Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-24 / 20. szám

4. oldal Megyei Körkép — Konyhád Es Környéke 1997. január 24., péntek Hidas, a baranyai szomszédvár Egy kép a tárlatról: Lovász Gergely udvara fotó: g. k. VölgységJáró Dr. Solymosi József, par­lamenti képviselő, az Agrár- szövetség elnöke lesz a vendége a Rádió Bonyhád- nak. A helyi rádióállomás élő adásában január 25-én 17 és 18 óra között válaszol a stúdió munkatársainak és a hallgatóknak. A kérdése­ket Solymosi Józsefhez ma és holnap a 455-554-es számon lehet feltenni. A pécsváradi farsangi bá­lon vesznek részt a bony­hádi Városi Nyugdíjas Klub tagjai január 25-én szomba­ton este. A Nyugdíjas Pedagógus Klub január 29-én, délután kettőkor tartja idei első fog­lalkozását a művelődési központban. Körutazás az lISA-ban címmel Molnár Péter tart előadást az Utazók Klubjá­ban. A program január 27- én, hétfőn 17 órakor kezdő­dik a bonyhádi művelődési központban. A Holdnak háza van címmel a Babits Mihály Művelődési Ház és a Bar- tina Néptánc Egyesület tart előadást Bonyhádon a mű­velődési központban. Kiss Anna és Foltin Jolán gyer­mekműsorát - dallal, tánc­cal és sok gyerekkel - ja­nuár 28-án két előadásban is láthatják a bonyhádi apró­ságok: délelőtt 10-kor és délután kettőkor. A Bartina zenekar ven­dégszerepei január 30-án, csütörtökön 19 órától Bonyhádon a Herczi Sörö­zőben. A bibliai életrajzok soro­zat következő előadásán Gedeonról lesz szó. A prog­ram január 30-án, csütörtö­kön 18 órakor kezdődik a bonyhádi városi művelődési központban. Adáskimaradások voltak ezen a héten Bonyhádon, a városi kábelrendszeren. A két hálózat összekötése a jövő héten folytatódik, ezért naponta reggel nyolctól dél­után kettőig rövidebb-hosz- szabb kimaradások lehetnek a rádió és tévéműsorok véte­lében. A személyi jövedelemadó egy százalékát fel lehet ajánlani a Minvasiv alapít­vány számára. Az ide kerülő pénzt a bonyhádi kórház bővítésére fordítják. Az ala­pítvány adószáma: 18850453-1-17). A megyehatárt át kell lép­nünk, mintha ott sem lenne - mondotta köszöntőjében Vajda Péterné, Hidas pol­gármestere Bonyhádon, a Völgy ségi Múzeumban, ahol a baranyai települést bemu­tató kiállítás nyílt és látható május elejéig. A polgármesterasszony nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy egy Tolna megyei városban (Folytatás az 1. oldalról.) Mint érdeklődésünkre a kurató­rium elnöke, a kórház igazga­tója dr. Bűcs Gábor elmondta, máris sokan érdeklődnek, mi­ként teljesíthetik kérésüket, sőt egész kollektívák együttesen ajánlják fel adójuk egy század részét. Az MDF Tolna Megyei Szervezetének szerdai sajtótá­jékoztatóján szóba került, hogy a pincehelyi és a bonyhádi kór­ház esetében felmentést kellene kérni a minimumfeltételek tel­jesítése alól. Dr. Dávid Ibolya lapunknak tegnap elmondta: Zircen meg­maradhatott egy olyan kórház, amely kilencven ággyal műkö­dik, úgynevezett osztály nél­küli, vagy más néven vegyes szerkezetben. Hivatalosan ugyan ez nem tekinthető kór­háznak, hiszen nem felel meg a követelményeknek, de mint egy „újfajta egészségügyi szolgál­tató” működik. A képviselő a továbbiakban elmondta: — Ha a konst­bemutatkozhat a baranyai köz­ség. A távolság a két település között néhány kilométer, a me­gyehatár mégis sokáig elválasz­totta az ott élőket. Lehet, hogy a Hidas, a XX. század Bábele című kiállítás változtat ezen. A bonyhádiak ugyanis láthatják: a baranyai szomszédok története hasonló az övékéhez: a németek elűzése után a hányatott sorsú bukovi­nai székelyek települtek a fa­rukciót ott meg lehet csinálni, akkor Pincehelyen is működhet kórház százharmincnál keve­sebb ággyal és - a sajtótájékoz­tatón példaként említettem - Bonyhádon nem szükséges az új ápolási osztályt csak azért létrehozni, hogy a minimumfel­tételeknek az intézmény megfe­leljen. — Amennyiben pedig így van - folytatta a gondolat­sort dr. Dávid Ibolya - akkor a Bonyhádra tervezett húsz ápo­lási ágy helyett Pincehelyen kellene bővíteni a jelenlegi ágyszámot. Egyébként is nagy szüksége lenne a pincehelyi belgyógyászatnak egy sebészeti támogatásra. Dávid Ibolya tehát azt tuda­kolja a miniszternél, hogy a két Tolna megyei kórház működ­het-e osztály nélküli szerkezet­ben, s amennyiben nem, úgy javasolni fogja a miniszteri rendelet módosítását. Oroszki István, Bonyhád polgármestere úgy gondolja, hogy az ápolási osztálynak most fel kell épülnie. Korábban luba. Mint a polgármesterasz- szony elmondta, az egészség­ügy területén már van együtt­működés: a hidasi háziorvosok a közeli Bonyhádra utalják be szakrendelésre a betegeket. Vajda Péterné reméli, hogy a továbbiakban közösen hatéko­nyabban léphetnek fel a mind­két települést érintő kérdések­ben: például a környezeti károk megszüntetéséért illetve elhárí­tásáért. - háj ­épp Bonyhád javasolta, hogy esetleg Pincehellyel közösen hozzanak létre intézményt. Ez az ötlet azonban akkor sem Tamásiban sem a megyei veze­tőknél nem talált támogatásra. Bonyhád város úgy döntött: a működési minimumfeltételeket biztosítja. A polgármester sze­rint ma már a két kórház kérdé­sét nem lehet összekapcsolni. Ő maga bízik abban, hogy az ápo­lási osztályra összejön a pénz, oly annyira, hogy maga is fel­ajánlja személyi jövedelem- adója egy százalékát a célra. Dr. Abrahám János alpol­gármester szerint fel kell épül­nie az ápolási osztálynak, ez nemcsak a minimumfeltételek miatt szükséges, hanem mert azt a lakosság összetétele is in­dokolja. Amennyiben a jogsza­bály módosítása lehetővé tenné, hogy ne kelljen bővíteni a kór­házat, akkor ugyan nem kellene előteremteni most rá a pénzt, ám az ápolási osztály építését az élet előbb-utóbb ki fogja erőszakolni. Hangyái Lehet-e módosítani a kórházaitól szóló rendeletet? Bonyhád teljesíti a minimumot Együttműködő iskolák Együttműködési megálla­podást kötött a nagymá- nyoki II. Rákóczi Ferenc es a szászvári Kiss György Ál­talános Iskola és Zeneis­kola, hogy a két intézmény­ben folyó tevékenységet a kölcsönös előnyök remé­nyében összehangolják - tudtuk meg Brenner Györgytől a nagymányoki iskola igazgatójától. Az együttműködésre az kí­nálta a lehetőséget, hogy a két intézmény sok területen ha­sonló módon dolgozik: Nagymányokon és Szászvá­ron is nagy hangsúlyt fektet­nek a német nyelv oktatására, mindkét intézményben mű­ködik zeneiskola és alsó tago­zatos, valamint osztályfőnöki munkaközösség. Az iskola ezentúl közösen szervezi meg a pedagógusok számára a továbbképzéseket, a tanárok óraadóként átjárnak tanítani egymás iskolájába, elősegítve ezzel, hogy a sza­kos ellátottság mindkét tele­pülésen megfelelő legyen. A diákok részt vehetnek mind­két intézmény veresenyein, pályázatain. Az együttműkö­dés kiterjed a a diákönkor­mányzatokra és pályaválasz­tás előkészítésére is. Több pontot találtak a sza­badidős tevékenység együttes szervezésére: a mányoki is­kola felajánlja sítáborának és bélatelepi üdülőjének szabad férőhelyeit a szászvári diá­koknak. A szászváriakat meghívják a nagymányoki is­kola Váralján megrendezésre kerülő erdei iskolájába. Kö­zös zenei tábort és évente egy közös koncertet szerveznek a két zeneiskola növendékei­nek. -Z -s Húsz éve város Bonyhád Bizony, mar húsz eve, hogy Bonyhádot várossá avatták. (Vagy ahogy akkoriban Or­das Iván megírta: várossá festették.) Bonyhádon min­denesetre már készülődnek az évfordulóra. Rónai József a polgármesteri hivatal humán referense és Wagnemé Pál Ágnes, a műve­lődési központ igazgatója he­tek óta egyeztet, telefonál a bonyhádi eseménynaptár el­készítése kapcsán. Az opera­tív bizottságban, amely az év­fordulóért felel, rajtuk kívül ott van dr. Kolta László hely- történész, Antal Mária a vá­rosi könyvtár és Szőts Zoltán a Völgy ségi Múzeum veze­tője. A képviselő-testület út­mutatásai alapján ők egyezte­tik a programokat. A teljesség igénye nélkül álljon itt né­hány rendezvény. Egy ko­rábbi önkormányzati határo­zat értelmében új címere lesz a Bonyhádnak. A feladattal Kontár Juraj grafikusművészt bízták meg, aki rövidesen al­ternatívákat terjeszt a testület elé. Két kiadvány megjelenését is tervezik az évfordulóra: az egyik a régóta készülődő Völgység turisztikai zseb­könyv, a másik egy városis­mertető leporelló. Különféle pályázatokat hirdetnek. Ilyen lesz a CO- LONIA Alapítvány környe­zetvédelmi pályázata, a Virá­gos Bonyhádért verseny, Az En városom Bonyhád elneve­zésű rajz és irodalmi pályázat. Eredményhirdetés a Bony­hádon újdonságnak számító Szüreti Fesztiválon lesz. Izga­lommal készülnék a rendezők a városrészek vetélkedőjére. Számos kiállítás lesz az idén Bonyhádon: a városi könyvtárban a Kossuth Lajos képeslapokon, majd a Bony­hádiaktól, bonyhádiakról bonyhádiaknak című; a műve­lődési házban Akiket Bony­hád megihletett elnevezéssel. A városi zeneiskolában a Ba­rokk orgonaépítő műhelyt mutatják be, a Völgységi lylú- zeumban pedig a felvidékiek 50 évvel ezelőtti telepítéséről szóló anyagot állítják ki. Kuriózumnak számít dr. Kolta László tanulmánya Ily- lyés Gyula Bonyhádon cím­mel, amelyet április 2-án mu­tatnak be a városi könyvtár­ban. A szorosan vett évfordulós rendezvények március végén lesznek. Március 31-én ün­nepi testületi ülés lesz és ezen a napon nyílik a Bonyhádról készült alkotásokat bemutató tárlat. Az ünnepi műsornak a testvérvárosból, Wemauból is lesznek szereplői. Másnap ut­caszínházát tartanak a város különböző helyein. Április 2- án a könyvtár, 3-án a múzeum tart nyílt napot. Májusban Völgységi Na­pokat rendeznek, 1-jétől ne­gyedikéig Bukovina fesztivál lesz, 18-án a Német Kisebb­ségi Önkormányzat napját tartják. Augusztus húszadika előtt Agrámapok lesznek. Egész évben számos számos sportrendezvény tarkítja a programot. A rendezők a na­pokban összeállítják az egész éves tervet és szórólapokon eljuttatják valamennyi bony­hádi lakásba. - háj ­JEGYZET _____________________________írta: Máté Réka M odern honfoglalás A bonyhádi moziban a héten vetítették a Honfoglalás című magyar filmet. Örvendetes dolog, hogy gondoltak a fiatalokra is, és rendeztek külön iskolai vetítést. Szerda délután volt az egyik ilyen alkalom, és a szituáció bizony „emlékeztetett” az ezeregyszá- zegy éve történt eseményre. A fiatalok elfoglalták a művelődési'központot. Ugyanabban az időpontban több program is volt a házban: balett oktatás, a dal­színház próbája, a kézműves szakiskola nyílt napi bemutatkozása. Akik ezekre a programokra érkeztek, azok niég valahogy be tudtak sodródni a tömeggel. Viszont jaj volt annak, aki éppen távozni sze­retett volna a házból. Ugyanis a diákok ott tömörültek a bejárat­nál, amely ez esetben megegyezett a kijárattal. A modem honfogla­lás sikeres volt, a kilépni szándékozók hosszú időre bennrekedtek a házban. Arról nem is beszélve, hogy minden egyes kijutási szándé­kukat visszaverték az iskolások, egyikük nyomatékosan oda is rú­gott egy óvodásnak, hogy ugyan már miért furakodna kifelé. T7 gykori honfoglalóinknak könnyebb dolga volt, hiszen a ki J-j járatot nem ilyen szűkre méretezték. Könnyen eldöntötték, hogy ez a szép tágas terület megfelelő lesz számukra. A művelődési házból kifelé igyekvőkre visszatérve: ők bizony szintén a tágasabb külső teret szerették volna elfoglalni, de bizonyos erők egy ideig (óráig?) megakadályozták őket ebben. Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulat létrehozását kezdeményezi Bátaapáti Lesz pénz az atomtemető ellenőrzésére Egyelőre nem tudni, hol épül meg az atomte­mető, de az üveghutai térségnek igen jó esélyei vannak. (A kutatások állásáról lapunk olvasói rendszeresen tájékozódhatnak.) Társadalmi El­lenőrző és Információs Társulat (TEIT) létreho­zását kezdeményezi a bátaapáti önkormányzat. A paksi mintára létrejövő ellenőrző szervezet az elkövetkezendő években ötszázmillió forinttal gazdálkodhat. A kezdeményezésről levélben értesítette Krachun Szilárd, Báta­apáti polgármestere a környező települések vezetőit. A szerkesztőségünk­höz is eljuttatott írás emlékeztet rá, hogy a tervezetthez hasonló el­lenőrző fórum működik a Paks környéki ön- kormányzatok összefo­gásával. Az ottani TEIT az erőmű működését el­lenőrzi, az itteni az eset­leg Üveghután megva­lósuló atomtemetőt tarthatná szemmel. Egyelőre nem tudni, hol épül meg az atom­temető, hiszen az első kutatási fázis ez év má­jusáig, a második vár­hatóan az év végéig tart. Ezután dől el, hogy folytatódik-e a munka Üveghután vagy a rész­letes kutatás újrakezdő­dik Udvari térségében. Bárhogy is alakuljon, erre az évre a beruhá­zási költség öt százalé­kát, azaz huszonötmil­lió 25 millió forintot biztosít a Paksi Atom­erőmű Rt.- mint a Nemzeti Célprogram végrehajtására kijelölt szerv - a tervezett atomtemető körül fekvő települések önkor­mányzatainak, Bátaapá- tin kívül Bátaszéknek, Mórágynak, Mőcsény- nek, Cikónak, Vé- méndnek, Fekednek és Ófalunak. Amennyiben az Apá­tihoz közeli Üveghután épülne meg az atomte­mető, úgy 2002-ig mintegy 500 millió fo­rintot kapnának a kör­nyékbeli önkormányza­tok. Eme anyagi bázis ta­laján kívánja létrehozni Bátaapáti a TEIT-et, amelynek - az atomte­mető megvalósulása esetén - módjában állna korrekt eszközökkel fo­lyamatosan ellenőrizni a munkát. Érdeklődésünkre Kra­chun Szilárd polgár- mester elmondta, hogy hét kollégájának eljut­tatta a ellenőrző és in­formációs társulat lét­rehozását kezdemé­nyező levelet, amely­ben február 3-ára egy találkozóra hívta őket. * Szándékaink szerint la­punkban beszámolunk arról, miként fogadták a polgármesterek a kezdeményezést. Hangyái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom