Tolnai Népújság, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-11-12 / 9. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1997. január 11., szombat * Dr. Rónaky József egy virginiai atomerőmű ellenőrzésében vett részt Egy paksi atomfizikus kalandja Észak Annájával Megszoktuk már, hogy a paksi atomerőműben időnként nem­zetközi szervezetek tartanak ellenőrzéseket, ezekről rendszere­sen beszámol a sajtó. Kevésbé közismert, hogy ha ilyen felül­vizsgálatokra kerül sor másutt, abban gyakran vesznek részt paksi szakemberek. Tavaly év vége felé két ellenőrzésben is szerepet kapott a magyar nukleáris erőmű. A WANO, az Atomerőműveket Üzemeltetők Világszervezete úgynevezett kollegális felülvizsgálatot tartott egy kínai és egy amerikai erőműben. Az utóbbi ellenőrzés résztvevője volt dr. Rónaky József fizikus a PA Rt. balesetelhárítási vezetője, aki az Egye­sült Államok Virginia államában található North Anna atom­erőmű sugárvédelmét tanulmányozta. Erről a munkáról és amerikai benyomásairól beszélt a Népújságnak. A North Anna erőmű Az Egyesült Államokban több mint száz atomerőművi blokk - reaktor - működik. A North Anna két, egyenként 960 megawatt teljesítményű, (nagy­jából tehát akkora mint Paks) nyomott vizes erőmű, a hetve­nes évek végén épült, ma is igen korszerű, az USA egyik legjobb atomerőműve. Az el­lenőrzés néhány, biztonsággal összefüggő szakterületet ölelt fel, azt vizsgálva, hogy a világ­színvonalhoz képest hol áll az erőmű. Nemzetközi gárda, amerikaiak, japánok, kanada­iak, angolok és jómagam alkot­tuk a csapatot, amely áttekin­tette a vezetés színvonalát, az üzemvitelt, a műszaki hátteret, a karbantartást, a vegyészetet. Az-én feladatom a sugárvéde­lem kontrollja volt, egyedül dolgoztam ezen a területen. A vizsgálatról Paksról már többen vettek részt hasonló felülvizsgálatokban a világ sok részén. A WANO tagerőműveitől kér listát, kit ja­vasol ilyen csoportokba. Elvá­rás a szakterület alapos isme­rete és az angol nyelvtudás, be­leértve természetesen a szak­mai kifejezések pontos ismere­tét is. Ami meglepett, a North Anna igen szigorú feltételeket szab az erőműbe történő belé­péshez, ami ránk is érvényes volt. Már kiutazásom előtt el­lenőriztek, még a hitelképessé­gét is vizsgálják mindenkinek, aki valamilyen okból az erőmű területére lép. Ujjlenyomatot Atlanta is Amerika! Dr. Rónaky József felvétele A North Anna erőmű vesznek, amit egyeztetnek az FBI-al, az üzemi területre tör­ténő belépésnél ennek alapján azonosítanak, különböző kapu­kon röntgennel ellenőrzik a csomagokat, táskákat. A vizs­gálat eredményei - szemben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hasonló ellenőrzé­seivel - nem nyilvánosak, mert ez belső használatra készül. Ez a vizsgálat nem a világot tájé­koztatja az atomerőműről, ha­nem az atomerőművet a világ­ról. Előfordult már ugyanis, hogy a befeléfordulás súlyos hiányosságok kialakulásához vezetett, nemrégiben éppen Amerikában kellett emiatt 3 re­aktorblokkot leállítani. A jelen­tés tehát titkos, még a szaksaj­tóban sem lehet publikálni a tá- pasztalatokról. Ánnyit elmond­hatok összességében pozitív volt az eredmény, bár így is ta­láltunk javítanivalókat. Egy egyszerű példa, milyen nehéz belülről észrevenni a hibákat: az irodaházakban mindenütt táblák jelzik a menekülési út­vonalak irányát, az üzemi terü­leten nem! Ez be sem került a jelentésembe, szóban jeleztem, mire a fejükhöz kaptak: „hogy nem vettük ezt észre!”, és azonnal intézkedtek. A tapasztalatok Érdekes párhuzamokat állapít­hattam meg, amit Pakson is hasznosíthatunk, hiszen a kint végzett munkáról útijelentést kellett írnom, ez az erőművön belül hozzáférhető a különböző szakterületek számára. A North Anna sugárvédelmi tevékeny­sége a lehető legkorszerűbb, ki­tűnő műszerezettséggel. Rend­kívül fegyelmezettek az egyéni védőeszközök használatában, minden előírást szigorúan be­tartanak, a munkavé­delmi kultúrájuk pél­damutató. Magas szín­vonalú a képzési rend­szerük is. A diplomá­sokat a munkaerőpiac­ról toborozzák, a tech­nikusképzés remek, kétéves főiskolai alap­oktatás után négy év tanulás következik, mire technikus lesz va­laki. Nagy súlyt fektet­nek a céghez való kö­tődés kialakítására. Mindenki egyenruhá­ban jár dolgozni, büsz­kék arra, hogy a North Anna alkalmazottjai. Két dolog ragadta meg leginkább a tetszése­met: az egyik a sugár- védelmi műszakváltás, az információk átadása formanyomtatványon történik. A másik a fel- Dr. Rónaky József készítést szolgálja, egy számítógépes program, amelyet térképekkel és több millió fotó­val dolgoztak ki, a munkaválla­lók a gép előtt ülve bejárhatják az üzemi területeket, minden­hová eljutva megismerhetik az útvonalakat, amelyekre adott esetben szükségük lehet, anél­kül, hogy a gyakorlás során be kellene lépniük a területre. Ezt érdemes lenne itthon is elkészí­teni. FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Létszámleépítések Drasztikus leépítések zajlanak Amerika szerte a villamosener­gia iparban. Ennek oka az új villamosenergia törvény, amely kötelezi az áramszolgáltatókat, hogy ha valaki olcsóbban kí­nálja az energiát, akkor köteles azt továbbítani a fogyasztóhoz, még a saját erőműveinek rová­sára is! Nagy a verseny, az ön­kormányzatok, az adott allant, kisbefektetőkkel együtt erőmű­veket építenek, és ez kihívás a meglévőknek, a költségek csökkentésére ösztönzik őket, miközben a biztonság színvo­nalát meg kell tartani. Mindez hozzájárul a nagyon fegyelme­zett munkavégzéshez. A vidéki Amerika Olyan, hogy Amerika egysze­rűen nincs. New York egészen más mint Atlanta vagy Wa­shington, és a vidéki Amerika teljesen különbözik ezektől a nagyvárosoktól. Volt szeren­csém két hétvégét New York­ban tölteni, őrültekháza, klassz, de bolond világ. Jártam Wa­shingtonban, Atlantában is. A vidéki Amerika más, tulajdon­képpen tanyavilág, elképesz­tően kitűnő infrastruktúrával. Autós nép lakja, nincsenek járdák sem, vannak viszont remek utak, olcsó autók, olcsó üzem- A házak egymástól távol, az életük nagy részét a mindenütt megtalál­ható üzletközpon­tokban, a Shopping Mall-ban töltik. Ezek hatalmas épít­mények, nagy par­kolókkal, két-három áruházzal, rengeteg kis üzlettel, 20-30 étteremmel, 8-9 termes mozival. En­nek ellenére nagyon pozitív a közösségek szerepe a vidéki Amerikában. Sokat költenek a helyi adókból a helyi kul­túrára, szemben a nagyvárosokkal, a vidéki iskolák kitűnőek, a köz­könyvtárak csodálatosak, min­den megtalálható, könyvek, ka­zetták, CD-k. Tanítani való, ahogy a hátrányos helyzetűe­ket, a mozgássérülteket, látás- és hallássérülteket segítik. Minden feltétel adott ahhoz, hogy teljes értékű tagjai legye­nek az általunk „individuális­nak” ismert amerikai társada­lomnak. Már az utak, épületek tervezésénél megteremtenek számukra minden feltételt, és még arra is gondolnak például, hogy a már említett közkönyv­tárakban szinte az egész világ- irodalom a vakok számára elér­hető legyen hangkazettán, a legjobb színészek tolmácsolá­sában. Vagy mindenféle szer­szám, eszköz kapható balkeze­sek számára. Ez is Amerika! Rákosi Gusztáv Szakály Ferenc: „Mindszenty József keresztelt” Felvételire várva a „száműzött” történészek között (Folytatás az 1. oldalról.) bár az igazi sztár Kosztolányi Gyuri - ma pécsi genetikus professzor - volt. Az atlétikának azonban vér­nyomásproblémák miatt bú­csút kellett mondani, s jött a kosárlabda, amihez kezdetben - bevallása szerint - Szakály Ferenc nem igazán konyított, ennek ellenére, köszönhetően a kiváló csapattársaknak, mégis sikerült beverekednie magát a legnevesebb utánpótlás-játéko­sok közé. Lehet, hogy egy ki­bontakozó sportkarrier tört ketté, amikor Szakály Ferenc mégis a történelemtudomány mellett kötelezte el magát? — Egész életem sportkarri­erből áll, hiszen később, már felnőttkorban elkezdtem fo­cizni. Nem voltam pengés játé­kos, de ettől függetlenül sok gólt rúgtam. Persze, olyan ke­mény, rakkolós fedezetsornak, mint Eszterházy Péter, Czakó Gábor és Gellér Kis Gábor - a legendás Mozgó Világ csapa­táról van szó -, csak mutatnom kellett, hogy hova kérem a lab­dát, nekem már csak meg kel­lett azt pöccinteni. Azután or­vosi tanácsra a fociról is le­mondtam, s a tenisz mellett kö­töttem ki, minden előzmény nélkül. S bármennyire is hihe­tetlen, a párosban is helyt áll­tam. Igaz, elsősorban ismét azért, mert mögöttem egy olyan vibráló tehetség fogta az alapvonalat, mint Glatz Fe­renc, az Akadémia jelenlegi el­nöke. Visszatérve a fiatalkori pá­lyafutásra, Szakály Ferenc a Garay János Gimnáziumba nem egykönnyen jutott be: 1957-ben járunk, s ekkor már édesapját, aki komoly szerepet játszott a szekszárdi forradalmi eseményekben, letartóztatták. Ma is szeretettel említett álta­lános iskolai osztályfőnöke gondoskodásának köszönhe­tően mégis kinyílt a fiatalabbik Szakály Ferenc előtt az Alma Mater kapuja ... — Nem állítanám, hogy egy életre meghatározó tanáregyé­niségekkel találkoztam, már csak azért sem, mert az egyik legnagyobb pedagógus-szemé­lyiség, Létay Menyhért pont nem tanított. Viszont ha vala­mit, hát fegyelmet azt tanultunk a gimnáziumban. S így vissza­tekintve csak azt mondhatom, hogy máig örülök ennek a fia­talkori regulázásnak. Mindent összevetve jó közösségbe kerül­tem, a széthúzást még csak hír­ből sem ismertük. S azt sem mondhatom, hogy édesapám „pettyes” múltja miatt valami­féle borzasztó üldöztetésben vagy elnyomásban lett volna részem. A színfalak mögött persze kemény „meccs” zajlott, de er­ről csak a bennfentesek tudtak. Közéjük tartozott például az a tanár, aki az érettségi banket­ten közölte a nemcsak a törté­nelemből, hanem minden más tantárgyból kitűnő eredményt elért Szakály Ferenccel: ne is számítson arra, hogy valaha is felveszik az egyetemre ... — Ereztem, hogy elfogyott körülöttem a levegő. így érett­ségi után szinte pánikszerűen hagytam el Tolna megye szék­helyét, s meg sem álltam Bu­dapestig, ahol - a családi ösz- szeköttetésnek köszönhetően - segédmunkásként elhelyezked­hettem a fővárosi levéltárban. Méghozzá olyan - '56-os múltjuk miatt ebbe az intéz­ménybe „száműzött” - szemé­lyiségek társaságában, mint Wellmann Imre és Kosáry Domokos. „Csak” kettő mellé az akkori öt legnagyobb törté­nész közül... S egy év eltel­tével - amikor már nem a gim­náziumnak, hanem a levéltár­nak kellett ajánló sorokat írni a felvételi ügyében - sikerült a lehetetlennek tűnő fegyver­tény: persze ezúttal sem telje­sen véletlenül, hanem az 1990 utáni házelnök, a hálás Kosáry- tanítvány, Szabad György hat­hatós közreműködésével. S így lett Szakály Ferenc egyetemi hallgató, majd történész (min­denekelőtt a török kor kuta­tója), később történelmi témájú rádió- és televíziós műsorok vezetője, ezután akadémikus, s, hogy még valamit el ne fe­lejtsünk: 1993-ben a Pro Űrbe Szekszárd kitüntetettje. Szeri Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom