Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-16 / 293. szám
1996. december 16., hétfő Megyei Körkép 3. oldal „A helyzetünk az elmúlt két évben romlott” Tiltakozik az Iparszövetség (Folytatás az 1. oldalról.) Az országos elnökség teljes mértékben egyetértett a Tolna megyei véleménnyel, mely elvetette a sztrájkokat, de nagyon határozottan foglalt állást abban, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszterrel fel kell venni a kapcsolatot és a tárca vegye figyelembe az iparszövetség javaslatait. — Mi a lényege a Mdgyar Iparszövetség állásfoglalásának? — A Szövetség a gazdaság elmúlt évi helyzetét elemezve arra a megállapításra jutott, hogy az elmúlt két évben a vállalkozók helyzete 8- 12 százalékkal romlott és jövőre is további 5-7 százalékos romlás prognosztizálható. — Ez utóbbi megállapítást mire alapozzák? — A vállalkozások ellehetetlenülnek, mert a ma érvényes elvonási rendszer (központi adók, járulékok, helyi adók, stb.) kizárólag rövidtávú érdekeket szolgálnak. Az elviselhető központi adóterhek mellett, parttalanná vált az adó jellegű központi járulékok mértéke (munkaadói, szakmunkásképzési, kulturális, idegenforgalmi, egészségügyi ellátás, kötelező kamarai tagdíj, eljárási illetékek, kötelező biztosítások, gépjárműadó stb.) Az idén bevezetett 1,5 százalékos TB- járulék csökkenés 2-3 százalékkal megnövelte a vállalkozások költségeit, míg az 1997 évi 3,5 százalékos csökkenés a járulékfizetők döntő többségének 3-4 százalékkal növeli a terheit. A felsorolt intézkedések gerjesztik az inflációt és a munkanélküliséget. Emellett a gazdasági törvények nem nyújtanak jogbiztonságot és kiszámíthatóságot, nem időállóak, nem egyértelműek. Sajnos leértékelődött a törvények becsülete is. Enyhítések helyett a vállalkozói terhek összességében emelkedtek. Félrevezetőnek tartjuk, hogy a kormányzati retorika ennek ellenére azt állítja, hogy a vállalkozások terhei mérséklődnek 1997-re. — Milyen intézkedésekre számítanak a benyújtott petíciójuk után? — Határozottan elvárjuk a kormánytól az érdekképviseleti törvény kidolgozását, a kormányzati adó- és elvonási rendszer alapját a tisztességes vállalkozók magatartása, teherviselő képessége képezze, az elfogadott törvények stabilak legyenek, az Érdekegyeztető Tanács rangjának megfelelő kezelését. Az említetteken kívül szeretnénk elérni többek között, az egészség- ügyi hozzájárulás 50 %-os mérséklését, a táppénz járulékoltatásának eltörlését, az inflációt gerjesztő forintleértékelés mérséklését. Mauthner Garaysták a múló időben (Folytatás az E oldalról.) Magát a 100 éves évforduló előtt tisztelgő ünnepséget Lemle Béláné, a gimnázium igazgatója nyitotta meg, majd az intézményfenntartó képviseletében Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere méltatta az esemény, illetve a patinás középiskola jelentőségét. Huba János arra a lélekerősítő, felebaráti szeretet- növelő szerepre hívta fel a figyelmet, melyet egy-egy ilyen jellegű találkozó kivált a résztvevőkből. Zentai András címzetes igazgató a centenárium alkalmából megjelent kiadványt mutatta be: a könyvben olvasható életrajzok, önvallomások által az olvasó a garaysta univerzumba nyerhet betekintést. Dr. Bőszné dr. Wéber Aranka, a megyei közigazgatási hivatal elnöke egyúttal az öregdiák szövetség titkára élőszóban is hitet tett egykori középiskolája mellett: mint kiderült, valamennyi hozzátartozója ebben az intézményben szerzett érettségi bizonyítványt. A rendezvény zárásaként Lemle Béláné fogadással egybekötött baráti beszélgetésre invitálta a vendégeket. Az emeleti teremben dr. Joó Ferenc, az Öregdiák Szövetség díszelnöke tartott pohárköszöntőt, majd kisvártatva a fehér asztalok mellett elevenítették fel diákélményeiket a meghívottak. -száMAVAD-tanácskozás Szekszárdon A MAVAD Rt. Szekszárdi Irodája december 17-én, kedden 17 órai kezdettel üzletpolitikai tanácskozást tart Szekszárdon, a Hotel Gemencben. A résztvevők számára a részvénytársaság fővárosi vezetői adnak tájékoztatást. Tengelici beruházás, rekordidő alatt „Príma” a helyzet, mert van gáz Szerencsét hozott a szerencseszám Tengelicnek. A községben rekordidő alatt megvalósult falugáz-program a 21. volt a régióban. Szombaton délelőtt jelképes gázlánggyújtással avatták a helyi tartályos gázrendszert. „Szinte csodának” aposztrofálta Nagy Ferencné, Tengelic polgármestere azt a tényt, hogy a község az ötlet megszületésétől számított egy éven belül, mindössze 38 napos kivitelezési idő alatt korszerű, környezetkímélő, biztonságos és - remélhetőleg - gazdaságos fűtési rendszert tudhat magáénak. A kitartóan zuhogó eső szombaton délelőtt nem kedvezett az avató ünnepségnek, ennek ellenére tartalmas, színvonalas eseménynek lehettek tanúi a község - szabadba merészkedő - lakói a régi iskola előtt. Az eseményen megjelent Sződi Imre országgyűlési képviselő, a beruházó Prímagáz Hungária Rt., a tervező pécsi Centro Kft., a generálkivitelező szekszárdi Thermo Kft., a földmunkákat végző alvállalkozó, a szekszárdi Célgép Kft., valamint a helyi Tenkop Rt., a bonyhádi fűtőmű képviselői és a helyi képviselőtestület tagjai is, az érdeklődő helybéliek mellett. A polgármester asszony ünnepi beszédében elmondta: tavaly ősszel vetődött fel, hogy a helyi iskolaépületek olajfűtését egyedi tartályos gázfűtéssel kellene felváltani. Az elképzelésről tudomást szerzett tenge- liciek is csatlakozni kívántak a korszerűbb fűtési módra való áttéréshez. Ezt követően már az egész falu véleményét kikérték a helyi vezetők a „dologról”, és a falu részéről pozitív hozzáállást tapasztaltak (amely a beruházás története alatt végig jellemző volt.) A beruházás idén október elsején kezdődött, és szinte hihetetlen módon, november közepére már be is fejeződött. Ma már sok tengelici (príma)gázzal fűt. Nagy Ferencné méltatta a beruházó, a kivitelezők, a bányakapitányság remek munkáját, rugalmas együttműködését, és köszönetét mondott mindazoknak, akik valamilyen módon hozzájárultaka falugázprogram megvalósulásához. Ugyanakkor jelezte, hogy ő teljesen majd csak akkor nyugszik meg, amikor egy fűtési szezon eltelte után a lakosság úgy értékel: nem bánták meg az áttérést. Mészáros László, a Prímagáz beruházási igazgatója aláhúzta, hogy a majd’ 15 kilométer hosszú vezetékhálózat, a három tartálypark megépítése után a tengeliciek biztonságos rendszert tudhatnak magukénak, amely a község háztartásainak mintegy 60 %-ában biztosítja a jövőben a meleget. Sződi Imre gratulált a lakosságnak és az önkormányzatnak ahhoz, hogy vették a bátorságot „belevágni” ebbe a vállalkozásba. Ügy vélte, hogy a község további fejlődését is megalapozza majd ez a beruházás. Tréfásan úgy fogalmazott, hogy a tengelicieknek príma a helyzetük, mivel van gáz. Ezt követően fellobbant a jelképes gázláng. Az ünnepséget a helyi iskolások és a tengelici vegyeskórus közreműködése tette még emlékezetesebbé. Új helyen a Harmónia Szombaton reggel Szekszárdon, a Mészáros Lázár utca 7- ben új helyre költözött a Harmónia hangszer és műszaki szaküzlet. Mindenféle márkás új és használt hangszerek mellett kották is kaphatók, kölcsönzést és zongorahangolást is vállalnak. A tágas boltban templomi orgonától kezdve a pánsípig szinte minden kapható. Fotó: G.K. Hírek Téves riasztás Nyugodt hétvégéjük volt a Tolna megyei tűzoltóknak, mindössze egyszer riasztották őket, akkor is tévesen. Vasárnap délben Pakson, a Fehérvári úton egy ház pincéjét öntötte el víz. A helyszínre érkező tűzoltók megállapították, hogy az árvizet csőrepedés okozta, a szivárgó víz kimosta a homokot a ház előtti út alól, az zúdult az alagsorba. A hibát a vízmű és a KPM szakemberei közösen hárították el. Képviselők pénzügyekről A szekszárdi önkormányzathoz érkezett üzleti ajánlatot tárgyalta zárt ülésen a pénzügyi bizottság legutóbb. Az összejövetel másik fő témája a központosított előirányzatok, az úgynevezett „címzett” pénzek - közalkalmazotti béremelések, bérkiegészítések -, költségvetésben való megjelenítése volt. A „civil szféra” ünnepe Adventi együttlétre invitálja a - Tolna város kulturális életének, szellemi arculatának meghatározásában egyre fontosabb szerepet játszó - civil közösségek képviselőit a helyi képviselőtestület művelődési bizottsága. Az eseményt - melyre a közösségek, egyesületek vezetőit és egy-egy tagját hívták meg - ma, azaz hétfőn 16 órától rendezik a Galéria étteremben. Eine kleine Zauberflöte Azaz a Kis varázsfuvola. Ezzel a darabbal várja a közönséget a szekszárdi Deutsche Bühne dema 19 órai kezdettel. Vizsgálat Tolnán A tolnai képviselőtestület ügyrendi és jogi bizottsága ma délután tartja ülését. A napirenden egyebek mellett szerepel az I. számú iskolával kapcsolatos vizsgálat, a költségvetés módosítása, a megyei közigazgatási hivatal törvényességi észrevételei, a szervezeti és működési szabályzat módosítása, az egészségügyi gondnokság helyzete, a tolnai vízmű adómentességgel kapcsolatos kérelme. Parti Nagy Lajos Tolnán Egy író, arról ami van, és arról ami nincs A „Kézjegy” Tolnai Tollforga- tók Klubjának vendége volt Parti Nagy Lajos, őt kérte meg a csoport, hogy írjon bevezetőt a jövőre megjelenő Kézjegy 3. antológiához. Lévén a költő tolnai származású, ezt örömmel vállalta. Lapunknak az alábbi inteijút adta: — Honnan a Parti név? — Egy Nagy Lajos már volt a magyar irodalomban. Erre Pákolitz István figyelmeztetett, aki 17 éves koromban megjelentette első versemet a pécsi Jelenkorban. Kéne egy megkülönböztető betű vagy előnév. Ekkor választottam apai nagyanyám leánykori nevét, a Partit. Eleinte nagyon nevetségesnek tűnt, de most már hozzámnőtt, a személyimbe viszont nem íratom be. — Főbb életállomások? — Szekszárdon születettem 1953-ban, Tolnán kb. négy éves koromig laktunk, aztán Kaposvárra költözött a család, majd ’65-ben Székesfehérvárra. Ott érettségiztem, később a szüleim Pestre költöztek, én pedig ’73- ban Pécsre. Ja, és hogy még egy várost mondjak, egy kis kiskőrösi katonáskodásban is volt részem. Pesten ’86 óta élek, és nagyon úgy néz ki, hogy már ott is maradok. — Azt mondják, ma minden kimondható, megírható, senkiben nem szoml bent politikai véleménye. Parti Nagy Lajosba szorul-e? — Nem hiszem, hogy szorulna. Ha nekem ez olyan irtózatosan erős ambícióm lenne, hogy publicisztikákban rendre közöljem a kiábrándulásomat, a zavaromat, a tanácstalanságomat, azt hogy bármerre nézek csak rohadást és romlást látok, és hogy ’89-ben mennyire naiv volt ez az ország, megtalálnám a helyet és a módot, hogy megtegyem, közreadjam. Csakhogy én egyáltalán nem érzem magam politikus alkatnak, íróként főleg nem. Nálunk a politika már kezd olyan lenni, mint az angoloknál az időjárás: mindenki arról beszél. — Lehet ma egyáltalán élni úgy, hogy egy író nem politizál, „nem vall színt”? — Kérdés, hogy mit értünk politizáláson. Pártszimpátia létezhet, azt viszont nem hiszem, hogy bármilyen irodalmi pozíció feltétele valamilyen politikai csoporthoz való tartozás volna. Rövid távon elképzelhető, hogy egyik-másik irodalmi csoport hatalomközelbe jut - kurzusa válogatja, hogy mikor melyik -, egyének, körök, lapok élnek a „lehetőséggel”, hiszen mindannyian esendők vagyunk. Én soha nem adtam el magam egyetlen pártnak sem, de azt sem gondolom, hogy valamiféle rendíthetetlen függetlenséget kellene fogadnom. Közelállónak érzem magamhoz a liberális felfogást, viszont a szabad versennyel nem vagyok kibékülve. A másik, ami megint csak sok az állam- polgári agyamnak, ez a fából vaskarika: a szociális piacgazdaság. Tehát liberális, ha úgy tetszik szociálliberális érzelmű vagyok, ám ezt a gondolkodás- módot ma Magyarországon, markánsan egyetlen párt sem képviseli. Úgyhogy direkt vonzalmaim nincsenek. — Létezhet-e vidéki irodalmi élet? Van-e értelme egy ilyen klubnak mint a Tolnai Kézjegy? — Én azért mentem ’86-ban Pestre, mert sok minden tönkrement körülöttem Pécsen de nem kifejezetten azért költöztem a fővárosba, mert vidéken nem él meg a szabadfoglalkozású író. Azt viszont tudni kell, hogy a szerzők, a lapok, a kiadók 75 százaléka pesti. Ugyanakkor a vidéki műhelyekre óriási szükség van, mert azokból, így biztosan a Kézjegy Klubból is, néhányan nevet szereznek, mások pedig olvasók lesznek, ami meggyőződésem, hogy nem kis rang. — Mivel lehet manapság elégedett egy író? — Azzal, ha dolgozhat. Nekem szerencsém volt, mert egész eddigi életemben azzal foglalkozhattam, amit szeretek csinálni. Főnököm egyetlen egy volt a Jelenkornál, a nagyszerű Szederkényi Ervin, igaz, hogy én sem voltam soha senkinek a főnöke. Ha megjelennek a könyveim, az persze öröm, de látom a hibáikat is. Javítgatós szándékkal azonban már nem nyúlkálok beléjük, legföljebb ha teljesen átforgatom őket. Soha nem elégedett a művel az ember. Olyan ez az egész irodalom, hogy közelítgetünk valamit, ami alighanem - nincs. Wessely Közös ebéd az ünnepség után
