Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-29 / 24. szám
4. oldal Megyei Körkép Dombóvár És Környéke 1997. január 29., szerda Vasutasok borversenye Az elmúlt hétvégén Dombóváron a hagyományok szerint megrendezték a vasutas dolgozók és nyugdíjas borosgazdák borversenyét. A borokat két bíráló bizottság minősítette, s összesen 58 bormintát vizsgáltak. A 35 fehér borból kilenc aranyérmes, tizenhárom ezüstérmes, tizenhárom pedig bronzérmes minősítést kapott. A 23 vörösborból öt érdemelt ki aranyérmet, három ezüstöt, tizenkettő pedig bronz minősítést kapott, míg két mintát oklevéllel díjazott a bíráló bizottság. Egy mintát pedig kizárt a versenyből. Mint megtudtuk, a bizottság véleménye szerint a borok minősége a kedvezőtlen időjárás miatt az évjáratnak megfelelt. A fehér boroknál a korábban szüreteltek voltak jók, a később szüretelt fajtákból készülteknél pedig több esetben tapasztaltak cukrosabb, savhiányos és sajnos kénhidrogénes borokat is. A versenyen a vörös borok gyengébben szerepeltek, s ez alól inkább a korábbi szürete- lésű oportó volt kivétel, ám voltak édes, savhiányos, s a fajtára nem jellemző színű borok is. A borbírálatot egyébként nem csak az eredményhirdetés követte, hanem a vasutas borosgazdák farsangja is, s ezen a jó hangulatot harmonikaszó és közös nótázás alapozta meg. A versenyen a következő gazdák voltak a legeredményesebbek: Fehér borok: Fábián Tibor és Takács János (Kurd), Patkás Sándor, Vértesi Antal, Hosz- szú Ferenc, Strangl Gyula Rostás János és Wéber Tibor (Dombóvár). Vörös borok: Halmosi János, Polgárdi Sándor, Kötélverő Péter (Dombóvár), valamint az attalai Szíjártó Gyula. ni Elnökségi ülés Dombóváron Pályázatok, vetélkedők és szoboravatás A „Fekete István Kulturális Egyesület elnöksége első alkalommal tartott megbeszélést hétfőn, a dombóvári művelődési házban. Megemlékeztek Fekete István születésnapjáról, és a napokban 88. életévében elhunyt özv. Fekete Istvánnéról. Bodó Imre, az egyesület elnöke szólt a feladatokról, a célokról. „Fekete István és én” címmel általános iskolások részére gyermekrajz pályázatot terveznek kiírni. Nemrégiben elkészült Farkas Pál szekszárdi szobrász alkotása, Fekete István író mellszobra. A szobrot az emlékszoba előtti kertben helyezik el, az ünnepélyes avatása pedig a nyáron várható. Fontosnak tartja az egyesület az író-olvasó találkozók szervezését, az író életéről, munkásságáról pályázat meghirdetését és általános iskolák, kisgimnazisták közötti városi vetélkedők lebonyolítását. A közgyűlést december 8-ra tűzte ki az elnökség, erre az alkalomra emlékfüzetet állítanak össze. (péteri) Bál a gyermekekért Kurdon Kurdon az általános iskolában immár hagyományosan, minden évben megrendezik a szülők-nevelők bálját, amire legutóbb a múlt hétvégén kerUlt sor. A jótékonysági bál bevételét természetesen a gyerekek jutalmazására, üdültetésére, a rászoruló tanulók segítésére és különböző gyermekprogramokra használják majd fel, s ebben nem is különbözik ez a bál a többi hasonlótól. Azonban annyiban más volt a kurdi rendezvény, hogy a bevétel a nemrégiben, egészen pontosan tavaly decemberben húszezer forintos, a szülők által létrehozott alapítvány számlájára kerül. A Gyermekekért Alapítvány tőkéje a mostani 42 ezer forint báli bevétellel gyarapodva és a szülők külön befizetéseinek köszönhetően remélhetően nemsokára eléri a 100 ezer forintos határt. A jó hangulatú bál egyébként reggelig tartott Kurdon és a Dolfi zenekar muzsikájára táncolva a szülők épp olyan jól érezhették magukat, mint a nevelők. A báli hangulathoz tartozott a tombolasorsolás izgalma is, amit ezúttal nem vállalkozók által felajánlott tárgyak kisorsolása jelentett, hiszen a bálozók maguk vittek kisorsolásra szánt tárgyakat. - nagy Sajnálatból megélni nem lehet A Dombóváron élő Bódogné Kallós Ilona intézetben nevelkedett. Időszakosan többször volt nevelőszülőknél, ám akadt olyan befogadója is, aki patkánymérget tett az ételébe. Az intézetből kikerült a nagybetűs életbe, s a saját gyermekén kívül két intézeti gyermeket is tisztességben felnevelt. Mondhatni ez - mármint a gyermeknevelés volt - az ő élete. És lett a veszte is. Nem rémdráma az ő sorsa, sajnos nem is teljesen kivételes. Bár első férje autóbalesetben meghalt, s ő is beteg, amiért két évvel ezelőtt 67 százalékos rokkanttá nyilvánította a MÁV orvosi bizottsága. Ott dolgozott. De nem eleget. Ahhoz legalább is nem, hogy a leszázalékolás után bármilyen rendszeres jövedelemhez jusson. Szolgálati ideje ugyanis nem éri el az öt évet, mindössze három év és még kétszázkettő nap munkaviszonya volt. A jogszabályok értelmében tehát nem kaphat szociális járadékot. Áz betegség miatt leszázalékolt asszony - aki mindössze negyven éves - ezek után kezdte csak meg igazi kálváriáját, hiszen gyermekei is segítségre szorulnának, s lánya náluk lakik. A két évvel ezelőtti rokkan- tosítása óta második férje nyugdíjából élnek ketten. Mint azt a Népjóléti Minisztérium Lakossági Kapcsolatok Főosztályának osztályvezetője írta válaszul Bódogné elkeseredett hangú levelére, problémáját őszintén megértik, azonban közvetlen érdemi támogatást annak megoldásában nem tudnak adni. Segítségképpen anynyit tehetünk - olvasható a levélben -, hogy a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságához fordultunk azzal a kéréssel, hogy vizsgálják meg a levelében leírtakat, és lehetőség szerint legyenek segítségére. A MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósága - példás gyorsasággal - alig tíz nappal a minisztériumi tájékoztató keltezése után már válaszolt is, ám a válasz lényege abban van, hogy az ügyet a területileg illetékes Nyugdíj- biztosítási Igazgatósághoz, Szekszárdra küldik át. Onnan - vagyis Szekszárdról - már egy hónap múltán kapott választ. Ebben a levélben megerősítették, hogy a 3 év 202 nap munkaviszony nem elegendő ahhoz, hogy jogosult legyen rendszeres szociális járadékra. A törvény az törvény, s ez így van jól. Mi marad hát az ekkor már két éve jövedelem nélkül lévőnek utolsó mentsvárként? A helyi önkormányzat szociális érzékenysége, no meg rendszeres szociális segély. Csakhogy az érzékenységet ott is törvények szabályozzák. Mivel a férjével közös háztartásban él, s a család összes jövedelme (a férj nyugdíja) 19.740 forint, az egy főre eső jövedelem 9870 forint. Márpedig a törvény úgy rendelkezik, hogy az a munkaképtelen személy részesíthető rendszeres szociális segélyben, akinek a megélhetése nem biztosított. A törvény szerint a megélhetéshez havi 9.2Ö0 forint szükséges. Ezek szerint jobb volna, ha a férj egy kicsit, egészen pontosan 1340 forinttal kevesebb nyugdíjat kapna. Az asszony pedig mit tehet? Elválhat és akkor nem lesz biztosított a megélhetése havi 9870 forinttal. De ha válik - s ez már magántermészetű dolog - otthona sem. Mivel a sajnálatból megélni nem lehet, van egy utolsó megoldás, mondja: „Kiülök a polgármesteri hivatal elé és koldulni fogok.” És van egy finom vonulata is az ügynek. A hivatali hangnem. A levelek közül e sorok írójának a minisztériumi tetszik a legjobban. Olyan emberséges, pedig a minisztérium nagyon messze van ám Dombóvártól. Ott legalább „őszintén megértették” a levélíró problémáját, és „segítségképpen annyit tehettek”, hogy megkértek egy másik intézményt, „lehetőség szerint legyenek a segítségére.” Az önkormányzatig két köztes szereplő „szíves tudomásul vételt kért”, az utolsó levél indokolásában pedig az utolsó mondat: „ezért kérelmét elutasítom”. És pont. Nagy László Árképzés csak a számlák szerint (Folytatás az 1. oldalról.) Mint az az előterjesztésben elhangzott, a két alternatívában előterjesztett maximált árak a lakosság és a fűtőmű egyeztetett véleményét tükrözik. Az első képviselői kérdés arra vonatkozott, hogy a fűtőmű kinek a jóváhagyásával emelte január elsejével az addigi maximált 12,33 forintos alapdíjat 14,27 forintra, hiszen a korábbi ár is már a plafont jelentette. Meglepve hallottam - folytatta Lőrincz Gyula képviselő -, hogy 820 forintról 979 forintra ugrott a hődíj költségértéke december 31-el, hiszen erről nem született sem a TÉSZ-szel (a távfűtött lakásokban élők érdekvédelmi szövetsége), sem a felügyelő bizottsággal egyeztetés. Gyöngyösi Tibor válaszában elmondta, hogy a 820 forint a kiszámlázási díj, míg a 979 forint a tényleges költségek szerinti. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a szóban előterjesztetteket - s nem az előre írásban megküldött előterjesztést - az elmúlt csütörtökön az érdekelt felek megtárgyalták. E mellett hangsúlyozta, hogy a maximált árak csupán lehetőséget jelentenek a későbbi díjemelésre külön rendeletalkotás nélkül, amennyiben a fűtéshez használt pakura ára emelkedik, így a mostani áremelés az előterjesztés szerint valóban csak 11 százalékos. A fő törekvés az - mondta Gyöngyösi Tibor -, hogy a lakosság a valós költségeket fizesse meg. Vida János, a felügyelő bizottság tagja a 820 forint és a 979 forintos különbözet kérdéshez hozzáfűzte, hogy a fűtőmű januárban is 820 forintos áron számlázott, ám a pakura árának januári emelkedése miatt a valós díjszabás már 979 forint lett volna. A számlázott és a valós díj közötti különbözet pedig januárban 2,5 millió forint veszteséget okozott a fűtőműnek. Mint elmondta, a felügyelő bizottság, a TÉSZ és a fűtőmű vezetősége között megszületett egyezség éppen arról szól, hogy a fűtőmű minden hónapban a felügyelő bizottsági ülésen bemutatja a pakura vásárlásról szóló számlákat, s csak ezek alapján végezheti el a számlázást. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy a lakosság csak a valós költségek szerint fizessen. Mint azt Hilbert János, a TÉSZ vezetője bejelentette, a társadalmi szervezet az előterjesztett maximált árakat elfogadja, ám ők is remélik, hogy ezek nem lesznek a jövőben sem számlázási árak. Ugyanakkor a TÉSZ megerősíti a felügyelő bizottságnak azt a jogát, hogy a bemutatott számlák alapján megállapítsa a számlázási díjakat. A végül elfogadott maximált ár 1174 forint, s a jelenlegi egy 53 négyzetméteres lakás esetében 979 forint. Ez az eddigi 820 forintos számlázás után körülbelül 10-11 százalékos áremelkedést jelent.- nagy Hírmondó Kiállítások Dombóváron Tegnap délután nyílt meg a Dombóvári Galériában az a kiállítás, amin Gross Andor, Gajzágó Sándor és Kókay Krisztina képzőművészek alkotásait láthatják az érdeklődők február 25-ig, szombat és vasárnap kivételével naponta 10-17 óráig. Kisebbségi közmeghallgatás A Dombóvári Roma Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat tegnap délután a művelődési ház kis tanácskozótermében tartott lakossági közmeghallgatást. A közmeghallgatáson nem csak a kisebbséghez tartozókat látták szívesen, hanem minden érdeklődő dombóvári polgárt. Önkéntes véradás Dombóváron A Vöröskereszt szervezésében holnap reggel kilenc órától délután kettőig önkéntes véradást tartanak a dombóvári kórház véradó állomásán, ahová minden véradót szeretettel várnak. Nem robog át az InterCity Vasárnap reggel 9 óra 17 perckor első ízben nem csak átrobog a dombóvári vasútállomáson a Pécs-Budapest InterCity járat, hanem meg is áll. À jövőben pedig az utazóközönség örömére két pár városközi szerelvény is megáll majd a városban. Közmeghallgatás a költségvetésről Az 1997. évi költségvetés elfogadása előtt a dombóvári önkormányzat képvi- selő-testülete közmeghallgatást tart február 3-án, 18 órától a Városháza dísztermében. Az önkormányzat minden érdeklődőt, s a költségvetés összeállítását segítő kérdezőt, észrevételét elmondót szeretettel vár. Döbrököz tovább jutott Az elmúlt hétvégén megrendezett Cinege madár népdaléneklési verseny területi fordulójából a döbrö- közi női és férfi kar egyaránt tovább jutott. A döb- röközi férfi kar egyébként a közeljövőben Budapesten lép fel, s produkciójukat a televízió élőben közvetíti. Állásajánló A dombóvári munkaügyi ki- rendeltségen nyilvántartott álláslehetőségek a következők: elletős nő, épületgépész üzemmérnök, felszolgáló, gumiszerelő-centírozó, gyógytornász, illemhely üzemeltető, inszeminátor, kárszakértő, lakatos-hegesztő, pultos, tartósító üzem vezető, ügyvezető igazgatóhelyettes, üzletkötő, betanított munkás (nő), zöldségbolti eladó, asztalos, könyvelő-adatrögzítő, portás és gazdasági ügyintéző. Az álláshelyekről bővebb felvilágosítást adnak a Be- zerédj u. 14. szám alatt személyesen munkaidőben, vagy a 466-338-as és a 466- 835-ös telefonszámokon. Februárban lakásszövetkezeti közgyűlés Hitelesek a laktanyai lakások A címben szereplő mondat egyelőre még csak feltételes módban hangozhat el, azonban úgy értesültünk, hogy a volt laktanyai lakások belső felújításához - miután a külső felújítás megtörténik - az OTP kedvezményes hitelt ad. Elek Éva, a két lakóépületet összefogó társasház intézőbizottságának tagja az információval kapcsolatban a következőket mondta el: Mind a Ka- pos-Domb Lakásszövetkezet, mind a társasház február 22-én tartja zárszámadó közgyűlését. A közgyűlésen pénzügyek mellett a felújítás állapotáról is tájékoztatást adunk, ám elmondhatjuk azt is, hogy minden szükséges iratot az OTP-hez benyújtottunk a kedvezményes hitelfelvétel érdekében. Bízom benne, hogy ezt a lehetőséget meg is kapjuk, vagyis a volt szovjet laktanya leendő lakói kedvezményes OTP hitel felvételével is pénzhez juthatnak majd, hogy a szükséges belső felújításokat elvégezhessék. A Kapos-Domb Lakásszövetkezet elnöke, Galambos Zsolt ehhez annyit fűzött hozzá, hogy 1995. decembere óta folyamatosan a hitelfelvétel lehetőségének érdekében fáradoztak, s úgy érzi, hogy mindent elkövettek annak érdekében, hogy kedvezően bírálják el a lakásszövetkezet kérelmét. Bizakodásomnak - mondja a lakásszövetkezeti elnök - az is alapja, hogy az elkészülő lakások egyenrangúak lesznek a dombóvári lakásokkal, hiszen új hőszigeteléssel, gázzal, telefonnal ellátott épületek lesznek, vagyis a hitel finanszírozás nem jár túlzott kockázattal. Egyébként a tavalyi 50-60%-os helyett most 85-90% a társasház fizetőképessége, ám a fennmaradó 10-15%-nak feltétlenül szüksége volna a kölcsönre. Egyébként az esetleges OTP kölcsön az összes felújítási költségnek csupán egy része, vagyis a tulajdonosokra a konkrét belső felújítás költségén túl éppen elég teher hárul és hárult. Éppen ezért bízunk benne, hogy a kedvezményes hitelt valóban megkaphatják majd a rászoruló leendő lakók. Jegyzet__________________ írta: Nagy László Négyszemközt A Tégyszemközt sok minden történhet. Elcsattanhat mondjuk 1 V egy csók, de egy pofon is. Vagy több ebből is abból is. Bizonyára a képviselő urak sem a pofont választanák ott fönn az Országházban, vagy mondjuk a dombóvári Városházán. Jobban áll nekik a szócsata, bár ebben a műfajban jellemzőbb az övön aluli ütés, a hátulról mellbe támadás. No de nem minősíteni akarom én a még mindig csak bimbódzó magyar demokráciát. Csupán úgy tűnik az egyszerű ember számára, hogy nem mindig a fair play szabályai szerint intéződnek a megnyilvánulások. Vannak politikusok - s itt nem a dombóvári városatyákra gondolok —, akik egyszer mondanak valamit, aztán csak akkor emlékeznek rá, ha ne adj Isten egy újságíró szorul szóra olvassa vissza - nem is olyan rég adott - nyilatkozatukat. Persze emlékeznek már, csak nem úgy. Mármint akkor nem úgy mondták, ahogy most értené az ember. Tudom én azt is - mert egy képviselő elárulta -, hogy a parlamentben az egymás hátába penge éles mondatokat vágó honatyák a TV közvetítés után egymásra mosolyognak, elviccelődnek. Tudom, a hétfői dombóvári ülésen sem úgy gondolta, amit képviselő társának mondott az így szólamló: Majd négyszemközt megbeszéljük a személyes dolgokat, ha ki mer velem állni. Tudom, mert a mosoly nem a közvetítés után, hanem még abban a percben megjelent arcukon.
