Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-02 / 1. szám

6. oldal Gazdaság 1997. január 2., csütörtök Új benzinárak. A fogyasz­tási adó és az útalap válto­zása miatt január 1-jétől is­mét emelkedik a Mól Rt. há­lózatában forgalmazott üzemanyag ára. A 98-as ól­mozott benzin literenként 146 forintba kerül. A többi benzinfajta egyaránt 13 fo­rint 50 fillérrel drágult: a 91-es ólmozatlan 135,50-be, a 95-ös ólmozatlan 139-be, a 98-as ólmozatlan benzin pedig 148 forintba kerül. A gázolaj 11 forint 50 fillérrel lett drágább, így litere 129 forintba kerül. Nem visszaállamosítás. Nem az állam kényszerítette ki a Polgári Bank visszavé­telét, ez a lépés a betétesek érdekét is szolgálta - mondta Suchman Tamás volt privatizációs miniszter. A Polgári Bankot 1995 de­cemberében a Budapest Bank részeként vásárolta meg a General Electric Ca­pital és az Európai Fejlesz­tési és Újjáépítési Bank. Suchman Tamás meggyő­ződése, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszter a visszavásárlással egy idő­ben intézkedni fog arról: ke­ressék meg a lehetőségeit a Polgári Bank újbóli eladá­sának. Hol járnak a hajók? A zord időjárás miatt a Ma­gyar Hajózási Részvénytár­saság átmenetileg szünetel­teti a Dunán a folyami sze­mély- és teherszállítást. A Mahart hat tengerjárója szilveszterkor a nyílt vízen hajózott, öt hajó kikötőkben állt. A magyar tengerjárók a Vörös-tengeren, a Mexikói­öbölben, illetve Izrael, Me­xikó, és Kolumbia kikötői­ben tartózkodtak. Gabonapiac: érzékeny egyensúly Piaci zavart emlegetnek a termelők, ha várakozásukhoz képest alacsony árat kínálnak termékükért, de piaci zavarról beszél­nek a felvásárlók is, ha az általuk elérhető eladási árakhoz vi­szonyítva sokat kell fizetniük a termelőknek. Tavaly különösen a gabonaágazatban emlegették sokszor ezt a kifejezést. Az Agrárrendtartási Hivatal il­letékese szerint piaci zavart okoz a piaci áraknak az irányár­tól való oly mértékű eltérése, amely már veszélyezteti a ter­mékek kereslet-kínálati egyen­súlyát. Ennek megelőzése vagy elhárítása érdekében állami be­avatkozás (intervenció) kereté­ben a szóban forgó termékek mennyiségi szabályozására, ál­lami felvásárlására, feldolgozá­sára, bértárolására, értékesíté­sére kerülhet sor. Csakhogy a terméktanácsok­kal való megegyezéshez - ja­vaslat híján - jelenleg nincs ér­vényes irányár, sőt hiányzik egy megbízható árfigyelő rend­szer is, amely viszonylag tár­gyilagos képet adhatna az árak alakulásáról. Ezek nélkül a piaci zavar értelmezése megle­hetősen önkényes. A mezőgazdaság piaci sze­replőinek régi jogos kívánsága, hogy az állam a rendelkezésére álló eszközökkel tegyen meg mindent a piaci zavarok elhárí­tásáért. Különösen nagy jelen­tősége van e követelmény ér­vényesülésének a népélelme­zésben, az exportban és az ál­latállomány takarmányellátásá­ban meghatározó szerepet be­töltő gabonaszektorban. Az állam feladata azonban meglehetősen nehéz, különösen a beavatkozáshoz szükséges erőforrások szűkös volta miatt. A nehézségek ellenére is első­rangú érdeke - kormányhatáro­zatban rögzített feladata - a ga­bonapiac stabilizálása, a nagy áringadozások elkerülése. A szakember szerint ebben a helyzetben jó megoldást csak egy hasznosításra kidolgozott, kiszámítható módszer jelent­hetne. Például az Európai Unióban jelenleg érvényes ga­bonapiaci szabályozás magyar- országi adaptálása. A mechani­kus átvételről hazánk csatlako­zásáig ugyanis nem lehet szó. A csata tehát folytatódik. (újvári) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Hóval, fagy- gyal, zúzma­rával köszön­tött ránk az új év. A hótakaró megvédi a gye­pet a kifagyástól, ám ahonnan a havat elfújja a szél, ott számí­tani kell arra, hogy a föld mé­lyen átfagy és így károsodhat­nak a fűfélék gyökerei. A téli pihenőre tért növények - fák, bokrok - gyökereinek a legnagyobb hideg sem árt, a hóból kiálló ágakon lévő virág­rügyek azonban mínusz 25-27 fokos hőmérsékletnél már sú­lyosan károsodhatnak. Különö­sek érzékenyek az őszi- és a kajszibarackfák virágrügyei. A következő napokban több helyütt előfordulhat ónos eső, amely vastag jégréteggel vonja be a túlhűlt növényeket. Mivel az összefüggő jégpáncél alatt a rügyek nem tudnak lélegezni, megfulladhatnak. Ezért, ha úgy tapasztaljuk, hogy fénylő jég­páncél alakult ki a fák ágain, akkor bottal, seprűnyéllel vere­gessük meg a fákat, törjük meg a jégbevonatot. A dermesztő hidegben igen hálásak az etetésért az éhező énekesmadarak. Ne feledkez­zünk meg azonban arról, hogy a madarak igen gyorsan hozzá­szoknak az ember gondoskodá­sához: ha elkezdtük az etetésü­ket, ne hagyjuk abba, mert éhenhalnak! A vízről se feled­kezzünk meg! A szokatlanul nagy hideg a kártevők között is pusztít. A gombabetegségek áttelelő spó­rái a tél első felében mélynyu­galmi állapotban vannak, vas­tag sejtfaluk védelmezi őket. A rovarok tojásai, lárvái és bábjai azonban feltétlenül károsodnak az erős fagy következtében. Hasonló a helyzet a talajban élő - cserebogár, pajor, drótféreg, lótücsök - kártevőkkel is. Ilyen hidegben fokozottan kell védekezni az őzek, a szarva­sok, a vaddisznók és a mezei nyulak ellen is. Még a bekerített kertekben is ajánlatos bekötözni a fiatal gyümölcsfák törzsét dróthálóval, náddal, napraforgó­szárral. Műanyag fóliát azonban ne használjunk, mert az alatt el­halnak a kéreg szövetei. Az adósságátváltás hatása a költségvetésre Állami elszámolás A monetáris és a fiskális fel­adatok szétválasztását, ezek jobb számon kérhetőségét, és így a hatékonyabb mű­ködés feltételeit szolgálja a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti kapcsola­tok módosulása, az állam- adósság egy részének átala­kítása január 1-jétől. A költségvetésnek az MNB- nél levő tartozásainak deviza alapú hitelekké való átalakítá­sával az államadósság és an­nak költségei az államadós­ság-nyilvántartásban és a költségvetésben jelennek meg. Az átváltás nem növeli az állam adósságát, csak an­nak belső szerkezetét változ­tatja meg oly módon, hogy az MNB nettó devizatartozása megközelítően nulla lesz. Az elszámolások megvál­toztatása a folyamatok tartal­mát tekintve nem módosítja az államháztartás egyenlegét. A csere ennek ellenére a GDP 0,1 százalékának megfelelő mértékben befolyásolja a költségvetési hiányát, és a GDP 0,9 százalékával javítja az MNB költségvetési befize­tését. Ennek - az MNB köz­lése szerint - csupán az az oka, hogy a költségvetés és a jegybank nem azonos szemlé­letben számolja el a bevétele­ket és a kiadásokat. Bank lesz a „takarékéból Megduplázzák piaci részesedésüket A vidéken működő takarék- szövetkezetek jelentős része a közeljövőben valódi bankká válik. Néhány évvel ezelőtt a taka­rékszövetkezetek többsége csatlakozott ahhoz az integrá­ciós szerződéshez, amely 232 takarékszövetkezet és a taka­rékbank együttműködését szabályozza. A január elsején életbe lépett szabályozás, sze­rint a tartalékalapok képzésé­nél a takarékszövetkezetekre is a nagybanki szabályok vo­natkoznak. Ezzel a banki mű­ködést az állam elismeri. A bankcsoport további pi­aci működését segítheti az is, hogy a Takarékbank Rt. pri­vatizációja ez év derekára be­fejeződhet. A Takarékbank magánosítására zárt pályáza­ton öt külföldi bankot kértek fel a múlt évben. Valamennyi jelölt ígéretet tett arra, hogy a privatizált bank is együttmű­ködik a takarékszövetkeze­tekkel. A takarékszövetkezeti tulajdonosok úgy nyilatkoz­tak, azt a külföldi bankot fo­gadják el többségi tulajdo­nosnak, amelyik szindikátusi szerződést is köt a kisebbségi szövetkezeti tulajdonosokkal az együttműködésről. Jelenleg a takarékszövet­kezetek bankcsoportja a ma­gyar bankszektorban a 7. he­lyen áll. Az országban 1600 szövetkezeti és 21 banki fiók szolgálja az ügyfeleket. Azt tervezik, hogy az ezredfordu­lóig megduplázzák piaci ré­szesedésüket. Ha én gazdag lennék. Csak a lakosság egyötöde tud tartalékolni Hat országra kiterjedő föl­mérést készített a GFK Pi­ackutató Intézet arról, ho­gyan élnek, gazdálkodnak pénzükkel régiónkban az emberek. A vizsgálat szerint nálunk a felnőtt lakosság 22 százaléka tud keresetéből valamennyit félretenni. Ez az arány Csehországban 38, Szlovákiában 29, Lengyel- országban 21, Oroszország­ban 12, Bulgáriában 9 szá­zalék. Arra a kérdésre, hogy ha bátrabban költekezhet­nénk, mit vennénk, a leg­többen tartós háztartási cik­kekre szavaztak. Sorrend­ben a ruhanemű, majd az élelmiszerek vásárlása, az utazás és a könyvek vásár­lása következik. A „elége­dettségi rátát” illetően a ne­gyedik helyen állunk a tér­ség országai között - nálunk csak az oroszok és a bolgá­rok elégedetlenebbek hely­zetükkel. K. T. Mobil telefonok, mobil árak A januári számla már meglepetést okoz Ha egy beszélgetést sem folytatunk a Matáv vona­lain, ezentúl akkor is maga­sabb telefon-előfizetési díjat fizetünk. Nőnek a mobil-ta­rifák is. Az előfizetési díj egyéni főál­lomás esetében 1200, egyéni ikervonalnál 650, üzleti főál­lomásnál 1312,50, üzleti ikervonal esetében pedig 875 forint lesz. A lakossági előfi­zetési díjak azonban áfát és 180 forint értékű beszélgetési díjat is tartalmaznak. A nemzetközi zónáknál végrehajtott átsorolás követ­keztében 18 ország alacso­nyabb díjkategóriába került. Olcsóbban lehet majd telefo­nálni például Japánba, Mexi­kóba, Brazíliába vagy Dél- Afrikába. A Matáv Rt. hálózatából a mobilszolgáltatók hálózatába irányuló hívások ára a Pannon esetében munkanapokon reg­gel 7 és este 6 óra között 49 forint/perc, a nap más idősza­kaiban 31,70 forint/perc lesz. A Westel 900-nál az említett időszakban 47,70 forint/perc, azon kívül 30,90 forint/perc, a Westel 450 esetében pedig 47,70 forint/perc, illetve 30,90 forint/perc lesz. Az előfizetők januári szám­lája az előfizetési díjakat 1997-es áron, a decemberi be­szélgetések árát 1996-os áron fogja tartalmazni. Januártól könnyítések az átváltásban, kiváltásban, ajándékozásban Ledőlnek a devizakorlátok Ami pár éve még szinte utópiának tűnt, január elsejétől való­sággá vált: korlátozás nélkül válthatnak ki külföldi fizetőesz­közt a magyar turisták. Ezen túlmenően is több könnyítés és - elsősorban a vállalkozásoknak - előnyös változás várható a de­vizafronton - tudtuk meg a Magyar Nemzeti Bankban. Eddig sem volt csekély a legá­lis „zsebpénz”, a turisták al­kalmanként mintegy 1800 dol­lárnak megfelelő forintot vált­hattak be. 1997-ben azonban már nem lesz összegkorlátozás. Csupán egy formai megkötés­sel kell számolni: 300 000 fo­rint feletti összegre nem „ká- pét”, hanem pénzhelyettesítő eszközt, például csekket adnak a bankok, pénzváltó helyek. A jegybank javaslatára eny­hítette a kormány a devizamű­veletek körében még meglévő korlátozásokat. Újdonság a többi között, hogy a belföldi vállalkozásoknak, szervezetek­nek, magánszemélyeknek a külföldi befektetéseikből szár­mazó nyereséget nem kell fo- rintosítaniuk, hanem közvetle­nül betehetik belföldi deviza- számlájukra. A jóváírást persze dokumentálniuk kell. Január elsejétől nem kell de­vizahatósági engedély ahhoz sem, hogy a belföldiek nem konvertibilis valutát ajándé­kozzanak külföldieknek. Emelkednek a utasforgalom­ban kivihető vagyoni érték ösz­szeghatárai is. Eszerint az en­gedély nélkül kivihető érték 1025 ECU-nek megfelelő forint összegű lehet. (Tájékoztatásul: az ECU árfolyama jelenleg 204 forint körül mozog.) Egyszerűsödik a külföldiek megmaradt forintjainak a visz- szaváltása. Ezentúl például 20 ezer forintos értékhatárig a visszaváltás mindenféle bi­zonylat nélkül lebonyolítható. Ennél nagyobb összeg esetében pedig a személyazonosság iga­zolására nemcsak az útlevelet, hanem bármilyen más okmányt is elfogadnak a beváltóhelyek. Mint a jegybank illetékesei elmondták: a könnyítéseket el­sősorban az tette lehetővé, hogy kedvezően alakul hazánk külső pénzügyi egyensúlya. (der) Nagy Tamás az agrárkoncepciót tartja az előrelépés feltételének A krízisen még nem vagyunk túl Bár a tervezettnél több pénz jut 1997-re a mezőgazdaságnak, a végösszeg elmarad az agrár-érdekképviseletek által szükséges­nek tartott 115-120 milliárd forinttól. Nagy Tamás úgy véli: korai volna a válság tüneteiről múlt időben beszélni. A MOSZ elnöke szerint az agrárgazdaság szempontjából 1997-ben a leg­sürgetőbb teendő az agrárorientációs törvény megalkotása.- Milyennek tartja a mezőgaz­daság kilátásait idén és a kö­vetkező években? - kérdeztük az ismert agrárpolitikustól.-Ez, nagyrészt attól függ, hogy megszületnek-e azok a stratégiai döntések, amelyek alkalmassá teszik az agrárium szereplőit a fokozatos építke­zésre - válaszolta. - A régóta szorgalmazott agrárkoncepció ugyanis alapja lehet egy folya­matosan erősödő mezőgazda­ságnak.- Nagyon lényegesnek tar­tom azt is, hogy az agrárorien­tációs törvény ne csak szakmai, hanem politikai konszenzus alapján szülessen meg. Ellen­kező esetben a politikai kur­zusváltás után ismét fellángol­hatnak a viták.-Sokféle találgatást hallani hazánk EU-csatlakozásának időpontjáról. Ön szerint mi a reális dátum?-Ez nem a mi elhatározá­sunkon múlik. Egyrészt attól függ, hogy milyen folyamatok zajlanak az Európai Unión be­lül, másrészt attól, hogy mikor tudjuk az előírt feltételeket tel­jesíteni. Megítélésem szerint 2010 előtt nem lehetünk teljes jogú tagja az Uniónak. Ekkorra azonban ütőképessé kell válnia mezőgazdaságunknak.- A földművelésügyi tárca élén történt vezetőváltás meny­nyiben befolyásolja az agrá- rium sorsát? — A vezető személyisége sok vonatkozásban kihat arra, hogy mi történik az ágazatban. Ha kellő politikai befolyással, szakmai felkészültséggel, am­bícióval, kommunikációs kész­séggel rendelkező személy ve­zeti a minisztériumot, az már fél siker. Mi a magunk részéről optimisták vagyunk ... Újvári Gizella Rekordbevétel. Tavaly kü­lönösen magas bevétele volt az idegenforgalomnak: ok­tóber végéig a dollárban számolt aktívum már meg­haladta az 1 milliárd dollárt, míg 1995-ben 10 hónap alatt alig volt több 500 mil­liónál. Az éves eredmény je­lentősen javította a folyó fi­zetési mérleget is. Magas bérköltségek. A bé­rek járulékos költségei egész Európát tekintve még mindig Magyarországon a legnagyobbak. Elsősorban ez játszik szerepet abban, hogy évente számos ma­gánvállalkozás szűnik meg, vagy bocsátja el dolgozói­nak egy részét - állapítja meg az osztrák Czipin and Partner termelékenységi ta­nácsadó cég legújabb elem­zése. Javuló hitelállomány. A részvénytársasági formában működő pénzintézetek prob­lémamentesnek minősített hitelállománya 1993 és 1995 között 1000 milliárd forinttal bővült. Ugyanak­kor a problémás hitelállo­mány 100 milliárd forinttal csökkent - derül ki az Ál­lami Bankfelügyelet most kiadott 1995/1996-ra vonat­kozójelentéséből. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 280,30 Görög drachma (100) 66,77 Német márka 106,17 Olasz líra (1000) 107,99 Osztrák schilling 15,09 Spanyol peseta (100) 125,87 USA-dollár 164,93

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom