Tolnai Népújság, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-14-15 / 292. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. december 14., szombat Rejtett értékeink A Szekszárdi Kaszinó A műit századi polgári átalakulás jellegzetes termékei azok az egyesületek, amelyekben nemes és mezővárosi polgár, kereskedő és messzebbre tekintő iparos társalkodóit, cserélte vagy edzette véleményét, egyszóval nemesebb szórakozást keresett. E társaságok sorában illeti meg különös és kiemelt hely a Szekszárdi Kaszinót, mert mind fennállása éveinek száma, mind tetteinek jelentősége túlnő keretein. Bodnár István dolgozta fel az érdemes egyesület történetét, s a legtöbb adatot ma is tőle vehetjük. Az 1841 novemberében „tanácskoz- mányra” összegyűlt jövendő tagok szűkebb bizottságot választottak, amely a kidolgozott alapszabályokat az év december 9-én vitte a közgyűlés elé, amely azt szerencsésen el is fogadta. Ideiglenes helyet a vármegyeháza nagyterme adott, s ez a nemeseknek természetes, a mezővárosi polgárságnak pedig megtiszteltetés volt. Több, mint száz esztendő állt rendelkezésre, hogy az első pontban megemlegetett, „a jó ízlést, a mívelt deli magaviselet, józan és közhasznú elmélkedés, az ész tehetségét és a közértelmességet kifejtő és nevelő intézet” keletkezzék, kiteljesedjék. Az egyesület még alakulása telén jogvitába keveredett az uradalmi nagyvendéglő bérlőjével, mert az nehezményezte, hogy az ő kárára játszanak kártyajátékot, mivel a díjat a közös kasszába fizetik ... Ezt azonbán könnyen rendezték, mivel az ítélkező fórum maga a megye volt, de azért a következő évtizedekben a saját helyiség megszerzése lett az A kis szalon utolsó vendégei egyik fő célkitűzés. Több más mellett hosszabb időt töltöttek az Albanich-házban (Széchenyi u. 2.), majd a Szegzárdi Takarékpénztár székházában (Bezerédj u. 1.), végül 1894- től tíz évig az Augusz-házat bérelték. Ez utóbbi annyira megtetszett, hogy a bérlet lejártával meg is vették s 1944- ig ott működött tovább a kaszinó. Fennállása során számos jó ügyet indított el vagy karolt föl az egyesület. Vezetésével ápolták Garay János kultuszát, s előbb emléktáblát, később szobrot emeltettek gyűjtésből. Nekik köszönhetjük, hogy - kellő élelmességgel - megvették nyári szórakozóhelynek Frigyes főherceg milleniumi pavilonját, amely ma a ge- menci trófeamúzeumnak ad otthont. Ápolták Liszt Ferenc emlékét, de az ország első szociológiai könyvtárát is létrehozták 1905-ben, emellett saját könyvtáruk, biliárdszobájuk és szép festménygyűjteményük is lett az idők folyamán. Noha a közszájon úri kaszinónak nevezték az egyesületet, a tagok sorában szép számmal találunk másokat is: jövendő miniszterek éppúgy kártyáztak és beszélgettek itt, mint például Ber- tók Róbert, aki 1919-ben lett a fehérterror áldozata. Utolsó igazgatósága tagjai között ott találjuk háznagyként Létay Menyhért tanár urat, a könyv- tárnoki tisztet pedig évtizedeken át dr. Hadnagy Albert töltötte be, vidéki választmányi tag volt Zöld Márton izraelita tábornok, számvizsgáló bizottsági tag Debulay Imre - hogy csak az ismertebb nevek közül válogassunk. Az utolsó igazgató, aki lemondása után ügyvezetőként élete végéig, 1945-ig tevékenykedett, Bodnár István volt. Szomorúan állapítja meg utolsó beszámolójában, hogy a „kegyeletes százéves ünnepélyen” sok tag hiányzott, mert „a sportra nevelt ifjúságot is jobban vonzotta az éppen e napra rendezett labdarúgó mérkőzés ...” „Akik itt maradtunk, a szénhiány miatt összezsúfolva, elég jól elférünk a könnyebben fűthető három szobában” - szólt a 103. év krónikája... Dr. Töttős Gábor Középkori mezőváros Decs határában Kályhacsempemérmű fotó: bj Az MTA Régészeti Intézete évek óta folytatja Tolna megyében a középkori várak kutatását. A mezőgazdasági művelés következtében elpusztult kisméretű várak maradványait azonban csak több száz méter magasságból lehet észrevenni. Decs határának légifelderítése közben vette észre a kutató, hogy a török időkben elpusztult Ete mezőváros házait, utcáit is láthatjuk. Az Őcsényi Repülőklub pilótáinak segítségével több alkalommal készítettünk légifotókat erről a területről. Tolna megyében ezidáig csak kevés helyen folyt középkori település régészeti feltárása. A középkori Ete kivételt képez, mert jelentősége miatt itt már az 1930-as években, a megyei múzeum akkori igazgatója, Csalo- govits József végzett feltárást. Az 1960-as években dr. Mészáros Gyula igazgató kutatott ezen a lelőhelyen. A Szőlőhegyi út építésekor pedig dr. Gaál Áttila végzett leletmentést. Az eddigi ásatások eredményei és a légifotókon észlelt jelenségek alapján merült fel annak gondolata, hogy az egykori mezőváros egyes részleteit az elődök nyomán alaposabban megvizsgáljuk. Ez azért is fontos, mivel későbbi építkezésekkel nem roncsolták a középkori objektumokat. A feltáró munka jelentőségét növeli az, hogy a légifelderítés - légifotózás, valamint a régészeti feltárás összekapcsolása merőben új eredményeket hozhat a kutatásban. Ezt átgondolva jutott az MTA Régészeti Intézete és a Wosinszky Mór Megyei Múzeum két kutatója arra a gondolatra, hogy néhány - a légifotók alapján - előre kijelölt helyen kutatásokat végez az egykori mezőváros területén. Az igen szűkös költségvetési keret ellenére a megyei múzeum, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Alap biztosította az idei feltáráshoz szükséges anyagi hátteret. Ezen intézményeken, illetve alapítványokon kívül külön köszönet illeti az ásatási terület tulajdonosait: dr. Gutay László professzort, valamint Hausnecht Ferencet, akik az ásatást, illetve a légifotózáshoz szükséges illesztési pontok elhelyezését lehetővé tették. Reméljük, hogy a továbbiakban is számíthatunk támogatásukra. A decsi polgármesteri hivatal ásatási munkások szervezésével segítette munkánkat. Ebben az évben mintegy 330 négyzetméter felületet kutattunk meg: öt lakóház részleges feltárását végeztük el, ezen kívül 3 sütőkemencét, valamint több tüzelőhelyet, árkot, gazdasági épületet, illetve kisebb-nagyobb hulladékgödröt találtunk. Ezek kibontása során a mindennapi élethez szükséges tárgyak: agyagfazekak, poharak, fedők, cserépbográcsok, vaskések, patkók, sarkantyúk, szögek, különböző vas szerszámok kerültek napvilágra. Egy gödörben megtaláltuk az egyik ház már feleslegessé vált, és ezért szemétre került cserépkályhájának maradványait is. Ezek alapján rekonstruálhatjuk a középkori háztartás felszerelését, az egykori épületek szerkezetét. A korabeli kereskedelmi kapcsolatokra utalnak a ritkábban előforduló tárgyak: üvegedény töredékek, Bécsből importált szürke színű grafitos agyagfazekak, a budai várban gyakori, finoman kidolgozott cseréppoharak. Ezeknek a tárgyaknak a pontos korhatározását segíti elő az ásatás során előbukkant néhány pénzdarab, pl. egy 1567- es dénár, amely valószínűleg a szeméttel együtt került bele az egyik gödörbe. A régészek nagy szerencséjére, ugyanis ez is segíti a gödörben talált kerámia- és fémtárgyak pontos keltezését. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk egy Tolna megyei középkori mezőváros életéről, az eddigi - igen jelentős - eredmények mellett további alapos kutatások szükségesek: mind régészeti ásatás, mind légifelderítés formájában. Az előkerült leletanyag a restaurálás, feldolgozás után a Wosinsky Mór Megyei Múzeum gyűjteményét gyarapítja. Reméljük, hogy a korábbi és a jelenlegi kutatások eredményeit kiállításon is bemutathatjuk. Dr. Miklós Zsuzsa régész MTA Régészeti Intézete Vizi Márta régész Wosinsky Megyei Múzeum Betrayel, avagy pókháló, kijáratokkal Telt házat vonzott Szekszárdon nemrégiben a Walesi Nemzeti Zene- és Színiakadémia társulatának - természetesen angol nyelvű - előadása. A főiskola E épületében bemutatott Harold Pintér-drámát, a Betrayal (Árulás) című darabot - talán mondanunk sem kell - magyar rendező állította színpadra. Fekete Péter röviddel a kezdés előtt nyilatkozott lapunknak. — Walesben, annak fővárosában, Cardiffban négy éve élek, ott is szereztem rendezői diplomát - tudtuk meg Fekete Pétertől. — Magyarországon a Merlin színházzal van jó kapcsolatom, ennek köszönhetően évente négy alkalommal hozok ide angol darabot. — Miként kerül valaki éppen Walesbe? — Világjárónak tartom magam, korábban hat évig Németországban dolgoztam. Ezután szerettem volna átteni székhelyemet angol nyelvterületre, s Cardiffban találtam meg azt a főiskolát, amelyik vevő volt az őrült szakmámra, miután eredetileg bűvész vagyok. — Milyen a rendezői léthelyzet Walesben ? Hasonló, mint Magyarországon? — Nagyon más. A walesi társadalom rendkívül nyugodt a magyarországi forrongó állapotokhoz képest. Gondoljunk arra, hogy Walesben gyakorlatilag az 1600-as évek vége óta nem voltak komolyabb törvényi változások, s évszázadok óta háború sem szántotta ezt a vidéket. Az emberek itt megszokták, hogy amit az apámtól megtanulok, az nagyjából úgy is van és úgy is lesz. — Akkor némileg csodálkozhatnak a walesiek Fekete Péter magyaros temperamentumán ... — De még mennyire, nehezen viselik a reggel héttől éjfélig tartó, 1200 fokos hevületemet, de azért biztos tanulnak ebből is. — S ön mit tanulhat a walesiektől? — Megtanulhatom tőlük azokat az erkölcsi-etikai elveket, melyeket korábban is a magaménak tartottam, de a külvilág kiölt belőlem. Megtanulok beparkolni két vonal közé, s megtanulom bedobni a pénzt a parkolóórába. Megtanulom befizetni az adómat, mert az nekem is a hasznomra válik, s megtanulom azt, hogy ne vigyem el más csavarhúzóját a színházból, hiába felejtette valaki ott a színpad közepén. — Egyébként mi az alapvető eltérés a walesi, illetve a magyar színházi szerkezet között? — Az, hogy Walesben ismeretlen az állandó társulat, ott produkciókra szerződnek a színészek. Egy-egy ilyen szerződés 4-6 hónapra érvényes. — Melyek arrafelé a klasz- szikus darabok? — Kizárólag Shakespeare számít klasszikusnak, méghozzá annyira, hogy amikor Cervantest rendeztem, a színészek bejöttek hozzám, s kérdezgették: ki ez a szerző? — Most, itt a főiskolai színpadon egy érdekes díszletet, egy pókhálószerű alakzatot látunk. Mire utal mindez? — Pinter darabja egy különös szerelmi háromszög-történet. A pókháló azokra a kapcsolatokra utal, melyek óhatatlanul kialakulnak akkor, ha emberek találkoznak egymással. Ha elviszem a kocsimat az autójavítóhoz, ha megiszom egy sört valakivel, akkor máris befonnak bennünket hol gyengébb, hol erősebb szálak. A kapcsolat gyakoriságával, intenzitásával párhuzamosan mindjobban kialakul az a pókháló, melybe vagy belegabalyodunk, vagy szövünk magunknak kijáratokat is, így tartva meg mozgásterünket a kötődéssel együtt. — Miként érdemes tehát megszőni ezt a hálót? — Erre nincs recept, ám az biztos, hogy csak akkor érdemes újabb és újabb szálakat húzni, ha azokat később nem kell durván elszakítani. Ha becsületesen élünk, akkor valamennyi szál biztonságot jelent, s nem kell szégyenkeznünk mások és magunk előtt, -száJó hír „Mi a megfeszített Krisztust hirdetjük...” (lKorintus 1:23) Van egy kis falu, ahol a kápolna falára fölfutott a rep- kény. A bejárati íven akkoriban ezek a szavak álltak: A megfeszített Krisztust prédikáljuk. Egy egész generáció ideje alatt éppen ezt tették. A keresztre feszített Krisztust prédikálták. De változtak az idők. A repkény egyre nőtt, és eltakarta az első szavakat. Ekkor már csak ezt olvashatták a feliratból: Krisztust prédikáljuk. A következő generáció Krisztust prédikálta, mint példaképet, mint ideális tanítót és a humanitárius szolgálat mintáját. Évek múltán tovább növekedett a futónövény, és végül már csak ennyi maradt a feliratból: Prédikáljunk. Csak prédikálták a közgazdaságtant, a szociális evangéliumot, a könyvszemléket és ehhez hasonlókat. Vajon mi lett ezzel a gyülekezettel? Pál apostol azt mondja, hogy a megfeszített Krisztus hirdetéséből ment erőt, bölcsességet a gyülekezet. Ha elfeledkezünk Krisztusról mint megfeszítettről, akkor beszédünk, prédikálá- sunk is veszíti erejét. A Sátánnak pontosan ez a célja! Azt akaija, hogy ne a Megfeszítettről beszéljünk, hanem inkább „Jézuskáról”, sok embert becsapott már ezzel. Az emberek várják karácsonykor is - meg máskor is - a , jézuskát”, szívükben egész évben meg is marad ,Jézuskának”; ez így kényelmes is, mert „Jézuska” nem mondja meg, hogy mit kell tenned, nem háborgatja lelkiismeretedet, nem beszél vissza, azt tehetsz, amit csak akarsz. A Gonosz ezzel a kicsinyítő képzővel sok emberben tudatlanul is kárt okoz. Nem mondjuk sem Péter, sem Pál apostolra, hogy Péterke, Palika. Akkor miért mondjuk Jézus Krisztusnak, hogy Jézuska, amikor az Ige még születésénél sem teszi ezt? (Máté 1:18) Isten a Golgotái kereszten örökre és végérvényesen legyőzte a Sátánt! Vedd észre! Ezt a győzelmet akarja elhomályosítani előtted az Ördög. Ne engedd, hogy ezen a karácsonyon mesékkel, idilli képekkel etessen. Jézus Krisztus mondja: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki én- bennem hisz, nem szomjazik meg soha.” (János 6:35) Ő, mint ma is élő Király be akar költözni az életedbe! ő az életed Urává akar lenni ezen a karácsonyon! Miért? Azért, mert úgy szeret téged Isten, hogy egyszülött Fiát adta, hogy higgyél benne, és el ne vesz- szél, hanem örök életed legyen. (Ján. 3:16) Kedves Testvérem, kedves Barátom! Kívánom, hogy ezen a karácsonyon legyen találkozásod a megfeszített és feltámadott élő Jézus Krisztussal! Kívánom, hogy a Tőle kapott Isteni boldogság és békesség töltse be életedet és családodat! Frei Antal baptista lelkipásztor Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmisék. Szombat: 17 óra Újváros, 18.30 Belváros. Vasárnap: 7.30 Újváros, 9.00 Belváros, 10.00 Újváros, 11.00 Belváros, 17.00 Újváros (német nyelvű szentmise). 18.30 Belváros. Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér (Ifjúsági isten- tisztelet és úrvacsora). 18. Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 német áhítat, minden hónap 2. és 4. vasárnapján. 10.00 Luther tér. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 óra Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 10.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). 17.30 Munkácsy u. 1. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. Adventi időben minden kedden és csütörtökön evangélizá- ciós istentiszteletet tartanak a református templomban 18 órai kezdettel. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.