Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-04-05 / 3. szám
1997. január 4., szombat 3. oldal Megyei Körkép Tanulmányok a Néprajzi Látóhatárban A székelyekről írták A Győrffy István Néprajzi Egyesület folyóiratában, a Néprajzi Látóhatár legújabb számában nem kevesebb, mint tíz tanulmányt olvashatunk a bukovinai székelység történetéből. A Miskolcon szerkesztett és Debrecenben megjelenő folyóirat az 1995 áprilisában megtartott bonyhádi tudományos tanácskozás előadásiból válogat. Ma is érdekes az a tanulmány, melynek anyagát Halász Péter néprajzkutató - jelenleg a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársa - még a hatvanas években gyűjtötte a Bukovinából Tolna megyébe került székelyek körében. Noha maga a szerző úja, hogy ma már módszeresebben dolgozná fel a székelyek állattartásának témakörét, nagy előnye a több, mint harminc éves anyagnak, hogy azt a Bukovinában született, Bácskát megjárt emberektől gyűjtötte. Nemcsak a mezőgazdasági szakemberek számára érdekes, élvezetes olvasmány a ló- , szarvasmarha-, juh-, sertés- és baromfitartásról szóló írás. Forral Ibolya azzal foglalkozik, milyen volt a gazdálkodás az egyik bukovinai faluban, Hadikfalván, Fábián Margit pedig az andrásfalvi fuvarosokról értekezik. Sokáig fehér folt volt a székelyek történetének kutatásában az al-dunai telepítés. Ezért is tarthat számot érdeklődésre Solymár Imre tanulmánya, amely a telepítés gazdasági hátterét újabb adatokkal világítja meg. Lőrincz Etel textiltervező iparművész írása a bukovinai festékeseket mutatja be. A szerző leírja a szövéshez használatos eszközöket és elemzi a különböző festékeseket. Mint írja, el kell gondolkodnunk azon, hogy a székely asszonyok miért is szövik épp ezeket a mintákat, valamint rámutat: sok vonalon indulhat további kutatás. Hüffler Lajosné a bukovinai székelyek viseletéről közöl gazdagon illusztrált írást. Fazekas Tiborc, a jelenleg Hamburgban élő nyelvész professzor arról számol be, miként változott a bukovinai székelyek szókincse a környező népek hatására a XIX. század vége óta. Merk Zsuzsa a székelyeket „hazahozó” jó- zseffalvi pap, Németh Kálmán levelei után kutatott a Kalocsai Érseki Levéltárban. Balassa István az 1947 és 1950 között Bonyhádon működött Székely Múzeumról ad közre tanulmányt, a Bátaszé- ken élő Rudolf László pedig Vándorló anyakönyvek címmel írja le kutatásának eredményét, melyet a józseffalvi anyakönyvek számítógépes feldolgozásával nyert. Hangyái Nyilvántartásba vétel, szakelőképzés, szolgálathalasztás Levél a hadköteleseknek A karácsonyi és újévi köszöntő lapok után a Magyar Honvédségtől borítékot kapnak január elején az 1979-ben született fiatalok, mivel 1997. január 1-vel hadköteles korba léptek. Ezt követően a Honvédelmi Törvény szerint tájékoztatási, bejelentési és megjelenési kötelezettség terheli őket. A honvédség szempontjából felnőttek lettek. A hadkötelessé válást a helyi önkormányzatok és a megyei hadkiegészítő parancsnokság a következőkkel segítette. Az önkormányzatok részletes orvosi vizsgálatokat rendeltek el és az egészség- ügyi eredményeket kijelölt szakorvos összesítése után a Dolgozók egészségügyi törzslapján a honvédségnek megküldték. A megyei parancsnokság írásos tájékoztatót, adatközlő-lapot és a Honvédelmi Törvényből kivonatot küldött a jogokról, kötelezettségekről a most 18. életévükbe lépő hadköteleseknek. Ezúton is kéri a parancsnokság, hogy a válaszborítékot a pontosan kitöltött adatközlő lappal a meghatározott ideig küldjék vissza, de előbb is lehet és érdemes, mert a sorköteles gépjárművezetői előképzésre a kiválogatás a beérkezés sorrendje szerint történik. A honvédség a gép- járművezetői képzés és az ejtőernyős szakelőképzés költségeinek háromnegyed részét átvállalja. (50.000-140.000 Ft is lehet, képzési kategóriától függően az átvállalt összeg!) A tájékoztató választ ad a sorköteleseknek és a szülőknek a szolgálathalasztások lehetőségeiről és rendezésének módjáról. Természetesen személyesen is lehet érdeklődni, vagy tájékozódni a parancsnokság ügyfélszolgálatánál (Szek- szárd, Bezerédj u. 29-33). Karácsonyfák: vége az ünnepnek Kuka mellett, összegyűjtve - a szekszárdi Kadarka lakótelepen Fotó: Bakó Jenő Karácsonykor valamennyien gyönyörködünk bennük, ám az ünnepek után, a hétköznapok visszatértével megszabadulunk tőlük. Mi lesz velük, mármint az egykor jobb napokat látott fenyőfákkal? Erre a kérdésre ad választ öszeállításunk. Bonyhád: konténerekbe, de legalább melléjük Hübner József, a Bonycom Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: azt szeretnék, ha családi házakban élők nem egyszerűen a kuka mellé tennék, hanem beleaprítanák a fákat a tárolóedénybe. Az igazgató feltételezi ugyanis, hogy aki ilyen környezetben lakik, annál akad metszőolló vagy fűrész, amivel az „utómunkálatokat” elvégezheti. A lakótelepen konténerekben gyűjtik a szemetet. Ezekbe, illetve a kihelyezett nyitott tárolókba tegyék a fenyőket, mindenesetre legalább a közelébe - ez a kérése a szemétszállítást is végző cég vezetőjének. A lényeg, hogy olyan helyre kerüljenek a fák, ahol szem előtt vannak és akkor nem lesz belőlük szemét. - háj Dombóvár: gyűjtés a hétfői naptól Dombóváron a Kaposvári Városgazdálkodási Rt. látja el a köztisztasági tennivalókat, s hétfőn kezdődik a karácsonyfák gyűjtése, illetve elszállítása. A fenyőket korszerű gépekkel szállítják el, majd komposztálják. Az illetékesek arra kérik a dombóváriakat, hogy a szemetes konténerek mellé helyezzék el „levitézlett” karácsonyfáikat. Ugyanakkor megoldás lehet az is, hogy a fenyőket olyan intézményeknek ajánlják fel, amelyek fűtés céljából a szén mellett a karácsonyfákat is hasznosítani tudják. -nlDunaföldvár: szállítás normális menetben A szemétszállítással foglalkozó Becker-Duna Kft. illetékese, Fitza Péter elmondta: a kukák mellé helyezett karácsonyfákat a szemeteskocsi normális menetben el fogja szállítani. Arra azonban nem tudnak vállalkozni, hogy a szélkergette kósza fenyőket a város különböző pontjairól összefogdossák. Tehát kérik a lakosságot, hogy fenyőiket a kukák mellé helyezzék. -pdPaks: nem érdemes begyömöszölni Már évek óta megszokott módon a Dunacenter Kommunális Kft. szállítja el a kidobott karácsonyfákat. A helyi rádióban, televízióban közzétették kérésüket, hogy a kukák, szemeteskonténerek mellé tegyék ki a paksiak a fákat, amit folyamatosan elszállít a cég. A lakosság általában be is tartja a kérést, bár itt-ott látni közterületre kidobott karácsonyfát, főleg a lakótelepen, és olyan is akad, aki megpróbálja a konténerbe begyömöszölni. Lehet, hogy a rend felbontása megér egy kis plusz erőlködést? -rgSzekszárd: famentesség egy folyamat végén — Ha kérhetem, senki ne tegye a fenyőt a kukába, mert az alapvetően megnehezíti a munkánkat! - tudtuk meg Gusztáv Ernőtől, a Héliosz Kft. Kommunális Üzemének igazgatójától. — A szeméttároló mellett elhelyezett, megunt karácsonyfákat viszont minden további nélkül elszállítjuk. Ám ez nyilván nem oldható meg egyik napról a másikra: van, aki már most megszabadul a fától, míg mások csak egy hét múlva teszik ugyanezt. Hosszabb folyamatról van tehát szó, melynek végeztével lesz csak karácsonyfamentes a város, -száTamási: örökzöldek a kazánokban Tamásiban nem jelent különösebb gondot a karácsonyfák utóélete, a város ugyanis jórészt falusias jellegű. A családi házak többségében vegyes tüzelésű kazánokkal fűtenek, amelyekben a kiszuperált fenyők könnyen eltüntethetők. Az örökzöldek zömében a város két nagyobb lakótelepén kerülnek az utcára - durván hat- nyolcszáz darabról van szó -, ezeket az Építő és Városüzemeltető Kft. - Szollár György igazgató ígérete szerint - folyamatosan elszállítja. -tfTolna: a kukás kocsi nem eszi a fenyőfát A Tolnai Kommunális Kft. ügyvezetője, Váli László hangsúlyozta: az igazi gondot az jelenti, hogy az általuk használt, zárt technológiájú kukáskocsi nem „eszi” a karácsonyfát, azaz egészben nem tudják elszállítani a fákat. Megoldásként azt ajánlotta a lakosságnak, hogy a kidobandó fenyőket darabolják össze, és úgy tegyék a kukába. Kivételesen elszállítják azokat az összevágott fenyőket is, amelyeket egy zsákban, vagy összekötözve a kuka mellé kitesznek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az ösz- szedarabolt, de „ömlesztett” karácsonyfákkal dolgozói nem tudnak mit kezdeni.-skPaksi elképzelések Hol legyen a városközpont? Három is van Pakson, de egyik sem az igazi - mi az? A válasz : a városközpont. A történelmi a Szent István tér, a másik innen nem messze a Városháza környéke, a harmadik a lakótelepen a Barátság út. Az igazi talán az első lehet, erről szólnak a tervek. A hetvenes évek elején Paksot is elérte a „szocialista városépítés hulláma”, szerencse, hogy az atomerőmű építése olyan mértékű fejlődést indított, hogy a régi városközpontot nem tartották alkalmasnak átépítésre, így az kisebb sérülésekkel ugyan, de megúszta a visszafordíthatatlan átalakítást. Tavaly a város vezetése programot indított a történelmi városközpont és Alvég részletes rendezési terveinek elkészítésére, széles körben bevonva szakembereket és a lakosságot, a decemberi közmeghallgatáson több paksi polgár is elmondta álláspontját ez ügyben. Megfogalmazódott egy elképzelés, miszerint a polgármesteri hivatalnak is a Szent István téren lenne a helye. Van is talán erre alkalmas épület, a volt Erzsébet szálló, ami homlokzati megjelenésével építészeti értéket képvisel, rangos otthont adhatna a Városházának. A vélemények azonban nem egyértelműek. Herczeg József polgármester, aki korábban támogatta az elképzelést, egy decemberi egyeztető értekezleten már jóval óvatosabban fogalmazott. Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal szétválasztása elképzelhetetlen - mondta - csak egymáshoz közel működhetnek. Ez ugyan megoldható, ha az Erzsébet szállót alakítanák át az önkormányzat székhelyének, és a jelenlegi ÁFÉSZ központba költözne a hivatal, de nem biztos, hogy ez jó megoldás. Szinger Ferenc képviselő ezt erősítve úgy vélekedett, hogy a költözés és az átalakítás túlságosan drága lenne, dr. Bencsik Lajos a gazdasági bizottság elnöke szerint sem lehet húsz évente áthelyezni a hivatalt, és az nem indok erre, hogy az épület szép. Szerinte kérdés az is, miképp hasznosítható a jelenlegi városháza. Rákosi Gusztáv Stanley Norman: Piros lámpás ház az őrszigeten 6. Félj a Fehér Puskától! Ferguson és Caterina csöndben cigarettáztak a nyirkos, szakadt dunyha tetején. Súgva mondta a férfi:- Ha most a Madam látna minket!- Nem sokat teketóriázna. A Cosa Nostra szabályai még érvényben vannak.- Mit tenne velünk?- Szólna Jorrénak, a házi gorillának, hogy vágja el a nyakam. Neked meg kijárna az előírásszerű Lupéra bianca, a Fehér Puska...- Mi az, hogy fehér puska? A Lupéra, az a vágott csövű, sörétes, ugye?- Úgy ám. És azért nevezik fehérnek, mert akivel végzett, kap még egy mészfürdőt is, mielőtt bebetonoznák valahová.- Féltesz engem?- Igen, Dottore, de megengeded, hogy keresztneveden szólítsalak? Igaz, nem is tudom.- André. Elégedett vagy?- Ha a valódit mondtad, akkor igen. De van még egy kérdésem. Úgy szereted ezt a könyvet, hogy magaddal cipeled? S magasra emelte a fegyvert és lőszereket rejtő kötetet.- Miről beszélsz? - kérdezte Ferguson, hogy időt nyerjen a reagálásra.- Az előbb, míg elpilledtél, belenéztem a könyvbe. De az ilyen „csattanós” regényeket én nem kedvelem - mondotta, s ujjaiból pisztolyt formált. - Kezdem azt hinni, hogy csakugyan kém vagy. De engem ez sem érdekel, csak az, hogy kívánsz-e? Fergusonnal forogni kezdett a világ.- Játsszuk azt, hogy csakugyan az vagyok. És akkor mi van? Elmész a Fasciohoz (fasiszta párt - a szerk.) és feljelentesz? Vérdíjra vágyói? Egy vendéglőre valót amúgy sem érek, bagóért meg vajon érdemes-e?- Figyelj rám André. Az én vőlegényemet a fasiszta tisztek ölték meg. Az én bosszúvágyam azokat kergeti. S ha ad az Úr valakit, aki többet is tehet ellenük, mint a gyűlölet, akkor az az én emberem. Az számíthat rám. Akit meg a vágyaim is közelhoztak hozzám, azért ölni is tudnék. Ferguson hálája jeléül megsimogatta a lányt, majd egy idő után megkérdezte:- Te annyi embert ismersz, igazán összehozhatnál valakivel, aki tud mesélni a szigetlakó katonákról is. Hányán vannak? Hol állomásoznak? Milyen az ellátásuk... ilyesmik.- Akkor neked Papagáj Giorgio az embered.- Az meg kicsoda?- Olyan, mint az Óz bádogembere. Nem messze lakik innen.- És mit tud ez a papagáj? Ő utánozza a hangjukat, vagy ő szállítja a tejet meg a benzint a helyőrségnek?- Úgy mondják, ő a könyvelőjük. Van ugyan két hadtáp- tiszt erre a célra, de azokat rég kiütötte már Signor Alcohol. Rátaláltak viszont erre a nyugdíjas irodakukacra, akinek To- rinoból kellett lelécelnie, mert valami sztrájkot szervezett a FIAT-nál. Azt mondják, addig fedezik, amíg helyettük dolgozik.- És miért papagáj?- Volt neki egy pirostollú madara, aki úgy köszönt mindenkinek, hogy „Szar a Duce!” Ki is csavarták a nyakát. Az öreg Giorgio valódi éjszakai bagoly módjára, felöltözve nyitott ajtót, amikor az idegen bezörgetett. Nem volt rossz emberismerő. Ferguson- nak harmadik mondatára már megérezte: eljött életének nagy üzlete. Ennek megfelelően bemutatta szépen rendezett irattárát, amelybe - további öt Napóleonért -, Ferguson bele is olvashatott. Az angol úgy érezte, hogy az élet kiszámíthatatlan útvesztőinek e különös éjszakai elágazásánál végre rámosolygott a „kém-szerencse”. Ferenczy Europress (Következik: Papagáj Giorgio beszél.)
