Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-04-05 / 3. szám
16. oldal Gyermekvilág 1997. január 4., szombat Mai feladványunk A tíz éven felüliek állapítsák meg, hány éves a kutyus gazdája. A megfejtéseket január 10- ig küldjétek be a Gyermekek Kedvenceink, a cinegék Reméljük, sokan készítettetek madáretetőt ezen a hideg télen. Ha igen, láthatjátok, hogy milyen sok kedves kis cinke keresi fel az etetőt. Ismerkedjetek meg néhány fajukkal. Barátcinege. Tölgyeseink é^ bükköseink, nagyobb parkjaink gyakori fészkelője. A hazánkban jóval ritkább kormosfejű cinegétől nehéz megkülönböztetni: mindkettő apró termetű, barna hátú, fe- ketés sapkás madárka. A kormosfejű cinege sapkája azonban inkább bársonyos fekete, a szárnyán pedig halvány fehér tükör is látható. A barátcinege sapkája kékes fényű. Természetes üregekben és mesterséges fészekodúkban, vagy rőzserakásokon költ. Fészkét mohából készíti, szőrrel vastagon kibéleli. Mindössze 11 centiméteres. Kék cinege. Erdeink gyakorinak mondható állandó madara, de kertekben ritkább, mint a széncinege. Télen fészkelőhelye környékén kóborol, és ilyenkor elvetődik a nádasokba is. A kékcinegét bizonyára mindenki ismeri, hiszen a madáretetők rendszeres látogatója. A kék cinege fejének teteje, szárnya es farka ragyogó égszínkék, míg arca fehér, testalja meg sárga, de a fiatal példányok háta zöldesbarna, míg arcfoltja sárga. Egyetlen másik cinegefajta hangja sem hasonlít a kék cinege fémesen csengő trillájához. Szintén apró termetű, 11 centiméteres. Széncinege. Városi kertek és parkok madáretető-asztalainak megszokott látogatója. Erdőkben, kertekben és gyümölcsösökben mindenfelé gyakori, állandó madarunk. A széncinegét zöldeskék hátoldala miatt más cinegével nem lehet összetéveszteni, amellett, hogy a legnagyobb valamennyi között, fényes, kékesfekete fejétől és torkától kiindulva egy széles fekete sáv húzódik lefelé kénsárga mellének és hasának középvonalában. A fiatalok sapkája barnásfekete, arcfoltjuk pedig sárgásfehér. Változatos hívogatóhangját ugyan össze lehet téveszteni más cinegékével, de az éneke sajátságot, erőteljesebb, mint a hozzá hasonló cinegéké. Ő a legnagyobb termetű testvérei között, közel 15 centiméteres. Hogyan készültek a fák a télre? Van, aki meztelenre vetkőzik, s van, aki bundát ölt magára. Az első csoportba a lombhullató fák tartoznak. Bizony, ősz vége felé „kibújnak a ruhájukból”: a sok szép tarka, aranyszínű, barna és bíborvörös levél a lábuknál hever, ők maguk meg csupasz ágakkal dideregnek a hideg szélben. Vajon miért válnak meg lombjuktól? Tudnunk kell, hogy minden levél parányi vegykonyha, amelyben a növény a számára szükséges anyagokat gyártja. A gyártási folyamatokhoz víz is kell, s a felesleget a növény a levelein lévő parányi ablakokon, az úgynevezett gázcserenyílásokon keresztül párologtatja el. Minél nagyobb a levél, annál több rajta az ablak, s annál több víz távozik el. A párolgás azonban hűt, ezt már mindnyájan megtapasztaltuk, amikor nyáron, fürdés után a szabadban, nedves testtel még a melegben is didergünk. A növény be tudja ugyan csukni az ablakait, de nem teljesen. Ezért télen, a réseken át annyi vizet veszítene s úgy lehűlne, hogy bizony megfagyna. Mit tehet más, „ledobja” az egész konyhát, lehullatja leveleit. Teheti, hiszen tavasszal majd újakat fejleszt a rügyekből. Azok bezzeg jól „fel vannak öltözve”! Vastag, kemény pikkelyek védik a rügy belsejében szuny- nyadó zsenge levélkéket. A pikkelyek még enyvvel is össze vannak ragasztva, így e hideg nem tud beosonni a réseken. Sok növény a föld alá menti értékeit a kegyetlen tél elől. a meleg paplant alkotó avar alatt hagymák, gumók pihennek, amelyekből tavasszal új élet sarjad. Olyan növény is van, amelyik ősszel teljesen elszárad, csak magvai vészelik át a téli viharokat. A magvak belsejében, mint valami kényes bölcsőben, egy-egy parányi csíra- növényke pihen. Ti is megláthatjátok a piciket, ha egy babszemet este beáztattok, hogy a héja felpuhuljon. Másnap, ha a körmötökkel Szétnyitjátok a babszem két felét, ott van előttetek: tökéletes kis növényke az, semmije sem hiányzik, van gyököcskéje, száracskája, levélkéje. Csak a tavasz jelére vár: akkor szétnyílik a bölcső, megpattan a maghéj, s belsejéből előbúvik diadalmasan az új növényke. A malacka új ruhája Volt egyszer egy malacka, aki egyedül lakott az utca végén egy kertes házban. A malacka nagyon szeretett volna egy új ruhát. De sajnos hiába dolgozott, hiába szorgoskodott, soha nem jutott új ruhára pénze, mert mindig valami másra kellett költenie. így éldegélt szegény egyedül. Csak álmában tudta az új ruhát megvenni magának. Mikor felébredt, mindig elszomorodott. Egyik reggel is nagyon szomorú volt, mert megint az álmodta, hogy egy szép új ruhát vett magának. Felült az ágyában, úgy búsongott. Akkor odarepült egy dongó, ott zümmögött körülötte: — Malacka, én tudok segíteni rajtad. Csak figyelj ide! Menj el ahhoz a fához, amelyiknek az ágai a földet érik. Érintsd meg a fa tövét. De pontosan délben menjél, mert máskor nem sikerül. — És mi lesz ott a fa tövében? - kérdi kíváncsian a malacka. — Hát az álmod! Ami éppen délben repül ki a fából. Ha azt sikerül megfognod, megmarad a szép új ruhád, amiről álmodtál. A malacka mindjárt vidámabb lett. Örömében leugrott az ágyból, megmosakodott, felöltözött és tette a mindennapi dolgát. Egész délelőtt csak az órát figyelte, mikor lesz már annyi idő, hogy elmenjen a fához. El is ment egykettőre az idő. Kiment a fához, és huss!... Éppen akkor repült el az álma a ruhával együtt, amivel az előző este álmodott. Na, kulloghatott vissza nagy búsan. Késett az órája egy percet, ezért nem ért oda időben. Gondolta, másnap újra elmegy a fához. Ám megint úgy járt, mint előzőleg, elrepült az álma a ruhával együtt. Leült az ágyára, és gondolkodott, hogyan tudnál elkapni a ruháját, ahogy repül a fából. Másnap egy órával előbb ment ki a fához. Elkezdett ásni az orrával, hátha megtalálja az álmát. De hiába ásott, csak nem találta. Közben elmúlt dél, a malacka megint szomorúan ment haza. Éppen az ágyán ülve szo- morkodott, mikor megint eljött a dongó. — Mi a baj malacka? Még mindig nincs ruhád? — Ne is mondd, nagy az én bánatom. Mindig elrepül az álmom, ma meg elfelejtett jönni. — Hát azért nem jött, mert nem is volt az éjjel álmodban új ruha rajtad. — Éz igaz. Most mit tegyek? — Csak annyit, hogy vigyél magaddal egy vödör vizet és öntsd le a fa tövét. így nem tud olyan gyorsan elrepülni. De csak akkor menj ki a fához, ha megint látod álmodban az új ruhát. Úgy is lett. Egyik éjjel nagyon szép ruhát álmodott a malacka. Dél felé elindult a fához, vitte a vödör vizet is. Leöntötte a fa törzsét és türelmesen várt. Már majdnem elunta a várakozást, amikor hallja, hogy nagy dübörögve készülődik kirepülni az álma a fából. De most csak lassan tudott kijönni, mivel vizes volt a fa. Áhogy kibújt, a malacka villámgyorsan elkapta a szép ruhát. Az álom pedig, huss, elrepült. A malacka nagyon örült a szép ruhának, hazaszalad és rögtön felpróbálta. Olyan szép volt, mint egy álom... Itt a vége, fuss el véle! Antalné Bíró Jolán Trükk a bűvös ceruzával Egy egyszerű papírlapot tekerjetek a ceruza köré a rajzon látható módon. Ezután ezt a kis hengert tegyétek magatok elé és tartsatok egy rövid előadást a ceruzátok mágneses erejéről. Hatásos, ha a ceruzát többször megdörzsölitek a ruhátok ujján. Tegyétek a ceruzát az asztalra helyezett papírhenger elé, és tőletek távolodó irányban kezdjétek el lassan húzni. Ennek hatására misztikus módon a kis papírhenger is gurulni kezd a ceruza után. Természetesen nem a • ceruzának van mágneses ereje, hanem alig észrevehetően, mikor a ceruzát lassan húzzátok, fúj átok meg a papírhengert. Figyeljetek arra, hogy ne hirtelen fújjátok, mert minél lassabban gurul, annál jobb a trükk. Téli játékok Babverseny, a játék kezdetén a két zsebben tíz-tíz babszem van. Mindketten kivesznek valamennyit a babszemek közül, s a markukban tartják. Az első játékos megpróbálja kitalálni, hogy a kettejük kezében lévő babszemek páros vagy páratlan számot adnak-e. Ha eltalálta, kap egy babszemet, ha nem, akkor ő ad egyet. Aztán a másik játékos kérdez. Aki kifogy a tíz babszemből, az vesztett. Nem csak ketten, hanem hárman, esetleg négyen is játszhatják. Hó-labirintus: mindenféle girbegurba vonalú utakat taposunk a hóban úgy, hogy ezek több helyen keresztezzék egymást, s minél nagyobb területet hálózzanak be. Válasszatok egy fogót, aki majd igyekszik megérinteni a többieket. Szabály, hogy mindenki csak kitaposott utakon mozoghat! Az elsőnek megérintett lesz az újabb fogó. Süssünk valamit! Fél kiló lisztet, 1 csomag sütőport, 25 deka cukrot, 15 deka zsírt, 2 egész tojást és egy csomag vaníliás cukrot jól összegyúrunk. A tésztát két részre osztjuk, s az egyik részhez három szelet reszelt csokoládét gyúrunk. A tésztákat kü- lön-külön félujjnyi vastagra nyújtjuk, s kicsi pogácsavágóval kiszakítva kizsírozott tepsibe rakjuk. A világos korongocskákat kristálycukorral megszóljuk és úgy sütjük ki. Sütés után a világos karikák alját lekvárral megkenjük, s így egy-egy csokoládés korongocskára téve tálaljuk. Vicces! Pistike keservesen sír az iskolában. A tam'tó néni odamegy hozzá és megkérdi: — Mi a baj, kisfiam? — Az igazgató úr legurult a lépcsőn! — Ó, hát emiatt ne aggódj, szerencsére nem lett semmi baja! — Igen, de mindenki látta az osztályból, csak én nem... — Mi az abszolút lehetetlen? _ ? ? ? — A tenger fenekére bugyit húzni! Segítsetek a kisegérnek! ÄW Hogyan ji /Tií? az egér a sail Segíts nei it Ihoz? ti! _____!_____ I Egy porció tévedés A mellékelt két rajz egy bibliai és egy óegyiptomi történetet ábrázol. Alaposan nézzétek meg őket, mert megtévesztő részletek találhatók rajtuk. Mindkettőn egy-egy szarvashiba látható. Melyek ezek? Kép- és betűrejtvény 4 A tíz éven aluliak feketítsék be a pontozott mezőket és küldjék be a képet. Háza címére. (7101 Szek- szárd, Pf. 130.) A szerencsések a Gyermekek Háza által felajánlott magnókazettát nyerhetik. Karácsonyi számunk nyerteseinek névsorát a következő Gyermekvilág ösz- szeállításban olvashatjátok.
