Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-31 / 304. szám

16. oldal Gyermekvilág 1996. december 31., kedd Mai feladványunk Mai összeállításunkban sok feladvánnyal kedveskedünk játékos kedvű olvasóinknak. Ezek közül bármelyiket meg­oldhatjátok (az oldal alján lévő három rajzos fejtörő és a betűrejtvény is ide számít). Az alábbi két rajz között 10 eltérés van. Melyek ezek? A megfejtéseket a követ­kező címre küldjétek január 7-ig: Gyermekek Háza, 7101 Szekszárd, Pf. 130. December 14-i rejtvényünk helyes megfejtői közül bélye­get vagy magnókazettát nyert: Füle Evelin (Bátaapáti), Gás­pár Csilla (Dalmand) és Éger Szabolcs (Paks). Jó fejtörést és boldog Újévet kívánunk! A lusta kismalacka Egyszer volt egy lusta ma­lacka, olyan szörnyű lusta volt, hogy majdnem megbo­londult az anyukája. Tudta, hogy a malackája nem azért lusta, mert nincs magához való esze, hanem azért, mert makacs. Nem bírt vele az anyukája, nem tudta, mit te­gyen, megverje, megbün­tesse? Mikor rászólt: — Malackám! Légy szí­ves, dobd el azt a piszkos ku­koricacsutkát, mert te is pisz­kos leszel! - a malacka oda sem figyelt. Annál inkább fogdosta a piszkos csutkát, már nemcsak a keze, arca, orra, lába, de még a bundája is piszkos lett. De rá is fizetett! Jött az óvónéni, hogy a gyerekeket elvigye az állatkertbe kirán­dulni. Ám amikor meglátta a koszos malackát, összecsapta a kezét: — Hogy te milyen masza- tos vagy, kismalacka! Hát te sosem mosakszol? Ilyen pisz­kos-foltos óvodás nem jöhet velünk kirándulni! Mit szól­nának az emberek? Az anyuka próbált magya­rázkodni az óvónéninek, hogy az ő kis malackája minden este megfürdik, de az óvónéni bosszankodva otthagyta őket. A malacka csak hallgatott egy darabig, az anyukája meg na­gyon szégyellte magát he­lyette. — Látod, látod, most nem mehetsz a többiekkel az állat­kertbe kirándulni. A malacka lesütötte a fejét és halkan visítani kezdett. El­szaladt és elbújt a szalmába. Ott aztán elkezdett sírni. Azt mondta: — Engem az óvónéni nem szeret, azért nem vitt magá­val. A mamája utána ment és vigasztalta: — Ne sírj, inkább mosa­kodj meg. De a malacka makacs volt. Nem hagyta abba a sírást, sőt, még annál hangosabban rá­zendített. Az anyukája mérges lett. Fogott egy vödör vizet, és zsupsz, ráöntötte a malac­kára. Áz úgy megijedt, hogy ijedtében még sírni is elfelej­tett. Aztán kibújt a szalma alpi. Belebújt a dézsába, ami­ben az anyukája mosni szo­kott. Olyan szép tiszta lett, olyan rózsaszín, hogy csak úgy csillogott. Délután, mikor megérkez­tek a gyerekek a kirándulás­ból, a malacka már várta őket. Az óvónéni megsimogatta a fejét és azt mondta: — Látod, így jár az a gye­rek, aki piszkos, lusta és még ráadásul makacs is. Ha oko­sabban viselkedsz, velünk jö­hettél volna. Másnap ismét elmentek a gyerekek kirándulni és a ma­lackát is magukkal vitték. De most a malacka nagyon vi­gyázott magára, nehogy pisz­kos legyen. Nagyon jól érezte magát a gyerekekkel, vidá­man ugrándozott. Este otthon az anyukája megdicsérte és megígérte neld, hogy hamarosan elviszi az állatkertbe. Antalné Bíró Jolán Szilveszteri érdekességek December 31-e, az év utolsó napja I. Szent Szilveszter pápa emlékünnepe, aki Nagy Kons­tantin császár idejében (314- 335) uralkodott. Ebben az idő­ben vált az egyház az állam első intézményévé. Szilveszter pápa életét és csodás tetteit számos legenda övezi. Szilveszter napjának estéje manapság az óév duhaj búcsúz­tatásának jegyében zajlik le. Az évkezdet minden népnél bizo­nyos jelképes elválasztó, sze­rencse- és bőséghozó prakti­kákkal jár. Ilyen volt a magyar nép szo­kása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása, egy öregember­maszkot viselő legénynek játé­kos kikorbácsolása a faluból, az óév kiharangozása. A bő ter­mést biztosító gonoszűző szo­kások közé tartoztak a lármás, álarcos felvonulások. Az év­kezdő naphoz illő hiedelem: ki mint kezdi az évet, úgy éli vé­gig. Az újévi szerencsejelké­pek, a kéményseprő, négyle­velű lóhere, patkó, lencse és a malac régi szokási tanúi. A britek úgy gondolták, hogy a négylevelű lóhere a megtalá­lóját képessé teszi arra, hogy felismerje a boszorkányt, meg­pillantsa a tündért, egyáltalán, hogy a dolgok mögé lásson. Ennek alapja egyrészt a ritka­sága, másrészt keresztformája, aminek révén bajelhárító ké­pességet tulajdonítottak neki. Kövérsége révén keleten a bőség szimbólumaként ismerik a disznót. A magyar népélet egyik szertartása volt a téli nap­forduló táján lebonyolított disznóvágás, mivel azt tartot­ták, hogy az előretúija az évet. A patkó ismert szerencse- hozó jelkép még Indiában is. Régen az állatokkal kapcsola­tos rontások elűzésére szolgált. A szerencsepatkóba vetett hit egyik alapja, hogy a kártékony szellemek ellen rendkívül hatá­sosnak vélt anyagból, vasból készült. Az emberek a vasat so­káig csak „égből hullott” for­májában, meteorként ismerték, majd később a legkeményebb, legtöbb munkával előállítható fémként. Lehet-e két egyéniségünk? Lehet, sőt, van is. Nem arra gondolunk, hogy az ember lel­kében ősidők óta viaskodik egymással a jó és a rossz, ha­nem a két agyfélteke különböző szerepére. A bal agyfél a „be­szédes”, a jobb pedig a „néma”. Helyesebb lenne, ha csöndes­nek neveznénk. Nagyságukat tekintve is eltérők. Egyébként az egész testünk asszimetrikus. Furcsa lenne az az ember, aki­nek egyik testfelülete a másik tükörképe. Az emberi arc szép­ségét is ez a „felemásság” adja. Ha az agy működését vesz- szük figyelembe, rendszerint a bal félteke uralja, ellenőrzi a jobb fél tevékenységét. Állító­lag itt található az éntudat is. Az éntudat kifejezése beszéd, jelbeszéd, vagy írás által, tehát nyelvi úton történik. A „néma” félteke is jellegzetes emberi tu­lajdonságokat hordoz. A térbeli ábrázolásban, az elvonatkozta­tásban többet tud, mint a be­szélő agyfél. Mindkét agyfe­lünk muzikális, de nem egy­formán. A jobb félteke a meló­diák egészének a felismerésé­ben, míg a bal a hangot szerinti elemzésében. A matematikát sem egyfor­mán dolgozzák fel. Algebrá­ban, azaz a számtanban a bal félteke a kiváló, míg a jobb a képi gondolkodást végzi. Az emberek érdeklődése is ilyen­formán oszlik meg. Van, aki tudóstípus, és van, aki művész­típus. Áz egyik apró részletei­ben, a másik inkább összetett valóságában szemléli a világot. A két félteke egymást segíti, kiegészíti. Az emberi tudat, a gondolkodás, lelki tevékenység a két félteke együttműködésé­nek az eredménye, a két tudat állandóan befolyásolja egy­mást. A bal agyfél sérülése ká­rosítja a beszéd szó szerinti megértését, de nem gátolja a beszéd érzelmi színezetének felfogását. Ha a jobb félteke sérül, az egyén szó szerint megérti a be­szédet, de értelmi színezetét nem fogja fel. E jelenség isme­retében észrevehetjük, hogy a mindennapi kapcsolatainkban nem mindig tudatosítjuk, hogy szavain milyen érzelmeket vál­tanak ki beszélgetőpartnereink­ből. Pedig sokszor mondjuk, hogy a szónak súly van. Az érzésben lévő agyi köz­pontok kritikus periódusa a szü­letéstől a 20. évig tart. Ekkor indulnak ki az egyén tulajdon­ságai az egyszerű érzékeléstől a bonyolult magatartásformákig. Ezért nagyon fontos, hogy eb­ben a korban milyen és mennyi benyomás éri a fejlődő elmét. Elvarázsolt leveseskanalak Ebben a trükkben jól láthatóan meghajlítotok egy leveseskana- lat, majd az asztalra dobva a kanál teljesen ép, nyoma sincs rajta a hajlításnak. A mutat­ványhoz szükség van egy leve- seskanálra és egy ugyanolyan kanál nyelére. Az első ábra mu­tatja, hogyan kell a kanalat a kezetekbe vennetek. Amikor a jobb kézzel megfogjátok, a jobb kéz takarása alatt a szárát a kisujj és a gyűrűsujj közé teszi­tek. Állítsátok a kanalat az asz­talra és a hüvelykujjatokkal a kanál szárát nyomjátok a nézők felé (2. ábra). Közben a kanál valódi nyelét engedjétek „le­fordulni”, ezáltal a kanál alja felemelkedik, és azt az illúziót kelti, mintha meghajlott volna. Mivel a törött szár a mutató- és hüvelykujj között van, az érzéki csalódás tökéletes. Miutáa a nézők jól látták, hogy a kanál meghajlott, az asztalra dobhat­játok, vigyázva, hogy a kis szárdarab vele ne essen. Ezt ké­sőbb észrevétlenül a zsebetekbe csempészhetitek. Kedves gyerekek! Az újesztendő alkalmával az alábbi versikével köszön­tünk benneteket: „ Új esztendő beköszöntött Hozzon neked sok örömöt! Teljesedjék minden vágyad! Bosszúság kerülje házad! ” Betűrejtvény E V S H fi 1 M R LY K J t S K T f 1 V fi K 1 József Attila „Betlehemi ki­rályok” című versének utolsó sorát olvashatod, ha megfelelő sorrendben beí­rod az alábbi betűket: A, Á, Á, Á, D, E, I, J, K, K, K, O, O, O ,Ó, Z. Január napjai Január 1.: Újév. Újesztendő hajnalán amit az ember ál­modik, beteljesedik. Újév­kor nem jó tyúkot enni, mert kikaparja a házból a szeren­csét. Január 6. : Vízkereszt, vagy Háromkirályok. A karácso­nyi ünnepkör zárónapja, far­sang kezdete. Gáspár, Menyhért, Boldizsár, a kö­szöntő háromkirályok - a fából faragott betlehemi csillaggal - sötétedéskor házról házra mennek, bot­jukkal a padlót verik és éne­kelnek: „Eljöttünk messzi­ről, Napkelet-országból, lo­vunk, tevénk összerogy már a nagy fáradtságtól.” Ha ezen a napon a kerékvágás­ban megmarad a víz, nagy bortermés lesz. Január 20.: Fábián és Se­bestyén. Az első tavaszéb­resztő nap, mézgásodni kezdenek a fák. Január 22. Vince napja. A középkori szőlősgazdák vé­leménye szerint, jó ha esik, mert: „Hogyha csorog Vince, megtelik a pince!” Január 25. Pál fordulása: Pálfordulás - télfordulás. Ha esik vagy hő hull, rossz termés várható. A hagyma- dugványos tarisznyát for­dítva kell visszaakasztani. „Ha Pál fordul köddel, em­ber meghal döggel. Ha fény­lik Szent Pál, akkor minden termés készen áll.” Segítsetek a kisegérnek megmenekülni a go­nosz macskától! Keresd az egyformát! A rajzon lérő nyolc korcsolyázó, habár ha­sonló, úgy tűnik, egy-két részletben mégis különbözik egymástól. Figyeljétek meg jól, mert kettő mégis teljesen azonos! Megtudod mi van a képen, ha az egyes mezőket a következők alapján kiszínezed: l=kék, 2=zöld, 3=piros, 4=barna, 5= sárga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom