Tolnai Népújság, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-13 / 37. szám

1997. február 13., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Szekszárdi Szőlő- és Borkultúra Alapítvány Ami nemes, az marad Az idei év munkatervét vitat­ták meg tegnap a polgármes­teri hivatalban a Szekszárdi Szőlő- és Borkultúra Alapít­vány kuratóriumának tagjai. Az ülést már új elnök vezette Bajnok Sándor személyében. — Az alapítvány tagjaiból alakult bizottság keresett meg, illetve kért meg arra, hogy vál­laljam el az elnökjelöltséget - tudtuk meg Bajnok Sándortól, aki egyébként a Probus Borá­szati Kft. ügyvezetője. — Mi­után mindig is a megyeszékhe­lyen éltem, kötődöm a város­hoz, s természetesen szeretem és tisztelem a szekszárdi boro­kat, igent mondtam a felké­résre. — Mint említette, tiszteli a szekszárdi borokat. Véleménye szerint sikerül ezt a viszonyt máshová, más vidékekre, eset­leg az országhatáron kívülre is átplántálni? — Tény az, hogy az utóbbi években a szekszárdi borok imázsa, hírneve egyre kedve­zőbb, akár bel-, akár külföldön. S nem vitás, hogy a borkultúra alapítvány is hozzájárult ehhez a pozitív változáshoz. Éppen ezért mindazokat a hagyomá­nyokat, melyek öregbítették jó­hírünket, meg kell őriznünk. Kötelező érvénnyel bír kurató­riumunk, de jómagam, mint el­nök számára is az, hogy a ma­radandónak bizonyuló borprog­ramokat továbbra is megren­dezzük. Szándékunk szerint a hangsúlyt nem a mennyiségre, hanem a minőségre kívánjuk helyezni, legyen szó szakmai, vagy kulturális rendezvényről. — Szerepel-e a tervek között az Alisca bornapok megtar­tása? — Úgy gondolom, hogy igen. Csak azért, mert egy új kuratórium jött létre, nem lenne szerencsés ezt a folyamatot, tradíciót megszakítani. Ami változtatást igényel, azon vál­toztatunk: tehát a bomapokat valószínűleg lerövidítjük há­rom-négy napra úgy, hogy a programokat a hét második fe­lére tömörítjük. — Tervez-e még változtatást a korábbi időszakhoz képest? — Nem tűnik alapvetőnek, mégis fontos: szeretnénk javí­tani a reklám és propaganda te­vékenységünkön, már csak azért is, mert a szekszárdi bor­vidékről nem lehet eleget be­szélni. -szá­A kettes iskolában: Német nemzetiségi nap Második alkalommal rendez a Szekszárdi 2. Számú Álta­lános Iskola német nemzeti­ségi napot február 14-én, pén­teken. A nemzetiségi nap célja a né­met kultúra ápolása, a városo­kon túl az iskolákkal való kap­csolatteremtés. A színes, látvá­nyosnak ígérkező kultúrműsor 17 órakor kezdődik, amikor föl­lépnek az iskola német nemze­tiségi tánccsoportjai, az ének­kar. Az alsós és felsős diákok prózai műveket adnak elő, és szól a harmonika is. Vendég- szereplésre hívta az iskola a szekszárdi Ifjú Szív Tánccso­portot, ők három korcsoporttal szerepelnek. Az elmúlt évben a kettes iskola fölvette a kapcso­latot a györkönyi óvodásokkal. Ezt a kapcsolatot kívánják erő­síteni azzal, hogy a német nem­zetiségi napra őket is meghív­ták. Várhatóan bemutatkozik a német nemzetiségi kórus, és a Wosinsky óvoda nagycsoporto­sai is ott lesznek. Hagyomány, hogy a nemze­tiségi estre meghívja az iskola a szekszárdi Szent István Házba járó nagymamákat, így történik ez most is. A műsort követően kakaóval, kuglóffal vendégelik meg őket. Mindezek után a szü- lők-pedagógusok bálja követ­kezik, amelyet svábbállal is összekötnek. A mplatság jó al­kalom az ismerkedésre, a kap­csolatok kialakítására, (péteri) Tengelicnek is van már költségvetése Megmaradni „hiteltelennek” A tengelici képviselőtestület kedd esti ülésén megalkotta a község idei költségvetési ren­deletét. Tengelicen ebben az évben mintegy 134 millió forintos ki­adással és bevétellel számol­nak. A ’96-os évhez hasonlóan „papíron” idén is hiánnyal - va­lamivel több, mint 6 millió fo­rinttal - indul az önkormányzat. Ezt a „lyukat” az önhibáján kí­vül hátrányos helyzetbe jutott önkormányzatokat támogató pályázat segítségével szeretnék kitölteni. Amennyiben ez a le­hetőség nem valósul meg, úgy év közbeni „szigorító intézke­dések” várhatóak. A tengelici önkormányzat ugyanis - ’96- hoz hasonlóan - mindenképpen el akarja kerülni a hitelfelvételt.-s­Szekszárd, húsipar A sztrájkbizottság már felkészült A Húsipari Dolgozók Szak- szervezetének (HDSZ) elnök­sége és sztrájkbizottsága feb­ruár 11-én, kedden, megvitatta az idei évi bértárgyalásokat és a február 17-ére meghirdetett demonstrációval, valamint a szekszárdi húsüzemben kiala­kult konfliktussal kapcsolatos feladatokat. Az ülés résztvevői fontos­nak tartják, hogy a szekszárdi eset kapcsán a közvélemény széles körben megismerje azt a nehéz küzdelmet, amelyet a HDSZ és a többi szakszerve­zet a munkavállalók érdekeiért folytat. A testület megítélése szerint nagyon hasznos volna, ha a Szekszárdon folytatott bértár­gyalásba bekapcsolódna a húsüzem területén működő va­lamennyi munkáltató, függet­lenül a tulajdonosi és bérlői viszonyok átváltozásaitól. Az ülésen résztvevők aggo­dalommal értesültek arról, hogy egy napos késedelmet szenvedett a bérek kifizetése Szekszárdon és a munkáltató visszatért a helyben „pofa­pénznek” nevezett mozgóbé­rek alkalmazásához. A Húsipari Dolgozók Szak- szervezetének Országos Sztrájkbizottsága megvitatta és nem kifogásolja a szek­szárdi alapszervezetnek azt a kezdeményezését, hogy a feb­ruár 17-re, Budapesten, a Par­lament elé tervezett demonst­ráció napján, a helyi sztrájkbi­zottság is sztrájkot szervezzen a szekszárdi húsüzemben. Tolna megye tavaly is biztonságos volt Az állománygyűlésen részt vett Jenei Zoltán ezredes, az ORFK gazdasági és informa­tikai főigazgatója, a többi fegyveres testület képviselője és Bach József, a megyei köz­gyűlés elnöke. Bátorfi György rendőr ezre­des, rendőrségi főtanácsos megbízott megyei főkapitány szóbeli kiegészítést tett az el­múlt évről készült írásos anyaghoz. Az elemzés tartal­mazza a bűnügyi statisztikát, és az abból levonható követ­keztetéseket. A bűncselekmé­nyek száma ugyan jelentősen emelkedett, de ez mégsem je­rívó, a polgárok nyugalmát be­folyásoló jogsértés nem tör­tént. Az emberölés ötre csök­kent, de emelkedett a gépko­csi- és a betöréses lopások száma. A megyei rendőr-fő­kapitányság viszont fegyel­mezettséget tekintve első az országban. FOTÓ: G. K. A pályázati pénzből iskolabuszt vesznek A dombóvári 516. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola egy önkormányzati pályázat útján közel húszmillió forintot nyert el. Az egészen pontosan 19,2 mil­lió forintos pályázati pénzből lehetőség nyílik az iskola ta­nulóinak szállítását szolgáló autóbusz vásárlásra. A busz megvásárlását azonban a köz- beszerzési törvény figyelembe vételével kell intézni, így az önkormányzat három tagú bi­zottságot kíván létrehozni a beérkező ajánlatok elbírálá­sára. A pályázati felhívás már megjelent a Közbeszerzési ér­tesítőben, s ennek értelmében az ajánlattevők február 24-ig pályázhatnak az autóbusz le­szállítására, s az eljárás már­cius 12-én a nyertes pályázó­val való szerződéskötéssel ér véget. A bíráló bizottság tagjainak személyéről a dombóvári tes­tület jövő hétfői ülésén dönt. Az önkormányzati előter­jesztésben bizottsági tagoknak Gyöngyösi Tibor gazdasági alpolgármestert, Varga Ist­vánt, a Gemenc Volán Rt. mű­szaki vezetőjét és Reichert Gyula Városüzemeltetési Iro­davezetőt javasolják. Az elő­terjesztésben javasolják, hogy a képviselő-testület a a pol­gármestert hatalmazza fel arra, hogy a bíráló bizottság javas­lata alapján az iskolabusz vá­sárlásáról kössön megállapo­dást a nyertes pályázóval.- nagy ­Hírek Megjelent a Tolna Megye Vál­lalkozói Központ gazdasági lapjának, a Hozamnak idei első száma. Az érdeklődők többek között adózási kérdésekről, a kisvállalkozók helyzetéről, az idei agrártámogatásokról, a cégalapításról és a kistérségek­ről kaphatnak tájékoztatót. Szekszárdi Fórum: pénteken A Szekszárdi Fórum rendez­vénysorozat következő előadá­sára február 14-én (pénteken) 18 órai kezdettel kerül sor. A rendezvény helyszíne ismét a megszokott helyen, a Vállalko­zók Háza II. emeleti nagyter­mében lesz. Előadó: dr. Kádár Béla, a parlament költségvetési bizottságának elnöke. Előadá­sának címe: „A magyar gazda­ság lehetőségei és jövője, adós­ságszolgálat, európai integrá­ció.” A szervezők tisztelettel meghívnak és várnak minden érdeklődőt! Előadás természetbarátoknak Természetvédelem Biharugrán címmel Dénes Péter, a Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület munkatársa tart vetített képekkel illusztrált előadást február 14-én, pénte­ken 17 órai kezdettel Szekszár­don, a Babits Mihály Művelő­dési Házban. Biharugra és kör­nyéke egyébként haltenyészté­séről nevezetes, ez a vidék adja a legtöbb halat az országnak. A Holdbéli csónakos Dombóváron Kedden este hét órakor a dom­bóvári művelődési házban nagy sikerrel és majdnem telt ház mellett tartott nyilvános főpró­bát a helyi Galéria Színjátszó Csoport. A főpróba után tegnap A holdbéli csónakos című da­rabot háromszor is előadták a dombóvári színjátszók, a helyi és környékbeli óvodásokból és kisiskolásokból álló közönség előtt. Kertbarátoknak Várják a borokat Dr. Papp János, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem gyümölcstermesztési tanszé­kének vezetője lesz a vendége 1977. február 17-én, hétfőn 18 órakor a Babits Mihály Művelődési Házban a Szek­szárdi Kertbarátkörnek. A professzor vetített-képes is­mertetést ad a gyümölcster­mesztés módozatairól, a nö­vényvédelméről, hazánk régi, bevált és legújabb gyümölcsfaj­táiról. Ugyanezen a napon 7-18 óra között lehet leadni a Művelő­dési Ház portáján a kertbarát­kor jubileumi borversenyére benevezendő termelői borokat, bor fajtánként 2-2 jeligés pa­lackkal, borítékba zárt termelői adatokkal. Sz. L. Engedjék, hogy bizonyíthassunk Az otthoni szakápolásról A legdrágább betegellátási forma a kórház. Márpedig azt is a mi befizetett „tébé-forint- jainkból” finanszírozzák. Mindez nem mond ellent an­nak, hogy akinek szüksége van a kórházi ellátásra, az juthas­son hozzá a lehető legmaga­sabb szinten, de akinek nincs, az részesülhessen másfajta, de olcsóbb ápolásban. A népjóléti miniszter tavaly augusztusban hozott rendeletet az otthoni szakápolási tevékenységről. Lakossági igény van Családok kerülhetnek drámai helyzetbe akkor, ha hozzátar­tozójuk a kórházi ápolás után is ágyban fekvő beteg marad. Ki ápolja a rákos beteget, mit kell tenni az oxigénre, folya­matos gyógytornára, vagy ép­pen pelenkázásra szoruló bete­get? A házi szakápolás mind­ezen gondokra nyújthatna le­hetőséget ha elérhető lenne, s ha már rövid működése alatt nem az ellentmondásaira de­rült volna inkább fény, mint valóságos előnyeire. Szigorú feltételek Tolna megyében tíz alatt van azon vállalkozások száma, amelyek erre a feladatra felké­szültek, s velük az egészség- biztosító finanszírozási szer­ződést kötött. Ezek a szerződé­sek e hónap végéig érvénye­sek. Hogy maga a felkészülés mit jelent, azt mi sem mutatja jobban, mint amit előír a jog­szabály. A munkát csak dip­lomás ápoló, egészségügyi fő­iskolát végzett személy végez­heti, amennyiben ápoló szak- képesítése és legalább három éves gyakorlata van, vagy szakápoló, de akkor csak a sa­ját területén dolgozhat. Általá­nos ápoló és asszisztens csak az ápolásra jogosítottak irányí­tásával, s akkor is csak sző­kébb körben dolgozhat. A szakmai feltételek tehát szigo­rúak. Kell még irodahelyiség, telefon, védőruha, közlekedési eszköz, nővértáska, vérnyo­másmérő, egyszer használatos eszközök, gumikesztyűk, spa­tulák, hőmérő, kötszer, vatta, steril katéterek, szondák, kézi fertőtlenítő, beöntő felszerelés. És a jogszabályi felsorolás még nem is teljes, nem be­szélve a gyakorlatban jelent­kező anyagigényekről. Ezek beszerzéséhez pályázati pén­zek álltak rendelkezésre. A működéshez szükséges ható­sági engedélyt a tisztiorvosi szolgálat adja ki, s a tevékeny­séget az egészségbiztosítóval közösen, vagy külön-külön is ellenőrzik. Ellenérdekeltségek A szakápolási viziteket a csa­ládorvos rendelheti el, de könnyű kitalálni, hogy ebben nem igazán érdekelt. Ha ő jár el a beteghez műtéti sebet kö­tözni, ha ő ad tanácsot, hogy miként kell a katétert, az in- kontinencia védőeszközeit használni, ha csak benne bíz­nak és senki másban, az nem­csak erkölcsi előnyökkel jár­hat. Hogy finoman fogalmaz­zunk. Ezért aztán nem rendeli el a szakápolást. Hiába a kép­zett, felszereléssel ellátott szakápoló, ha nincs aki kiren­delje. A „tébé” csak akkor fi­zet, ha orvos rendeli el a vizi­tet, a beteg pedig nem tudja megfizetni a szakápolás. Ezért mondják a munkára készen álló szakápolók: Engedjék, hogy bizonyíthassunk, s akkor mindenki jól jár. A beteg is és a vállalkozó szakápoló is. Nem szociális gondozás Kevés még a tapasztalat, a biz­tosítottak sem igen tudnak a lehetőségről. Márciustól vál­toznak is a feltételek. Az biz­tos, hogy nem házi betegápo­lásról van szó, s még kevésbé házi szociális gondozásról. Ezeket nem az egészségbizto­sítónak kell fizetnie. Utóbbiak önkormányzati feladatok. Újabb ellentmondásnak tűnik, hogy természetesen ezekre is van lakossági igény. A szaká­poló vállalkozó elvégezheti a feladatokat is, de akkor ezekért a szolgáltatást igénybe vevő­nek kell fizetnie. Ihárosi \ Állománygyűlésen értékelték Tolna megye rendőrei az el­múlt évi munkát, a közrend és közbiztonság helyzetét. lentette a közbiztonság meg­ingását. A lakosság biztonság- érzete nem romlott, mert ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom