Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

1997. január 2., csütörtök Sport 9. oldal 12. Paks 15 4 6 5 18-16 18 Még egy lehetőség a bizonyításra A téli fociszünet alatt négy kérdést tettük fel Reszeli Soós Ist­vánnak, az NB Il-es Paksi ASE vezetőedzőjének: 1. Milyen célkitűzéssel vágtak neki a 96-97-es idénynek?, 2. Mi valósult meg az elképzeléseikből?, 3. Kikkel elégedett, kik okoztak esetleg csalódást?, 4. Hogyan készülnek a tavaszi évadra? 1. — Természetesen a leg­jobb nyolc közé kerülés szere­pelt a célkitűzésünkben, ettől sajnos, elmaradtunk. 2. — Úgy érzem, leraktuk egy új összetételű csapat alap­jait, amely nem esélytelenül várja a tavaszi folytatást a rendkívül kiegyenlített me­zőnyben. Ehhez mindenkép­pen kimagasló téli felkészülés és összefogás szükségeltetik. Most, hogy a Magyar Labda­rúgó Szövetség - a vidék he­ves tiltakozása ellenére - megerősítette azon döntését, miszerint jövőre egy csoportos lesz az NB II, minden erőnk­kel azon kell lennünk, hogy je­lentősen javítsunk teljesítmé­nyünkön. Egy kritikus évzárón vagyunk túl, amelyen elhang­zottak a problémák, a remélt szereplés elmaradásának okai. Utóbbiakat négy pontban fog­lalnám össze: 1. — A nyáron igen kevés idő állt rendelkezésünkre ah­hoz, hogy a távozó játékosok helyére körültekintően, meg­felelő tudású labdarúgókat szerződtessünk. El kell ismer­nünk, hogy igazolásaink közül egyik-másik nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2. — Az őszi szezonban összességében öt-hat ponttal maradtunk el a reális elvárá­soktól - ezek a pontok benne voltak, s maradtak a meccse­inkben. Eredményesebb sze­replésünket több esetben is egyéni hibák hátráltatták. 3. — Ugyan akadtak kie­melkedő mérkőzések és egyéni teljesítmények is, ám igen nehezen találtam meg az optimális terhelési ritmust. A szélsőségeket felszámolva a jövőben egy megfelelően ma­gas nívót kell állandósítanunk. 4. — Sajnos, sokszor ta­pasztalhattam, hogy nem iga­zán jó a csapatszellem, s ez jónéhányszor negatívan befo­lyásolta a találkozók kimene­telét. Ezen a problémán csak közösen segíthetünk, minden játékosomnak nagyobb alázat­tal kell viseltetnie célunk ér­dekében. 3. — Évközben személyesen soha sem kritizáltam, vagy di­csértem a játékosokat, de az idény végeztével már meg­vonhatjuk a mérleget. A két kapus, Kovácsevics és Mausz, valamint Jávorka, Jenei, Bú­zás és Vayer teljesítménye fe­lelt meg az elvárásoknak. Orosz, Ignácz, Éger állt közel ahhoz, hogy jó átlagot „hoz­zon”, de nekik voltak kisebb megingásaik, és sérülések is nehezítették szereplésüket. — Répási, Major és Juhász „gólképességével” voltam el­sősorban elégedetlen, ők hár­man adósak maradtak a talála­tokkal. Néhány játékosom hamar feladta a harcot, így nem alakult ki igazi verseny a csapatba kerülésért. 4. — Mindannyiunknak le kell szűrnie a tanulságokat, és a lehető legkevesebb hibával dolgozni a télen. El kell fo­gadnunk vezetőink jogos kri­tikáit, s a két hónapos felké­szülés minden napját arra kell fordítanunk, hogy elérjük a célt: Paksnak a jövőben is má­sodosztályú labdarúgó együt­tese legyen. A felelősség rám eső részét természetesen válla­lom, és örülök, hogy a csapat­tal együtt lehetőséget kaptam a javításra. Biztos vagyok benne, hogy jóval kevesebb hibával tudunk dolgozni a to­vábbiakban, s egy kicsit meg­erősödve, fejlődve tavasszal egy olyan Paksot láthat a kö­zönség, amely még inkább győzni akar a mérkőzésein. — Ehhez játékosaim pozi­tív hozzáállását, a vezetők ré­széről az eddigiekhez hasonló feltételek biztosítását, kollégá­imtól és magamtól a minél ke­vesebb „hibapontot” tartal­mazó munkát várom. Közön­ségünktől több biztatást remé­lek, mindenki segítségére számítok, hogy Tolna megyé­nek jövőre is NB Il-es foci­csapata lehessen. Sportsike­rekben gazdag új évet kívá­nok! (fekete) Reszeli mester közös összefogásra számít Vayer Gáborral elégedett volt a mester fotó: gottvald Hat Tolna megyei kitüntetett Az 1996-os esztendőben Gallov Rezső, az OTSH időközben nyugdíjba vonult elnökének javaslatára hat Tolna megyei sportvezető részesült belügyminisztériumi kitüntetésben. A Magyar Sportért Kitüntető címet kapta Rittmann László, a Tolna Megyei Sakk Szövetség Ifjúsági Bizottságának veze­tője; Weisz János, a Tolna Me­gyei Rádióamatőr Szövetség elnöke és Szentesi Alajos nyugdíjas paksi pedagógus. Földesi Gyulának, a Tolna Megyei Testnevelési és Sport- hivatal szakmai munkatársá­nak; Barina Józsefnek, a Tolnai Kajak-Kenu SC vezetőedzőjé­nek és Módos Ernőnek, a Tolna Megyei Triatlon Szövetség el­nökének Eszterházy Miksa em­lékérmet adományozott Kuncze Gábor sportot felügyelő bel­ügyminiszter. . Az elismerésben részesülők közül hárman a fővárosi köz­ponti ünnepségen vehették át jutalmukat, míg a többieknek december 30-án Móra Zoltán, a január 1-jével leköszönő me­gyei sportigazgató Szekszárdon nyújtotta át az emlékplakette­ket. A megyei önkormányzat épületében tartott összejövete­len a sportigazgató rövid baráti beszélgetés keretében köszönte meg a kitüntetettek sport terén végzett áldozatos munkáját. Barina József előbb a Szek­szárdi Spartacusban, majd kö­zépiskolás évei alatt Szegeden kajakozott. Sportolóként ifjú­sági aranyjelvényes és felnőtt elsőosztályú minősítést szer­zett. Edzőként éppen húsz éve tevékenykedik, előbb a Szpari- ban, majd annak megszűntével, 1991 óta a Tolnai Kajak-Kenu SC-ben foglalkozik utánpótlás és felnőtt versenyzőkkel, főál­lásban a tolnai I. Sz. Általános Iskola testnevelő tanára. Tanít­ványai közül Nagyváradi Tibor 1985-ben K-4 500 méteren vi­lágbajnoki ezüstérmet szerzett, míg a Szakály-Jámbor kettős 1996-ban tizedik helyen vég­zett a maratoni kajak vb-n. Földesi Gyula a gerjeni lab­darúgó csapat tagjaként köte­lezte el magát a sport mellett. A szekszárdi tanítóképző főiskola speciális testnevelés és peda­gógiai kollégiumának elvég­zése után 1986-ban került a megyei sporthivatalhoz, ahol az alap- és középfokú edzői, il­letve játékvezetői képzéssel foglalkozik. A sportszakem­berképzés területén országos szinten is elismert munkát vé­gez. Elmondása szerint a hiva­talban töltött tíz esztendő alatt mindig nagyszerű kollégák vet­ték körül, akiktől rengeteget ta­nult. Az önképzéssel egyébként ma sem hagyott fel, 36 évesen (!) a szekszárdi Pedagógiai Fő­iskola testnevelő tanári szaká­nak másodéves hallgatója. Módos Ernő Szekszárdon Mozolai János tanár úrnál kez­dett atlétizálni 1963-ban. A do­bószámokban ért el sikereket, annak idején a magyar serdülő válogatott keret tagja volt. Egyetemei évei alatt a buda­pesti bajnokságban kosárlabdá­zott. Bevallása szerint minden sportágat kedvel, a triatlon életbe vezetőként a ’80-as évek második felében kapcsolódott be. „Civilben” az Aliscavin Rt. igazgatója, szabadidejében a megyei triatlon szövetség elnö­keként 1988 óta dolgozik, irá­nyítása alatt a triatlon szűkebb pátriánk legsikeresebb sport­ágai közé emelkedett. Rittmann László a medinai általános iskola pedagógus „mindeneseként” hosszú éve­ken keresztül oktatta a diákokat sakkozni, s szervezte a suli lab­darúgó csapatát. A megyei sakk szövetségben évtizedek óta az ifjúsági bizottság vezetőjeként szolgálja sportágát. Nyugdíjas­ként több szekszárdi általános iskolában tanít órarend szerint sakkot, számos országos hírű tanítvány (például Németh Gá­bor) került ki a keze alól. Alaja bácsi 1948-ban kezdett tanítani Pakson Szentesi Alajos tanár úr friss végzősként 1948-ban került a paksi gimnáziumba. Testneve­lőként ő honosította meg a ko­sárlabdát, a röplabdát, az aszta­liteniszt és az atlétikát a város középiskolájában. Az iskola fiúcsapata 1948-ban, az ő irá­nyítása mellett játszotta első hivatalos mérkőzését Tolnán, 1950-től már a fiúk és a lányok is a megyebajnokságban szere­peltek. Szentesi tanár úr három évig (1951 és 1954 között) a megyei kosárlabda szövetség elnöki tisztét is betöltötte. Ko­sárlabdaedzőként negyven, at­létaedzőként harminc eszten­dőn át dolgozott. Az utóbbi sportágban két tanítványára emlékszik vissza a legszíve­sebben: az ifjúsági bajnok, vá­logatott Takács Dórára, s az or­szágos középiskolás bajnoksá­gokon ezüst- és bronzérmes Simon Magdolnára. Fia, Szen­tesi István is eredményes spor­toló volt, háromszor nyert főis­kolai bajnokságot tízpróbában. Alaja bácsi 1984-ben köszönt el a kollégáktól, de 1988 és 1992 között, immár nyugdíjas­ként ismét tanított, 73 évesen még az idén tavasszal is vállalt egy háromhetes helyettesítést a gyönki Tolnai Lajos Gimnázi­umban. Nyugdíjas évei alatt sem pihen, írói munkásságba fogott, eddig három kötete je­lent meg, melyekben a paksi labdarúgás, kosárlabda és a vá­ros középiskolájának (sporttör­ténetét dolgozta fel. Weisz János, a paksi atom­erőmű műszerésze 1968-ban jegyezte el magát a rádióama­tőrsport mellett. A Szekszárdi Rádió Klubban a mai napig ak­tívan sportol, 1977-től az egye­sület vezetője, 1989 óta a me­gyei szövetség elnöke, 1990-től az országos szövetség elnök­ségi tagja. Megszakítás nélkül 1972 óta a magyar rádióamatőr válogatott tagja, sokszoros or­szágos bajnok, a legjobb ered­ményeként az 1991-esrádiótáv- irász Eb-n szerzett ezüstérmét tartja számon. Tanítványai kö­zül Hudanik Antal rádiótáv- irász világbajnok. iff Teszler Vendel A kitüntetettek jobbról: Szentesi Alajos, Weisz József, Föl­desi Gyula, Barina József, Módos Ernő (a képről hiányzik Rittmann László) fotó: bakó jenó Sakk - országos ifjúsági csapatbajnokság Paksi arany a fővárosban December 27. és 30. között Budapesten bonyolították le az országos ifjúsági sakk csapatbajnokság küzdel­meit. A harmincnégy együt­tes részvételével megrende­zett tornán a paksi Atom­erőmű SE fiataljai szerezték meg az elsőséget. Hatfős csapatok részvéte­lével - melyekben kötelezően egy lánynak és egy 14 éven aluli fiúnak is asztalhoz kel­lett ülnie - két csoportban zaj­lottak az összecsapások, majd a legjobbak a rájátszásban ta­lálkoztak egymással. A Si­mon Zsuzsa, Ács Péter, Tóth András, Vámos Viktor, Tan- csa Róbert, Berkes Ferenc összeállítású Duna-partiak veretlenül jutottak a döntőbe, ahol a sokszoros bajnok Szombathelyi Haladás gárdá­jával mérkőztek. A finálé 3:3- as döntetlennel ért véget, ám mivel az éltáblákon jobban teljesítettek Ácsék, a Mészá­ros Gyula vezette paksiak nyerték az országos bajnok­ságot. A csapat legeredménye­sebb játékosának Berkes Fe­renc bizonyult, aki mind a nyolc partiját megnyerte. Vámos 7.5, míg az elsőtáblás Ács 6 ponttal járult hozzá a bajnoki sikerhez. A szekszárdi KSZE fiatal­jai szintén remekül helytáll­tak, hiszen az erős mezőny­ben tizenharmadikként zár­tak. FL Fenyő-kupa teremlabdarúgó torna, Bátaszék A Hunyadi a legprofibb profi December 30-án befejeződött a két ünnep között sorra kerülő, hagyományos bátaszéki Fenyő­kupa teremlabdarúgó torna. A viadalra nevezett huszon­négy csapat két kategóriában (amatőrök, profik) kezdte meg a csatározásokat. A csoport­küzdelmeket követően az első és második helyezettek jutottak a hétfői elődöntőkbe, majd azt követően az esti fináléba, ame­lyeket összesen mintegy eze- rötszázan tekintettek meg. A hazai csapatok mellett a Fenyő-kupán üde színfoltot je­lentett a szekszárdi Hunyadi FC, melyben jól ismert szek­szárdi és dunaszentgyörgyi labdarúgók kergették a labdát. Külön dicséret illeti a tornára elsőízben benevező nyolc ama­tőr bátaszéki csapat lelkesedé­sét, az újoncok mindvégig sportszerűen küzdöttek. Az amatőrök mezőnyének első elődöntőjében a Moz­donyvezetők nem bírtak a „tég­lákkal”, a Poroton egy góllal jobbnak bizonyult. A másik elődöntő is hasonlóan izgalma­san alakult, s végül a kerületiek jutottak a fináléba. A harmadik helyért lejátszott mérkőzésen a Mozdonyvezetők túlzásba vit­ték a sörözést. A Szalonból mindjárt hatot „vételeztek”. A fináléban a kerületiek - ugyan csak egy góllal -, de kemé­nyebbnek bizonyultak a Poro- tonnál. Eredmények, amatőrök: Elődöntők: Poroton-Mozdony- vezetők 1-0, Szalon SC-I. ke­rület 1-2. A 3. helyért: Szalon SC-Mozdonyvezetők 6-1. A döntőben: I. Kerület-Poroton 2-1. Az amatőr mezőny legjobb játékosának Máté Zsolt (Szalon SC) bizonyult, a legjobb ka­pusnak Soós Gézát (I. Kerület) választották. A gólkirályi címet Varga György (Szalon SC) ér­demelte ki. A profik első elődöntőjében a Speed egyel magasabb sebes­ségi fokozatban focizott az Arénánál. A második összecsa­páson a Hunyadi nyert csatát a Velorex ellen. A bronzmeccsen az Arénának meg kellett hajol­nia a Velorex tudása előtt. A nagydöntőben pedig a Hunyadi újabb diadalt aratva elhódította a Fenyő-kupát. Profik: Elődöntők: Aréna-Speed 2-3, Hu- nyadi-Velorex 2-0. A 3. he­lyért: Velorex-Aréna 6-2, A döntőben: Hunyadi-Speed 2-0. A Fenyő-kupa legjobb játé­kosának egyhangúlag Kvanduk Gábort (Hunyadi FC) választot­ták, míg a legjobb kapusnak járó különdíjat Kocsis Zoltán (Velorex) vehette át. A gólkirá­lyi címet Szíjjas Zsolt (Aréna) érdemelte ki, a legsportszerűbb csapatnak járó ajándékot pedig a Bátaszéki Gimnázium amatőr együttese nyerte el. /. B. - F. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom