Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-06 / 4. szám
6. oldal Gazdaság 1997. január 6., hétfő Merre tart a mezőgazdaság? Legfeljebb a „pillanatlovagok” járhatnak jól Kiszámítható, stabil agrárpolitikát, a mezőgazdaság jövője szempontjából létfontosságú agrárorientációs törvény megalkotását várják a kormányzattól az idén az agrárkamarák - jelentette ki lapunknak Bajáki Gyula.- Magyarországon ma az a legnagyobb gond, hogy nincs átfogó agrárkoncepció, nem lehet tudni, merre tart és hová akar eljutni a mezőgazdaság az ezredfordulóra, illetve az Európai Uniós csatlakozás idejére. Konkrét elképzelések híján nem fogalmazhatók meg a támogatási elsőbbségek sem - tudtuk meg a Budapesti Agrárkamara főtitkárától. A hihetetlenül rossz statisztikai rendszer tovább tetézi a bajokat. Jelenleg nem követhetők nyomon a gazdaságban végbemenő folyamatok, nincs megbízható adat az agrártámogatások hatékonyságáról sem. Pedig ezen információk nélkül eleve képtelenség működő támogatási rendszer kialakítása. Bajáki hangsúlyozta: a kormány által ez évre ígért agrár- programban meg kell határozni, milyen szintre akaijuk fejleszteni az agrárgazdaságot és a következő esztendőkben ehhez kell majd hozzárendelni a költségvetési forrásokat. A főtitkár több részletében is kifogásolta az 1997. évi agrárszabályozást. A pályázati rendszerről szólva kifejtette, hogy ennél a támogatási formánál - mivel osztogatásos elveken alapszik - nem zárhatók ki a személytől függő elemek. Sokkal hatékonyabbnak és utólag is ellenőrizhetőbbnek tartaná a főtitkár a pénzbeni támogatások szabályok alapján történő elosztását. A beruházási támogatásokkal kapcsolatosan kifogásolta, hogy azok a mezőgazdasági termelők döntő többsége számára hozzáférhetetlenek, mivel csak azok vehetik igénybe ezt az állami segítséget, akik jelentős saját erőforrásokkal, a beruházáshoz szükséges pénzeszközök hetven százalékával rendelkeznek. Végül az idei agrárszabályozás hibájául rótta fel, hogy az magában foglalja a támogatások felfüggesztésének a lehetőségét. A rendeletnek ez a pasz- szusa - mutatott rá Bajáki - a mezőgazdaság összes szereplője számára lehetetlenné teszi az előre tervezést és a kiszámíthatóságot. Ezek nélkül pedig aligha építhető stabil gazdaság, sem kicsiben, sem nagyban. Legfeljebb a „pillanatlovagok” járhatnak jól. Újvári Gizella Autópályadíj: furcsa mérték Az elsőfokú bíróság az egyik autópálya dijának mérséklése mellett foglalt állást. Olyasmire vállalkozott, amibe már beletört a bicskája államszocialista terv- és árhivataloknak, amelyek kénytelenek voltak tapasztalni, hogy milyen hatása van a kötött árak rendszerének. Lehetetlenné teszi az ésszerű kalkulációt a befektetők számára. így aztán azok elkerülik az olyan államokat, amelyek a változó költségek - kínálat, kereslet, import vagy hazai előállítás - közötti választások világában rögzítik az árakat és a díjakat. S akinek ma tetszik, hogy az általa használt autópályán kevesebbet fizet, nem örül sokáig. Ezen az úton ugyanis nincs megállás, mert sor kerülhet majd az ő áruja és szolgáltatása árrögzítésére is. S akkor fellép a hullamerevség a hivatalos gazdaságban, s virágozni kezdenek a feketepiacok. Ha ugyanis a rögzített ár mellett keresleti többlet van, akkor azt magasabb áron, feketepiacon lehet megszerezni. Amint az a háborús és tervgazdasági időkben is történt. Araikat sokféleképpen megállapíthatják a cégek. Kiindulhatnak abból, hogy mekkora az a közönség, amelyre vevőként számítanak, s az mennyit hajlandó fizetni. Figyelembe vehetik, hogy versenytársaik milyen áron kínálják a hasonló portékát. Maguk az árak a termelő és a befektető szempontjából lehetnek helyesek vagy helytelenek. Bíróság azonban csak igazságos árat állapíthat meg. Ez utóbbi justum pretium néven a középkori jog fogalma volt. Az árnak akkorának kellett lennie, hogy a különböző rendekbe tartozó eladók rendjük általános életviszonyait megengedhessék maguknak. Ezt persze akkoriban is kijátszották, s a polgárság előretörésével érvényét is vesztette. Díjat szednek a Szuezi- és a Panama-csatorna használatáért, a főbb New York-i hidak igénybevételéért. Fizetni kell számos európai autópálya használatáért, de a tarifát mindenütt a józan ész szabályozza. Az, hogy a kerülő mekkora többletköltséget és idő- veszteséget okoz a potenciális igénybevevőknek. Az elfogadható átalánydíjat (mint Svájcban, Ausztriában), vagy a szakaszjegyek árát úgy állapítják meg, hogy érdemes legyen az utakat igénybe venni, s a befektetőknek az általános nyereségráta mellett megtérüljön előlegezett tőkéjük és a vállalt kockázatnak megfelelő haszon is keletkezzen. Nálunk azonban mindez magyarosan történt. A befektető mohóbbnak tűnt, mint kellene, az általa megszabott díj több, mint amit az úthasználók hajlandók elfogadni. A bíró megpróbált segíteni, olyat árat ajánlani, ami közelebb áll az út használatával járó megtakarításhoz. S mi a vége ? A befektető úgy érzi, kötött árat akarnak rákényszeríteni, s megsértődik. Nem ajánl kompromisszumot, nem mérlegel, hanem elrettent más beruházókat is. Pedig a bíráknak aligha ez volt a céljuk. Bácskai Tamás cés HATÁRIDŐK CÉGVEZETŐKNEK Január 8.- Tájékoztatás a szövetkezet által a tagoktól felvett kölcsönök összegéről. Január 10.- A társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének befizetése. Január 12.-A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése;-a tűzoltók kötelező élet- és balesetbiztosításának megkötése. Dohánytermékek A dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének szabályait tartalmazza a 36/1996. (XII. 11.) FM-NM-IKIM együttes rendelet, amelyből kiemeljük, hogy új dohányüzem létesítéséhez a területileg illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás hozzájáruló határozata szükséges. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a határozat kiadása iránti kérelem kötelező tartalmi elemeit. Az előállítónak valamennyi új dohánytermékről a rendelet 2. számú melléklete szerint úgynevezett gyártmánylapot kell kiállítania, amelyet az előállítás megkezdése előtt jóváhagyásra kell benyújtani az illetékes állomáshoz. A rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a dohány- termék előállításához engedélyezett adalékanyagokat, azok pontos felhasználási célját, valamint tisztasági követelményeit. A mellékletben nem szereplő adalékanyagok felhasználásához az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélye szükséges. A fel nem használható, tiltott adalékanyagokat a rendelet 5. számú melléklete sorolja fel. A cigaretta kátránytartalma 1998-ig nem lehet több 20, 1999. január 1-jétől 18, 2000. december 31-től 15, 2006. december 31-től pedig 12 mg-nál. A dohánytermékek minőségét az előállító köteles ellenőrizni az MSZ ISO 4387 és MSZ ISO 3400, valamint az MSZ ISO 8243 szabvány szerint. A rendelet részletesen szabályozza a dohánytermékek csomagolására, jelölésére, forgalomba hozatalára vonatkozó szabályokat is. Ezek közül külön figyelmet érdemel, hogy az előállító 11-féle szövegből választhatja ki a csomagoláson feltüntetendő egészségvédő feliratot (például: „A dohányzás rákot okozhat.” „A dohányosok általában fiatalabban halnak meg.”). Szerencsejátékok A 27/1996. (XII. 11.) PM rendelet tavaly december 26-ai hatállyal módosította a szerencsejátékok engedélyezésének, lebonyolításának és ellenőrzésének szabályait. Új rendelkezés, hogy a játékkaszinó a Szerencsejáték Felügyelet jóváhagyásával esetenként legalább az érvényes belépődíj összegének megfelelő mértékben - belépődíj felszámolása nélkül vagy ajándéksorsolás keretében - a játékasztaloknál használatos és a belépőzsetonoktól különböző ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be, de - szemben a belépőzsetonnal - befizetett tétnek minősül. A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a játékterem engedélyezésének és működésének új követelményeit. Az ajándéksorsolás szervezésekor teljesítendő bejelentési kötelezettségre a rendelet 2. számú mellékletét kell használni. Adó- és tb-változások januártól Azt már tudjuk, hogy mind az adózás, mind a társadalom- biztosítás területén nagyon sok változás történt január elsejétől, melyek mind érintik az állampolgárokat. Segítségképpen most egy csokorba gyűjtöttük a fontosabb változásokat, hogy megkönnyítsük olvasóink dolgát. Adóváltozások 1./ Az illetéktörvény változásával januártól 1-től 1000 forint illetéket kell fizetni az adóigazolásért. 2.1 A munkaadói járulék fizetési kötelezettséget az 1996. évi LXXXIX tv. módosította. (Magyar Közlöny 99. sz.) Ez azt jelenti, hogy például járulékot kell fizetni a munkaviszonyban álló kft-tag 27 %-os osztaléka után is. ÁFA-változások: 1./ Januártól az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség lízing esetén a termék birtokba, tulajdonba adásakor keletkezik. 2.1 A pénzforgalmi szemléletben könyvelő vállalkozások áfa fizetési halasztása 60 napra csökken az eddigi 90 napról. 3./ Az áfa alanyú mentesség értékhatára a múlt évi 1 millió forintról 2 millióra nőtt. Ez a változás a visszaigénylő pozícióban lévő vállalkozások szempontjából kedvezőtlen. A társasági adóról: 1./ A társasági adótörvény hatálya alá tartozó vállalkozások a gépjárművek üzemanyag- költségének elszámolását csak az üzemanyagtöltő állomások által kibocsátott számlák alapján érvényesíthetik januártól. Személyi jövedelemadónál: 1./ Megszűnt a kettős adótábla, egyszerűsödött az adójóváírás. Az adójóváírás a megszerzett bér 20 %-a, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 3600 forint lett. 2./ Az egyéni vállalkozók januártól csak a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozhatnak. Az egyéni vállalkozók adózása jelentős mértékben megváltozott: 3 féleképpen is adózhatnak: a./ vállalkozói jövedelem szerint (ebben az esetben a vállalkozói adóalapja után 18 %-os vállalkozói szja-t, a vállalkozói osztalék után pedig az osztalékra vonatkozó szabályok szerint megállapított 20, illetve 27 %- os adót fizet.) b./ átalányadózás szerint (a rendelkezések többsége nem változott, új előírás, hogy a mezőgazdasági őstermelők is választhatják), c./ tételes átalányadózás szerint (a fodrászok, kozmetikusok, magántaxisok és a fizetővendéglátó tevékenységgel foglalkozók választhatják. A tételes átalányadó összege magába foglalja a személyi jövedelemadót és az áfa ösz- szegét is.) A kifizetői adóelőlegről: 1./ Fő szabály, a jövedelem 39 %-a után kell adóelőleget levonni. A 700 ezer forint évi jövedelmet el nem érő magán- személyek nyilatkozhatnak, hogy az adótábla mely kulcsa alapján kerüljön levonásra az adóelőleg. Társadalombiztosítási változások 1. / A tb-járulék mértéke 42,5 %-ról 39 %-ra csökken. 2. / A megbízás alapján foglalkoztatottjövedelme járulékköteles, bármilyen kis összegű is. 3. / Amely jövedelem után tb- járulékot fizetni kell, abból 4 % egészségbiztosítási és 6 % nyugdíjjárulékot le kell vonni a biztosítottól. 4. / Az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjának felső határa napi 2.500 forintról 3.300 forintra emelkedett. 5.1 Az egyidejűleg több jogviszonyban álló biztosított januártól minden jogviszonyában köteles megfizetni a 6 %-os nyugdíjjárulékot napi 3.300 forint, teljes évre számított jövedelemhatárig. 6. / Az egyéni vállalkozót terhelő 39 %-os tb-járuléknak nincs felső határa. Felső határa - havi 99.000 forint - a 4 % egészségbiztosítási és 6 % nyugdíjjáruléknak van. 7. / A mezőgazdasági kistermelők kikerülnek a tb. biztosított körből. Külön köthetnek megállapodást szolgálati időre - 35 % a járulék - illetve külön kell fizetniük 11,5 %-os mértékű egészségbiztosítási járulékot. 8. / Kizárólag az minősül kiegészítő tevékenységet (másodállású) folytató egyéni és társas vállalkozónak, aki nyugdíjas. 9.1 1.800 forint egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak a munka- vállaló után, az egyéni vállalkozónak, annak aki nem biztosított, de személyi igazolvánnyal rendelkezik - kivéve a kiskorút - továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas egyéni vállalkozónak, valamint a nyugdíjas társas vállalkozónak is, ha személyes közreműködésre kötelezett. Mauthner Tej van, kérdés, hogy hányán tudják megvenni FOTÓ: BAKÓ Mindenki máshogy látja: a termelő, a gyártó és a vásárló is Tejárakról, többféleképpen (Folytatás az 1. oldalról.) A termelők szerint legalább 50 forint kellene, hogy legyen a literenkénti ár. — Hol minősítik a tejet, ami után a termelő megkapja a literenkénti felvásárlási besorolást? — Egy állami hatósági laboratóriumban, ahol sem a termelő, sem a felvásárló érdekeit nem tartják szem előtt, csupán a tej minőségét határozzák meg 10 naponként. Szekszárdon a Keselyűsi úton is van ilyen labor. — A boltokban a tej jelenlegi ára elég változatos, a 2,8 %-os zacskósért többnyire 77 és 90 forint között kell fizetni, a tartós tejért 120-140-et. Az olcsóbb tejföl 40-45forint, a túró általában 118-130 forint között mozog (boltonként más árak vannak). Gondolja, hogy ezt az árat meg tudják még fizetni a vásárlók? — Természetesen számolunk a forgalom visszaeséssel. Immár hat éve annak, hogy évről évre fokozatosan csökken a forgalmunk. Ilyen energia-, szállítási és felvásárlási költségek mellett nem lehet olcsóbban „előállítani” a tejet. Dám Tej Tamási, Nyirati Ferenc igazgató: A Dám Tejnél átlagosan 23,98 százalékkal emelték a tej és tejtermékek árait. Egy liter tej 24 százalékkal, a tejföl 18,75 százalékkal lett drágább. — Az áremelésünk csak a felvásárlási ár alapanyagköltségét tartalmazza. Sajnos a vásárlóknak számítaniuk kell újabb áremelésre még az idén. Ez is nagy baj, de az is, hogy vészesen fogy az állatállomány. Több termelő már visz- szalépett, van aki csak márciusig szerződött, aztán felszámolja a gazdaságát. Tavaly 13 millió literre szerződtünk, az idén csak 9 millióra tudtunk megyén belül. A hiányt más területekről, távolabbi helyekről próbáljuk meg pótolni, ami újabb költséget jelent. Azt is szomorúnak tartom, hogy mi például 62 forintért adjuk a tejet a boltoknak és van ahol közel 100 forintért árusítják. Ekkora hasznot sem a termelők, sem a tejüzemek együtt sem mondhatnak magukénak, mint a kereskedők. Ez valahol nagyon igazságtalan. M.I.
