Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-08-09 / 33. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1997. február 8., szombat Rejtett értékeink A szekszárdi bábaképző Ha hajlamosak vagyunk is elfeledkezni róla, attól még igaz, hogy hosszú évszáza­dokig csupán egyetlen szakmában nyertek tért hajdan a nők, s ez a bábá- szat. Nemcsak a múlt szá­zadban, hanem még száza­dunk első felében is a ma­gyar lakosság túlnyomó többsége az ő segítségükkel látta meg a napvilágot. Tolna megye, amely az egészségügy terén korántsem járt az utolsók között, már 1822-ben beadványt kapott dr. Babits Mihálytól, a költő dédatyjától, aki „a szülészet terén uralkodó rossz állapotok megjavítása érdekében” a ha­nyag bába esetét mutatta be s megjegyezte: „Világosan ki­tettzik innend, melly káros a tanulatlan és melly hasznos légyen a tanult bába”. Ugyan­ezt vallotta Tormay Károly, aki 1846-ban a megyeszékhe­lyen jelentette meg „Bábá- szati Útikalauz” című illuszt­rált kézikönyvét, amely ugyan elteijedt, mégis sok faluban csupán tapasztalat útján „ve­zették a világra a méhgyü- mölcsöt”. A megyei kórház fokozatos bővítésével együtt jelentke­zett az igény a bábaképzésre 1893-ban, amikor éppen en­nek révén is állami támoga­tást kapott az intézmény új épülete megvalósításához. A helyi sajtó már ez évben elhíresztelte, hogy megindul a képzés (a Szekszárd város tör­téneti monográfiája szerzője el is hitte neki), valójában hosszú évek teltek el a szer­vezéssel és építéssel. Az 1896. június 26-án en­gedélyezett építés villám­gyorsan haladt, így kerülhe­tett sor arra, hogy 1897. feb­ruár 11-én a Ferenc közkór­ház tudatta az érdeklődőkkel: a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által rendszere­sített bábatanfolyam március 1-jén „nyittatik meg”. A „résztvenni óhajtók... a kórház igazgatójánál annyival is inkább jelentkezzenek, minthogy a tanfolyamra hall­gatók csak korlátolt számban vétethetvén fel, az előbb je­lentkezők előnyben részesül­nek”. A keresztlevélen, erkölcsi és illetőségi bizonyítványon kívül feltétel volt, hogy „Húsz évnél fiatalabb nők semmi esetben, negyven évnél idő­sebbek csak azon esetben ve­hetők fel, ha mint községi vagy körbábák, illető hatósá­gaik által küldhetnek be”. A tanfolyam ingyenes, de köte­lesek „a hallgatók az intézet­ben lakni, lakásukért és ellá­tásukért havi nyolc forintot - ami nyolc napszám vagy öt kiló trappista sajt ára - előre fizetni, továbbá a tankönyvet saját költségen megvenni. A háromhónapos tanfo­lyam alatt a kórház az ő isme­reteik gyarapítására fogad „a terhesség előrehaladottabb ál­lapotában lévő nőket”, akik közül „szegények és korlátolt viszonyok között levők in­gyen ápoltatnak”. Az első képzési időre 14 hallgatót vártak, de akkora volt a túljelentkezés, hogy az őszi képzésre nem kellett újabb hirdetést közzétenniük. A tantárgyakról közelebbi ismeretünk nincs, de dr. Ta- nárky Árpád szülészorvos és megyei tisztiorvos, mellesleg pedig kórházigazgató és Schubert János dr. alorvos-ta­nársegéd, valamint a kórház szülésznője segítségével ké­pezték ki őket. A megyei közigazgatási bi­zottság június 3-i ülésén dr. Hangéi Ignác megyei tisztifő­orvos jelentette, hogy (egy lemorzsolódott mellett) „A 13 bábatanuló közül kitűnő ké­pesítést nyert 5, egyszerűen képesítve lett 7, egy hónapi ismétlésre utasíttatott 1” a május 31-i vizsgán. Ezzel ún. másodosztályú bábák lettek. Öt év múlva, 1092-ben szer­vezték az első öthónapos tan­folyamot, ahol már elsőosztá­lyú bábákat képeztek a követ­kező három évtizedben. Végül 1932 júniusában - noha az előző évben még mo­dem felszereltségű helyisége­ket is adott a megye - a mi­nisztérium „az állam súlyos anyagi helyzetére való tekin­tettel” megszüntette az akkor dr. Őrffy Lajos vezetése alatt álló szekszárdi „Magyar Kirá­lyi Bábaképző Intézetet” jú­lius 1-jei hatállyal. Nemcsak az felmérhetet­len, hogy hány emberéletet, könnyebb és egyszerűbb szü­lést köszönhetünk az egykori bábaképzőnek, hanem az is, mit jelenthetett megyénk leá- nyai-asszonyai számára ez az első intézmény, amely előtt sehol nem szerezhettek szak- képzettséget. Megérdemelné, hogy lelkes mai egészség- ügyisek teljesebb történetét is feltárják. Dr. Töttős Gábor A sikeres vállalkozónak a dijat a polgármester adta át Huszonöt éve fényképez Hogyész legnépszerűbb vállalkozója Farsangi bált tartott az el­múlt hétvégén Hőgyészen a helyi Vállalkozók Érdekkép­viseleti Egyesülete. A jó han­gulatú rendezvényen a ko­rábbi évekhez hasonlóan idén is megválasztották „Hőgyész legnépszerűbb vállalkozóját” az elmúlt évi eredmények alapján. A kitüntető címet az ezzel járó oklevéllel - ,Jköteleles orszá­gunk adózó polgárait az elkö­vetkező időkben is azok meg­elégedésére szolgálni és nekik minőségi munkát végezni” - és a vándorserleggel - rajta az előző három nyertes neve’ -, a jelenlévők szavazatai alapján idén Mártonfai Dénesné fény­képész vehette át Pál Imre pol­gármestertől. Az egy évre szóló cím bol­dog tulajdonosa nem most kezdte a szakmát, 25 éve fény­képezi a hőgyészieket, a fotó­zás alapjait Gyönkön, Varga Jánosnál sajátította el. A fény­képész oklevél megszerzése után került Hőgyészre, 15 éve önállósította magát. Félje Már­tonfai Dénes gazdajegyző, 16 éves fiúk a szekszárdi I. Béla Gimnázium másodéves tanu­lója. Tavaly tavasszal a villája elől ra­bolták el a „cigarettacézárként” ismert, sokszoros milliomos Jan Philipp Reemtsmát. Hárommilli- árd forintnak megfelelő összeget követeltek és kaptak az életéért. Az abszolút titokban tartott alku­dozás és többször meghiúsult pénzátadási manőver után Re- emtsma sértetlenül szabadult. Bár magyar útlevél lapult az egyik emberrabló, Wolfgang Ko- szics (sokáig Kocsisnak, ma­gyarnak vélték...) zsebében, az 54 éves, súlyos bűncselekmények miatt többszörösen büntetett férfi mégis német okmánnyal igazolta magát Spanyolországban. Rö­viddel később társa, Peter Richter is rendőrkézre jutott. Ennek elle­nére sem a nyomozók, sem az A fényképészet mellett Már­tonfai Dénesné Aranka a köz­életben is aktív szerepet vállal, alapító tagja és elnöke a Hő- gyészi Vállalkozók Érdekkép­viseleti Egyesületének. A helyi kezdeményezés alapján létre­jött egyesület a település vál­lalkozóit fogja össze. A száz­húsz aktív tag többsége keres­kedő, de vannak köztük iparo­sok, kézművesek és fuvarozók is. Mártonfainé emellett elnök­ségi tagja a Tolna Megyei Kézműves Kamarának is. — Nagyon örülök a címnek, mert ez azt mutatja, hogy befo­gadtak a hőgyésziek, elismerik a munkámat. Ebben a szakmá­ban nagyon sokat kell dolgozni, talpalni a megrendelések után, sokszor hétvégéken, ünnepna­pokon is. Nagyon sokat kö­szönhetek a férjemnek, aki mindig társam volt és segített, hogy megvalósítsam az álmom. ügyészek nem hiszik, hogy a két férfi eszelte volna ki Reemtsma elrablását. A banda feje a szökés­ben lévő, ugyancsak büntetett előéletű, 35 éves Thomas Drach, akinek tartózkodásáról, szemé­lyéről 5000 gyanút, bejelentést, feltételezést ellenőriztek a német rendőrök. „Természetesen” és el­sősorban Magyarországon, mivel Drach évekig itt bonyolította le kétes üzleteit a keleti maffiával együttműködve. Miközben a magyar hatóságok készségesen segítették a hamburgi kollégái­kat, az osztrákok - annak elle­nére, hogy a váltságdíjat Drach igen nagy valószínűséggel egy bécsi széfben helyezte el - túlhi- vataloskodták az ügyet, mire a „madár” elrepült... Tizenöt év egyéni vállalkozás­ban, rengeteg munkával végre sikerült egy színvonalas fény­képész műtermet létrehozni és megvásárolni azt a színes la­bort, amivel 1 óra alatt előhív­hatók az amatőr felvételek. Erre már nagyon nagy szükség volt. — Amire büszke vagyok, 1995-ben Eckentalban „Hő­gyész bemutatkozik” címmel fotókiállításom volt, a német partnertelepülés lakóinak fény­képeken mutattam be a község nevezetes épületeit, műemlé­keit, a csicsói szőlődombokat és az itt élő embereket. — Jelenleg egy hőgyészi ki­állításra készülök. Az álmom, hogy egyszer annyi szabad időm legyen, hogy ne megren­delésre, pénzért fényképezzek, hanem csak úgy, a magam ked­vére örökítsem meg a természe­tet, a körülöttem lévő dolgokat. F. Kováts Éva Drach barátnője, Maria G., bolgár származású, Ausztráliába települt, egykori bécsi prostituált (Drachhal együtt szintén nyoma veszett) kitűnő kapcsolatokat ápolt a hamburgi albán alvilág­gal. A szkipetár bűnözők bizony­nyal segítettek Drachnak Re­emtsma elrablásában, miként a hatóságok figyelmének közép­pontjába került, a Budapesten „dolgozó” Dietmar C. német „üz­letember” is, akitől Drach a Re­emtsma családjának küldött zsa­rolólevél „nehezékéül” használt kézigránátot kapta. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy amíg Drach (de legalább a barátnője) hurokra nem kerül, addig lehetetlenség lesz kibo­gozni a Reemtsma ügyet. Dra- chék viszont, a 30 millió márká­val boldogan élhetnek, míg meg nem halnak... Jó hír „ ... terem némely száz annyit, némely hatvan any- nyit, némely pedig harminc annyit”. Máté 13,23. A hó alatt lévő vetésről jó lenne tudni, amit Jézus tu­dott, hogy hányszorosát adja vissza az elvetett magnak? A magvetőről szóló példázatá­ban azonban arról hallunk, hogy amint létszükségletünk a testi táplálék, ugyanúgy nélkülözhetetlen emberi éle­tünk fenntartásához, hogy az Isten országa titkairól szóló kijelentés, vagyis Isten igéje - mint a falat kenyér - ben­nünk ott legyen: „Nemcsak kenyérrel él az ember, ha­nem minden igével, amely Isten szájából származik”. Jézus fent idézett példázata azonban tovább megy annál, hogy Isten igéjére, mintegy lelki táplálékra nélkülözhe­tetlen szükségünk van. Sza­vai egyértelműen arra utal­nak, hogy amint a természet­ben, úgy emberi természe­tünkben is meg kell „terme­lődnie” a „lelki tápláléknak”: Annak az igének, amely végső eredetét tekintve Isten szájából származik. Az ilyen „táplálékra” nagy szükség van, amit Jézus a százas-, hatvanas- és harmincas szor­zószámmal érzékeltet. Sza­vai arra bíztatnak: Légy Isten igéjének „fogyasztója” és egyben „termő talaja” is! ,A ti szemetek pedig boldog, mert lát, és fületek boldog, mert hall!” - mondja szűk­szavúan az evangélium, sej­tetve, hogy merre kell ke­resni a boldogtalanságból a kiutat. Jézus az akadályokról is beszél. Az útfélre hulló mag­tól nem várható termés: Van egy bizonyos fajta kemény­ség, amely az erő hamis tuda­tát nyújtva, elutasítja magá­tól Isten igéjét, mint másnak is táperőt jelentő, személyi­ségem bennsejében érlelődő termést”. „A köves talaj” is akadály. Akármilyen „drá­gakő” megfoszthat bárkit az életmentő , jó falattól”, amit tőlem kaphatna meg. A „tö­visekkel” bontott „talaj” mellett láthatatlanul, de jól érthetően ott áll a tiltótábla: Ne közelíts! Ha mégis, akkor biztonságom és kifoszthatat- lanságom érdekében súlyos sebekre számíthatsz! - szól az, aki nem ismeri azt a cso­dát, hogy száz annyit, hatvan annyit vagy harminc annyit teremt számára a Teremtő, aki egymás személyén ke­resztül akar bűvölködő életre segíteni. Szilvássy Géza református lelkész Magyar nyomok a cigarettacézár elrablása körül Kinél van a váltságdíj? Megkezdődött a Reemtsma-per, a német bűnügyi krónika ed­digi leglátványosabb és legnagyobb váltságíj kifizetésével vég­ződött emberrablási ügye. í^eémár 14-én, Űfráímt(T/aientinJ naftán Áüfdfín üdíwzfetet áuretteineÁ/ hmMväiämM » * Legkésőbb február 10-ig küldje el levélben a Kiadó címére: 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. a szelvényt kitöltve, a közlési díj - soronként 100 Ft - befizetését igazoló feladóvevénnyel együtt. Február 14-re, Balint napra megrendelem a Tolnai Népújságban az alábbi üzenetet: 100 Ft I 200 Ft 300 Ft 400 Ft 500 Ft 600 Ft I l 700 Ft _j ILE 800 Ft ~TTI Feladó neve: Lakcíme: Istentiszteletek Római katolikus szentmi­sék: Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18 óra. Újváros: Szombat: 17.00. Vasár­nap: 7.30, 10.00. 18.00 (német nyelvű mise). Református istentisztele­tek: Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermekisten­tisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek: Vasárnap: 9.30 Lut- her-tér. (minden páros héten német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek: Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentisztele­tek: Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermeki stentisztelet). Vasárnap: 17.30 Mun­kácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék: Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diák­mise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Va­sárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom