Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-15-16 / 39. szám
1997. február 15., szombat CÉGBEMUTATÓ 5. oldal Vetőmagtermeltetésre épül a dombóvári Kaposmag A dombóvári Kaposmag 1990. január 1-jén alakult abból a Magyarországi Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalatból, amely azóta megszűnt, és annak dél-dunántúli területi központja volt. Az átalakulással termelőüzemek, külföldi partnerek lettek a kft. tagjai. Jelenleg 43 százaléka külföldi, 41 százaléka belföldi és 16 százaléka a dolgozók kezében van. A tulajdonosi szerkezet teljes egészében a vetőmagtermeltetésre épül ma is. A tevékenység a megalakulástól, 1964-től a feldolgozás, tisztítás és forgalmazás volt. Ennek hagyománya maradt meg a mai napig azzal a különbséggel, hogy a vetőmagok mellett egyéb növények mag- vainak termeltetésével, tisztításával is foglalkoznak. FOTÓ: BAKÓ JENŐ A dombóvári Kaposmag tevékenységben maradt egy olyan vetőmagos dinasztia, amelynek tagjai több mint három évtizede dolgoznak ezen a helyen és a vetőmag termeltetéssel, tisztítással kapcsolatos tevékenység minden területét ismerik. Mindez óriási erőt jelent a cég számára, vallja Nagy Ferenc ügyvezető, mert erre épül az egész. A cég átalakulásától kezdve a létszám felére csökkent, jelenleg kilencvenen dolgoznak a Ka- posmagnál. A létszámcsökkenésnek két meghatározó oka volt. Egyrészt az adminisztráció teljes átszervezése, gépesítése, ami több mint felére tudta csökkenteni az ott dolgozó létszámot, másrészt a feldolgozás során olyan műszaki megoldások kerültek bevezetésre, amely lehetővé tette a létszám leépítését. Ezzel szemben az éves feldolgozott árumennyiség nem csökkent, közel azt a volument dolgozzák föl ma is, mint az átalakulást megelőzően. Igaz, hogy ez nem teljes egészében vetőmag. Vetőmagok termeltetése A Kaposmag tevékenységének három fő területe van. Az egyik a vetőmag termeltetése, annak feldolgozása, és a forgalmazása. Különböző mezőgazda- sági termelőkkel, volt nagyüzemekkel, jelenlegi nagyüzemekkel, az űj tulajdonviszonyoknak megfelelően nagygazdákkal kötnek termeltetési szerződést. A termeltetési szerződés keretében vetőmagot, és egyéb magvakat termeltetnek. Az bekerül az üzembe, feldolgozzák, s onnét történik az értékesítés. A termeltetési tevékenységhez egyéni alku alapján hitelt biztosítanak, meghitelezve a vetőmagot és a várható termés meghatározott százalékáig integrátori konstrukcióban a termés finanszírozásában is részt vesznek. Ennek módja egyéni alku kérdése, mint ahogy az az elmúlt években Magyarországon az üzleti életben kialakult. Igyekeztek és igyekeznek az állandó partnereket megtartani, elnyerni a bizalmukat, hiszen a vetőmagtermelés, feldolgozás, és értékesítés bizalmi elvre épül. Hiszen elhiszik, hogy az a vetőmag valóban az a minőség, amit állítanak róla. Mindehhez pedig az első lépcsőtől az utolsóig megbízható és pontos munkának kell történnie. Gyakorlatilag hibridkukorica és hibridnapraforgó kivételével minden más egyéb növénynek a termeltetésével foglalkoznak. Ezeknek a magvaknak a feldolgozására az üzem nem alkalmas, mert ezek feldolgozása speciális technológiát igényel. Minden más egyéb növény termeltetésével foglalkoznak, napraforgó, madáreleség, borsófélékkel, mustár, bükkönyfélék stb., mindazzal, ami a mezőgazdasági palettán szántóföldi termesztésben előfordul. Vetőmagok, gabonafélék forgalmazása A Kaposmag másik fontos területe azoknak a vetőmagvaknak a forgalmazása, amelyeket nem a dombóvári üzem állít elő. Ezek közé tartozik a hibrid- kukorica, a hibridnapraforgó vetőmag és a gabonafélék ve- tőmagvainak egy része. Ezen azt kell érteni, hogy megvásárolják a fémzárolt kész árut különböző hibridüzemektől, például Dalmandtól, Bolytól, és a partneri körben az ő magvaikat forgalmazzák. Valamikor a tevékenységüknek ez volt a gerince. 1992 után az addigi forgalmazási rend elemeire bomlott, azóta teljesen kaotikus állapot uralkodik, a régi forgalomnak csak a töredékét tudták megőrizni. Diszkontáruház legszélesebb áruválaszték A harmadik tevékenység, amivel a társaság foglalkozik, az a lakossági vetőmagellátás. Valamikor, az 1992. évet megelőzően mintegy elosztó rendszerben működött Dombóvár, ahol 400-500 bolttal is kapcsolatban állt, s azoknak a boltoknak az igényét összegyűjtve terítette, forgalmazta a kistasakos lakossági házikert-hobbikerti ellátásra a vetőmagot. 1992-t követően az elosztó rendszer ugyanúgy felbomlott, mint az előbb említett hibrid- kukorica, és hibridnapraforgó vetőmag forgalmazása. Ma mindenki élhet a lehetőséggel, a postától kezdve a butikokig, élelmiszerboltokig mindenhol lehet vetőmaggal találkozni. Az a diszkont raktáráruház, amit nemrégiben alakítottak ki, Dél-Dunántúl térségében a legnagyobb áruválasztékkal rendelkezik. Valamennyi magyar- országi fajiatulajdonos vetőmagja megriadható az áruházban, több mint 100 növényfajt forgalmaznak. A fajták száma az 500-at is meghaladja. Ebbe a virágmagoktól kezdve a házikerti zöldségfélékig minden beletartozik. A forgalmazás itt két módon történik, egyrészt kiskereskedelmi forgalom, bárki bemehet és vásárolhat, másrészt nagykereskedelmi tevékenység. Az úgynevezett viszonteladók, boltosok részére, akikkel szerződéses partneri kapcsolatban áll a Kaposmag, azok részére az árut kiszállítják megrendelés alapján. Akik eseti vásárlók, ők pedig nagykereskedelmi áron, jelentős árengedménnyel vásárolhatnak. Abban a raktáráruházban, amit létrehoztak, a vetőmag mellett megjelent a műtrágya, a növényvédőszer, de azok az alapvető mezőgazdasági kemikáliák is, amelyek egy gazdaboltban szükségesek. Állati takarmányok, takarmánykiegészítők, bizonyos álA diszkont áruház belső tere latgyógyszerek, kiegészítők, amelyek forgalmazhatók, mezőgazdasági gépek, szerszámok, eszközök, s azok a műanyag áruk, amelyek elengedhetetlenül szükségesek. Azt szeretnék elérni, hogy ez az áruház egy meghatározó körzetben, ebben a szakmában kisugárzó legyen, bármelyik területre ha bemegy a vásárló, szaktanácsot is kap. Gépkocsival járják a DélDunántúl térségét, mintegy azonnali kiszolgálási lehetőséget biztosítva. Túraszerűen keresik föl a különböző boltokat, s ajánlják az árut. Időnként alkalmi vásárlók is adódnak, de jelenleg is háromszáz felett van azoknak a vásárlóknak a száma, amelyeket a Dél-Dunántúl térségében részben a dombóvári Kaposmag lát el áruval. (X)(P~) A tulajdonosi szerkezet gyakorlatilag meghatározza az üzleti tervet. Egy tőkés nem ismeri azt a fogalmat, hogy nincs profit, visszaesés, vagy azt, hogy a piacon háttérbe szorulhat. Ebből következik, hogy azt az eredményt, amit a cég egyszer már elért, a következő évre bázisnak, alapnak kell tekinteni. 1997 évben legalább a tavalyi évi, közel 2,2 millárd forintos forgalmat biztosítani kell, az ehhez arányos eredménnyel. Azon túl, hogy megcélozták az eredményeket, a tervekben szerepel a piaci pozíció megtartása, szélesítése, és további erősítése. Pozitív a fogyasztók véleménye a Hélioszról és a távhő-szolgáltatásról A szekszárdi távfűtés olcsóbb az átlagnál Felmérést készíttetett a Héliosz Önkormányzati Közszolgáltató Kft. arról, hogy a távfűtés igénybe vevő polgárok miként vélekednek a cégről és az általa nyújtott szolgáltatás minőségéről. A közvélemény kutatás váratlan eredménnyel végződött. Kiderült, hogy a fogyasztók jó véleménnyel vannak a Hélioszról, s a szolgáltatás megítélése is jó. Egy átlagos 52 m -es lakás távhő költségei 1997-ben Januári árak ÁFÁ-val A cég vezetése azért volt kíváncsi a távfűtött lakásokban élők véleményére, mert úgy érezték, hogy a fogyasztók negatív megítélése igazságtalanul sújtja a céget. A helyenként hisztérikus lakossági reagálások azt mutatták, hogy a kft. betölti az általános bűnbak szerepét. Az ideges közhangulat ostora gyakran csattant a Hélio- szon. À kft. vezetői és dolgozói feltételezték, hogy ez a megítélés általában rossz, amit elsősorban a drasztikus áremelésekkel és néhány sajtótermék tendenciózus támadásaival magyaráznak. Lakossági szolgáltatással foglalkozó, s ráadásul önkormányzati tulajdonú vállalkozás számára nem lehet közömbös a szolgáltatást igénybe vevők, sőt általában a közvélemény értékítélete. A kutatás reprezentatív mintavétellel, kérdőíves megkereséssel történt. A felmérésben az 5.600 távfűtött lakásban élők véleményére voltak kíváncsiak. Külön kérdőívvel, részben más szempontokat is figyelembe véve 80 közös képviselő véleményét is megkérdezték. Az „osztályozás” ötös skálán történt, s az derült ki, hogy mind a lakosság, mind pedig a közös képviselők jónak ítélték meg a szolgáltatót, s majdnem elérte ezt a szintet a szolgáltatás pontszáma is, amely 3,7. Ez azt bizonyítja, hogy a szolgáltatás megítélésében, ha higgadtan és végiggondoltan kell véleményt nyilvánítani, nem az érzelmi, hanem az tényszerű vélemények dominálnak. A vélemény jelezheti annak az intenzív kommunikációnak az eredményét is, amire a Héliosz vezetése mindig is törekedett, de a tavaly év végi felmérést megelőzően ennek érdekében a szokásosnál is többet tett. A válaszok a két körben nem mutattak lényeges eltérést. A távhőszolgáltatásnak a többi fűtési módhoz viszonyított előnyét a fogyasztók elsősorban a kényelemben határozták meg. A környezetvédelem és a megbízhatóság kevésbé fontos szempontnak tűnik. Érdekes ellentmondást mutat néhány válasz, amelyben a ugyanaz a fogyasztó a cég tevékenységét a legmagasabbra értékeli, miközben kritikusan, sőt helyenként vulgárisán fogalmaz a szolgáltatást illetően. A fogyasztók közel negyede ismeri a távhőszolgáltatást szabályozó önkormányzati rendeletet, ami meglepően magas arány. Tudják, hogy a hőközpontban mérik az általa fűtésre, melegvízre felhasznált hőmennyiséget, ugyanakkor kétharmaduk még soha nem ellenőrizte a mérő állását. A közös képviselő igényei alapján fűte- nek, a fogyasztók többsége mégis azt hiszi, hogy a lakás hőfokát a szolgáltató határozza meg. A megkérdezettek közel fele gondolja úgy, hogy a várható, kalkulált fogyasztás alapján fizet fűtési díjat, 37% az előző évek tényleges fogyasztást tekinti alapnak. Ez utóbbi felel meg a valóságnak. A fogyasztók 74%-a az országos átlag felettinek ítélte meg a távhőszolgáltatás költségét Szekszárdon, a budapestihez viszonyítva ez az arány még magasabb: 84 %. A mellékelt táblázaton részletes, hivatalos adatok igazolják, a szekszárdiak ebben kérdésben tévednek. Nehezen kezelhető körülménynek látszik a fizetési kötelezettségnek a család jövedelméhez viszonyított aránya. A válaszadók közel 1/3-a szerint a család havi nettó jövedelmének több mint 40%-át kell távhőszolgáltatásra költeni. Ezt a kérdést még akkor is érdemes kiemelten kezelni, ha a szám irreálisan magasnak is tűnik. Ennek ellenére a megkérdezettek 62 %-a egyetért a nem fizetők elleni szigorú fellépéssel, többen az egyedi elbírálást tekintik elfogadhatónak. A költségek mérséklésére teendő intézkedéseket a lakosság anyagilag nem nagyon tudja támogatni. A válaszadók több mint 2/3-a nem akarna hozzájárulni az utólagos hőszigetelés költségeihez. Elképzelésük szerint ez elsősorban önkormányzati, illetve állami feladat lenne. Ami elég meglepő, hiszen a magántulajdonban lévő lakások korszerűsítéséhez miért járulnának hozzá? A fogyasztók 44 %-ának nincs problémája a fűtéssel, és 72 %-a elégedett a melegvíz szolgáltatással. Kétharmaduk rendelkezik hideg-melegvíz órával, a további 21 % tervezi felszerelését. A közös képviselők a hőszolgáltatással kapcsolatos észrevételeiket egy - a lakóközösséggel jól működő - információs csatornán szerzik be. A közös pénzből az elmúlt 6 évben a képviselők 1/3-a végeztetett karbantartási munkákat a távfűtési rendszeren. A közös képviselők 63 százaléka úgy érzi, munkájukat a lakóközösség általában elfogadhatónak ítéli meg, 22 %-uk szerint egyáltalán nem becsülik munkájukat. Még kevésbé tekintik anyagilag elismertnek képviselői tevékenységüket. Hatvan százalékuknak ez a véleménye. A közös képviselők a távfűtési berendezések tulajdonjogát illetően nagyon hiányos információkkal rendelkeznek, csak a radiátorok és a hőközpontok tulajdonjoga egyértelmű. Előbbi valóban a lakók, utóbbi a kft. tulajdonát képezi. A távhőszolgáltatásban szükségszerű a monopolhelyzet, s mindenütt a világon így van. Ezért különösen fontos a fogyasztó véleményének folyamatos megismerése. A monopolhelyzet miatt a kiszolgáltatottság érzete a fogyasztók elvárásait növeli. Ebből következően a szolgáltatónak egyszerre kell figyelembe vennie a fogyasztó igényeit és a gazdálkodó szervezet működő- képességének megőrzését. Csökkentheti a fogyasztó kiszolgáltatottság-érzetét, a szolgáltatási ajánlat pontos megfogalmazása, amelyből világosan kiderülnek előnyei is. Bebizonyosodott az is, hogy a bizalmi viszony további erősítéséhez mennyire fontos a pontos, gyors tájékoztatás sokféle formája. -PR/*» Mit tekint a fogyasztó fontosnak? Átlagpontszám Gyors hibaelhárítás 4,73 Udvarias, segítőkész magatartás 4,73 Közérthető számlák 4,51 A fogyasztók folyamatos tájékoztatása 4,45 Folyamatos diszpécser szolgálat 4,42 Ügyfélszolgálati iroda 4,16 Nyári, leállás nélküli szolgáltatás 3,3
