Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-28 / 50. szám
1997. február 28., péntek Gazdaság 5. oldal A megye szakmai kiállításairól it expo-program: ICOUí tlii DoaAíEif» IÍ^ZZZT ^Mg«s»i«i%lSíakk)áMi» ÍR SnkkúüHtAi t»Vtoír feVfafc 1997. Illáná* 7-9 Sbetaated rtär&ääm R«gwnálj Ktíraif*»!tv#^fr»Kbnfc3*ö*áa68 faitem** 1997. májú» 6-10. fafatfM DOH m EXPO 1997 íúrnos 1215 iiii<wC!iii ■«»»■»■■ Dombévár * M^eaEípc- SaalckíiftMb ée> Vásár 1997. toeptmnher 25-i StóiJHtártÍ A jövő héten ismét megrendezésre kerül a VITA AGRI- COLAE Mezőgazdasági Kiállítás és Szakvásár, mely már a megye részévé vált. A kiállítás rendezője a Fesztivál és Vásár- szervező Iroda, melynek vezetőjével, Dránovits Istvánnal beszélgettünk. — Három évvel ezelőtt, amikor az első mezőgazdasági kiállításra készültek, még szokatlan volt a megye gazdasági életében ez a fajta bemutatkozás. így visszatekintve, menynyire látja igazolva a saját elképzeléseiket? — A szakmai kiállítások valóban hiányoztak a megye életéből. Három évvel ezelőtt, az első Vita Agricolae kiállításra készülve igyekeztünk egy komplex rendezvényt összeállítani. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kiállítások mellett szakmai konferenciákat is rendeztünk aktuális témákkal, jó előadókkal. Az ötlet bevált, ma már egyértelmű, hogy igény van a kiállításokra a látogatók és a cégek részéről egyaránt. A kiállítói körünknek több mint a fele állandósult, vagyis akik ebben a térségben termelnek és el is akarják adni a termékeiket, azok felismerték a szakmai kiállítások fontosságát. Az idei évben jutottunk el oda, hogy a kamarák, az önkormányzatok, a hegyközségek és más szakmai szervezetek vezetői teljes mértékben támogatják a kiállításainkat. A mezőgazdasági kiállításra visszatérve el kell mondanom, hogy a megyei agrárkamara és a vállalkozói központ kezdettől fogva a partnerünk volt és maradt a szervezés folyamatától a kész kiállításig. — Az éves programjukat figyelve, az idén négy kiállítást terveznek. Melyek ezek? — A mezőgazdasági kiállítás kezdi a sort március elején, majd egy teljesen új témával jelentkezünk május 8-a és 10-e között, a Szimbiózis Regionális Környezetvédelmi Konferenciáról és Szakkiállításról van szó. Három megyét (Somogy, Baranya, Tolna) is érintő témákat (Duna, Dráva, Nemzeti Park) vetünk fel, ahová az ön- kormányzati környezetvédelmi szakembereket is meghívtuk. Terveink szerint erre a szakkiállításra kétévente kerülne sor. Június 12-e és 15-e között kerül sor a Dombó Expo-ra. Ehhez nagyon sok segítséget kaptunk kezdettől fogva a dombóvári önkormányzattól. Fő téma itt a kistérségi együttműködés lesz, a környező megyék példáit is bemutatva. Végül a legnagyobb rendezvényünk az Alisca Expo, szeptemberben kerül majd megrendezésre és az idén a fő téma az olasz-magyar ipari és gazdasági regionális együttműködés lesz. Az Alisca Expo volt az első próbálkozásunk, és hogy mennyire „vált be”, azt az elmúlt időszak bebizonyította. — A Fesztivál és Vásárszervező Iroda hogyan készíti elő az említett kiállításokat? — Egy jól bevált csapatunk van és a kiállításhoz szükséges minden feltételt biztosítunk. Saját eszközrendszerrel rendelkezünk, a faltól a bútorig, ha kell a szórólapokat is biztosítjuk, igény szerint. Ezért is tudunk olcsók lenni. A saját rendezvényeinken kívül más kiállításokra is vállaltunk és a jövőben is vállalunk megbízást, akár fővárosi, akár falusi rendezvényeken is. Ez egy szakma, ami azt jelenti, hogy a kiállító arculatát kell egy adott területen, adott feltételek között megteremteni. Ma már a megyei cégek is felismerték, hogy a piacra jutás komplex eleme a szakmai kiállításokon való szereplés. Emlékszem rá, hogy három évvel ezelőtt milyen gyakorlatlanok voltak a kiállítóink, és mi is. Nem találták fel magukat, nem tudták hogyan kell viselkedni, nem tudták, hogy mit kell egy ilyen alkalommal tenni ahhoz, hogy a lényeget „adják el” magukból. A megyei kiállításokon évről-évre gyakorlatot szereztek a cégek szakemberei és többen közülük már rutinosan bemutatkoztak Európa nagyobb városaiban is. — Említette, hogy az Alisca Expo fő témája az olasz-magyar gazdasági együttműködés lesz. Ha ez sikeres lesz, akkor ezzel túllépnek a megye, sőt az ország határain is. — Remélem, hogy sikeres lesz a rendezvény és azt is remélem, hogy ezzel sikerül elindítani majd egy olyan folyamatot, amely más országok testvérvárosain keresztül gazdasági együttműködésre ad lehetőséget. Gondolok itt a német, a finn, a francia, a román vagy akár a jugoszláviai testvérvárosainkra is. Mi felajánlottuk az önkormányzatoknak ezt a lehetséges gazdasági kapcsolatot, úgy tűnik fogékonyak rá. Meggyőződésem, hogy egy-egy régióban a gazdasági rendezvények legalább annyira fontosak mint a kulturálisak. — Említette, hogy a vásár- szervező iroda olcsón, elfogadható áron végzi a munkáját. A mezőgazdasági kiállításra mennyibe kerülnek a belépőjegyek? — Nem szedünk belépődíjat, mert úgy érzem, a kiállítókat becsapnánk ha nem így lenne. Velük már egyszer kifizettettük a „helypénzt” és azt az érdeklődőt aki rájuk kíváncsi nincs jogom a belépővel esetleg elriasztani. — Milyen programokkal várják a látogatókat? — A mezőgazdasági kiállítás és szakvásár március 7-én, pénteken 12.30 órakor kezdődik az ünnepélyes megnyitóval Szekszárdon a gyakorló általános iskola területén (Mátyás király u. ?). A kiállításon bemutatkoznak a térségben működő mezőgazdasági cégek, vállalkozások, illetve az agrárágazathoz kapcsolódó termelő, feldolgozó, kereskedő vállalkozások. Az első napon a bor és a falusi turizmus helyi adottságairól lesz szó egy szakmai konferencia keretében. Olyan kérdésekre is megkapják a választ az érdeklődők, hogy hogyan adható el háztól a saját bor, a mai tb, adó és egyéb szigorítások között. A délutáni program része lesz még a kukorica fajtaismertetése, melyet a Dalmandi Rt. szervezett. Itt szó lesz a termesztés kérdései mellett az új nemesítésű hazai fajtákról is és a kukoricatermeltetés idei évi lehetőségeiről. Március 8-án, szombaton valószínű, hogy a legtöbb érdeklődőt vonzó agrárfórum kerül megrendezésre. A parlamenti pártok agrárszakértői és más szakmai szervezetek egy-egy képviselője az érdeklődők kérdéseire válaszol majd. A témák: az agrárrendtartás, az agrártámogatások rendszere és az európai csatlakozás következményei lesznek. Március 9-én, vasárnap a hegyközség lesz a házigazda a konferencia teremben, a téma pedig a szőlő és gyümölcstermesztés, növény- védelem kistermelőknek. Annak, aki a szakmai programokon kívül másra is kíváncsi, ajánljuk a gyermekraj z-kiállí- tást, a kisállatbemutatót és a kedvezményes nőnapi virágvásárt. A vásárban pénteken 12.30- tól 18 óráig, szombaton 9-től 18 óráig és az utolsó nap 9-től 17 óráig vátjuk a látogatókat, pr Új szakképzési fonnák Jövőre már nem indíthatók a hagyományos szakmunkásképző osztályok. Az iskolák csak akkor fogadhatnak új tanulókat, ha kétévi időtartamra szavatolni tudják számukra az általános tárgyak oktatását és csak azután következhetnek a megfelelő tantervű szaktárgyak. A szakmák egy részénél a szakközépiskolák már csak érettségizett fiataloknak indíthatnak kétéves, vagy - technikusok esetében - hároméves képzést. Ez a változás több szakoktató állását veszélyezteti - hangzott el a szakszervezeti tisztségviselők tegnap Budapesten rendezett tanácskozásán. Az oktatási tárca illetékesei kifejtették, hogy a szakmunkásképzés eddigi rendszerét meg kell szüntetni. A munkaerőpiaci igények ugyanis azt követelik, hogy javuljon a fiatalok általános műveltsége. Ez csak úgy érhető el, ha a tanulók a VI. osztályig alap-, a X. osztályig pedig általános képzést kapnak. A szakközépiskolákban egyébként az általános képzés nem a gimnáziumok tananyagát követi, mert a legfontosabb cél a gyakorlatias, a munkaerőpiacon hasznosítható általános műveltség megszerzése. Ugyanakkor az általános tárgyak oktatása nem zárja ki, hogy egyidejűleg bizonyos szakmai alapismereteket is szerezzenek a tanulók. A tárca az átszervezés miatt munkanélkülivé váló szakoktatókat is szeretné bevonni az átképzésekbe. Kisvállalkozások hitelgondjai Napjainkban könnyebb húszmilliós kölcsönhöz jutni, mint ötmillióhoz. A hitelgarancia-nyújtás nem javított a kisvállalkozók helyzetén az utóbbi másfél évben - állapították meg a szakemberek tegnapi, budapesti konferenciájukon. A bankok elsősorban a közép- vállalatok finanszírozására vállalkoznak, a kockázatosnak ítélt kisvállalkozások pedig fokozatosan kiszorulnak a hitelpiacról. Apatini Komélné, a Hitelgarancia Rt. elnök-vezérigazgatója úgy vélte, hogy a helyzet a kockázati tőketársaságok elterjedését követően változhat, de csak akkor, ha ezt kormányzati intézkedések és központi források is elősegítik. Ezek a társaságok ugyanis csak akkor vesznek részt a kisvállalkozások „feljavításában”, ha ezt például adókedvezményekkel ösztönzi a kormányzat. A szakértő arról is beszámolt a Magyar Munkaadói Szövetség által rendezett tanácskozáson, hogy a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalását az elmúlt 4 év alatt 40 milliárd forintnyi hitelhez igényelték, az rt. fennálló kötelezettsége 33 milliárd forintot tesz ki. A társaságnak eddig mintegy 40 cég esetében kellett kezesként fizetnie, összesen mintegy 700 millió forintot. A kezességvállalás legnagyobb összege idén a korábbi 200 millió forintról 400 millió forintra növekedett. Szolgáltatásuk díja az egy évnél hosz- szabb futamidejű forint és devizahitelek esetében a garanciaösszeg 2, az egy évnél hosz- szabb lejáratú hiteleknél pedig a 3 százaléka. Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Székesfehérvár Burgonya 15- 25 16- 35 18- 22 28- 38 12- 25 20- 25 Kelkáposzta 60-100 60- 90 50- 60 118-140 60- 70 80-100 Karalábé 60-100 — 40- 50 — — 50 Karfiol 300-350 300300-320 250-350 280-320 Petrezselyem 50-100 70-1Ö0 50- 70 80-100 50- 80 75- 90 Vöröshagyma 50- 60 35- 40 35- 40 40- 58 50-120 50 Fokhagyma 300-400 360-380 200-240 398-460 300-440 370 Alma 40-110 25- 90 25- 80 50- 98 35- 90 60- 80 Sárgarépa 40- 80 50- 80 30- 40 70-100 40- 70 45- 60 Tojás 14- 16 14- 15 15- 16 14- 16 14- 16 15- 17 ÉRTESÍTjük TíszteIt ÜqyfElEiNkET, Inoqy a BUDAPEST BANK RT. ■■X ■■ 'í." <v TELEFONSZAMAI 1997. március 3-tól az alábbiak szerint VÁLTOZNAK!
