Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-10 / 34. szám

ZENÉT TANULT, NYELVET TANÍT, KLUBOT VEZET (5. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. FEBRUÁR 10. HÉTFŐ ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM WÊÊÊmmÊmÊÊÊÊÊÊMÊÊmÊBmmÊÊÊmÊÊ^ÊÊÊÊÊÊÊÊm A IPŰJSÁG-o. telefonon is megrendelheti! Boszorkány a pult mögött. Lenet, nogy mindig jelmezben kellene kiszolgálni a vevőket? A komolytalannak tűnő kérdés bizonyára megfordult azok fejében, akik a hét végén felkeresték Szekszárdon a Sárszeg Áfész boltjait. A Skálában, a 16Ó-as alatti üzletben és a Bartina ABC-ben ugyanis a fantasztikus jelmezekbe öltözött eladók révén igazi farsangi kavalkád fogadta a vevőket. S ezáltal maga a vásárlás hangulata is alapvetően megváltozott a hétközna­pokhoz képest. „Hiánycikké” vált a háklis vevő, a morcos eladó, s - ahogyan az mindig is illendő lenne - széles mo­sollyal köszöntötték egymást a pult innenső és túlsó olda­lán álló emberek. Ez már olyan szép, mint a mesében, vagy mint ezen a rendhagyó, jelmezes napon. fotó-, bakó jenő Természetbarát egyesület alakult Decsen Decsi Szabadidő Sport és Természetbarát néven egye­sület alakult Decsen. A tizenkét alapítóval létreho­zott egyesület működési célja: a község lakossága, főként az általános iskola tanulóinak körében végzett szabadidő sport-tevékenység szerve­zése. Ebben kiemelt szerepet tölt be a természetjárás, a táj­futás, a kerékpártúrák, a ván­dortáborok, sítáborok szerve­zése. Az egészséges élet­módra nevelésen túl vállalja az egyesület a tömegsport versenyek, környezetvédelmi és természetvédelmi tevé­kenységek megrendezését is. Az egyesület tiszteletbeli el­nöke Szilágyi Kálmánná nyugdíjas tanárnő, a titkára Kilián Zsolt testnevelőtanár, pénzügyi intézője pedig Csö- tönyi Lászlóné lett. - péteri ­Emberi erőforrás a kistérségben Az emberi erőforrások kihasználásának lehetőségeiről, illetve ennek és a kistérségi területfejlesztésnek kapcsolási lehetősége­iről tartott előadást Dombóváron Szedlárné Gáli Ibolya, az Emberi Erőforrás-gazdálkodási Tanácsadók Országos Szövet­ségének elnökhelyettese. A Dombóvár Városi és Városkör­nyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásának meg­hívására a városba érkező szociológussal az előadást követően beszélgettünk.- Az előadás, vagy tréning címe meglehetősen talányosnak tűnik, hiszen ritkán hallani a kistérségi fejlesztés és az em­beri erőforrások kihasználásá­nak kapcsolatáról.- A talányosság bizonyára abból adódik, hogy nem na­gyon szoktak foglalkozni a két dolog kapcsolatával, bár egyre több kutatás és gyakorlati munka mutatja, hogy a kistér­ségek egyetlen mobilizálható erőforrása az az emberi akarat, ami egy-egy kis közösségben, vagy önkormányzati szövetségi közösségben igazán célhoz ve­zet. Ez csak úgy történhet, ha kívülről visznek be olyan célo­kat és gondolkodásmódot, amit addig a belső közösség még nem tudott megfogalmazni.- Ez mit jelent pontosan?- Ez annak a fajta szaktu­dásnak a hiánya, amivel a kö­zös célokat meg lehet fogal­mazni. Bár ez teljesen nyilván­valónak tűnik, mégis arról van szó, hogy a siker vagy éppen a kudarc alapja az, hogy nem tudnak megegyezni a közösség tagjai a célrendszerükben.- A mostani előadás inkább a szemléletalakítást vagy a tényleges ismeretközlést volt hivatott szolgálni?- Úgy gondolom, hogy mindkettőről szó volt, a közös­ségi ismeretekről, és az emberi erőforrás tervezésnek, fejlesz­tésnek, gazdálkodásnak a fo­galmi kereteiről, illetve isme­retanyagáról. Persze a legfonto­sabb a közös gondolkodás.- Az előadáson nem a kis­térséghez tartozó polgármeste­rek, hanem zömmel dombóvári közéleti szereplők vettek részt. Ez a tudás kisugározhat a cent­rumból a térség más települései felé?- Véleményem szerint jó volt a hallgatóság összetétele, azok vettek részt rajta, akik to­vább fogják gondolni, és kap­csolatrendszerükbe behozhat­ják majd azokat a munkatársa­kat, akikkel fel lehet állítani azt a csoportot, akikkel az emberi erőforrás fejlesztési tervet ki lehet dolgozni. Természetesen nem kerülhető meg a kérdés, hogy a polgármesterek, mint a térség döntéshozói ne legyenek bevonva ebbe a munkába.- Mi lehet egy ilyen tervnek a gyakorlati haszna ?- A helyi gazdaságfejlesztés újszerű szemléletrendszerét le­het megismertetni a térség vál­lalkozóival, és a térségért tenni tudó és akaró emberekkel, s ez már gyakorlatban bizonyított több helyen az országban.- nagy ­Mit jelent ma pedagógusként dolgozni? Féléves bizonyítvány a tanárokról Ha nyilvánosan a pedagógusokról esik szó, akkor általában az hangzik el, hogy ez a réteg alul fizetett és a munkájukhoz szük­séges technikai feltételek is sok helyen hiányoznak. Mindez igaz. Ez alkalommal azonban nemcsak az anyagi megbecsülés hiányáról szeretnénk írni, hanem a kevésbé kézzel fogható, er­kölcsi felelősségről. Hiszen a vállalt feladat akkor is az - taní­tani, nevelni - ha meg van fizetve a tanár, ha nincs. Palotás Zoltánnal, a megyei pe­dagógiai intézet igazgatójával a féléves bizonyítványosztás ide­jén beszélgettünk. — Mindennel egyetértek amit a tanárok mondanak, ma nem megbecsült szakma az, amit választottak, a gyerekeket is nehéz sokszor kordában tar­tani, hiszen sokan közülük ma­gukkal viszik az iskolába a csa­lád összes gondját. Mégis meg­döbbentő egy olyan kijelentés, amikor a tanár azt mondja, ha értik a gyerekek a feladatot, ha nem, az ő fizetése akkor sem lesz több. — A nevelés, az oktatás, az iskola alapkérdései ugyanúgy a társadalom része, mint bármely más terület. Tehát kölcsönha­tásban vannak egymással. A társadalom összes problémája - a kedvetlenség, a rettegés a munkanélküliségtől, az egy­másra figyelés hiánya, és még sorolhatnám -, mind megjele­nik az iskola falain belül is. Ez egy diffúz állapot, amelytől nem lehet elvonatkoztatni. Az egyik oldala pedig az ennek a felvetésnek, függetlenül attól, hogy mennyi pénzt kapnak az intézmények, minden ami ott történik, a gyermekért kellene, hogy történjen. A másik oldala pedig az, hogy a gyakorlatban a társadalom is tolerálja az iskola nehézségeit, tehát néha „elnéz” olyan dolgokat, melyeket más helyzetben nem viselne el. Saj­nos ma Magyarországon ala­csony a pedagógus pálya presz­tízse. Lengyel László írta leg­újabb könyvében, hogy a társa­dalmi elit kivonult erről a terü­letről, mondhatnánk azt is, hogy odalökte a nőknek a tanári pályát, csakúgy, mint az egész­ségügyi szakma egy részét. Ez egyben a társadalmi köztudat­ban a szakma leértékelését is je­lentette, hiszen a férfi központú társadalomban nem fizetik meg a női pályákat. Ugyanakkor el­lentmondás is ez, hiszen pont azt a réteget nem becsüli meg a társadalom, amelyiken múlik a következő generáció sorsa. — Mind ez európai vagy csak magyar sajátosság? (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden Mirandolina. Carlo Gol­doni vígjátéka kerül színre a tatabányai Jászai Mari Színház előadásában, a La- tinovits-bérlet második elő­adásaként kedden 19 órakor Pakson, a művelődési köz­pontban. A „Honfoglaló eleink” sorozat keretében elődeink ötvösművészetével ismer­kedhetnek meg kézműves foglalkozás keretében az ér­deklődők február 11-én, kedden, 14 órától a Babits Mihály Művelődési Ház­ban. Maszkabálakat tartottak a hét végén a megye számos településén, így Decsen is, ahol az ovisok farsangoltak. Bakó Jenő felvétele itt ké­szült egy óvodásól, aki bo­hócnak öltözött. Azok a csodálatos pa­pírszalvéták. Magángyűj­tők anyagaiból nyílik kiállí­tás február 10-én, hétfőn a paksi művelődési központ kis kiállítótermében, ezt február 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Két tájékoztató egy témakörben Továbbra is „fokozódik” a helyzet a Szekszárdi Húsipari Rt.-nél. A legújabb különle­gességet az a két sajtótájékoz­tató jelenti, mely ma várja az újságírókat Budapesten, il­letve Szekszárdon. A fővárosban, az ÉDOSZ szék­házban 11 órától Kapuvári Jó­zsef, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke Ál­lítsátok meg Günther Schlégelt, avagy a tőke diadala címmel tart - mások mellett - tájékoz­tatót, míg Szekszárdon 14 órá­tól, a húsiparinál - legalábbis a szóbeli meghívó szerint - maga Schlégel úr ismerteti a cég új célkitűzéseit. Egy szinte biztos: aki elmegy Budapestre, az már csak repülővel érheti el időben a szekszárdi kezdést. .. -szá­Cinegemadár. Pakson és Szekszárdon is bemutatkoztak tegnap a Cinegemadár népdal­éneklési verseny elődöntőjének résztvevői. A zsűri közel nyolcvan együttest és szólistát hallgatott meg, s a magas színvonalra jellemző, hogy a produkciók kétharmada ismét látható lesz a márciusi középdöntőben. A felvételen az aparhanti kórus látható. fotó: bakó jenő Show-ra készül a zenészklub Tolnai viszonylatban min­denképpen fergetegesnek ígérkezik az a farsangi buli, amit a Tolnai Zenészklub szervez a helyi művelődési házban. Maga a rendezvény február 14-én, pénteken 21 órakor kezdődik, de az előkészületek már javában folynak. A ban- záj-beharangozóból kiderül, hogy a megszokott báli hoz­závalók - zene, tánc, jókedv - mellett „szenzációs show- műsorra”, valamint vetélke­dőkre is számíthatnak a buli résztvevői. (Információink szerint a zenészklub tagjai je­lenleg a show-elemek tökéle­tesítésén fáradoznak.) A várakozás mindenesetre meglehetős a város fiataljai körében, de tudomásunk van arról is, hogy korosodó csa­ládanyák- és apák is „be van­nak már sózva”. Az érdeklődés érthető, hi­szen az utóbbi időben több jó hangulatú, felszabadultsága mellett is kulturált „zenés­táncos rockmulatságot” szer­vezett a helyi ifjúság egy ré­tege. A jövő pénteken ismét jó kis zenék várnak a közön­ségre, hiszen olyan - a Tolnai Zenészklubhoz valamilyen módon kötődő - bandák ját­szanak, mint a paksi-tolnai Holdfény és a Custom Made, valamint a helyi Blues Harp, az Electric Soul és az Esőbe­állók. A farsangi buli érdekessége még, hogy egy sor tolnai vál­lalkozás támogatásra érde­mesnek ítélte a fiatalok kez­deményezését. -s-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom