Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-04-05 / 3. szám

1997. január 4., szombat Hétvégi Magazin 13. oldal Kifizetődő a napenergia Mit tud az új szuperteleszkóp? Nemrégiben Pádua püspöke felment Roque de los Mucha- chos hegyére La Pálmán (Kanári-szigetek), hogy a 2400 mé­ter magas csúcson megszentelje az új szuper csillagászati távcsövet, mely Galileo Galilei nevét viseli. Azért itt építették fel, mert erről a szélességi körről a legjobbak az égi megfi­gyelés feltételei. Az utóbbi évtizedekben talán nem volt egyetlen olyan nem­zetközi energiahasznosítási ta­nácskozás, környezetvédelmi konferencia sem, amelyen ne hangsúlyozták volna, hogy az olaj és a kőszén, mint energia- hordozó ideje meg van szám­lálva. Az emberiségnek új energiaforrások után kell néz­nie. A napenergia szinte magá­tól adódó lehetőség, de haszno­sítása drága. Miért? Azért, mert ennek eszközei ma még szinte kézműipari módszerekkel ké­szülnek. Az automatizáltság foka gyakorlatilag nulla. íme tehát az ellentmondás, melynek lényege: a nagyipari módszerekkel való gyártás megfelelő piaci keresletet felté­telez, ugyanakkor ekkora piaci keresletre csak akkor lehet számítani, ha a napenergiát hasznosító eszközök már széle­sebb rétegek számára is megfi­zethetők lesznek, aminek elő­feltétele viszont a nagyüzemi gyártás. Ehhez az árakat a mai­Jó és rossz hír valamennyi nő számára, akik a változás évei után ösztrogént kapnak. A hosz- szú távú vizsgálat kimutatta, hogy a hormon méhrákot okoz­hat. A kockázatot azonban a pro­gestin férfihormon hozzáadásá­val a minimálisra lehet csökken­teni. Az e területen végzett, eddig legnagyobb kiteijedésű vizsgálat során 596 nőt vizsgáltak meg, akik már túl voltak a változás évein és legkevesebb három éven át hormonkezelést kaptak. Az eredmény: a kizárólag öszt­rogént kapott nők 34,4 százalé­kánál alakult ki a méhben eny­nak mintegy negyedére kellene csökkenteni. A nyugat-európai háztetőkön ma már egyre több napelemet látni. A szoláris energia tehát megkezdte hódító útját, csak­hogy ez az út nem könnyű. Meg kellene például egyezni a nap­elemes házak tulajdonosaival abban, hogy mennyit írnak jóvá nekik az elektromos hálózatba visszatermelt fölös energiáért. Napos időben mindig keletke­zik fölös energia, amelynek tá­rolása még megoldatlan, a le­gegyszerűbb, ha visszakerül a hálózatba. Borús időben, főleg télen, a napelemes házak is rá­szorulnak a külső hálózatra, ám joggal várják el, hogy a fize­tendő díjból számítsák le a na­posabb idősszakokban a háló­zatba visszatermelt energia árát. Nem lehet kétséges, hogy a fejlődés útja erre vezet. Aki nem indul el most, lemarad. A japánok és az amerikaiak már megindultak. Európa még topo­rog... hébb, vagy erőteljesebb sejtszö- vetbuijánzás, ami a méhrák elő­jele lehet. Azoknál a páciensek­nél, akik progestint is kaptak, ez az arány csak egy százalék volt. Howard L. Judd professzor a kaliforniai egyetemről, aki a há­rom éves vizsgálatot vezette, hangsúlyozza, hogy ha egy nő­nek ösztrogénkezelésre van szüksége, minden esetben java­solják a kúrát progestinnel kom­binálni. Szakértők azt gyanítják, hogy a progestin negativen hat­hat a nők koleszterinszintjére és így veszélyt jelenthetne a szívre. Judd szerint ezt a feltevést a je­lenlegi vizsgálat nem igazolta. A különböző európai csillagá­szati központok 30 műszert helyeztek el az új megfigyelő­ponton. A Galilei teleszkóp szíve egy 3,5 méter átmérőjű tükör, a Carl Zeiss művek re­meke. Olyan hibátlan a felü­lete, hogy a legnagyobb egye­netlenség is legfeljebb nyolc­milliomod millimétemyi. A teleszkóp maga nem is látható, a látogató a hegytetőn elszór­tan álldogáló kis házakat talál csak, amelyek valójában az űrből érkező nagy sebességű részecskék regisztrálására Az már biztos, hogy bekerül a Guinness Rekordok Könyvébe a Zürichben nemrég lezajlott árverés, amelyen egyetlen bé­lyeg volt a tét. A szó legszoro­sabb értelmében egyetlen, mert csak egy példány létezik belőle. így lepipálja a világ leghíresebbjének tartott, 1847- ben nyomott Kék Mauritiusi is. Ez utóbbiból legalább tu­catnyit ismernek a gyűjtők, ám a legutóbb kikiáltott svéd „Tre Skilling” tévnyomatból mind­össze egyet! A tévnyomat olyan postai forgalomba került, esetleg rö­vid időn belül visszavont bé­lyeg, amely tévedés, hanyag­ság miatt nem megfelelő pa­pírral, festékkel, nyomófor­mával, technológiával készült, szolgáló műszereket rejtik magukban. Az új szuperteleszkóppal arra az immár nyolcvan esz­tendeje nyitott kérdésre kere­sik a választ, honnan is szár­mazik a kozmikus sugárzás? Victor Hess osztrák fizikus fedezte fel 1912-ben a létezé­sét, amikor 5 kilométeres ma­gasságba emelkedett egy bal­lonnal. A tudósok feltételezése szerint felrobbanó csillagok, ún. szupernóvák katapultálják e részecskéket szanaszét a vi­lágűrbe. Ezek a szupernóvák netán kép- és szöveghibás. A Bélyeg-lexikon szerint nagyon értékes magyar tévnyomat például az Erzsébet híd avatá­sára (1964) készült bélyeg­blokk. Az 1855-ben keletkezett svéd Tre Skilling értékét azonban még a legdrágább tévnyomat sem közelíti meg. A bombabiztos páncélszek­rényben őrzött picurka grafi­kai alkotás azzal vált egyedül­állóan híres tévnyomattá, hogy nem az előírt klisével készítet­ték. Ráadásul nem zöld, ha­nem sárga színű. Száztizenegy esztendővel ezelőtt fedezte föl egy gyűjtő, és azóta hozzá ha­sonlót sem találtak. A zürichi David Feldman aukciós ház árverésén 900 tízezerszer nagyobb energia­szintre hozzák a részecskéket, mint a legnagyobb ember ké­szítette gyorsítók. Az elmélet megvan, csak az a baj, hogy nem sikerült észlelni ilyen szupernóvákat. A kozmikus sugárzásban nem csak anyagi részecskék száguldanak, hanem például nagy energiájú gammafotonok is. Az ezek gerjesztette fényje­lenségeket is meg lehet fi­gyelni innét. Amikor ezek a fotonok rövid időre túllépik a fény sebességét, kékes vibrá­lást okoznak, ez a Cserenkov- sugárzás. Nos, éppen ennek a titokzatos fényjelenségnek a megfigyelésével szeretnék meghatározni a tudósok, végül is honnan érkezik a kozmikus sugárzás a Földre. ezer svájci frankkal kezdődött a licitálás, majd 100 ezres téte­lekben emelkedtek az ajánla­tok. Még egy malajziai dús­gazdag férfiú is licitált érte, igaz, telefonon, ám kétmillió franknál már csak ketten ma­radtak, mígnem 2,4 milliós összegnél még az igazán el­szánt amerikai gyűjtő is ki­szállt a ringből. Egy svéd fia­talember, Hans Lemstal, a stockholmi The Box bélyeg­kereskedő cég képviseletében 2,5 millió svájci frankért (mintegy 315 millió forintnak megfelelő összegért) vette meg „az egyetlent”. Bennfen­tesek szerint megbízásból tette: egy dúsgazdag, örökö­sök nélküli, 90 év körüli svéd gyűjtő számára. Mennyire veszélyes a sugárhajtás? Egyetlen jumbo óriás utasszál­lító a Frankfurt - New York út­vonalon 80 tonna kerozint éget el. Az üzemanyagból 242 tonna széndioxid és csaknem egy tonna nitrogénmonoxid kelet­kezik és marad meg a felső lég­rétegekben. A kutatók feltétele­zése szerint a növekvő légifor­galom - naponta átlag tízezer gép van a levegőben - az egyik tényezője éghajlatunk megvál­tozásának, a Föld felmelegedé­sének. A kérdés annál nagyobb figyelmet érdemel, mivel a re­pülőgépek száma 25 éven belül várhatóan megduplázódik. Az amerikaiak a németek és a franciák hármas összefogás­sal, jelentős anyagi ráfordítás­sal próbálják felderíteni az igazságot. A kutatásokat az in­dította el, hogy észrevették: a légiközlekedés főútvonalába eső területeken az elmúlt évti­zedekben a korábbinál nagyobb volt a felhőképződés és a hő­mérséklet változása. Kézen­fekvő - de még nem bizonyított - a feltételezés, hogy annak egyik kiváltó tényezője a légi­forgalom. A sugárhajtóművek kihatá­sait a környezetre eddig csak a Földön vizsgálták, ami kevés, hiszen a repülésnél a hajtómű­vek 10-12 km magasságban, akár mínusz 85 fokos hőmér­sékletnél, ritka levegőben dol­goznak. Az e magasságban végzett mérések azt mutatták, hogy minden kiló kerozin el­égetésénél 3.15 kg széndioxid, nemkülönben más káros anyag és korom keletkezik. Mégpedig éppen légkörünk alsó rétegé­ben, a toposzférában, amely meghatározza az időjárás ala­kulását. Az ösztrogén rákot okozhat, de ... A férfihormon segíthet Ami drágább a Kék Mauritiusnál Európai csillagászok felvállalták Világméretű figyelőszolgálat az aszteroidok ellen Aszteroid-figyelő szolgálat űr­katasztrófák ellen: hiszen nem csak idegen lények támadásától retteghet a borzongani vágyó, hanem attól is, hogy egy másik üstökös vagy kisbolygó ütközik össze a Földdel. A Föld légkörébe ugyanis számlálatlanul csapódnak be az űrben száguldó szilárd testek, ezek túlnyomó többsége azon­ban nem elég nagy tömegű ah­hoz, hogy elérhesse a felszínt. Rendszerint elég a légkörben. Az európai csillagászok most mégis azon fáradoznak, hogy létrehozzanak egy világméretű, összehangoltan működő figye­lőszolgálatot, melynek tevé­kenységét a római Asztrofizikai Intézet koordinálná. Az ESA nevű szolgálat felállítását az Európa Tanács is támogatja. — Idejében fel kell fedez­nünk az egy kilométernél na­gyobb átmérőjű objektumokat, hogy ha kell, még tehessünk va­lamit a Földdel való ütközés el­hárítására - mondja Marco Castronuovo, a római intézet munkatársa. — Ilyen ellenintézkedés le­het mondjuk egy támadó atom­rakéta indítása a Föld felé szá­guldó objektum megsemmisíté­sére. Lehet, hogy mindez a sci- fikbe való fantazmagória, de csak akkor állíthatjuk bizton­sággal, ha valóban felmértük, vannak-e a közelünkben ilyen veszélyes objektumok. Ennek tisztázásához kell a világméretű figyelő szolgálat. Nagyon ritkán csapódnak igazán veszélyes üstökösök a Földre, mármint akkorák, ame­lyek katasztrófát tudnának okozni. Nem is tudni pontosan, hogy hány ilyen találta már el bolygónkat, hiszen túlnyomó többségük a tengerbe vágódott, így nem maradt nyoma. A fel­színi becsapódások ütötte seb­helyeket pedig eltünteti a fel­színi erózió. Statisztikailag minden 300. évben hull egy, legfeljebb 100 méter átmérőjű, kis aszteroid a Földre. Legutóbb ez történt 1908-ban, a szibériai Tungusz- kában, ahol a becsapódás nyo­mán 2000 négyzetkilométernyi erdő égett le a szerencsére lakat­lan tajgán. Mivel a Föld felszí­nének csak egytizede lakott te­rület, így csak 3000 évenként egyszer van esély arra, hogy a tunguszkaihoz hasonló mini aszteroid lakott helyre zuhan­jon. A végveszélyt jelentő na­gyobb, igazi, tehát egy kilomé­ternél nagyobb átmérőjű aszte­roidok becsapódása fél millió évenként valószínűsíthető. Egy ilyen találat nyomán azonban annyi por kerülhet a légkörbe, amely évszázadokra eltakar­hatja a Napot, fatális klímavál­tozást okozna. 65 millió évvel ezelőtt alighanem ez történt, amikor kihaltak a dinoszauru­szok, de nemcsak ezek a ro­bosztus őshüllők, hanem az ak­kori állatvilágnak legalább a há­romnegyede. Nem lenne jó, ha megismét­lődne egy ilyen katasztrófa. Jobb talán megelőzni, vagy leg­alább idejében megtudni, hogy mi várható. Ez a megszerve­zendő figyelőszolgálat, az ESA feladata. Rakétarepülővel egy óra alatt Rakétarepülőn egyetlen óra alatt eljuthatunk a vi­lág bármely repülőterére: ez a távoli jövő álmá­nak tűnik, de az amerikai Stanford Egyetem kuta­tóinak véleménye szerint a feladat hamarabb megoldható, mint sokan gondolnák. Három-négy éven belül útjukra indulhatnak a szupergyors gépek. A rakéta-gép úgy szállna fel, mint egy normális sugárhajtású gép. Rövid ideig tartózkodna a légtérben, ezalatt egy üzemanyag szállító gép cseppfolyós oxigénnel töltené fel tar­tályait. Ezután bekapcsolja a hajtóműveket és a gép rakétasebességgel száguld célja felé. A le­szállás ismét úgy történne, mint a hagyományos gépeknél. Szakértők szerint megoldatlan még, hogyan tankolják fel a rakéta-gépet azon 4 és fél perc alatt, ami erre a levegőben rendelkezésre áll: nin­csenek még ilyen gyors teljesítményre képes pumpák, s meg kell oldani a folyékony oxigén be­fogadására alkalmas tartályok technológiáját is. A „szerencsés” betörő Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7101. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, leve­lezőlapra kérjük, írják rá: Rejt­vény! Beküldési határidő: ja­nuár 17. A december 24-i rejtvény he­lyes megfejtése a következő: „Innátok még egy pohárral vagy inkább reggelizni szeret­nétek?” A helyes megfejtést bekül­dők közül könyvet nyertek: Eszterbauer Zita Szekszárd, Széchenyi u. 61. IV/5., Do­monkos Attila 7056. Szedres, Ady E. u. 44/b., Lépő Mária 7130. Tolna, Víztorony u. 29., Pohlon Ádámné 7100. Szek­szárd, Tartsay ltp. 32. III. 1., Kapitány Mónika 7132. Bo- gyiszló, Honvéd u. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom