Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-16 / 13. szám

1997. január 16., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Ahol lehet, lefaragnak Ezekben a napokban a költ­ségvetés előkészítése a leg­fontosabb napirend Szekszárd város bizottságainál: kivált­képp érvényes ez a megállapí­tás a pénzügyi bizottságra, mely testület tegnap minde­nekelőtt a polgármesteri hiva­tal financiális ügyeivel fog­lalkozott. Egyelőre igazából még semmi sem eldöntött, a résztvevők ugyanis több té­telnél további átdolgozást kér­tek, ez pedig nagyságrendek­kel változtathatja a végered­ményt. Ami a hivatalt illeti, a bizottság javaslata alapján a köztisztviselők illetménya­lapja várhatóan emelkedni fog. Ugyancsak javaslat hangzott el arra nézve, hogy a jegyző kapjon külön keretet differenciált bérezési célokra. A testület áttekintette a dologi kiadások - energia, telefon, irodaszerek, takarítási díj, stb. - teljes körét: a költséglefara- gási törekvések ellenére ma úgy tűnik, hogy az infláció hatása miatt ebben a tételsor­ban tíz százalékos növekedés­sel kell számolni. Ugyanak­kor néhány más területen van mód a milliós csökkentésre is: az egyik felújítási tervre a dolgok jelenlegi állása szerint nagyságrendekkel - úgy öt­ven százalékkal - kevesebb összeget lehet majd fordítani az átdolgozás után. A város egyébként idén hozzávetőlegesen 2,3 milliárd forintból gazdálkodhat, ennek a pénznek valamivel több mint a fele - mint az kedden a művelődési bizottság ülésén kiderült - az intézményfenn­tartás céljait szolgálja, -szá­Megyék: egységben az erő Három fontos témakört tár­gyalt meg kedden a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége. Elsőként a tava­lyi évet értékelték a résztve­vők, köztük Bach József, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke. — Egyetértettünk abban, hogy továbbra is szükség van a szövetségre, hiszen komoly érdekérvényesítést jelenít meg. A második napirend ese­tében arról kellett döntenünk, hogy maradunk-e továbbra is az Önkormányzati Szövetsé­gek Tanácsában? Igennel vá­laszoltunk erre a kérdésre, hi­szen mind jobban érzékelhe­tőek azok az intézkedési hiá­nyok, melyek az önkormány­zatok pénzügyi ellehetetlenü­léséhez vezetnek. — Miről van szó ebben az esetben ? — Például arról, hogy az önkormányzatok döntő több­sége • szívesen biztosítaná azokat a juttatásokat, melyek megilletik a dolgozókat. Ám a kormányzati fedezet ezekben az esetekben jórészt hiányzik. S éppen a kormányzattal való tárgyalásban segíthet az emlí­tett szövetség, lehetővé téve az egységes fellépést a mun­kavállalók érdekében. — Mit tartalmazott a harmadik napirend? — A volt megyei tanácsi vállalatok privatizációjának ügyét, az ÁPV Rt.-vei szem­beni követeléseinket vitattuk meg. A kérdésben érintettek vagyunk, s úgy gondoljuk, hogy csak akkor érünk el gyors eredményt, ha a tizenki­lenc megye egységesen lép fel, igényeit egy beadványban megfogalmazva. -szá­Babgulyás a rászorultaknak A tolnai Kishalász étterem vállalta fel, hogy a korábban összegyűjtött pénzadomá­nyokból, amit a tolnai vállal­kozók adtak össze, elkészíti és kiosztja a rászorultaknak szánt babgulyást. Január 25-én, szombaton, 9 és 11 óra között várhatóan 300 fő részére osztanak bab­gulyást elvitelre, s egy-egy adag gulyás mellé két szelet kenyeret is adnak.- péteri ­Képviselő az államtitkárnál A pincehelyi kórház ügyében tárgyal a Népjóléti minisztérium köz- igazgatási államtitkárával, Pordán Endrével Tamási és térségének képviselője, dr. Benkő András. Az államtitkár január 17-én fogadja a Tolna megyei honatyát. Mélygarázs, felszíni gondokkal (Folytatás az 1. oldalról.) A Szigma határidő módosí­tást kért és kapott az év végéig, azzal a kikötéssel, ha szeptem­berig nem kezdik el a munkát, érvénytelen a szerződés. Eköz­ben felszámolási eljárás indult a kisszövetkezet ellen és a fel­számoló, a budapesti székhelyű Kossuth Holdig átvállalta az építési programot határidő mó­dosítást kérve az önkormány­zattól. A városi építésügyi hatóság megállapította, hogy az építke­zés nem a tervek szerint törté­nik, amit jeleztek a cégnek. Bonyolítja az ügyet, hogy a szekszárdi hivatal jegyzője közben kérte a megyei köz- igazgatási hivatalt, jelöljön ki más szakhatóságot a szekszárdi helyett, mivel tulajdonosként az önkormányzat érdekelt az ügy­ben. Jelenleg Bonyhád város jegyzője az elsőfokon eljáró ha­tóság, a döntés előkészítésében pedig a műszaki osztály műkö­dik közre. Ezért itt kérdeztük, mi igaz a lábra kelt szóbeszéd­ből? — A hír csak részben igaz, az építkezés egy része lett idő­szakosan felfüggesztve - kezdte Sebestyén Lajos műszaki osztályvezető. - Az építkezés engedélyezési eljárása még 1993-94-ben indult. A szek­szárdi kollégák 1996. novem­berében megállapították, hogy nem a tervek szerint történnek a kivitelezési munkák, ezt közöl­ték a kivitelezővel (a holding ezzel a munkával a közben ala­kult Szigma Bau Kft-t bízta meg). A szekszárdi hivatal az építkezés azon részét, amely nem a tervek szerint történt le­állította és kötelezte az építte­tőt, hogy kérjen fennmaradási engedélyt a nem az előírások szerint készült részekre és ké­szíttessen módosított tervet. Ezt követően a Szigma Bau építési engedély módosítási ké­relmet nyújtott be Szekszárdon, de a jegyző kérelme folytán az ügy közben hozzánk került. — Önök mit tettek? — A kapott anyagokat fe­lülvizsgáltuk, a terveket össze­vetettük a helyszínen eddig el­készült felépítményekkel, ami alapján megállapítottuk, hogy a kérelem és a csatolt melléklet nem alkalmas az időközben jogerőre emelkedett szekszárdi határozat végrehajtására. Elté­rés két dologban is van, egy­részt a 18. számú ingatlan teljes mértékben lebontásra került, pedig ennek egy részét meg kellett volna hagyni, másrészt a kivitelező bővítette a mélyga­rázs területét a Mezőbank felé. Nagyobb gond nincs, de az el­járási és műszaki okok miatt vannak pótlandó dolgok, ezeket közöltük a kivitelezővel a ké­sőbbi problémák elkerülése ér­dekében. A közeli napokban jár le az építtető pótlási kötelezettsége. Amennyiben az előírt tarta­lommal nyújt be fennmaradási és tervmódosítási kérelmet, ak­kor a kérelem elbírálását és a határozat jogerőre emelkedését követően folytatható lesz az építkezés, feltételezve, hogy az indokoltnál nagyobb érdeksére­lem sehol nem keletkezik. — Nagyon remélem, hogy a szekszárdi városközpontban ez a foghíj hamarosan eltűnik, a seb begyógyul, az épület elké­szül. /. kováts A KDNP megyei választmányi elnökségének ülése A tagság akarata érvényesüljön Ülést tartott tegnap Szek­szárdon a KDNP megyei vá­lasztmányának elnöksége. Az elnökség és az országos vá­lasztmány megyei tagjai egy­hangú nyilatkozatot fogal­maztak meg. Ennek tartalmáról dr. Maróthy Gézát, az országos elnökség tagját kérdeztük. 0 az egyetlen, aki tagja volt a régi és a vitatott új választmány elnökségének is. — Egyetértünk a december 14-15-i országos választmány döntéseivel, mert az tagság je­lentős többségének az akaratát és véleményét fejezi ki. Egyben felkérjük a KDNP Országos Választmányának elnökét hogy az alapszabály 33. § (2) bek. és 58 § (4) bek. alapján a választ­mány ülését február 1-én dél­előtt 10 órára a KDNP székhá­zában hívja össze. — Melyik választmányi el­nök? — A címzés a választmány elnökének szól név nélkül, de Mizsey Zsuzsannának és La­torcai Jánosnak is megküldjük. Kérésünk oka a pártban az első­fokú bírósági döntés nyomán kialakult bizonytalan jogi hely­zet és ezáltal a párt politikai és cselekvési mozgásterének kor­látozottsága. A választmányi ülés célja, hogy mint a párt leg­felsőbb szerve, megoldást és kiutat keressen a fenti helyzet­ből. — Mi ez a megoldás és kiút? — Csak az, ha a tagság aka­rata érvényesül. -i­A szemétszállítási díjakról Tamásiban „Lealkudott” áremelés Várhatóan évi 25 százalékkal drágul a szemétszállí­tás Tamásiban. Ezen belül a lakossági kisebb, a kö­zületi díjak nagyobb mértékben nőnek. A szemétszállítást végző - egyébként önkormány­zati tulajdonú - tamási Építő és Városüzemeltető Kft. 30 százalékos áremelést tartott célszerűnek, hi­vatkozva a gázolajár, és a minimálbér emelésére. Ez azonban csak március 1-től lépett volna érvénybe, így éves átlagban csak 25 százalékkal nőtt volna az összeg. A lakossági díj havi 390, a közületi 490, il­letve 4300 forint lett volna. A város gazdaságpoliti­kai bizottsága tegnapi ülésén ezt a javaslatot lesza­vazta. Támogattak ellenben egy szintén átlagosan 25 százalékos áremelést, amely a lakossági díjak 16, ellenben a közületi díjak több, mint 30 százalékos emelkedését tartalmazza. így a tamási állampolgá­rok „csak” havi 350 forintot fizetnek március 1-től a szemétszállításért - ha ezt a képviselők jövő héten jóvá hagyják. A kft-nek egyébként több, mint két milliós követelése van a szemétszállítási díjakból, ez az összeg az áremelés hatására várhatóan nőni fog. (tf) Katalizátor benzinüzemű gépkocsikba (Folytatás az 1. oldalról.) Mint minden újjal, mi is ismerkedünk a katalizátor­ral, a szerelésével, így elő­ször mindössze napi kettőt vállaltunk, de később napi 10-15 beszerelésére is vál­lalkozunk. — Mely típusú gépko­csikba lehet katalizátort be­építeni? — A Lada és a Samara típusokhoz, valamint a Ni­vához, a Trabant 1.1, és a Trabant 1.3-ashoz, komplet­ten érkezett katalizátor, és beépítjük Moszkvicsba is. Február 1-jétől Daciához, s a különböző nyugati típusú gépkocsikhoz is lesz. Az utóbbiaknál kategóriák sze­rint. A 3000 köbcentiméter feletti hengerűrtartalmú au­tókba csak február 1-je után tudunk katalizátort szerelni, s ez a tulajdonosnak is va­lamivel többe kerül, mint ezer forint. — ... és mely típusoknál nem vállalják a szerelést? — A kétütemű Traban­tokba, Warturgokba egyál­talán nem építhető be, és sajnos a régi típusú Sko­dákba, valamint a kis pols- kiba sem lehet katalizátor beépíteni. A műszaki meg­oldás ezt nem teszi lehe­tővé. (péteri) Továbbtanulásról szülőknek A szekszárdi Bezerédj Pál Ál­talános Iskola 7-8. osztályos tanulók szüleinek tartott to­vábbtanulási tájékoztatót. A szülői értekezlet célja az volt, hogy a szülők megismerjék a középiskolák kínálatát. A Pedagógiai Intézet pályavá­lasztási felelőse Takács Jó­zsef ismertette hogyan kell a jelentkezési lapokat kitölteni, szólt a szakmák megjelölésé­ről, milyen tantárgyakat vesz­nek figyelembe a jelentkezés­nél. A szakmai képzésről a bonyhádi szakmunkásképző, a szekszárdi Ady Endre kö­zépiskola, és a Mester Kft. adott tájékoztatást és bemu­tatkozott a szekszárdi Kol- ping, Lengyelből az Apponyi Sándor Szakközépiskola, va­lamint a Szekszárd-Palánki Csapó Dániel Középiskola. Munkásgyűlés Szekszárdon a Garay téren „Mondják meg mi vár ránk!” (Folytatás az 1. oldalról.) Végső elkeseredésünkben men­tünk az utcára, mondta Tóth Endre, aki a húsiparnál villa­mosmérnök. Miután láttuk, hogy az új tulajdonos semmi­lyen megállapodást nem tart be, nem volt más megoldás. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy egy újabb tárgyalás esetén is csak akkor szabad komolyan venni az ígéreteit, ha annak be­tartását garantálja egy harma­dik fél, mondjuk az ÁPV Rt- ben valaki, vagy a munkaügyi minisztériumban egy közvetítő. Eddig senki nem törődött a gondjainkkal, de amikor nyil­vánosságra került, hogy Buda­pesten a német nagykövetség, illetve a munkaügyi miniszté­rium elé vonulunk több százan, akkor rögtön érdeklődtek a „szekszárdi ügy” felől. — Egy hetet talán még tu­dunk várni, mondta Hajduné Lovász Edit szakszervezeti bi­zalmi. Azért halasztottuk el a fővárosi sztrájkot, mert konkrét változásokat ígértek a követ­kező napokban. Sándor László, az MSZOSZ elnöke is felvette velünk a kapcsolatot, és próbál közvetíteni a minisztériumok (munkaügyi és privatizációs), valamint az ÁPV Rt. között. Ha nem sikerül a dolgozók szá­mára előnyös megállapodást el­fogadtatni, akkor nem marad más hátra, csak a tiltakozás. A munkásgyűlésen egy asz- szony sírva panaszolta az ér­deklődők gyűrűjében, hogy a férjével együtt a húsipari válla­latnál dolgoznak. A férje már aláírta a szerződést, de nem tud­ják, hogy jól tette-e, mert mi lesz, ha valóban végkielégítés nélkül kerül majd az utcára? Egy rettegésben élünk. Senki nem mer szólni, vagy kérdezni semmit, mert aki ezt teszi azt elbocsájtják. Legalább monda­nák meg a főnökök, hogy mi vár ránk! - mondta sírva. A munkásgyűlés után sajtó- tájékoztatóra hívták az újság­írókat. Mit akar a szakszervezet? A kérdésre Hajduné válaszolt: tisztességes bérfejlesztést a dolgozóknak, a törvény mara­déktalan betartását és a szak- szervezet megbecsülését. (A bértárgyalások egyébként a munkásgyűléssel egyidőben zajlottak, melyre Kapuvári Jó­zsef a Húsipari Dolgozók Szak- szervezetének az elnöke Szek- szárdra érkezett és tárgyalt volna a céget képviselő veze­tőkkel, de ezen nem jelent meg a vezérigazgató, maga helyett a személyzeti osztályról küldött képviselőket). A 820 szervezett dolgozóból januárban 14-en ki­léptek, ők azok, akiket szóban felszólítottak a vállalat vezetői, hogy vagy kilépnek, vagy nincs új szerződés. Igaz az is, hogy felajánlották nekik, hogy ala­píthatnak egy másik üzemi ta­nácsot, mondta Hajduné Lo­vász Edit. A szakszervezet megítélése szerint a dolgozókkal megkö­tött új szerződések 15 pontja közül 14 jogilag megkérdője­lezhető. A szakszervezeti vezetők még a múlt év végén próbálták felvenni az ÁPV Rt-vel is a kapcsolatot, hiszen egy évvel ezelőtt ők adták el a szekszárdi céget a Metraco Rt-nek. Leve­lükben azt kérték, hogy vizsgál­ják felül a privatizáció adás-vé­teli szerződésének betartását. Mivel a részleteket a két félen kívül (ÁPV Rt. és Metraco Rt.) senki sem ismeri, csupán a szakszervezet által ismert 3 fel­tételre tudtak hivatkozni. l./A Metraco a szerződésben azt ígérte, a létszámot megtartja (fél év alatt 78 embert küldtek el). 2./ A kollektív szerződést nem mondják fel és az abban foglaltakat betartják. 3./ A dol­gozói részvényeket rendezik (az ÁPV RT. szerint ennek nincs nyoma). A levélre január 6-án érke­zett válasz az ÁPV Rt-től Kole- szár István ügyvezető igazgató aláírásával, miszerint a szerző­désben foglaltakat folyamtosan vizsgálják, de bér és egyéb jel­legű viták nem tartoznak a ha­táskörükbe. Mauthner Tegnap késő este a szakszervezet faxon elküldte szerkesztősé­günknek a munkásgyűlést követő tárgyalásokról készült tájé­koztatót: A Húsipari Dolgozók Szakszervezetének Szekszárdi Alapszervezete a mai napon tárgyalást kezdett az 1997. évi bérfejlesztésről a Szek­szárdi Húsipari Rt. vezérigazgatójának megbízottaival. A szak- szervezet pozitívan értékeli, hogy az 1997. évi bértárgyalások - hosszabb huzavona után - elkezdődtek; a tárgyalás tárgyszerűen, visszafogott hangnemben zajlott le. A munkáltató képviselői úgy nyilatkoztak, hogy kizárólag a Szekszárdi Húsipari Rt. nevében tárgyalnak, s nincs kompetenciá­juk a cégből folyamatosan kiszervezett új társaságok munkaválla­lóit illetően megegyezni. Ez a körülmény azt a félelmet ébreszti, hogy a bértárgyalások ideje alatt különböző nyomások alkalmazá­sával „átterelik” a munkavállalók nagy részét új társaságokba, és a kollektív megállapodást egyéni bérszerződésekkel kívánják he­lyettesíteni. A szakszervezet aggasztónak tartja, hogy a munkáltató elzárkózott az elmúlt hetekben hozott munkaügyi intézkedések (el- bocsájtások, kényszer szabadságok) korrigálása elől, így a tárgya­lásokat a félelemkeltés légkörében kell folytatni. A tárgyaló felek megegyeztek, hogy a tárgyalásokat folytatják. A szakszervezet azt javasolta, hogy a következő fordulóra minél előbb, 1997. január 20-án kerüljön sor. Megállapították, hogy a két fél ajánlata távol áll egymástól. A szakszervezet megítélése sze­rint az álláspontokat közelíteni lehet egymáshoz, tárgyalási szán­dékának komolyságát azzal is jelezni kívánta, hogy a minimálbér mértékében új - engedményt kifejezőjavaslatot tett. A szakszervezet a tárgyalás befejezésekor hangsúlyozta, hogy a további egyeztetéseket, a béralkut úgy kell folytatni, hogy a létre­jövő megállapodás alapján a munkáltató már a megemelt béreket fizesse ki a február 10-i fizetési napon. Kapuvári József HDSZ elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom