Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-11-12 / 9. szám
1997. január 11., szombat Hétvégi Magazin 13. oldal A kifürkészhetetlen macska hét csodálatos érzékszerve Csak kevesen tudják, hogy macskáink hihetetlen sajátosságokkal rendelkeznek: képesek a szemükkel hallani, a füleiket radaremyő gyanánt használni, egyensúlyozó tudományuk olyan tökéletes, hogy a NASA-asztronauták is megirigyelhetik, a talpukon keresztül olyan finom rezgéseket is érzékelnek, mint az egér halk surranása, s nem utolsó sorban, de ami a legel- képesztőbb: a legérzékenyebb műszerek számára is észlelhe- tetlen legkisebb vibrációkat, melyek a földrengéseket jóval korábban megelőzik, a macskák regisztrálni képesek. Hallás, látás, egyensúlytartás, szaglás, tapintás, ízlelés, hőmérséklet-érzékelés: ez az a hét érzékszerv, melyek segítségével a macska kiválóan kiismeri magát a környezetében. Ám ez még messze nem minden, ha a macska különleges képességeiről ejtünk szót! A „nyolcadik érzékszervénél” fogva (az embernek legjobb esetben is csak egy „hetedik” van), képes kisugárzásokat és a földmágnesesség erőtereit felfogni - és ezzel együtt a légnyomás- és időjárásváltozásokat is. Reagál a nap- és holdtevékenységre, hallatlanul pontos időérzéke van, de arra is képes - például egy egérlyuk előtt türelmesen várakozva -, hogy mintegy „kilépjen” az időből. Végül számtalan hiteles forrás szól arról, hogy a macskák fáradhatatlanul mozognak a metafizika területén belül: telepátiával és az úgynevezett „Psi-trailing”- gel. Ánnak, hogy a macskák többszáz kilométer távolságról is hazatalálnak vagy - ami még fantasztikusabb -, ismeretlen helyre költözött gazdáikat megtalálják, az lehet a magyarázata, hogy olyan képesség birtokában vannak, amely segítségével képesek az érzékelhető, valós világon túli nyomokat is követni. A macskamítosz titkaihoz tartozik az az érzés is, hogy ezekben az állatokban ránézésre „több van” és többre képesek. És valóban, némelyikük mesterien érti a módját, hogy úgy „tegyen” mintha többet tudna az égi és földi dolgokról, mint amit az ember tudós könyveiből valaha is megtanulhat... Ám még a szegény „hétköznapi” macska is biztosíthatná magának bármely egyetemi fakultáson - el tudjuk ezt képzelni? - a kiváló tudományos munkatársi állást. A macska szemei A macska fején a szemek uralkodnak, a vele szembe nézőt szinte bűvölik, hipnotizálják. Hatszor jobb a látása, mint az embernek, a különbség mindenekelőtt távolbalátásnál és a sötétben tűnik ki. A macska szemét a recehártya mögött tükör módjára egy réteg borítja, amely a fényt kétszeres erővel veri vissza, ezáltal a szem látóhatása sokszorosára nő. Amikor sötétben fény éri az állat szemét, az valósággal felizzik: ennek oka a szemfenéken lévő úgynevezett „tükörlapocska”. Ez a nagyfokú fényérzékenység különleges védelmet kíván. Erős fényben a pupillák keskeny csíkká húzódnak ösz- sze. Ezen az elven működnek a fotómasinák automata blen- déi is. A macskáknál azonban a pupillák formája az állat pillanatnyi hangulatát is kifejezi. „A macskalélek tükrei a szemek”: a tág pupillák nappali fénynél a düh vagy a riadalom jelei is. Ha az állathoz közelítünk és az pislant egyet vagy becsukja szemeit, ezzel azt kívánja a tudtunkra adni, hogy biztonságban érzi magát, bizalmat és vonzódást érez. A zsákmányra történő halálpontos ugrásait a kitűnő hallásával, de mindenekelőtt a szemeiben lévő, úgynevezett kiegészítő sejtek támogatásával hajtja végre, amelyek „hallani” képesek. Vaksötét helyiségben az akusztikai ingereket ezek a szemekben lévő idegsejtek továbbítják a macska agyába. A fülek A macska az embernél, de még a kutyánál is lényegesen jobban hall. A legkitűnőbb elektronikus riasztóberendezésnél is elsőrendűbb őrként szolgálna, ha erre alkalmaznánk őt, hiszen a legmélyebb álmából is azonnal riasztja a nesz: Riadó! Tíz méteres körzeten belül egér motoszkál! Amikor a mi, emberi fülünknek a legtökéletesebbnek vélt csend uralkodik, a macskafül számára a világ tele van zörejekkel, ciripeléssel, amelyek közül halálos biztonsággal kiszűri a „beszédes” egér neszeit. A macska fülei tökéletesen konstruált adó-vevők: a természet mindkét fülét huszonhét olyan izmocskával látta el, amelyek külön-külön felfogják az állat számára fontos és érdekes hanghullámokat, ugyanakkor ezektől teljesen függetlenül egy-egy füle önmagában is afféle radaremyő- ként szolgál. Egyéb érzékelő szervek A macskáknak nagyon finom, érzékeny orruk van. Nem viselik el a kellemetlen szagokat, ezért ássák el a saját ürüléküket is. Ami a szaglószerv „hatalmát” illeti, több négylábú, például a kutya, magasan veri őt. Némelyiküknek „nincs is szaglása”, ennek ellenére az ember szagát pontosan felismerik. A macska ízlelőképessége nem igazán fejlett: a táplálkozáskor mindenekelőtt annak illata a döntő szempont. Az ínyenckedés - ellentétben az emberrel - már apró kölyök- korában kifejlődik: öt-hathetes korban kialakul a személyes ízlésvilága, amely egész életében végigkíséri. A kóbor állatokkal szemben, amelyek mindent felfalnak, ami az orruk elé kerül, a lakásban tartott macska rendkívül pontosan meg tudja különböztetni az ételeket, még az olyan finomságok között is képes válogatni, mint a tonhal vagy akár a lazac. így a változatos táplálkozás céljából elébe tett házilag készült ételt ínyencként osztályozza. A tapintó és egyensúlyozó tudománya mellett, amelyben a bajsza mint mérőműszer és radarkészülék, a farka pedig mint fék és kormánymű funkcionál, a macskának egyedülálló hőérzékelő képessége van, amely fontos információkat szolgáltat neki a tájékozódásban. Különleges jelentősége van az állat érzékeny bőrének, amely a tudósok szerint olyan, mint egy finom szenzoros érzékelő: minden macska szívesen fogadja a simogatást és dögönyözést, ha ezt nekik jól- esően tesszük, gyöngéden és odafigyeléssel, nem pedig közönyösen, durván. Minden macska „egyedi jellem”, ezért az erőszakos, kedve ellenére való „szeretgetést” elutasítja. A macska bundájának minden egyes szála bőrének különböző mélységében lévő szőrtüszőkből ered, amelyeket nagyon érzékeny idegsejtek vesznek körül. Amikor doromboló állatunkat simogatjuk, egyedülálló „sikerélményben” van részünk: egyetlen más állat sem reagál ilyen látható és hallható elégedettséggel a gyöngédségre. Az „Őszinte szó” Társkereső Szolgálat egy újabb lehetőséget ad azoknak, akik keresik, ám még nem találták meg társukat. Elkészítettünk egy füzetet arról a 102 jeligés „hirdetésről”, amely az elmúlt évben jelent meg a Tolnai Népújság „Keressük egymást” rovatában. E hirdetésgyűjtemény célja kettős:- ismételt lehetőség azoknak, akik az elmúlt évben - hirdetésük ellenére - még nem találták meg az igazit, „Keressük egymást!”- lehetőség azoknak, akik nem olvasták rendszeresen az újság szombati számait, avagy elkerülte figyelmüket egy-egy számukra szimpatikus bemutatkozó. A kiadvány jól rendszerzett: nemek és azon belül életkorok szerint mutatja be a hirdetéseket, így könnyen kiválasztható az - írás alján ideálisnak tűnő - társ. Ha sikerül választani e hirdetésekből, akkor az adott jelige feltüntetésével a címünkre beküldött leveleket továbbítjuk a jelige tulajdonosainak. Ha felkeltettük az érintettek érdeklődését, akkor keressék kiadványunkat a Babits Mihály Művelődési Házban működő „Társkereső Szolgálatnál” (Szekszárd, Mártírok tere 10). NE ADJA FEL! Mert „aki keres, talál!” Légiháború Tolna megye felett: szemtanúk, dokumentumok kerestetnek Bombák, repülők, pilóták Dunakömlődön kényszerleszállt amerikai bombázó 19M-ből A szekszárdi illetőségű (Gróf Pál u. 2., III/10.) Tálosi Zoltán - mint a Magyar Repüléstörténeti Társaság tagja - nem kis fába vágta a fejszéjét. Elhatározta ugyanis, hogy egy könyv vagy hosszabb lélegzetű tanulmány keretében feldolgozza mindazokat a légi eseményeket, melyek Tolna megyében történtek a II. világháború idején. — Már évek óta foglalkozom ezzel a témakörrel - tudtuk meg Tálosi Zoltántól. — Am idővel rá kellett jönnöm arra, hogy segítség nélkül lehetetlenség valamennyi eseményt, helyszínt és időpontot felkutatnom, azonosítanom. A levéltárakban található beszámolók, valamint az akkori, tehát a negyvenes évek újságcikkei „kozmetikázva” adtak hírt az eseményekről. Éppen ezért szeretném felvenni a kapcsolatot mindazokkal, akik megélői, túlélői, szemtanúi voltak Tolna megyében a légiháborúnak. Akik rendelkeznek információval arról, hogy hol volt bombázás, légitámadás, elaknásítás, hol zuhantak le, hol végeztek kényszerleszállást repülőgépek, s mi lett a sorsa a személyzetnek. Sokat segíthetnek a Légoltalmi Liga akkori tagjai, s mindazok, akik a légi megfigyelésben, riasztásban resztvettek. Keresem továbbá a Magyar Szárnyak és a Signál című korabeli újságokat, valamint azokat a fotókat és egyéb dokumentumokat, melyek Tolna megye történetének e szomorú időszakára vonatkoznak, -száLopakodó pizza a radarbiztos tányéron A radarberendezések számára észrevehetetlen „lopakodó repülőgépek” bevonatának segítségével sikerült megoldást találni az emberiség egyik kínzó problémájára. A mélyhűtött pizza a melegítés során a belsejében keletkező gőz miatt kiábrándítóan lágy halmazállapotban kerül ki a mikrohullámú sütőkből. Egy brit gyáros, bizonyos Freddy Mayer, egy francia találmány alapján különleges anyaggal bevont fémtányért tett a pizza alá. A bevonat elnyeli a nagyfrekvenciájú sugarakat - éppúgy, mint a kémrepülők bevonata a radar jeleit -, a tányér azonnal felmelegszik 200 fokra, s a pizza ropogósán kerül a fogyasztó elé. A nők olykor csodát tesznek Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére: 7101. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: január 25. A december 31-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Ki az a Rubens? A sejk szeretné tóié megkapni a modell telefonszámát Á helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Kun Istvánné 7100. Szekszárd, Csokonai u. 13/B. X/29., Cser- nus Pálné 7064. Gyönk, Ifjúság lakótelep 21„ Gresits Iván 1111. Budapest, Bercsényi u. 10., Kocsmár János 7131. Mözs, Petőfi Sándor u. 14., Mucska Eszter 7140. Bátaszék, Kolozsvári u. 3.
