világháború. — Engedjen meg professzor úr egy kicsit morbid kérdést. Szeretne klónozás útján megmaradni, vagy inkább vagy újjászületni. — Nem. Az utódaimban szeretnék folytatódni. Arra nagyon büszke vagyok, hogy van három unokám, s mindegyik unokámban ott van kromoszómáimnak huszonöt százaléka. Ihárosi Ibolya Fotó: Gottvald Károly
