Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-11-12 / 9. szám

ÁRTATLANUL ÜLT BÖRTÖNBEN, MÉGSEM JÁR KÁRTÉRÍTÉS (3. oldal.) 1997. JANUÁR 11-12. SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM KÉPÚJSÁG -ot telefonon is megrendelheti! a 74/41 S-4GS-at! Polgármesterek a diákok táboroztatásról Nem fogadták el a költségvetést Szekszárd és a környező 25 te­lepülés polgármestere tanács­kozott pénteken délelőtt a vá­rosháza konferenciatermében. Napirenden az 1996. évi diák táboroztatás anyagi elszámo­lása és az 1997. évi táborozás előkészítése szerepelt. A város és környéki iskolások üdültetésére, mint köztudott, há­rom tábor áll rendelkezésre, kettő Tolna megyében - Fadd-Dom- bori, Sötétvölgy - egy Balaton­szepezden. A táborok üzemelte­tése és fenntartása a Gyermekek Háza tevékenységi körébe tarto­zik. A tegnapi összejövetelen Ba- tár Zsolt, a gyerekintézmény igazgatója adott számot a ’96 évi táborozásokkal kapcsolatos kia­dásokról és bevételekről. Az el­számolást a polgármesterek nem fogadták el, mert, mint több hoz­zászóló is elmondta, az előter­jesztett anyag sem tartalmilag, sem szövegszerűen nem felelt meg, nem tartalmazta bontásban, táboronként és turnusonként el­különítve a költségeket. A résztvevők megállapodtak, hogy a ’97. évi táborozások egy­előre változatlan feltétellel zajla­nak április 30-ig. Arról, hogy a továbbiakban milyen formában működtessék az ingatlanokat, májusban fognak dönteni. A pol­gármesterek döntése értelmében idén még változatlanul 900 fo­rintba kerül teljes ellátás mellett egy diák napi táboroztatási költ­sége főszezonban. Az előszezon­ban viszont 20 százalékkal emel­kednek az árak, az eddigi 280 fo­rint helyett 336 forintot kell fi­zetni. Az ingatlanok felújítási költségére pedig tanulónként 200 forintot fizetnek az önkormány­zatok. 1997 után viszont a tábo­rok felújítási költségeit a tulaj­doni résznek megfelelően fogják viselni a települések. - fké ­Sajtótájékoztató a Szekszárdi Húsipari Rt-nél „Légzőkészüléken tartott” húskombinát Újságírók gyűrűjében: Szilárd Ferenc (balról) és Tamás Ádám FOTÓ: gottvald károly Tegnap délelőtt sajtótájékozta­tóra hívták össze az újságíró­kat a Szekszárdi Húsipari Rt- nél (SZH Rt.) a cég vezetői. Tamás Ádám vezérigazgató és a METRACO-t képviselő dr. Szilárd Ferenc ismertette a cég helyzetét, majd válaszolt a fel­tett kérdésekre. A tájékoztatón megtudtuk, hogy a múlt évben 18 százalé­kos béremelésre került sor és 20 embert vettek fel még a céghez. Szilárd Ferenc el­mondta azt is, hogy a cégnél egyszerre jelentkezik a lét­számhiány és a létszámfeles­leg is, így 1997. január elejére az 1100 főből 1000-re csökken a létszám. A szekszárdi cég adósságállományáról most sem tudtunk meg konkrétu­mot. (Folytatás a 3. oldalon.) A „közönségkedvenc” fiúk és kitüntetett edzőjük Maraton Jámborra-Szakályra 1996 emlékezetes éve a Tolnai Kajak-Kenu SC-nek. Az OTSH a versenyeredmények alapján a legjobb Tolna me­gyei edzésközponttá nyilvání­totta a klubot. Kuncze Gábor Barina József vezetőedzőt az Eszterházy Miksa emlék­éremmel tüntette ki. A Jám­bor Attila-Szakály Viktor ka­jakpáros - a tavalyi maratoni VB 10. helyezettjei - pedig a közönségszavazatok alapján a ’96-os év legjobb Tolna me­gyei csapata lett. Barina Józsefet 1976-ban hív­ták haza Szegedről, hogy mint legidősebb egykori versenyző, legyen a Szekszárdi Spartacus kajakosainak edzője. Egy ideig a fadd-dombori vízitelepen tar­tották az edzéseket, majd az utánpótlás biztosításának érde­kében Tolnán, a fürdőház rom­jain alapoztak meg egy kajakos főhadiszállást. ’91-ben, a Spar­tacus szakosztályának megszű­nése után Tolnai Kajak-Kenu SC néven folytatták a verseny­zést a zömében addig is tolnai sportolók, továbbra is Barina József vezetésével. A még mindig fiatal mester 20 éve edzősködik. „Civilben” a tolnai I-es iskola testnevelője. Ráadásul 2 éve települési kép­viselő is. — Nem sok ez? — „Muszáj volt” indulni a képviselőségért. Más városok­ban bizony előfordult, hogy a képviselőtestület „lesöpörte” a sportot. Tolnán azonban nem ez a helyzet. — Az általánosban volt két „hírhedt” osztálytársam, akik miután elkezdtek kajakozni, tel­jesen megszelídültek. Szerintem ez van akkora eredmény, mint világbajnokot nevelni. — Ilyen gyerekek mindig vannak. Most is legalább 70-en járnak rendszeresen edzésre. Előbb-utóbb itt mindenki meg­szelídül. Azokkal sincs baj, akik az iskolában nagyon rosz- szak. És nem azért, mert „csicskáztatják” őket a na­gyobbak, hanem mert közös­ségben vannak. Előbb-utóbb mindenki megtanulja, hogy amilyen jól kajakozik, olyan helyet foglal el a rangsorban. (Folytatás a 4. oldalon.) Egy életrevaló kisfiú halála A szülők nem vádolnak, csak szeretnék tudni, ki hibázott Hollósi Márk, a szőke hajú felsőnyéki kisfiú 1996. szeptem­ber 1-én töltötte be második életévét. Szülei a lakás bárme­lyik sarkában őt látják. Márk azonban nincs. 1997. január 1- én este kórházba szállítás közben meghalt. Komolyabb be­tegsége régebben nem volt, a szülők legalábbis nem tudtak, és a mai napig sem tudnak róla.- December 31-én nagyon köhögött a kicsi, - mondja az édesanya - bevittük a doktor úrhoz. Kapott egy injekciót, és fel is írt injekciókat, amit ki kel­lett váltanunk, és az asszisz­tensnőnek elvinni. Másnap reg­gel még mindig nagyon köhö­gött, és hányt is. Fél kilenc kö­rül szóltunk az asszisztensnő­nek, aki azt tanácsolta, hogy az ügyeletén keressük meg az or­vost, mert valami kell még, hogy ne hányjon. A doktor úr azt mondta, hogy B6 injekció kell, és ő majd kijön. Tíz óra körül ért ide, Márk éppen aludt. Adott neki injekciót, ha jól em­lékszem Retardillint és B6 vi­tamint. Végül azt mondta, hogy, ha nem javul, vigyük csü­törtökön ismét el hozzá.- A gyerek kora délutánra rosszabbul lett. Telefonáltunk még egyszer az ügyeletre, a doktor úr azt mondta, hogy az injekció hatására fájhat a hasa, az asszisztens viszont azt, hogy ez már nem az injekció miatt van. Délután a doktor úrral is­mét beszéltünk, akkor azt mondta, hogy ha még rosszab­bul lesz, másnap beutalja a kór­házba. Este még egyszer telefo­náltunk, kértük, hogy hívjon mentőt, észrevettük, hogy ne­hezen veszi a levegőt a kicsi, erre ő azt válaszolta, hogy 3-4 óra hossza múlva itt lesz a mentő. Újra hívtuk telefonon, hogy sürgesse meg, és utána mondta, hogy 45 percen belül itt van a mentőautó. A kocsi körülbelül fél kilenckor érke­..zett.meg. Amire ideért, úgy lát­tuk, a fiúnk már eszméletlen volt. A mentősök a faluból ki­érve hívták a rohammentőt. Mire Tamásiba értünk, már nem élt. Állítólag a fomádi el­ágazónál halt meg.- A doktor úr december 31- én mandulagyulladást állapított meg - mondja a kisfiú édes­apja, Hollósi Csaba. - A ha­lála után megkérdeztük, hogy mi volt a halál oka, azt mond­ták, hogy gége- és légcsőhurut. Úgy fulladt meg. À szülők nehezen tudják el­képzelni, hogy a XX. század végén ilyen eset előfordulhat.- Márk nem volt beteges, a nagyobbik testvérével ellentét­ben erős, életrevaló fiú volt fűzi hozzá a fiatalasszony.- Mi nem akarjuk vádolni a doktor urat, csak azt szeretnénk tudni, hogy ki hibázott: mi, vagy más, mert nem tudom el­hinni, hogy ennek így kellett történnie - mondja az apa. (Folytatás a 3. oldalon.) Röviden A Szedres! Horgászegyesü­let január 12-én, vasárnap tartja éves közgyűlését. A délelőtt 9 órakor kezdődő közgyűlés az általános iskola ebédlőjében lesz. Bonyhád új címerének meg­rajzolásával Kontár Juraj grafi­kusművészt bízta meg a bony­hádi önkormányzat. Áz alkotó most a régi bonyhádi pecséte­ket és címereket kutatja, és rö­videsen több variánst terjeszt a képviselők elé. Jel az égen a címe a paksi művelődési központ könyvtára Bibliaismereti szabadegyeteme következő előadásának, amely január 13-án, hétfőn 17 órakor lesz. Előadó: Kulcsár Ferenc baptista teológiai tanár Buda­pestről. A Szekszárdi Tücsök-klub pótszilvesztert tart január 11- én, szombaton, 16 órai kezdet­tel. Ebből az alkalomból beszé­lik majd meg a gyerekek és a szülők az előző év tapasztala­tait és az idei évre vonatkozó terveket is. Szakály Ferenc: „Mindszenty József keresztelt” Felvételire várva a „száműzött” történészek között Politikailag kényes múltját egyszer félig tréfásan, félig komo­lyan így emlegette fel egyik munkatársa: miért vágsz fel arra, hogy „ellenforradalmár” családból származol, hiszen Szek- szárdon minden a Szakályokról van elnevezve? A Nemzeti Múzeumban dolgozó kolléga ugyanis Tolna megye székhe­lyén járva azt tapasztalta, hogy a városban valóban fellelhető egy Szakály testvérek elnevezést viselő utca, s ráadásul mű­ködik egy Szakály testvérek KTSZ is. — Csak névrokonságról van szó - biztosít beszélgető- partnerem, dr. Szakály Ferenc történész-akadémikus, aki bár Szekszárdon gyerekeskedett, járt általános- és középisko­lába - s ez nem igazán köztu­dott róla -, nem Tolna, hanem Zala megye székhelyén szüle­tett. — Ma is Szekszárdon élő édesapám a negyvenes évek elején egy Zala megyei katoli­kus újság főszerkesztőjeként dolgozott - idézte fel a család- történet ezen epizódját dr. Szakály Ferenc. — Akkoriban Zalaegerszegen egy Pehm Jó­zsef nevű pap volt a plébános, s így valamikor 1942. október 28-a, tehát születésem után engem is ő keresztelt. Késeibb a plébános ország- sőt világ­szerte ismertté vált, de már 1945 után Mindszenty József néven. A nincstelen Szakály család a Szekszárdra költözés után szinte belakja az egész várost, hiszen csak többszöri költöz- getés után talál végleges ott­honra. — A Somogyi Béla utcára emlékszem szívesen, mert ott nagyon jókat lehetett focizni. A tanulmányaimat a már lebon­tott Béla király téri általános iskolában kezdtem el, erről az egy-két évről nem sok érdem­legeset tudok mondani. Min­denesetre felrémlik az énekta­nárunk jellegzetes alakja: ez a pedagógus arról volt neveze­tes, hogy a széken állva hege­dült az osztálynak, s ez rend­szerint azzal végződött, hogy bezuhant a padok közé - óriási örömünkre. Majd következett a Garay János Általános Iskola, ahol egy mindössze tanítóképzőt végzett kitűnő pedagógus fel­figyelt Szakály Ferenc képes­ségeire, biztatta, tanította, ta­nulásra serkentette, s tette ki­tűnő tanulóvá. A későbbi években, a felsőbb osztályok­ban már csak ilyen bizonyít­ványa volt. — Testnevelő tanárom ha­tározta el azt, hogy továbbfej­leszti jó rövidtávfutó képessé­gemet. S nem minden ered­mény nélkül foglalkozott ve­lem, hiszen 4x100-as váltónk rendre verhetetlennek bizo­nyult, a száz méteres távot meglepően gyorsan teljesítet­tem, (Folytatás a 10. oldalon.) A történelmi városközpont és Alvég rendezése Százharminc fős „bizottság” Szokatlan létszámú bizottsági ülés lesz Pakson, január 16- án, csütörtökön 15 órától a Városháza nagytermében. Az önkormányzat városépítő bi­zottságának elnöke több mint százharminc meghívót postá­zott. A meghívottak nagy számát a napirenden szereplő témák in­dokolják, hiszen a város életét hosszú távra meghatározó kér­désekről lesz szó, amelyek megvalósítása csak széles körű társadalmi megegyezés alapján lehetséges. Hübner Mátyás főiskolai tanszékvezető docens, Ybl-dí- jas építész ismerteti majd Paks általános rendezési tervével összefüggő rendeleti szabályo­zásokat, majd a történelmi vá­rosközpont és az Alvég részle­tes rendezési tervprogramjáról szól az ezt készítő csapat veze­tője, Pálfy Sándor, aki ugyan­csak Ybl-díjas építész. A harmadik napirendi pont előadója ismét Hübner Mátyás, aki ezúttal a város pincesorai­nak részletes rendezési tervei­ről szól. Az ülésre meghívót kapott valamennyi önkormányzati képviselő, a bizottságok külső tagjai, a társadalmi szervezetek vezetői, azon szakmák képvise­lői, amelyeket érintenek a ren­dezés elképzelései. Természetesen minden pol­gár végighallgathatja a tanács­kozást, meghívó nélkül is.-rg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom