Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-09 / 287. szám

1996. december 9., hétfő Gazdaság 5. oldal CCS Határidők cégvezetőknek December 10.- A társadalombiztosítási köte­lezettségek teljesítése;- a társasági adó előlegének be­fizetése. December 12.- A munkáltató által levont jö­vedelemadó előlegének befize­tése. December 13.- Jövedéki elszámolás. December 15.- A fogyasztási adó befizetése, a fogyasztási adó visszatérítésé­nek igénylése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;- a vadászterület határának megállapítása;- az idegenforgalmi adó befize­tése;-az űtalap-hozzájárulás befize­tése;- a környezetvédelmi termékdíj befizetése;- a mezőgazdasági támogatások igénylése. Módosult a foglalkoztatási törvény Az 1996. évi CV1I. törvény je­lentősen módosította a foglal­koztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelke­zéseit. A nagyrészt szervezeti, hatás­köri változásokat tartalmazó, nagy terjedelmű joganyag vál­toztat a támogatási rendszeren, s e módosítások január elsejétől érvényesek. A részmunkaidős foglalkozta­tás támogatása helyett a jövőben munkahelymegőrzés támogatása címén nyújtható támogatás - egyrészt az átmeneti likviditási gondokkal küzdő munkaadók ' részére a foglalkoztatottak lét- ; számának megtartásához, más­részt az egyes munkavállalói ré­tegek részmunkaidős foglalkoz­tatásának elősegítéséhez. Új támogatási forma a foglal­koztatáshoz kapcsolódó járulé­kok átvállalása. Ennek lényege, hogy - legfeljebb egy évig ter­jedő időtartamra - részben vagy egészben átvállalható a keresetet terhelő egészség- és nyugdíj-biz­tosítási, valamint munkaadói já­ruléknak megfelelő összeg. A foglalkoztatással kapcsola­tos támogatások közül a foglal­koztatás bővítését szolgáló támo­gatások, a közhasznú munkavég­zés, a munkahelyteremtés, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának, a fiatal munkanélküliek foglalkoz­tatásának támogatása, a foglal­koztatáshoz kapcsolódó járulé­kok átvállalása, valamint a mun­kahelymegőrzés támogatása ese­tén a jövőben a Munkaügyi Mi­nisztérium vagy a megyei munkaügyi központ, illetve an­nak kirendeltsége köt megállapo­dást a támogatásban részesülővel. Ez azonban csak az olyan ese­tekre érvényes, amikor a Mun­kaerő-piaci Alap foglalkozta­tási,illetve rehabilitációs alapré­szének központi kerete szolgál a támogatás pénzügyi fedezetéül. Ha viszont a megyei munkaü­gyi központok által felhasznál­ható pénzügyi keret adja a fede­zetet, akkor a megyei munka­ügyi központok jogosultak a tá­mogatási megállapodás megkö­tésére. Új elem a szabályozásban, hogy ha a támogatás visszaköve­telhető a jogosulttól, akkor a visszakövetelés időpontjában ha­tályos - a visszakövetelésre ala­pot adó kötelezettségszegéstől a befizetés időpontjáig számított - jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni a kapott támogatást. Kimondja azonban a jogsza­bály, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a munkaügyi központ eltekinthet a kamatfize­tési kötelezettség teljesítésétől. A munkanélküliek részére nyújtott támogatások esetén a rendelkezések arra is módot ad­nak, hogy egyáltalán ne kelljen visszatéríteni támogatást. Évente 25-30 ezer új lakással számolnak Fellendülés előtt az építőipar Megáll az építőipar termelé­sének csökkenése az idén - ál­lapítja meg elemzésében az ipari minisztérium. Az építési vállalkozási szerződések ál­lományának és volumenének növekedése arra enged kö­vetkeztetni, hogy az ágazat az 1995-96. évi visszaesés, illetve stagnálás után jövőre növe­kedési szakaszba kerül. A tárca adatai szerint az építési­szerelési tevékenység az idei év első hét hónapjában még csök­kent az előző év azonos idősza­kához hasonlítva. A csökkenés azonban folyamatosan mérsék­lődő, január és július között át­lagosan 8 százalékos volt. A termelés visszaesése nem egyformán érintette az ágaza­tokat. A mélyépítőiparban pél­dául a csökkenés elérte a 23 százalékot, a magasépítésben azonban mindössze 4 százalék­kal volt alacsonyabb a produk­tum, mint az előző eszten­dőben. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvény életbe lépése és további kormányintézkedések hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a lakásépítési piac évi 25-30 ez­res szinten stabilizálódjon. Az ágazat középtávú fejlődé­sét meghatározza, hogy újabb infrastrukturális beruházási hul­lám indul 1997-ben. A tervek szerint folytatódik például az autópályák építése, a Ferihegyi repülőtéren hozzálát­nak a II. terminál kialakításá­hoz, s a jövő évi programok számottevő közműfejlesztése­ket is előirányoznak. Az előrejelzések szerint erő­södik a vállalkozók szerepe is. Finis a privatizációban Eladhatatlan 50-60 milliárdos vagyon Várhatóan a jövő év végére befejeződik a privatizációs „nagy menetelés”, lezárul a magánosítások zöme - nyi­latkozta dr. Csiha Judit pri­vatizációs miniszter. Elmondta, hogy ezt követően lényegében két vagyoncsoport marad: a tartósan állami tulaj­donban lévő vagyonkör, to­vábbá az 50-60 milliárdos, je­lenleg eladhatatlan vagyon­tömeg. Komoly szakmai di­lemma ez utóbbi jövőbeni sorsa. Egyelőre még az ÁPV Rt. igazgatóságának sincs egységes véleménye arról, hogy a meg­maradó értékeket milyen mó­don kezeljék. Ezért a jövő esz­tendő első fél évében erről a szakma és a politika illetéke­seinek bevonásával, külföldi és hazai résztvevőkkel vitákat, konferenciákat rendeznek, majd a privatizáció befejező­dése előtt a parlament asztalára teszik javaslatukat. A miniszterasszony arra is kitért, hogy nem tervezik a ko­rábban megkötött privatizációs szerződések érvényességének felülvizsgálatát. A Tocsik-üggyel kapcsolat­ban kijelentette: nincs abban a helyzetben, hogy kimondja: visszaélés történt. Álláspontja szerint ugyanis egy jogállamban csak a bíróság jogosult kijelenteni, hogy adott esetben egy rossz szerződés mögött korrupció, visszaélés, vagy más ok van-e. Amit az állampapírokról tudni kell Az államkötvény Az államkötvények és disz­kont kincstáijegyek elsősor­ban az intézményi befektetők megtakarításainak kívánnak teret biztosítani, azonban mindkét típusú értékpapírt megvásárolhatják magánsze­mélyek is. A fő különbség közöttük a futamidő. Az államkötvénye­ket többéves lejáratra bocsát­ják ki, míg a diszkont kincs- táijegyeket egy éven belül vissza lehet váltani. Az ál­lamkötvényeknek van ugyan egy bizonyos névleges kama­tuk, amelyet a szerződésben meghatározott módon és gya­korisággal fizetnek ki a befek­tetőknek, a tőke törlesztésére azonban mindig csak az ér­tékpapír lejáratakor, egy ösz- szegben kerül sor. Az államkötvények kama­tozási módja többféle lehet. Általában fix vagy változó kamatozású kötvényeket hoz­nak forgalomba. A fix kama­tozású papírok kamatfizetési gyakoriságuk alapján tovább csoportosíthatók: vannak fél­évente és évente fizetők, va­lamint úgynevezett tőkésítő államkötvények. Közös bennük, hogy a vá­sárlók pontosan tudják, mek­kora hozamot fognak befekte­tésükkel elérni. A félévente történő kamatfizetés sokak számára kedvezőbb, mert hamarabb tudnak lekötött pénzüknek legalább a hoza­mával rendelkezni a befekte­tők és azt akár újra befektet­hetik. A tőkésítő kötvények ezt az újrabefektetést automa­tikusan elvégzik, ezért tulaj­donosaik lejáratkor kamatos kamatot vehetnek át. Az államkötvények másik fő típusa a változó kamato­zású kötvények csoportja. Az ilyen papírokat azok vásárol­ják, akik megtakarításaik hosszú távú lekötésekor emelkedő kamatszintben bíz­nak. Azok a befektetők, akik megtakarításaikat rövid fu­tamidejű papírokban helyezik el, legjobb ha a jövőben a diszkont kincstárjegy hoza­mához kötötten kamatozó ér­tékpapírt vásárolnak, mivel azok gyarapodása 1-2 száza­lékkal magasabb az aktuális kincstárjegyek hozamainál. A legtöbben attól félnek, hogy befektetett pénzük el­veszti értékét. Számukra ideá­lis az infláció mértékéhez kö­tött kamatozású kötvény, mert ez a KSH által kimutatott fo­gyasztói árváltozásnál mindig magasabb kamatot fizet. Az államkötvények másod­lagos forgalma igen élénk, köszönhetően a kockázatmen­tességnek, a jó hozamnak és a széles körű érdeklődésnek. Az 1996 januárjában életbe lépett devizatörvény megen­gedi a külföldiek számára is az egy évnél hosszabb futa­midejű értékpapírok vásárlá­sát, s ezzel a külföldi befekte­tők figyelmének is közép­pontjába kerültek a magyar államkötvények. A lakosság részére a bró­kercégek, a nagyobb lakos­sági bankok és a Magyar Ál­lamkincstár hálózata folyama­tosan nyújtanak vételi és el­adási ajánlatot szinte vala­mennyi nyilvánosan kibocsá­tott magyar államkötvényre. Mindezeknek köszönhe­tően likvid másodpiac alakul­hatott ki, így nem gond a lejá­rat előtti értékesítés. FEB O O További információért hívja a 265-8888-as, a 06 60 450-450-es vagy a vezetékes telefonról ingyen hívható 06 80 450-450-es telefonszámot, http://www.westel.hu WESTEl IRODÁK: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19., TEL: (06 72) 225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900 • BALAT0NVILÁG0S, M7-ES ENYINGI ELÁGAZÁS, TEL.: (06 88)380-644, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-100 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KUNICS GÁBOR TEL.: (06 60) 327-930 • RÉTHY ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-920 • SZAKÁLOS GYÖRGY, TEL.: (06 60) 427-927 WESTEL FORGALMAZÓK: SZEKSZÁRO, TELKOMP KFT, 7100 WESSELÉNYI U. 15., TEL: (06 74) 416-564, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-260 • DOMBÓVÁR, ARIEL 2000 KFT, 7200 DOMBÓ PÁL U. 7., TEL: (06 74) 466-249, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 363-963 rAdiÓTELEFOH kft WESTEL December 9-től 23-ig az év ajánlatá­val várják Önt a Westel irodák! Eddig soha nem látott kedvezmény­nyel vásárolhat 0660-as mobiltele­fonokat: az új, kisméretű Nokia 440-est, a nagy teljesítményű Nokia 720-ast vagy az elegáns Benefon Deltát! Sőt, az akció időtartama alatt még a 25.000 Ft-os rendszer­belépési díjat sem kell kifizetnie! Siessen, mert a készletek végesek! Ne feledje, a 0660-as készülékek az ország egész területén használhatók! Az árak az áfát nem tartalmazzák. "társalgásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom