Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-25-26 / 21. szám
14. oldal Gyermekvilág 1997. január 25., szombat Mai feladványunk A tíz éven aluliak feketítsék szárd, Pf. 130.) A szerencsébe a pontozott mezőket és sek a Gyermekek Háza által küldjék be a képet. felajánlott könyveket nyerheA tíz éven felüliek Nagy Marika szekszárdi olvasónk rejtvényét fejtsék meg. Mi a szavak közös előtagja? ...lap, ...adás, ...ügynökség, ...zárlat, ...vivő. A megfejtéseket január 31- ig küldjétek be a Gyermekek Háza címére (7101 Székük el. Január 11-i rejtvényünk helyes megfejtői közül a szerencse az alábbiaknak kedvezett: ifj. Csomortáni Sándor (Bátaapáti), Kovács Viktor (Nagyszokoly), Maszter László (Sárszentlőrinc), Németh Lilla (Szekszárd) és Virág Ildikó (Fürgéd). Illemkocka Név- és születésnapok Személyes ünnepeink a névés születésnapok. Sem a névnap, sem a születésnap dátuma nem érdem, inkább alkalom arra, hogy a név viselője iránt, vagy az idő múlását észlelő egyén iránt a személyes viszonyunkat kifejezzük. Egyes népszerűbb nevek napjai szinte népünnepély jelleget is ölthetnek. A Sándor- és József-napok, a Máriák, Annák, Erzsébetek, Katalinok, Miklósok, Istvánok, Jánosok névünnepeihez jeles népszokások fűződnek és megünneplésük eltér mondjuk a Tituszok névnapjának megünneplésétől. Az eltérések sem változtatnak azonban azon, hogy ezek a napok a személy iránti jóleső figyelmességek alkalmai. A név- és születésnapok tehát nem a jutalmazás és a büntetés jeles alkalmai! Természetes, hogy az ünneplésben közrejátszanak azok az érzelmek is, amiket elégedettséggel, jutalmazással, elégedetlenséggel vagy büntetéssel fejezünk ki. Név- és születésnap azonban évente csak egy van, jutalmazást, de főleg büntetést lehetőleg tehát ne kössünk ehhez az egyetlen naphoz. A születésnapi és névnapi ajándékozás alkalmával természetesen éppen úgy lehetséges hasznos tárgyakat is ajándékozni, mint más alkalmakkor. De nem úgy, hogy a nyáron vásárolt nadrágot az őszi születésnapra előlegezzük, vagy még inkább tartalékoljuk, hanem a használati tárgy mellé illik valamit külön is mellékelni, virágot, csokoládét, vagy bármi mást, aminek elsőrendű feladata: a figyelmesség kifejezése. Bolondos Brehm Táborozó pingvin kempingvin Bánk bán kori hermelin hermelinda Hosszú életű egér megér Osztrák gorilla sógorilla Pelyhes coboly cobolyhos Kardigános szetter szvetter Bandzsa csalogány kancsalogány Útonálló osztriga fosztriga Intrikus sármány sármánykodó Kenetes béka abbéka Udvarló hód hódoló Szép szamár csacsinos Központi fóka fókusz Rekordok a motoros repülés történetéből Először, elsőként, egyedül Az első, ellenőrzött körülmények közötti, folyamatos motoros repülés 1903. december 17-én, reggel 10 óra 35 perckor történt az USA-beli Kitty Hawk (Észak-Karolina Állam) városa mellett, a Kill Devil Hill közelében. Orville Wright (1871-19489) 36 és fél méteren keresztül repült a levegőben 12 lóerős, lánchajtásos FLYER-1 nevű gépével, 10,8 km/h sebességgel, a föld felszíne felett mintegy 3 méteres magasságban, 12 másodpercig. A repülésnek szemtanúja volt testvére, Wilbur Wright (1867- 1912), továbbá négy férfi és egy kisfiú. A két testvér az Ohio állambeli Daytonban élt agglegényként, mert - ahogy Orville mondta - nem volt pénzük a repülőgép mellett még egy asszonyt is eltartani. Ez a repülőgép ma a washingtoni Smitsonian Institution Nemzeti Légi és Űrtörténeti Múzeumban látható. A La Manche csatornát először 1909. július 25-én, egy vasárnapi napon sikerült átrepülnie egy francia repülőnek, Louis Blériot-nak (1872-1936). Blériot XT jelű, egyfedelű gépét egy 17 kilowattos motor hajtotta. Hajnali 4 óra 41 perckor indult el a franciaországi Les Baraques-ból és 41,8 kilométer repülés után, 36,5 perc múltán érkezett az angliai Dower Castle közelében lévő Northfall Meadow-ba. Az első, megállás nélküli óceánátrepülésre 1919. június 14-én került sor, amikor a greenwichi középidő szerint 16 óra 13 perckor startolt Newfound- landben lévő Lester’s Fieldről és június 15-én ugyanezen idő szerint 8 óra 40 perckor érkezett meg az írországi Galway grófságban lévő Derrygimla- bogba a John William Alcock (1892-1919) kapitány és Arthur Winter Brown (1886-1948) hadnagy, navigátor által vezetett Vickers VIMY repülőgép. Ezt a gépet két, egyenként 286 kilowattos Rolls-Royce motor hajtotta. A két bátor férfiút 1919. június 21-én lovaggá ütötték. Ekkor Alcock még csak 26 éves volt. Emellett elnyerték a Daily Mail tízezer fontos jutalmát is. Lindberg, aki szintén átrepülte az Atlanti-óceánt, szintén úttörő volt abban, hogy egyedül repül. Charles Augustus Lindberg kapitány (1902-1974) 164 kilowattos repülőgépével, a Spirit of St. Louis-val, 1927. május 20-án, a középidő szerint 12 óra 52 perckor emelkedett a levegőbe a New York-i Long Island Roosevelt repülőtérről és május 21-én, középidő szerint 10 óra 21 perckor ért földet a párizsi Le Bourget repülőtéren. Lindberg 5810 kilométert tett meg 33,5 óra alatt, és elnyerte az útra kitűzött 25 ezer dolláros jutalmat. Az első, üzemanyag-feltöltés nélküli földkörüli repülés Dick Rután és Jeana Yeager nevéhez fűződik, a külön e célra épített Voyager gépen repültek, amit Dick bátyja, Búrt Rután tervezett. A kaliforniai Edwards légitámaszpontról indultak 1986. december 14-én és az utazást 23-án fejezték be. Útjuk 9 napon, 3 percen és 44 másodpercen keresztül tartott, ez idő alatt 40 ezer kilométer távolságot tettek meg 186 km/h átlagsebességgel. A repülőgép szárnyának fesztávolsága 33,77 méter volt, tartályaiban több mint 5 ezer liter üzemanyag fért el. A világ leggyorsabb utas- szállító repülőgépe az 1969 óta repülő brit-francia Concorde, aminek utazósebessége eléri az 1450 km/h-t is. Ez a gép volt az első, személyforgalomra használt szuperszonikus (hangnál sebesebb) gép. Rendszeresen 100 utassal közlekedik New York és London között, eddigi rekordideje 1990. április 15-én volt, ekkor 2 óra 54 perc alatt tette meg az utat. A Concorde rekorderedménye különösen jól mutatja a repülés fejlődését, hiszen alig több mint 70 év alatt több mint tízedére csökkent az az idő, amire Lindbergnek volt szüksége ugyanerre az útra. Leg-ek az autózás világából A legtöbb autó 1984. évi becslés szerint az USA-ban fut, a világon lévő több mint 410 millió autó 37,9 százaléka, szám szerint 168,607 millió. A világon összesen 45,213 millió autó készült 1988-ban. A legkorábbi automobil, amiről feljegyzés maradt fent, egy kb 61 centiméter hosszú, gőzerővel hajtott modell, amit egy belga jezsuita, Ferdinand Verbiest (1623-1688) épített és Astronomia Europaea című könyvében ismertetett. Az 1668-ból származó modellt valószínűleg a Giovanni Branca által leírt gőzturbina inspirálta, vagy a Csu kínai császári dinasztia idejéből fennmaradt Nan Huai-Dzsen nevű „tűzsze- kér” leírása. Az első, teljes mértékben megépült automobilnak azt a katonai célra készült, gőzerejű vontatót tekinthetjük, amit 1769-ben Nicolas-Joseph Cug- not szerelt össze a párizsi Arzenálban. A sebessége 3,6 km/h volt. Cugnot második próbálkozása, egy nagyobb vontató 1771 májusában készült el, és még ma is látható Párizsban. A világ első, utast szállító automobilja Richard Trevitchik (1771-1833) alkotása, egy gőzerejű, nyolc utast szállító jármű. A világ első rendszámtábláit a párizsi rendőrség adta ki 1893-ban. A rendszámtáblákat Nagy-Britanniában 1903-ban vezették be. Az eredeti első, A1 jelű rendszámot a Russel második Earl-je szerezte meg 8,8 kilowattos teljesítményű Napier kocsijára. Az 1950. szeptemberében végrendeletileg a leices- teri Trevor T. Lakerre hagyott rendszámtábla 1959. augusztusában 2.500 fontért kelt el, s az összeget jótékonysági célokra fordították. A gőzhajtású autók 79 éve fennálló csúcsút 1985. augusztus 19-én javította meg R. E. Barber. A 774-es számot viselő Steamin’ Demon nevű gőzhajtású autójával az Utah állambeli Bonneville-sóstó kiszáradt medencéjében 234,33 km/h sebességet ért el. A jégen mért legnagyobb sebességet az amerikai Sammy Miller érte el 1982. február 15- én a New York állambeli Ge- roge-tavon. Oxygen elnevezésű járművének sebessége 399 km/h volt. A legelső benzinüzemű autót a német Karl Friedrich Benz építette 1885-ben Mannheim- ben. Óránként 13-16 kilométeres sebességet ért el háromkerekű járművével. Az 1886-ban épített szabadalmazott Benz-j árművekből az egyik még ma is látható a müncheni Deutsches Museumban. A legtöbb autóbuszt a világon, főleg a kisbuszokat Japánban állítják elő, évente közel 100 ezer darabot. Ezek háromnegyedét külföldön értékesítik. A legnagyobb japán buszgyártó cég a Toyota, közel 36 ezer darabos teljesítményével. Népi hangszerek A köcsögduda Van ahol szötyök, köppögő, köpü a neve. Elkészítése egyszerű: kell hozzá egy köcsög, egy disznóhólyag, egy sima vessző és egy madzag. Ha a disznóhólyag száraz, vízbe kell áztatni, hogy megpuhuljon. A köcsög szájához méretezetten kerekre kell szabni, közepét egy 30- 70 centiméter hosszú, 8 milliméteres átmérőjű sima nádvessző végére kell bontani és vékony madzaggal, a vessző végétől kb. 2 centire elkötni, mintha egy sebesült ujjat kötnénk be a ronggyal. A vesszőt a madzag helyén körbe lehet árkolni, így a kötés nem csúszhat el. A hólyag lesz a hangszer membránja, ezt feszesen a köcsögre kell kötni. A vessző kerüljön a köcsög szájának közepére: szabad vége kifelé, bekötött vége a köcsög hasa felé álljon. A játékos a köcsögöt a bal hóna alá veszi, jobb kezét megnedvesíti. Ha hüvelyk- és mutatóujjával érinti a vesszőt, és azt le-fel dörzsöli, akkor morgó hangon megszólal a köcsögduda. Nedves posztódarabbal vagy gyantaporral is hangot ad. Citeraszóhoz kiváló ritmuskíséretet ad, de kántálásnál, regölésnél is használható az egyéb lármakeltő (kereplő, csengő, kolomp, stb.) hangszerek, eszközök mellett. Vicces! — Ejnye, Rudi! Valahányszor belépek a szobádba, mindig lustálkodsz! — A papucs miatt van! Nem hallom a lépteidet... Zoli váratlanul túl korán ér haza az iskolából. Az anyja kérdően néz rá: — Van egy jó és egy rossz hírem. — Mondd, Zoli! ■ -— A jó hír: leégett az iskola. A rossz: a naplókat sajnos sikerült kimentem. Két barátnő beszélget az iskolaudvaron: — Ma átnézi a magyar- tanárnő a füzeteinket és leosztályozza! Te nem félsz? — Nem én! Az enyém biztos ötös lesz. Anyu szépen ír. — Mondd, fiam, ki tudja az osztályban a legjobban a matekot? — A tanító néni - hangzik a srác válasza. Melyik kerül a konnektorba? A fény is környezetszennyező? A „zöldek”, azaz a környezetünk tisztaságáért küzdők, szinte kifogyhatatlanok panaszaikban. Újabban ugyanis azt állítják, hogy a mind több fény, pontosabban a már-már fényözön is ártalmas, illetve kedvezőtlenül befolyásolhatja környezetünket. Miről is van szó tulajdonképpen? A nyugati országokban és az Amerikai Egyesült Államokban mint többen panaszkodnak a sok fény, az erős éjszakai világítás miatt. Nemrégen például a nyugatnémet madárvédők egyesülete is tiltakozott, hogy nagyon sok helyen szinte nappali fény árasztja el a műemléknek nyilvánított épületeket. A világító reflektorok tömegesen vonzzák a rovarokat, amik persze ott percek alatt elpusztulnak. így a velük táplálkozó madarak élelem nélkül maradnak. Ezt bizonyítja az amerikai Kansasból érkező jelentés, ahol egy műemléket megvilágító reflektorok fényében másfél óra alatt 578 rovar pusztult el. Aztán fényhalál fenyegeti azoknak a teknősöknek a csoportját, amiknek kicsinyei éjjel kelnek ki a tengerparton. À tenger mindig világosabb a körülötte lévő szárazföldnél, így mutatva az irányt a kis teknősöknek, merre kell menniük. A kicsinyek azonban a tenger helyett a fényárban úszó szállodák felé veszik az irányt. Nappal aztán a tűző nap áldozataivá válnak. Stuttgartban nyolc méter magas fényreklámot helyzetek egy magas épületre: fénye beragyogja az egész környéket. Áz itteni lakosság azonban tiltakozott, mert erősen zavarja az éjszakai nyugalmukat. A csillagászoknak sem tetszik a sok fény, hisz zavarja őket munkájukban, a nagyvárosok fénye bizony, nagyon messzire terjed. Hamburgban például 120 ezer lámpa ég éjjel. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy naponta mintegy másfél négyzetkilométerrel nő a beépített területek és utak térsége, az éjszakák bizony mind „világosabbá” válnak. Egyelőre tehát nemigen van kilátás az ilyen természetű környezetszennyezés megszüntetésére.
