Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-18-19 / 15. szám
1996. január 18. szombat _____ Bemutatkozik a megyei kórház szemészeti osztálya Fejlett technika, magas színvonal házba, más megyébe menniük. Aki volt már a szemészeti osztályon, az tapasztalhatta, hogy itt kicsit másabb a légkör, mint ami általában megszokott. A betegek a szó szoros értelmében nem is látszanak betegnek, hiszen jó fizikai állapotban vannak. A csaknem felére csökkent ágyszám miatt kényelmesebbek, tágasabbak a kórtermek is. Az ágyszámcsök- kentés még csak terv volt, mikor az osztály maga megoldotta, s gondot sem okozott. Ezen a területen sok a járóbeteg, de akik ilyen vagy olyan okból befekszenek az osztályra, az átlagosnál jóval kevesebb időt töltenek itt. A fejlett technika és a kiváló gyógyszerek hatására gyorsabban gyógyulnak a betegek. A kisebb ágyszám miatt felszabadult helyiségekben kontaktlencse-labort, műtőt, társalgót rendeztek be, hogy ezek is az ellátás színvonalának emelését és a betegek kényelmét szolgálják. A szemészeti osztály jellemzésére pedig álljon itt Sátor Istvánná, Elvira nővér véleménye: — Több mint 40 éve, 1954. október 1-étől dolgozom itt. Ha nem lenne ez az osztály, már régen elmentem volna Szek- szárdról, mert honvágyam van még mindig, Vas megye után, ahonnan idekerültem. Venter Marianna Nincs könnyű dolguk a szemész orvosoknak, hiszen igazán „szem előtt vannak”. A kezelt beteg azonnal le tudja mérni, hogy hatásos és sikeres volt-e a kapott kezelés, mert valóban látja (vagy nem) az eredményt. Sok szemprobléma a korral jelentkezik A megyei kórház szemészeti osztálya 1949-ben kezdte meg működését, dr. Thész László főorvos vezetésével. Többszöri költözködés után 1976-ban foglalták el jelenlegi helyüket, a valamikori tüdőosztály épületében. A szemészetet Thész főorvos úr szervezte meg és szerelte fel, s egészen 1979-ig vezette az osztályt. Dr. Bánkúti Hedvig főorvosnő foglalta össze a szemészet történetét, aki 1960 óta dolgozik itt. Mint elmondta, jelenleg 25 ágyas az osztály, de volt idő, mikor 40 ágy állt a szemészet rendelkezésére. Időközben megsokszorozódtak a feladatok is, amit 8 orvos, 8 szakképzett nővér, és 4 műtősnő lát el a kisegítő személyzet segítségével. A létszám kiegyensúlyozottnak tekinthető, bár itt is jellemző - mint az egészségügy egész területén - a fluktuáció. Ennek oka legfőképpen a háromműszakos munka, akinek lehetősége van rá, igyekszik egyműszakos állást keríteni magának. Dr. Vastag Oszkár főorvos 1979 november óta vezeti a szemészeti osztályt, tőle kérdeztük, mi az oka a betegforgalom növekedésének. — Ennek oka elsősorban az, hogy egyre igényesebbé válnak az emberek. Különösen az utóbbi években figyelhető meg, hogy iskolázottságtól, életmódtól függetlenül megnőtt az emberek igénye a jobb látásra. Ebben szerepe van a tömegkommunikációnak is, egyre ismertebbek a különféle technikák, lehetőségek. — Ez azt jelenti, hogy régebben nem törődtek ezzel eny- nyit az emberek? — Valóban így volt, főleg az idősebbek körében. Az öregkorban gyakori szürkehályogot sokan elfogadták, mint a kor természetes velejáróját, s ha mégis az osztályra kerültek, s a műtét után visszanyerték a látásukat, akkor döbbentek rá, hogy megérte. — A szürkehályog az egyik leggyakoribb szembetegség, s ha jól tudom, nem is olyan régen a műtét után a betegnek bele kellett törődnie, hogy „szódásüveg” vastagságú szemüveget kell viselnie. — A szemészetben - csakúgy, mint az orvostudomány többi területén - robbanásszerű fejlődés következet be az utóbbi 20 évben. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a szemészet ezen a területen meg is előzte a többi szakterületet. A lézer- technika alkalmazásának még mindig a szemészet a leggyakoribb és legismertebb ága. A fent említett szürkehályog műtétek után például senkinek sem kell vastag lencséjű szemüveget hordania, az eltávolított szemlencsét szintetikus lencsével pótoljuk, semmi nyoma nem marad a beavatkozásnak. Ez az eljárás nagyjából 15 éve már rutinnak számít. — Melyek a leggyakoribb beavatkozások, kezelések, amit az osztályon alkalmaznak? — A legszélesebb műtéti terület a lencsebeültetés, ami egyeduralkodó módszerré vált az ide tartozó betegségek gyógyításában. A legmodernebb technikát, az úgynevezett Pha- coemulsificatio-s módszert alkalmazzuk itt, aminek az a lényege, hogy még az eddigieknél is kisebb, mindössze néhány milliméteres seb keletkezik. Ezzel a módszerrel tavaly kezdtünk dolgozni. Rendszeresen végzünk lézeres beavatkozásokat, a másodlagos szürkehályog, a zöldhályog és a szemfenék betegségeinek kezelésére. Kevesen tudják, hogy szervátültetés is zajlik az osztályon, mégpedig sza- ruhártya-átül- tetés. — A fentiek alapján feltételezhető, hogy jó a felszereltség. — Műszerezettség tekintetében az országos átlagon, sőt, egy kicsit magasabb szinten is állunk. Fotó- és videódokumentációs felszerelésünk van, speciális szemészeti ultrahang, automata látótér-vizsgáló készülék, amiből az egész országban csak kevés van. A betegeinket el tudjuk látni kontaktlencsével is. A gyerekek számára gyermekszemészet működik, nekik külön ellátás jár. BAKÓ JENÓ FELVÉTELEI — A felszereléssel és műszerezettséggel ritkán elégedettek az osztályok. — Szerencsésnek tarthatjuk magunkat ebből a szempontból, ezért köszönet illeti - elsősorban a betegek nevében - a fenntartót, a megyei önkormányzatot és a kórházat, mert lehetőségei szerint mindig mindenben megadta a segítséget. Arra törekszünk, hogy minél széle- sebbkörű ellátást tudjunk a betegeknek biztosítani, hogy ne kelljen betegségükkel más kórAz alapos szemvizsgálat naponta többször is „program” Műtét a legmodernebb eszközökkel Atomerőmű, egészségügy, ifjúság A Paksi Atomerőmű Rt. a Tolna Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány fő támogatója. Erről és általában a támogatások rendszeréről beszélgettünk Szekszárdon Kováts Balázs tájékoztatási főmérnökkel. — Az erőműnek megalapítása óta sokat jelent az a szó, hogy ifjúság, hiszen akkor mindannyian fiatalok voltunk. Ha annyit mondok, hogy iskoláink vannak és sportélet az erőműben, máris kiderül milyenek kapcsolataink a fiatalokkal. Hivatkozhatnék arra is, hogy a kömyékbéli települések iskoláit sokoldalúan támogatjuk. Az alapítvánnyal a kapcsolat akkor kezdődött, amikor hírét vettük, hogy végveszélybe kerülhet a dombori tábor. Ügy emlékszem, nem sokat habozott a cég vezetése, hogy az azonnali támogatást megadja. Benne volt a döntésben sok érzelmi motívum is, hiszen a tábor a megye ifjúsági központja volt nyaranta, s az ember szívesen emlékszik ifjúsága nyaraira. Sok társadalmi munka, sok régi kalandunk, emlékünk, szerelmünk színhelye volt a tábor, amit szerettünk volna gyermekeink számára is megmenteni. Ettől kezdve erősödött a kapcsolat és vált kölcsönössé. Ma már az alapítvány a maga lehetőségeiből sokat viszonoz is. — Titok, hogy mekkora ösz- szeget költ az erőmű összesen különféle támogatásokra ? — Nem titok, hiszen nem szégyen, hogy mennyit költünk ilyen célra. Sajnos sokkal kevesebbet, mint amennyire igény és szükség lenne. Az igazgatóság évente dönt a támogatásra fordítható összegről, amely néhány tízmillió forint. Évente 350-400 kérelem érkezik az erőműhöz. Ezeknek a jelentős része azonnal a nem teljesíthető kategóriába kerül, hiszen a gazdasági jog a közérdekű kötelezettségvállalást teszi lehetővé. Egyéni célokat nem lehet támogatni, akkor sem, ha a rászorultság nyilvánvaló.- Milyen szempontok alapján dönt az erőmű vezetése? — Van egy rangsor a cégnél, amely meghatározza a prioritásokat. Az első helyen szerepel az egészségügy, amit indokolni alig kell, hiszen any- nyira kézenfekvő. Alapelv az is, hogy a régió a fontos. Elvétve fordul csak elő, hogy Dél-Dunántúlon kívül adunk támogatást. Segítünk kórházakat, rendelőintézeteket, főként műszerbeszerzéssel, konferenciák megrendezésében. Sokunk szívéhez közel áll azoknak a civil szervezeteknek a támogatása, amelyek az elesett emberekkel törődnek, és ezek kizárólag Tolna megyeiek, mint például a mozgássérültek, vakok és gyengénlátók, vagy a vesebetegek megyei szervezete. Majdnem azt kell mondani, meghatározó szerepet játszunk abban, hogy egyáltalán működhetnek, olyan kevés állami támogatást kapnak. Ez esetben sem csak a pénz számít. Nagyon megható számunkra, hogy például sok embernek szinte az év programja, hogy másokkal együtt beülhet egy autóbuszba és elmehet valahova. Egyébként magányosan otthon ülne. Külön cikk lehetne, hogy a drogellenes munkából miként vesszük ki a részünket. Tény, hogy az ország összes iskolájában jelen van a plakát, ami az előmű támogatása nélkül nem jelenhetett volna meg. —■ Mi a következő cél? — Gondolom, az sem kíván különösebb indokolást, hogy a következő terület az oktatásügy. Iskolák taneszköz-felszerelését, könyvbeszerzést, tankönyvírást, tanulmányi kirándulásokat támogatunk. Sosem tagadtuk, hogy mindebben van saját érdek is, hiszen a tanulmányi kirándulások során megnézik az erőművet is. Most küldtünk ki ötven általános iskolának egy ötven perces kazettát, amely a nukleáris energiáról szól, gyerekszemmel. Ézen is rajta van a saját reklámunk. Több iskolának előfizettünk a Két zsiráf című gyereklapra. Sok ilyen kis tételből már milliós támogatás áll ösz- sze. Az egyetemi-főiskolai oktatásban diák- és kollégiumi köröket, nemzetközi kapcsolatokat segítünk. — A harmadik „szegénylegény” csak a kultúra lehet. — Azt szoktuk mondani, hogy ha egy külföldi megnézné a támogatási listánkat, képet kaphatna a jelenlegi viszonyainkról. Összeszorul az ember szíve, hogy mennyi beteg, elesett ember van, milyen gondokkal küzdenek iskolák, színtársulatok, könyvkiadók. Más-más célra adunk évente kiemelt támogatást, a sok kisebb mellett. Ügyelünk arra, hogy az erőmű neve csak igazoltan tiszta és nemes cél mellett szerepeljen. Ihárosi
