Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-01 / 255. szám
1996. november 1., péntek Gazdaság 5. oldal Kisebb jövedelem vagy több állástalan A társadalombiztosítási rendszer reformja azokat a természetbeni szociális jellegű juttatásokat is érinti, amelyeket a szövetkezetek nyújtanak jelenleg dolgozóiknak. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) által készített hatáselemzés szerint a járulékfizetés tervezett kiterjesztése mintegy 15-20 milliárd forint többletterhet róna az agrármunkáltatókra, bevezetése nyomán mintegy harmincezren válhatnak munkanélkülivé. Tenger(ny)i gond A legutóbbi FM-MOSZ- egyeztetésen sem született konkrét döntés a kukoricaexportról, holott már végéhez közeledik a betakarítás. A termelők képviselői szerint minden nap késlekedés rontja a kivitel esélyeit. Az exportkvóták kiadásának halogatása különösen azokat a termelőket érinti érzékenyen, akik a hitelek lejárata, a költségvetési kötelezettségek teljesítése miatt akkor kényszerülnek a kukorica értékesítésére, amikor nincs vevő a piacon. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) mintegy 6 millió tonnára becsüli az idei kukoricatermést. Ebből 1 millió tonna külpiacokra szállítását tartja kívánatosnak. Ezzel szemben a földművelésügyi tárca 700 ezer tonna kivitelére lát lehetőséget, ehhez azonban még a pénzügyi és az iparikereskedelmi tárcák egyetértése is szükséges. A termelők furcsállják az exportkvóták kiadásának halogatását, hiszen nem pénzt kémek, hanem dollárt szeretnének hozni. (újvári) Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 259,12 Görög drachma (100) 66,85 Német márka 105,01 Olasz líra (1000) 104,77 Osztrák schilling 14,92 Spanyol peseta (100) 124,60 USA-dollár 158,68 A mezőgazdaságban dolgozók jövedelme ma három részből tevődik össze: a munkabérből, a háztáji gazdaságok termékeinek értékesítéséből, valamint a szövetkezetek természetbeni juttatásaiból; ilyen a kedvezményes terményfelvásárlás vagy a takarmány-hozzájárulás stb. Ezek mértéke a dolgozók megélhetési költségeinek egy- harmadát is elérheti. Az alacsony jövedelmezőség miatt az agrárágazatból élő lakosság A Budapesten, Győrött, Pécsett, Debrecenben és Miskolcon elvégzett felmérések eredményéről Kozák Ákos, a GFK ügyvezető igazgatója elmondta, időszerű volt a termelők és a forgalmazók közötti konfliktus megfogalmazása. A 133 kereskedő és 89 gyártó ipari cég válaszaiból kiderül, hogy az egymástól igen eltérő álláspontokat legfőképp a vásárlók érdekében kell közelíteni egymáshoz. A megkérdezett gyártók 47 százaléka állította, hogy a termékfejlesztés folyamatában összhang van a csak ily módon tud talpon maradni, a fizetésből nem futja szükségleteire. Szeretni Lászlóné, a MOSZ főtanácsosa szerint a járulékalapok kiszélesítése választás elé állítja a szövetkezeteket. Vagy megvonják a szociális jellegű juttatásokat, vagy csökkentik a létszámot, hogy az így megtakarított jövedelmeket szétosszák - életszínvonaluk megőrzése végett - az ott dolgozók között. A járulékfizetés gyártók és kereskedők között. Az utóbbiaknak viszont csupán 26 százaléka vélekedett így. A gyártók nagy többsége úgy érzi, hogy a termékskála kialakításában figyelembe veszi a kereskedők javaslatait, a forgalmazók közül azonban jóval kevesebben látják ilyen optimistán a helyzetet. Az árpolitika megítélésében szintén jelentős véleménykülönbség tapasztalható. A termelők több mint fele állítja, hogy áraik mindig elfogadhatóak; a kereskedők elenyésző hányada tapasztalta ugyanezt. hatása tehát - a főtanácsos szerint - vagy 30-35 százalékos jövedelemcsökkenés, vagy 30 ezer újabb munkanélküli. A MOSZ-elemzés a társadalombiztosítási reform kapcsán egy másik agrárgazdasági sajátosságra is felhívja a figyelmet. Jövőre az új adózási rendszer szerint vállalkozónak minősülnek a mezőgazdasági kistermelők. Köztudomású azonban, hogy a mezőgazdaságban - e tevékenység jellegéből adódóan - ciklikus a jövedelem, több hónap is eltelik, amíg a gazdálkodó bevételhez jut. Kétségesnek látszik, hogy eleget tudnak-e tenni a mezőgazda- sági kistermelők a számukra plusz terhet jelentő járulékfizetési kötelezettségnek. Újvári Gizella Konfliktus forrása az árrés is. A kereskedők állítása szerint nincs sok befolyásuk az árak megállapítására. A gyártók ezzel szemben azon a véleményen vannak, hogy az általuk javasolt ár nem jelenthet korlátot a forgalmazók számára. A felmérés eredménye arra késztette a két felet, hogy a jövőben közös stratégia kialalrításával egyeztessék elképzeléseiket. Az ipar és a kereskedelem párbeszéde annál is inkább időszerű, mert a vásárlási szokások átalakulása sosem volt még ennyire szembetűnő, mint napjainkban. Manapság az üzletek tele vannak importcikkekkel. Ám ha a vásárlók csak ezeket veszik, mi lesz a honi iparral? (bozsó) Kit érdekel a fogyasztó? Sok bába közt elvész a gyerek: a gyártók a kereskedőkre mutogatnak A GFK Hungária Piackutató Intézet több mint száz élelmiszergyártó és -kereskedő cégtől kérdezte meg, hogy milyennek ítélik meg együttműködésüket. Az adatgyűjtés arra is kitért, vajon a forgalmazott hazai termékek kielégítik-e a keresletet. „Olyan a kormány, mint a sanda mészáros” Jegybanki bűnbakok Két jeles, tapasztalt bankszakembert késztetett lemondásra a kormányfő, amint az lemondóleveliikből kiderül. S mivel szolgáltak rá a bizalom megvonására? Azzal, hogy a kilencvenes évek elején olyan ügyletet kötöttek külföldi befektetőkkel, amely csökkentette a tőkeberuházók befektetésekkel kapcsolatos árfolyamkockázatát. Vajon behozta volna-e az országba pénzét a befektető, ha a forint leértékelése súlyos veszteséggel fenyegeti? Hiszen a behozott devizát a hazai bankban az adott napi árfolyamon „fo- rintosítják”, mondjuk 100 dollárt 10 000 forintként. Ha a magyar pénzt leértékelik, s 100 dollárért azontúl 12 ezer forintot kell adni, akkor a befektető egy tollvonás nyomán kétezret vesztett, ugyanis eredeti száz dollárját kettőezer forinttal többért vásárolhatja vissza, mint amennyiért eladta. Ennek ellentétele a befektető kamatnyeresége szokott lenni, vagyis magyarországi kamatbevételének és a hazai, ill. más országbeli befektetések hozamának különbsége. Ahhoz azonban, hogy ez a nyereség létrejöjjön, huzamos ideig változatlan árfolyam mellett kell hozamnak befolynia. A kilencvenes évek elején sem a forint árfolyama, sem a kamatláb nem volt tisztán piaci kategória, jelentősen függött állami, politikailag motivált elhatározásoktól, ami fokozta a rizikót. Hadd jegyezzük meg, hogy ma a kúszó árfolyam s a meghirdetett havi leértékelések szigorú megtartása biztonságot ad a külső befektetőnek. A kifogásolt szerződés megkötésekor a gazdaságpolitika a magyar forint némi túlértékelésére törekedett, vagyis nem küszöbölte ki a külföldi és a hazai inflációs ráták különbségét, viszont folyamatosan csökkentette a kamatokat. Az MNB vezetői ilyen feltételek mellett kötötték meg azt a megállapodást, amelynek ellentétele a külföldi befektetések itthon maradó hozama, az általuk fizetett bér és adó, a honi piacon való beszerzések, az újra befektetett nyereség volt. Ezekről nem esik szó. Mai szemmel nézve a feltételezések nem váltak be, az élet nagyobb leértékelést és kamatlábakat kényszerűen ki, mint amekkorát a kormány akart. Vagyis a gazdaságpolitika, amelyet az MNB-nek ki kellett szolgálnia, nem bizonyult helyesnek. Lemondatták-e akkor ezért a kormányt? Nem, ahogy a jelenlegit sem, amely többször ítélte meg helytelenül a gazdaság, az infláció stb. várható alakulását. Az előrejelzés, mint minden dolog, nagy bizonytalansággal van megverve. Mai ismereteink mellett az is felvetődik, hogy lehetett volna talán óvatosabban is eljárni. Bizonyára, csakhogy a piacgazdaság tudnivalóit tanulási folyamatban sajátítják el a szereplők. Ezek után csak azt gondolhatja az ember, hogy kellett a To- csik-ügy után egy másik felfújt botrány, amely elmossa az első emlékét, és bizonyítja a kormány erejét. Csakhogy mindenki észreveszi az óriási különbséget a két ügy között, s látja, hogy a kormány ebben az esetben olyan mint, a sanda mészáros: máshova csap, mint ahova néz. Bácskai Tamás Házikerti praktikák Néhány jó tanács a téli tároláshoz A háztartásokban mind nagyobb jelentősége van a nyers zöldség és gyümölcsfélék téli „bespájzolásának”, ami, ha nem szakszerűen történik sok bosszúsággal, kárral járhat. A burgonya legjobb tárolási hőmérséklete a plusz 3-7 fok között van, mert már a plusz 1 Celsius foknál megédesedik. Ha 90 százaléknál alacsonyabb a páratartalom, akkor fonnyad, ráncosodik, ha 95 százaléknál magasabb, az rövid időn belül rothadáshoz vezet, amit még súlyosbíthat a magasabb hőmérséklet. Ez ráadásul a csírázásra is jobban serkenti a gumókat. A káposztafélék - a karfiol kivételével - már nem ennyire érzékenyek. Kisebb mennyiség hűvös kamrában vagy egyéb helyen egy-másfél hónapig kár nélkül eltartható, de nagyobb mennyiséget érdemes gyökerestől két ásónyomnyi mély árkocskába dönteni, szalmával lefedni, amelyre 15-20 cm laza földtakaró kerüljön. Innen télen át sorba szedhetjük fel a frissen maradt káposztafejeket. A kelkáposzta decemberig akár fagyban is szedhető, a bimbóskel pedig akár egész télen kinnmaradhat és tövéről szedhető. Annál ízletesebb szoba- hőmérsékleten kiengedve. A vöröshagyma szikkasztás után a száraz, fagyhatár körüli hőmérsékleten tartható el legbiztonságosabban. Eső után szedett vöröshagyma leszáradt levéltöveinél lévő csúcsban víz marad és az a biztos rothadás feltétele. Ha van ilyen készletünk, azt mihamarabb használjuk fel. Ha dughagymát termeltünk, azt vagy 5 Celsius fok alatti, vagy 18-20 C fok feletti hőmérsékleten tartsuk, mert a két érték közé eső hőmérsékleten olyan élettani folyamatok zajlanak le, ami feltétlen fel- magzáshoz vezet. Az ideálisan 80-90 százalékos érettségi állapotban, lehetőleg kocsánnyal szedett almafélék jó tárolóhelye a 0-3 C fokos, magas relatív páratartalmú (95 % legalább) helyiség. így menthetjük meg a korai túlérés- től, leépüléstől, ráncosodástól. A gyökérfélék, a sárgarépa kivételével eléggé fagytűrőek. A 2-10 C fok hőmérsékletű verem a legideálisabb tárolóhely, melyben a 85 százalék körüli relatív páratartalom biztosított. Ilyen helyen újságpapírba csomagoljuk vagy pedig tiszta homokba téve tároljuk. Szakái László Állatorvosi ügyeletek Az ügyelet 1996. november 1- én 16 órától november 4-én reggel 8 óráig tart. Hatósági állatorvosi ügyelet: Dr. Bodnár János Dunaszent- györgy, Rákóczi u. 56. Tel: 75/336-034, Dr. Bánszky András Váralja, Kossuth L. u. 40. Telefon: 74/458-169. Dr. Fisi István Sióagárd, Bercsényi u. 1. Tel: 74/437-028, Dr. Faragó Péter Kurd, Petőfi u. 41. Tel: 74/401-257, Dr. Pa- tonai Iván Pincehely, Vörösmarty tér 12. Tel: 74/406-843; 06/30/470-863, Dr. Makláry Béla Felsőnyék, Kossuth u. 7. Tel: 74/478-558. Magán állatorvosi ügyelet: Dr. Schmieder László Duna- földvár, József tér 9. Telefon: 75/342-507, Dr. Gergely János Zomba, Nagy tormás pta, tel: 74/433-074, Dr. Enyedy Pál Tolna, Festetich u. 54. Tel: 74/440-432, Dr. Szabó Mariann Bátaszék, Budai u. 56. Tel: 74/493-659, Dr. Tóth Lajos Nak, Petőfi u. 102. Tel: 74/485-351, Dr. Pomázi László Ozora, Hunyadi u. 58. Tel: 498-779, Dr. Topái László Tamási, Gárdonyi u. 27. Tel: 74/471-054. Szekszárdi Kisállat Klinika: A Szekszárdi Kisállat Klinika (Szekszárd, Hunyadi u. 5., telefon: 74/315-797) szombaton és vasárnap 9 órától 12 óráig állandó állatorvosi ügyeletet tart. Az ügyeleti időn kívül a 06-30-464—776-os rádiótelefonon hívható az ügyeletes állatorvos. Állatgyógyszertár: TOLNA VET Állatgyógyszertár. Szekszárd, Hunyadi u. 5. Tel.: 74/315-797. 06-30-464-776 Hétközben: 8.00-19.00. Szombat: 8.00-12.00 óráig. Vasárnap: Szekszárdi Kisállat Klinika (Szekszárd, Hunyadi u. 5.) ^ 9.00-12.00. AGRO- VET Állatgyógyászati Központ Állatorvosi Rendelő és Állatpatika (Szekszárd, Tavasz u. 15. Tel: 74/415-122) szombaton 10-11 óra, vasárnap és ünnepnap 18-19 óra között tart ügyeletet. Baki előfordult, törvénysértés nem Szorgalmasan adózunk Több hiba is történt az adókártyák pályáztatása során, de az elrendelt vizsgálat csak hiányosságokat tárt fel, törvény- sértést nem - mondta Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal vezetője. Eddig mintegy 5,2 millió adóigazolvány készült el. A jövő hét végére befejeződhet az akció első szakasza, amelyben a már nyilvántartott adózók kapják meg kártyáikat. Á bevételek a kiemelt adónemeknél szeptember végéig időarányosan befolytak, és ennek alapján megállapítható, hogy teljesülni fognak a módosított költségvetésben előirányzott számok is év végéig. Kedvező, hogy megállt, sőt már csökkent is az adóhatóságnál nyilvántartott kintlévőségek értéke - mondta az APEH elnöke. On+Mi=Egy jó csapat Területi képviselő-faipar, építőiparAz üzletkötés sikerének két előfeltétele van: minőségi termékek, amiket jól el lehet adni és képzett üzletkötők, akik ezeket a termékeket jól el tudják adni. Mi rendelkezünk mind a két előfeltétellel, s ezért növekedésünk átlagon felüli. Most Ön is tagja lehet ennek az eredményes csapatnak Tolna megyében, mert fejlődünk tovább. Olyan hölgyek és férfiak jelentkezését várjuk,akik a következő elvárásoknak megfelelnek:- eredményesen befejezett műszaki végzettség a faipar vagy az építőipar területén,- kereskedelmi gyakorlat,- jó kommunikációs képesség, precíz munkavégzés, üzletemberi gondolkodásmód,- jogosítvány és saját gépkocsi,- telefon,-21-35 év közötti életkor,- erkölcsi bizonyítvány,- Tolna megyei lakóhely és jó helyismeret, Ha mindezeknek megfelel, akkor máris kezdődhet a karrierje a Würthnél. Főállású munkakört kínálunk Önnek, az elején fix fizetéssel, majd pedig az ezt kiegészítő teljesítményarányos jövedelemmel. Az első lépés? Küldje el kézzel írott, szakmai önéletrajzát egy fényképpel a következő címre: A PROFI SZERELES Würth Szereléstechnika Kft. 2040 Budaörs, Gyár u. 2. Horváth Lajos ügyvezető igazgató A Würth Faipari Kft, a következő termékeket forgalmazza: csavarok és egyéb kötőelemek. rögzitéstechmkai termékek, tiplik, bútor- és épületvasalatok, kézi-, elektromos és levegős szerszámok, raktározási rendszerek, ragasztó- és tömítőanyagok.
