Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-15-16 / 39. szám

1997. február 15., szombat CÉGBEMUTATÓ 5. oldal Vetőmagtermeltetésre épül a dombóvári Kaposmag A dombóvári Kaposmag 1990. január 1-jén alakult abból a Magyarországi Ve­tőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatból, amely azóta meg­szűnt, és annak dél-dunántúli területi központja volt. Az át­alakulással termelőüzemek, külföldi partnerek lettek a kft. tagjai. Jelenleg 43 százaléka külföldi, 41 százaléka belföldi és 16 százaléka a dolgozók kezében van. A tulajdonosi szerkezet teljes egészében a vetőmagtermeltetésre épül ma is. A tevékenység a megalaku­lástól, 1964-től a feldolgozás, tisztítás és forgalmazás volt. Ennek hagyománya maradt meg a mai napig azzal a kü­lönbséggel, hogy a vetőmagok mellett egyéb növények mag- vainak termeltetésével, tisztí­tásával is foglalkoznak. FOTÓ: BAKÓ JENŐ A dombóvári Kaposmag tevé­kenységben maradt egy olyan vetőmagos dinasztia, amelynek tagjai több mint három évtizede dolgoznak ezen a helyen és a ve­tőmag termeltetéssel, tisztítással kapcsolatos tevékenység min­den területét ismerik. Mindez óriási erőt jelent a cég számára, vallja Nagy Ferenc ügyvezető, mert erre épül az egész. A cég átalakulásától kezdve a létszám felére csökkent, jelenleg kilencvenen dolgoznak a Ka- posmagnál. A létszámcsökke­nésnek két meghatározó oka volt. Egyrészt az adminisztráció teljes átszervezése, gépesítése, ami több mint felére tudta csök­kenteni az ott dolgozó létszá­mot, másrészt a feldolgozás so­rán olyan műszaki megoldások kerültek bevezetésre, amely le­hetővé tette a létszám leépítését. Ezzel szemben az éves feldol­gozott árumennyiség nem csök­kent, közel azt a volument dol­gozzák föl ma is, mint az átala­kulást megelőzően. Igaz, hogy ez nem teljes egészében vető­mag. Vetőmagok termeltetése A Kaposmag tevékenységének három fő területe van. Az egyik a vetőmag termeltetése, annak feldolgozása, és a forgalma­zása. Különböző mezőgazda- sági termelőkkel, volt nagy­üzemekkel, jelenlegi nagyüze­mekkel, az űj tulajdonviszo­nyoknak megfelelően nagygaz­dákkal kötnek termeltetési szerződést. A termeltetési szer­ződés keretében vetőmagot, és egyéb magvakat termeltetnek. Az bekerül az üzembe, feldol­gozzák, s onnét történik az ér­tékesítés. A termeltetési tevé­kenységhez egyéni alku alap­ján hitelt biztosítanak, meghi­telezve a vetőmagot és a vár­ható termés meghatározott szá­zalékáig integrátori konstrukci­óban a termés finanszírozásá­ban is részt vesznek. Ennek módja egyéni alku kérdése, mint ahogy az az elmúlt évek­ben Magyarországon az üzleti életben kialakult. Igyekeztek és igyekeznek az állandó partnereket megtartani, elnyerni a bizalmukat, hiszen a vetőmagtermelés, feldolgozás, és értékesítés bizalmi elvre épül. Hiszen elhiszik, hogy az a vetőmag valóban az a minőség, amit állítanak róla. Mindehhez pedig az első lépcsőtől az utol­sóig megbízható és pontos munkának kell történnie. Gyakorlatilag hibridkukorica és hibridnapraforgó kivételével minden más egyéb növénynek a termeltetésével foglalkoznak. Ezeknek a magvaknak a feldol­gozására az üzem nem alkal­mas, mert ezek feldolgozása speciális technológiát igényel. Minden más egyéb növény termeltetésével foglalkoznak, napraforgó, madáreleség, bor­sófélékkel, mustár, bükkönyfé­lék stb., mindazzal, ami a me­zőgazdasági palettán szántó­földi termesztésben előfordul. Vetőmagok, gabonafélék forgalmazása A Kaposmag másik fontos terü­lete azoknak a vetőmagvaknak a forgalmazása, amelyeket nem a dombóvári üzem állít elő. Ezek közé tartozik a hibrid- kukorica, a hibridnapraforgó vetőmag és a gabonafélék ve- tőmagvainak egy része. Ezen azt kell érteni, hogy megvásá­rolják a fémzárolt kész árut kü­lönböző hibridüzemektől, pél­dául Dalmandtól, Bolytól, és a partneri körben az ő magvaikat forgalmazzák. Valamikor a te­vékenységüknek ez volt a ge­rince. 1992 után az addigi forgal­mazási rend elemeire bomlott, azóta teljesen kaotikus állapot uralkodik, a régi forgalomnak csak a töredékét tudták meg­őrizni. Diszkontáruház legszélesebb áruválaszték A harmadik tevékenység, ami­vel a társaság foglalkozik, az a lakossági vetőmagellátás. Va­lamikor, az 1992. évet megelő­zően mintegy elosztó rendszer­ben működött Dombóvár, ahol 400-500 bolttal is kapcsolatban állt, s azoknak a boltoknak az igényét összegyűjtve terítette, forgalmazta a kistasakos lakos­sági házikert-hobbikerti ellá­tásra a vetőmagot. 1992-t követően az elosztó rendszer ugyanúgy felbomlott, mint az előbb említett hibrid- kukorica, és hibridnapraforgó vetőmag forgalmazása. Ma mindenki élhet a lehetőséggel, a postától kezdve a butikokig, élelmiszerboltokig mindenhol lehet vetőmaggal találkozni. Az a diszkont raktáráruház, amit nemrégiben alakítottak ki, Dél-Dunántúl térségében a leg­nagyobb áruválasztékkal ren­delkezik. Valamennyi magyar- országi fajiatulajdonos vető­magja megriadható az áruház­ban, több mint 100 növényfajt forgalmaznak. A fajták száma az 500-at is meghaladja. Ebbe a virágmagoktól kezdve a házi­kerti zöldségfélékig minden be­letartozik. A forgalmazás itt két módon történik, egyrészt kiskereske­delmi forgalom, bárki bemehet és vásárolhat, másrészt nagyke­reskedelmi tevékenység. Az úgynevezett viszonteladók, bol­tosok részére, akikkel szerző­déses partneri kapcsolatban áll a Kaposmag, azok részére az árut kiszállítják megrendelés alapján. Akik eseti vásárlók, ők pedig nagykereskedelmi áron, jelentős árengedménnyel vásá­rolhatnak. Abban a raktáráruházban, amit létrehoztak, a vetőmag mellett megjelent a műtrágya, a növényvédőszer, de azok az alapvető mezőgazdasági kemi­káliák is, amelyek egy gazda­boltban szükségesek. Állati takarmányok, takar­mánykiegészítők, bizonyos ál­A diszkont áruház belső tere latgyógyszerek, kiegészítők, amelyek forgalmazhatók, me­zőgazdasági gépek, szerszá­mok, eszközök, s azok a mű­anyag áruk, amelyek elenged­hetetlenül szükségesek. Azt szeretnék elérni, hogy ez az áruház egy meghatározó kör­zetben, ebben a szakmában ki­sugárzó legyen, bármelyik terü­letre ha bemegy a vásárló, szak­tanácsot is kap. Gépkocsival járják a Dél­Dunántúl térségét, mintegy azonnali kiszolgálási lehetősé­get biztosítva. Túraszerűen keresik föl a kü­lönböző boltokat, s ajánlják az árut. Időnként alkalmi vásárlók is adódnak, de jelenleg is há­romszáz felett van azoknak a vásárlóknak a száma, amelye­ket a Dél-Dunántúl térségében részben a dombóvári Kapos­mag lát el áruval. (X)(P~) A tulajdonosi szerkezet gyakorlatilag meghatározza az üzleti tervet. Egy tőkés nem ismeri azt a fogalmat, hogy nincs profit, visszaesés, vagy azt, hogy a piacon háttérbe szorulhat. Ebből következik, hogy azt az eredményt, amit a cég egyszer már elért, a kö­vetkező évre bázisnak, alap­nak kell tekinteni. 1997 évben legalább a tavalyi évi, közel 2,2 millárd forintos forgalmat biztosítani kell, az ehhez ará­nyos eredménnyel. Azon túl, hogy megcélozták az eredményeket, a tervekben szerepel a piaci pozíció meg­tartása, szélesítése, és további erősítése. Pozitív a fogyasztók véleménye a Hélioszról és a távhő-szolgáltatásról A szekszárdi távfűtés olcsóbb az átlagnál Felmérést készíttetett a Héliosz Önkormányzati Közszolgáltató Kft. arról, hogy a távfűtés igénybe vevő polgárok miként vélekednek a cégről és az általa nyújtott szolgáltatás minőségéről. A közvélemény kutatás váratlan eredménnyel végződött. Kiderült, hogy a fogyasztók jó véle­ménnyel vannak a Hélioszról, s a szolgáltatás megítélése is jó. Egy átlagos 52 m -es lakás távhő költségei 1997-ben Januári árak ÁFÁ-val A cég vezetése azért volt kí­váncsi a távfűtött lakásokban élők véleményére, mert úgy érezték, hogy a fogyasztók ne­gatív megítélése igazságtalanul sújtja a céget. A helyenként hisztérikus lakossági reagálá­sok azt mutatták, hogy a kft. be­tölti az általános bűnbak szere­pét. Az ideges közhangulat os­tora gyakran csattant a Hélio- szon. À kft. vezetői és dolgozói feltételezték, hogy ez a megíté­lés általában rossz, amit első­sorban a drasztikus áremelé­sekkel és néhány sajtótermék tendenciózus támadásaival ma­gyaráznak. Lakossági szolgál­tatással foglalkozó, s ráadásul önkormányzati tulajdonú vál­lalkozás számára nem lehet kö­zömbös a szolgáltatást igénybe vevők, sőt általában a közvéle­mény értékítélete. A kutatás reprezentatív min­tavétellel, kérdőíves megkere­séssel történt. A felmérésben az 5.600 távfűtött lakásban élők véleményére voltak kíváncsiak. Külön kérdőívvel, részben más szempontokat is figyelembe véve 80 közös képviselő véle­ményét is megkérdezték. Az „osztályozás” ötös skálán történt, s az derült ki, hogy mind a lakosság, mind pedig a közös képviselők jónak ítélték meg a szolgáltatót, s majdnem elérte ezt a szintet a szolgáltatás pontszáma is, amely 3,7. Ez azt bizonyítja, hogy a szolgáltatás megítélésében, ha higgadtan és végiggondoltan kell véleményt nyilvánítani, nem az érzelmi, hanem az tényszerű vélemé­nyek dominálnak. A vélemény jelezheti annak az intenzív kommunikációnak az eredmé­nyét is, amire a Héliosz veze­tése mindig is törekedett, de a tavaly év végi felmérést meg­előzően ennek érdekében a szokásosnál is többet tett. A válaszok a két körben nem mutattak lényeges eltérést. A távhőszolgáltatásnak a többi fű­tési módhoz viszonyított elő­nyét a fogyasztók elsősorban a kényelemben határozták meg. A környezetvédelem és a meg­bízhatóság kevésbé fontos szempontnak tűnik. Érdekes ellentmondást mutat néhány válasz, amelyben a ugyanaz a fogyasztó a cég te­vékenységét a legmagasabbra értékeli, miközben kritikusan, sőt helyenként vulgárisán fo­galmaz a szolgáltatást illetően. A fogyasztók közel negyede ismeri a távhőszolgáltatást sza­bályozó önkormányzati rende­letet, ami meglepően magas arány. Tudják, hogy a hőköz­pontban mérik az általa fűtésre, melegvízre felhasznált hő­mennyiséget, ugyanakkor két­harmaduk még soha nem ellen­őrizte a mérő állását. A közös képviselő igényei alapján fűte- nek, a fogyasztók többsége mégis azt hiszi, hogy a lakás hőfokát a szolgáltató határozza meg. A megkérdezettek közel fele gondolja úgy, hogy a vár­ható, kalkulált fogyasztás alap­ján fizet fűtési díjat, 37% az előző évek tényleges fogyasz­tást tekinti alapnak. Ez utóbbi felel meg a valóságnak. A fogyasztók 74%-a az or­szágos átlag felettinek ítélte meg a távhőszolgáltatás költsé­gét Szekszárdon, a budapesti­hez viszonyítva ez az arány még magasabb: 84 %. A mellé­kelt táblázaton részletes, hivata­los adatok igazolják, a szek­szárdiak ebben kérdésben té­vednek. Nehezen kezelhető kö­rülménynek látszik a fizetési kötelezettségnek a család jöve­delméhez viszonyított aránya. A válaszadók közel 1/3-a sze­rint a család havi nettó jöve­delmének több mint 40%-át kell távhőszolgáltatásra költeni. Ezt a kérdést még akkor is ér­demes kiemelten kezelni, ha a szám irreálisan magasnak is tű­nik. Ennek ellenére a megkér­dezettek 62 %-a egyetért a nem fizetők elleni szigorú fellépés­sel, többen az egyedi elbírálást tekintik elfogadhatónak. A költségek mérséklésére teendő intézkedéseket a lakosság anyagilag nem nagyon tudja támogatni. A válaszadók több mint 2/3-a nem akarna hozzájá­rulni az utólagos hőszigetelés költségeihez. Elképzelésük sze­rint ez elsősorban önkormány­zati, illetve állami feladat lenne. Ami elég meglepő, hi­szen a magántulajdonban lévő lakások korszerűsítéséhez miért járulnának hozzá? A fogyasz­tók 44 %-ának nincs problé­mája a fűtéssel, és 72 %-a elé­gedett a melegvíz szolgáltatás­sal. Kétharmaduk rendelkezik hideg-melegvíz órával, a to­vábbi 21 % tervezi felszerelé­sét. A közös képviselők a hő­szolgáltatással kapcsolatos ész­revételeiket egy - a lakóközös­séggel jól működő - informá­ciós csatornán szerzik be. A közös pénzből az elmúlt 6 év­ben a képviselők 1/3-a végezte­tett karbantartási munkákat a távfűtési rendszeren. A közös képviselők 63 százaléka úgy érzi, munkájukat a lakóközös­ség általában elfogadhatónak ítéli meg, 22 %-uk szerint egy­általán nem becsülik munkáju­kat. Még kevésbé tekintik anyagilag elismertnek képvise­lői tevékenységüket. Hatvan százalékuknak ez a véleménye. A közös képviselők a távfű­tési berendezések tulajdonjogát illetően nagyon hiányos infor­mációkkal rendelkeznek, csak a radiátorok és a hőközpontok tu­lajdonjoga egyértelmű. Előbbi valóban a lakók, utóbbi a kft. tulajdonát képezi. A távhőszol­gáltatásban szükségszerű a mo­nopolhelyzet, s mindenütt a vi­lágon így van. Ezért különösen fontos a fogyasztó véleményé­nek folyamatos megismerése. A monopolhelyzet miatt a ki­szolgáltatottság érzete a fo­gyasztók elvárásait növeli. Eb­ből következően a szolgáltató­nak egyszerre kell figyelembe vennie a fogyasztó igényeit és a gazdálkodó szervezet működő- képességének megőrzését. Csökkentheti a fogyasztó ki­szolgáltatottság-érzetét, a szol­gáltatási ajánlat pontos megfo­galmazása, amelyből világosan kiderülnek előnyei is. Bebizo­nyosodott az is, hogy a bizalmi viszony további erősítéséhez mennyire fontos a pontos, gyors tájékoztatás sokféle for­mája. -PR­/*» Mit tekint a fogyasztó fontosnak? Átlagpontszám Gyors hibaelhárítás 4,73 Udvarias, segítőkész magatartás 4,73 Közérthető számlák 4,51 A fogyasztók folyamatos tájékoztatása 4,45 Folyamatos diszpécser szolgálat 4,42 Ügyfélszolgálati iroda 4,16 Nyári, leállás nélküli szolgáltatás 3,3

Next

/
Oldalképek
Tartalom