Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-31 / 304. szám
16. oldal Gyermekvilág 1996. december 31., kedd Mai feladványunk Mai összeállításunkban sok feladvánnyal kedveskedünk játékos kedvű olvasóinknak. Ezek közül bármelyiket megoldhatjátok (az oldal alján lévő három rajzos fejtörő és a betűrejtvény is ide számít). Az alábbi két rajz között 10 eltérés van. Melyek ezek? A megfejtéseket a következő címre küldjétek január 7-ig: Gyermekek Háza, 7101 Szekszárd, Pf. 130. December 14-i rejtvényünk helyes megfejtői közül bélyeget vagy magnókazettát nyert: Füle Evelin (Bátaapáti), Gáspár Csilla (Dalmand) és Éger Szabolcs (Paks). Jó fejtörést és boldog Újévet kívánunk! A lusta kismalacka Egyszer volt egy lusta malacka, olyan szörnyű lusta volt, hogy majdnem megbolondult az anyukája. Tudta, hogy a malackája nem azért lusta, mert nincs magához való esze, hanem azért, mert makacs. Nem bírt vele az anyukája, nem tudta, mit tegyen, megverje, megbüntesse? Mikor rászólt: — Malackám! Légy szíves, dobd el azt a piszkos kukoricacsutkát, mert te is piszkos leszel! - a malacka oda sem figyelt. Annál inkább fogdosta a piszkos csutkát, már nemcsak a keze, arca, orra, lába, de még a bundája is piszkos lett. De rá is fizetett! Jött az óvónéni, hogy a gyerekeket elvigye az állatkertbe kirándulni. Ám amikor meglátta a koszos malackát, összecsapta a kezét: — Hogy te milyen masza- tos vagy, kismalacka! Hát te sosem mosakszol? Ilyen piszkos-foltos óvodás nem jöhet velünk kirándulni! Mit szólnának az emberek? Az anyuka próbált magyarázkodni az óvónéninek, hogy az ő kis malackája minden este megfürdik, de az óvónéni bosszankodva otthagyta őket. A malacka csak hallgatott egy darabig, az anyukája meg nagyon szégyellte magát helyette. — Látod, látod, most nem mehetsz a többiekkel az állatkertbe kirándulni. A malacka lesütötte a fejét és halkan visítani kezdett. Elszaladt és elbújt a szalmába. Ott aztán elkezdett sírni. Azt mondta: — Engem az óvónéni nem szeret, azért nem vitt magával. A mamája utána ment és vigasztalta: — Ne sírj, inkább mosakodj meg. De a malacka makacs volt. Nem hagyta abba a sírást, sőt, még annál hangosabban rázendített. Az anyukája mérges lett. Fogott egy vödör vizet, és zsupsz, ráöntötte a malackára. Áz úgy megijedt, hogy ijedtében még sírni is elfelejtett. Aztán kibújt a szalma alpi. Belebújt a dézsába, amiben az anyukája mosni szokott. Olyan szép tiszta lett, olyan rózsaszín, hogy csak úgy csillogott. Délután, mikor megérkeztek a gyerekek a kirándulásból, a malacka már várta őket. Az óvónéni megsimogatta a fejét és azt mondta: — Látod, így jár az a gyerek, aki piszkos, lusta és még ráadásul makacs is. Ha okosabban viselkedsz, velünk jöhettél volna. Másnap ismét elmentek a gyerekek kirándulni és a malackát is magukkal vitték. De most a malacka nagyon vigyázott magára, nehogy piszkos legyen. Nagyon jól érezte magát a gyerekekkel, vidáman ugrándozott. Este otthon az anyukája megdicsérte és megígérte neld, hogy hamarosan elviszi az állatkertbe. Antalné Bíró Jolán Szilveszteri érdekességek December 31-e, az év utolsó napja I. Szent Szilveszter pápa emlékünnepe, aki Nagy Konstantin császár idejében (314- 335) uralkodott. Ebben az időben vált az egyház az állam első intézményévé. Szilveszter pápa életét és csodás tetteit számos legenda övezi. Szilveszter napjának estéje manapság az óév duhaj búcsúztatásának jegyében zajlik le. Az évkezdet minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Ilyen volt a magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása, egy öregembermaszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása a faluból, az óév kiharangozása. A bő termést biztosító gonoszűző szokások közé tartoztak a lármás, álarcos felvonulások. Az évkezdő naphoz illő hiedelem: ki mint kezdi az évet, úgy éli végig. Az újévi szerencsejelképek, a kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó, lencse és a malac régi szokási tanúi. A britek úgy gondolták, hogy a négylevelű lóhere a megtalálóját képessé teszi arra, hogy felismerje a boszorkányt, megpillantsa a tündért, egyáltalán, hogy a dolgok mögé lásson. Ennek alapja egyrészt a ritkasága, másrészt keresztformája, aminek révén bajelhárító képességet tulajdonítottak neki. Kövérsége révén keleten a bőség szimbólumaként ismerik a disznót. A magyar népélet egyik szertartása volt a téli napforduló táján lebonyolított disznóvágás, mivel azt tartották, hogy az előretúija az évet. A patkó ismert szerencse- hozó jelkép még Indiában is. Régen az állatokkal kapcsolatos rontások elűzésére szolgált. A szerencsepatkóba vetett hit egyik alapja, hogy a kártékony szellemek ellen rendkívül hatásosnak vélt anyagból, vasból készült. Az emberek a vasat sokáig csak „égből hullott” formájában, meteorként ismerték, majd később a legkeményebb, legtöbb munkával előállítható fémként. Lehet-e két egyéniségünk? Lehet, sőt, van is. Nem arra gondolunk, hogy az ember lelkében ősidők óta viaskodik egymással a jó és a rossz, hanem a két agyfélteke különböző szerepére. A bal agyfél a „beszédes”, a jobb pedig a „néma”. Helyesebb lenne, ha csöndesnek neveznénk. Nagyságukat tekintve is eltérők. Egyébként az egész testünk asszimetrikus. Furcsa lenne az az ember, akinek egyik testfelülete a másik tükörképe. Az emberi arc szépségét is ez a „felemásság” adja. Ha az agy működését vesz- szük figyelembe, rendszerint a bal félteke uralja, ellenőrzi a jobb fél tevékenységét. Állítólag itt található az éntudat is. Az éntudat kifejezése beszéd, jelbeszéd, vagy írás által, tehát nyelvi úton történik. A „néma” félteke is jellegzetes emberi tulajdonságokat hordoz. A térbeli ábrázolásban, az elvonatkoztatásban többet tud, mint a beszélő agyfél. Mindkét agyfelünk muzikális, de nem egyformán. A jobb félteke a melódiák egészének a felismerésében, míg a bal a hangot szerinti elemzésében. A matematikát sem egyformán dolgozzák fel. Algebrában, azaz a számtanban a bal félteke a kiváló, míg a jobb a képi gondolkodást végzi. Az emberek érdeklődése is ilyenformán oszlik meg. Van, aki tudóstípus, és van, aki művésztípus. Áz egyik apró részleteiben, a másik inkább összetett valóságában szemléli a világot. A két félteke egymást segíti, kiegészíti. Az emberi tudat, a gondolkodás, lelki tevékenység a két félteke együttműködésének az eredménye, a két tudat állandóan befolyásolja egymást. A bal agyfél sérülése károsítja a beszéd szó szerinti megértését, de nem gátolja a beszéd érzelmi színezetének felfogását. Ha a jobb félteke sérül, az egyén szó szerint megérti a beszédet, de értelmi színezetét nem fogja fel. E jelenség ismeretében észrevehetjük, hogy a mindennapi kapcsolatainkban nem mindig tudatosítjuk, hogy szavain milyen érzelmeket váltanak ki beszélgetőpartnereinkből. Pedig sokszor mondjuk, hogy a szónak súly van. Az érzésben lévő agyi központok kritikus periódusa a születéstől a 20. évig tart. Ekkor indulnak ki az egyén tulajdonságai az egyszerű érzékeléstől a bonyolult magatartásformákig. Ezért nagyon fontos, hogy ebben a korban milyen és mennyi benyomás éri a fejlődő elmét. Elvarázsolt leveseskanalak Ebben a trükkben jól láthatóan meghajlítotok egy leveseskana- lat, majd az asztalra dobva a kanál teljesen ép, nyoma sincs rajta a hajlításnak. A mutatványhoz szükség van egy leve- seskanálra és egy ugyanolyan kanál nyelére. Az első ábra mutatja, hogyan kell a kanalat a kezetekbe vennetek. Amikor a jobb kézzel megfogjátok, a jobb kéz takarása alatt a szárát a kisujj és a gyűrűsujj közé teszitek. Állítsátok a kanalat az asztalra és a hüvelykujjatokkal a kanál szárát nyomjátok a nézők felé (2. ábra). Közben a kanál valódi nyelét engedjétek „lefordulni”, ezáltal a kanál alja felemelkedik, és azt az illúziót kelti, mintha meghajlott volna. Mivel a törött szár a mutató- és hüvelykujj között van, az érzéki csalódás tökéletes. Miutáa a nézők jól látták, hogy a kanál meghajlott, az asztalra dobhatjátok, vigyázva, hogy a kis szárdarab vele ne essen. Ezt később észrevétlenül a zsebetekbe csempészhetitek. Kedves gyerekek! Az újesztendő alkalmával az alábbi versikével köszöntünk benneteket: „ Új esztendő beköszöntött Hozzon neked sok örömöt! Teljesedjék minden vágyad! Bosszúság kerülje házad! ” Betűrejtvény E V S H fi 1 M R LY K J t S K T f 1 V fi K 1 József Attila „Betlehemi királyok” című versének utolsó sorát olvashatod, ha megfelelő sorrendben beírod az alábbi betűket: A, Á, Á, Á, D, E, I, J, K, K, K, O, O, O ,Ó, Z. Január napjai Január 1.: Újév. Újesztendő hajnalán amit az ember álmodik, beteljesedik. Újévkor nem jó tyúkot enni, mert kikaparja a házból a szerencsét. Január 6. : Vízkereszt, vagy Háromkirályok. A karácsonyi ünnepkör zárónapja, farsang kezdete. Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a köszöntő háromkirályok - a fából faragott betlehemi csillaggal - sötétedéskor házról házra mennek, botjukkal a padlót verik és énekelnek: „Eljöttünk messziről, Napkelet-országból, lovunk, tevénk összerogy már a nagy fáradtságtól.” Ha ezen a napon a kerékvágásban megmarad a víz, nagy bortermés lesz. Január 20.: Fábián és Sebestyén. Az első tavaszébresztő nap, mézgásodni kezdenek a fák. Január 22. Vince napja. A középkori szőlősgazdák véleménye szerint, jó ha esik, mert: „Hogyha csorog Vince, megtelik a pince!” Január 25. Pál fordulása: Pálfordulás - télfordulás. Ha esik vagy hő hull, rossz termés várható. A hagyma- dugványos tarisznyát fordítva kell visszaakasztani. „Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel. Ha fénylik Szent Pál, akkor minden termés készen áll.” Segítsetek a kisegérnek megmenekülni a gonosz macskától! Keresd az egyformát! A rajzon lérő nyolc korcsolyázó, habár hasonló, úgy tűnik, egy-két részletben mégis különbözik egymástól. Figyeljétek meg jól, mert kettő mégis teljesen azonos! Megtudod mi van a képen, ha az egyes mezőket a következők alapján kiszínezed: l=kék, 2=zöld, 3=piros, 4=barna, 5= sárga.
