Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-11 / 289. szám

SZAKCS HITELT ADOTT VARONGNAK (5. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1996. DECEMBER 11. SZERDA ÁRA: 27 FORINT VII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM telefonon is megrendelheti! ■-■ a 74/415-468-as telefonszámot ! Kézbesítőnk felkeresi Ont! Négy japán úr és egy magyar vasutas (a Liga szakszervezeti szövetség elnöke) látogatott el tegnap Paksra, az atomerőmű második legnagyobb szakszervezete, a Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (a MÉSZ) vendégeként. A Tokió és régiójának villamos­energia ipari munkavállalóit tömörítő szakszervezetet képviselő japánok a várossal ismer­kedtek, képünkön a Makovecz Imre által tervezett, újvárosi Szentlélek templomban látha­tók, miközben a sajtó munkatársai Gaskó Istvánnal a Független Szakszervezetek Demokrati­kus Ligájának elnökével beszélgettek. (Folytatás a 4. oldalon.) fotó: gottvald károly Sok a tennivaló a gyülekezetben Vasárnap tartott közgyűlést a dombóvári evangélikus gyüleke­zet, amin egyebek mellett „régi-új” pénztárost választottak. A közgyűlésről, illetve a gyülekezeti életről az idén Dombóvárra kerülő ifj. Aradi András lelkészt kérdeztük, aki nemcsak a vá­rosban, hanem Kaposszekcsőn és Csikóstőttősön is szolgál. Röviden A bibliai életrajzok bonyhádi sorozatának következő elő­adásán Jákobról lesz szó. A program december 12-én, csütörtö­kön 18 órakor kezdődik a művelődési központban. A Liberális klub Pakson a művelődési központ klubtermé­ben december 12-én, 18 órától tartja következő összejövetelét. A téma az önkormányzat elmúlt két éve, előadók dr. Molnár Klára, Bor Imre és Schuckert József szabaddemokrata önkor­mányzati képviselők. Testületi ülés őcsényben. December 12-én, csütörtökön 17 órai kezdettel tartja soron következő ülését az őcsényi képvi­selő-testület. A napirendek között megvitatják az ez évi költ­ségvetés háromnegyedévi teljesítését, és megtárgyalják az 1997. évi költségvetés koncepcióját. Várhatóan meghatározza a testület az 1997. évi hatósági ivóvízdíjat, és megtárgyalják a szolgáltatási szerződést is. Iregszemcsén: vízdíj emelés. 1997-től köbméterenként 120 forintra emelkedik (áfa nélkül számolva) a lakossági vízdíj Iregszemcsén. A közületeknek 180 forintot kell majd fizetni a szolgáltatásért. Az összegek az állami támogatás mértékétől függően lehetnek alacsonyabbak. Luca-napi játszóházba várja a gyerekeket a Gyermekek Háza december 13-án, pénteken. Jósolnak a kicsiknek, lehet táncolni, gyöngyöt fűzni, agyagozni, sőt, rusnya boszorkányt is készí­teni. A délután két órakor kezdődő rendezvényre - melyre a be­lépőjegy 50 forint - várják az érdeklődőket. Találták.. Szekszárdon, a Kandó Kálmán utca 10 szám alatti gyógyszertárban december hatodikán két csomagot is találtak. Az egyikben női csizma van, a másikban pedig egy idegen nyelvű kazetta. A tulajdonosok átvehetik a talált tárgyakat a pa­tikában. Baráti találkozó Stuttgartban Évkönyv a Garayban Az idén 100 éves a szek­szárdi Garay János Gimná­zium. A centenáriumot záró találkozót december 14-én, szombaton délelőtt fél li­kőr tartják az iskolában. Ünnepi műsor keretében mutatják be a centenáriumi évkönyvet. Szeretettel vár­ják az egykori garaystákat és hozzátartozóikat. Gyermekrajzok kiállítása Rajz- és fotókiállítás meg­nyitójának a színhelye lesz a Providencia Biztosító Rt. Szekszárdi Kirendeltségé­nek ügyfélfogadási irodája (Szekszárd, Hunyadi u. 5. szám). December 11-én, szerdán délelőtt 10 órakor tartanak a biztosítónál rövid ünnepsé­get, melyre meghívták azo­kat az óvodás korú és a kis­iskolás gyermekeket is, akik a Süni rajz- és fotópályá­zatra pályamunkákat küld­tek be, és a díjazottak között vannak. A kiállítás megnyitóján a kirendeltség vezetője, Bállá Sándor köszönti a megjelen­teket és a Providencia Biz­tosító Rt. nevében ő adja át a rajzpályázat díjait is a gye­rekeknek. Fotókiállítás a Suligalériában Elblinger Ferencnek, a szekszárdi I. Béla Gimná­zium és Műszaki Középis­kola fizikatanárának Tolna megye művészeti emlékei­ről készült fotóiból nyílik kiállítás december 13-án, pénteken 10 óra 20-kor az intézmény Suligalériájában. A kiállítást dr. Várady Zol­tán kandidátus nyitja meg.- Tulajdonképpen - mondja ifj. Aradi András lelkész - a régóta ezt a munkát ellátó sze­mélyt javasolta a presbitérium a poszt további betöltésére, s ezt a javaslatot fogadta el a köz­Nyolcvanegy kézműves mes­tervizsga-bizottsági elnök - köztük 13 Tolna megyei - tett esküt és vette át megbízó leve­lét tegnap Székesfehérváron. Hétfőn Budapesten, szerdán pedig Békéscsabán került sor hasonló aktusra. Székesfehér­várra a dunántúli megyék dele­gáltjai mentek el, ahol a kéz­műves kamara országos elnöke gyűlés. Mivel a megválasztott pénztáros eddig a jegyzői tevé­kenységet látta el, erről a poszt­ról lemondott, így jegyzőt is kellett jelölni. így Kontár Er­zsébet a közösség új pénztá­Szabó Tibor köszöntötte őket. A most avatott bizottsági elnö­kök vizsgáztatják majd a jövő mestereit, 22 szakmában. — A vállalkozások szakmai szintje az Önök kezében van - mondta Szabó Tibor - követel­jenek a jelöltektől, ne legyenek túl humánusak! Ugyanakkor Önök is képezzék magukat, az uniós csatlakozásra gondolva. rosa, s Hegyi Tibomé látja majd el a jegyzői feladatokat. A választás egyébként nem szült vitát: mindketten bizonyították már korábban, hogy ezeket a feladatokat el tudják látni.- Ön a gyülekezet élére alig pár hónapja került. Azóta mintha új erőt kapott volna a közösség, hiszen több minden is történt életükben. (Folytatás az 5. oldalon.) Arról is beszélt az országos elnök, hogy az Ipari Miniszté­riumban történt személycserék miatt eléggé lelassultak a fo­lyamatok, a kamarák még min­dig nincsenek helyükön a gaz­dasági életben. De lehetősége­ikhez képest teszik a dolgukat, s jövőre újabb 30 szakmában szándékoznak elindítani a mes­terképzést. Többek között a „Bátaszé- kért” közcélú alapítvány megalapításáról tárgyalt a na­pokban megtartott ülésén a Bátaszéki Baráti Kör vezető­sége. Megállapították, hogy az alapítvány megvalósítása a vártnál hosszabb időt vesz igénybe, s mivel a kör nem lehet alapító, csak kezdemé­nyező, alapító tagokat, illetve szponzorokat kell keresni. A Baráti Kör évenként megjelenő lappal kedveske­dik a tagjainak. A „Báta- Széki Napló” ezen a héten ké­szül el, s kétszázan olvashat­ják. Ebben többek között a szeptember 14-15-i jubileumi találkozó történései, az akkori összejövetel állásfoglalásai olvashatók, valamint tartal­mazza a vezetőség következő évi terveit. A Stuttgarti Baráti Körrel a bátaszékiek a kilencvenes évek elején vették föl a kap­csolatot, s ez azóta folyama­tosan, szépen fejlődött. Ta­valy, a Besigheimben meg­rendezett találkozón részt vet­tek a fiatalok a városból, s az idei bátaszéki összejövetelre a stuttgartiak közül többen el­jöttek. A Baráti Kör elképze­lései között szerepel, hogy to­vábbra is találkozzanak a fia­talok Besigheimben a Stutt­garti Baráti Kör rendezvé­nyén a kitelepítettek utódai­val. Ezt a célt szolgálja az a rendezvény, amelyre szóban már meghívást kaptak a báta- székieket. Erre elsősorban fia­talok utaznak majd, akik vál­lalják, hogy élővé teszik a két kör között a kapcsolatot. (péteri) Esküt tettek a mesterek mesterei Ki lehet a tulajdonos? Szekszárd Megyei Jogú Vá­ros Önkormányzatának szo­ciális és egészségügyi bizott­sága tegnap délutáni ülésén elsőként a Szociális Központ Alapító Okiratának módosí­tására került sor. A központ profilja tovább bő­vül, mégpedig az otthoni sza­kápolási szolgálattal. Mindez sem létszámbővítéssel, sem fi­nanszírozási plusszal nem jár a költségvetést illetően. A bizott­ság egyhangú szavazással tá­mogatta a tevékenységi kör ki­bővítését. Ezt követően a Vö­röskereszt Szekszárd városi és városkörnyéki szervezetének és a Máltai Szeretetszolgálat szek­szárdi csoportjának kérelme ke­rült napirendre. Mindkét szer­vedet a bizottság támogatását kérte további tevékenysége folytatásához, amit szintén egyhangú szavazással javasolt elfogadni a bizottság. Ezt kö­vette az egészségügyi és szociá­lis intézmények 1996. évi költ­ségvetésének módosítása. Meg­lehetősen szokatlanul az a helyzet állt elő, hogy ezen in­tézmények nem kértek a város­tól, hanem adtak. Az itt jelent­kező megtakarítás révén az in­tézmények működése a követ­kező évben tehát kevesebbe ke­rül majd Szekszárdnak. A bi­zottság javasolja, hogy a több­letet a költségvetés ezen az ágazaton belül használja majd fel. Javaslat hangzott el az épülő szociális lakások lehetsé­ges tulajdonosait illetően. Ha a közgyűlés is jóváhagyja, az ön- kormányzat ezt a listát bocsátja az építtető rendelkezésére a jö­vendő tulajdonosokat illetően. A „nem alávalóbb” nemzet Európa szíve felé indul A magyarsággal kapcsolatos Honnan? és Hova? kérdésekre László Gyula régészprofesszor, illetve Ormos Mária törté­nész akadémikus válaszolt tegnap este Tolnán, a városi mille- centenáriumi ünnepségsorozat zárásaként. László professzor, a tolnai művelődési ház igazgatója, Lönhárd Ferenc által készített TV interjúban elmondta, hogy a múlt nem azonos azzal, amit ismerünk belőle, márpedig a honfoglalás időszakáról kevés a forrás, és azok is ellentmon­dásosak. Ezért a legtöbb, amit bizton állíthatunk, hogy - Zrí­nyivel szólva - egy nemzetnél sem vagyunk alávalóbbak. A professzor szerint például ahány törzs, annyi őshaza léte­zett - egész Eurázsiában. A történész szerint egyébként a magyar történelem „kettős”. Egyik ága 670 táján az avarok letelepedésével induló, a földművelő jobbágyság histó­riája, míg a 896-os, Árpád-féle honfoglalás a nemesség histó­riájával folytatódik. Csak az 1848-as jobbágyfelszabadítás­sal íródott meg „a magyar nép egységének keresztlevele”. Ormos Mária szerint ha a régmúltunkról nem is tudunk pontosat, az biztos, hogy 1100 évet itt éltünk le, és ebből ezret az európai kereszténység kul­túrkörében, amely keretből nem is tudunk kilépni, pedig lett volna rá „alkalom” (ld. ta­tár, török, szovjet, stb.) A történész szerint Magyar­ország a XVI. századig egyen­rangú európai hatalom volt, ezután azonban egy a Balti­kumtól a Balkánig húzódó bi­zonytalan sávba, Európa és a fejlődés peremére kerültünk. Innen aztán többször, ám si­kertelenül próbáltunk kika­paszkodni (Rákóczi, reform­kor, a XIX. század vége, stb.), ám most is ezen a peremen ka­paszkodunk. (Mindez főként a nagyhatalmak folyamatos „ármánykodásának” a követ­kezménye.) 1989-ben valóban szuverén módon kerültünk ki egy befo­lyási zónából. Bár a régió sza­badságának nem mindenki tapsol őszintén, vannak olyan hatalmak, melyeknek érdeke az egész régió stabilizációja. Magyarországnak szintúgy, hiszen ha szomszédaink nem jutnak egyről a kettőre, mi sem közeledhetünk Európa szíve felé. A felkapaszkodás kül­földi tőke nélkül nem sikerül­het, ennek azonban feltételei vannak, amelyek viszont óriási áldozatokat követelnek (pl. az oktatás, egészségügy struk­túra-átalakítása). Gond, hogy e folyamat végrehajtásának nincs átgondolt stratégiája, bár hat „tanulóév” már eltelt. A történész az eredeti tőke- felhalmozást elkerülhetetlenül fontosnak tartja, amelynek ve­lejárói a gátlástalan módsze­rek. (Ezeket persze nem kell szeretni.) A régió politikai ki­egyensúlyozatlanságát is ter­mészetesnek nevezte, amely probléma egy működő tőkés gazdaságban megszűnik, -s-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom