Tolnai Népújság, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-20 / 271. szám

1996. november 20., szerda Gazdaság 5. oldal Adókártyacsata. Az adói­gazolványok tartósságát és okmányértékét nem befo­lyásolják azok a híresztelé­sek, amelyek hamisítható- ságukról és minőségi hiá­nyosságaikról a napokban felröppentek. Az adókár­tyák ugyanis - írja az ÁPEH-közlemény - köz­napi használatra készültek, nem pedig vegyészi vagy „kártyasebészeti” beavatko­zásra, és megfelelnek a ha­misítás elleni védelem előírt követelményeinek. Felfüggesztve I. Novem­ber 19-től határozatlan időre felfüggesztette a Co-Nexus Értékház Rt. tőzsdei keres­kedési jogát a Budapesti Ér­téktőzsde Tanácsa. Felfüggesztve II. Az Első Magyarországi Német Ér­tékpapír Kft. tőzsdei keres­kedési jogát is felfüggesz­tette a Budapesti Érték­tőzsde Tanácsa november 19-től. A határozat indoklá­sában az szerepel, hogy a cég nem tartotta be a tőzsde­tagok szabályzatának elő­írásait. A társaság belső számviteli és nyilvántartási rendszeréből az üzletmenet biztonságára és a társaság kockázataira nem lehet kö­vetkeztetni. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 265,79 Görög drachma (100) 66,92 Német márka 105,77 Olasz líra (1000) 104,98 Osztrák schilling 15,03 Spanyol peseta (100)125,60 USA-dollár 158,89 Tb-reform: ki alatt vágja a fát? Jövőre 3,5 százalékkal csökken a munkáltatók által a foglal­koztatottak után fizetendő tb-járulék, viszont minden kereső után havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást kell majd fi­zetniük. A munkaadók tb-terhei csak 51 ezer forintos jövede­lem felett mérséklődnek, az ez alatti átlagkereseteknél viszont egyértelműen növekednek. A járulékreform a legérzékenyeb­ben az agrárgazdaságot érinti. Bereczky András, a Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízgazdál­kodási Dolgozók Szakszerveze­tének Szövetsége, a MEDOSZ főtitkára szerint a mező- és er­dőgazdaságban alacsonyak az átlagkeresetek. Emiatt a mun­káltatóknak jövőre az ideinél magasabb összeget kell majd fizetniük dolgozóik jövedelme után a tb-nek, közterheik előre­láthatólag mintegy 1000-1300 forinttal emelkednek. A mostani reform tehát, a kormány szándékával ellentét­ben nem a minimálkereseteken történő foglalkoztatás vissza­szorítását, a legálisan fizetett jövedelmek növekedését fogja eredményezni, sokkal inkább a legális foglalkoztatás további csökkenéséhez vezet az agrár­ágazatban. A mezőgazdaságban dolgo­zók jövedelmi viszonyairól szólva a főtitkár elmondta: a nettó keresetek színvonala a nemzetgazdaság többi ágazatáé mögött, a sor végén kullog. A nagyüzemekben dolgozók 31 600 forintos bruttó átlagke­resete (féléves adat) a legala­csonyabbak közé tartozik. A minimálbér környékén lévő jö­vedelmek esetében a csökken­tett járulék az adójellegű „hoz­zájárulással” megfejelve több­letköltséget jelent a munkaadók számára. A bevezetésre váró új finanszírozás tehát az amúgy is lemaradt bérek emelésének le­hetőségét veszélyezteti. A főtitkár szerint az agrár- munkaadók kétféleképpen vá­laszolhatnak terheik növekedé­sére: vagy megpróbálják lét­számcsökkentéssel lefaragni a többletet, vagy csökkentik a bérfejlesztésre szánt keretüket. A munkavállalóknak egyik megoldás sem kedvez, mert a munkaadó azon van, hogy ne járjon rosszabbul. Kérdés, va­jon lesz-e így nagyobb bevétele a tb-nek? Aligha. Akkor meg mire jó ez az egész? U. G. Holt szezonban a beruházások Az első negyedévben 5 százalékkal, az első félévben 9 százalék­kal csökkentek a beruházások Magyarországon. A visszaesés némiképp lassult az utolsó negyedévben, a beruházások volu­mene ugyanis háromnegyed év alatt már csak 7,5 százalékkal mérséklődött. A helyzet értékelésére dr. Karsai Gábort, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársát kértük föl. A kutatásvezető szakember szerint a beruházások mértéké­nek idei visszaesése az elmúlt év megszorító gazdasági intéz­kedéseivel magyarázható. Ám, ha a beruházók egyes csoport­jait vizsgáljuk, egyéb okokat is találhatunk. A költségvetési szférában különösen jelentős a visszaesés mértéke. Az elmúlt hat év ada­taiból azonban világosan kitű­nik, hogy az állam beruházó kedve a választások előtt ugrás­szerűen megnő. így történt ez 1994-ben is és várhatóan így lesz 1997-98-ban is. Annál is inkább, mivel két év múlva a helyhatósági választások is esedékessé válnak. Az 1997. évi költségvetési javaslat szerint jövőre folyó áron 40 százalékkal is nőhet az előirányzott beruházások száma. Ez még az inflációs ráta ismeretében is jelentős növeke­dés volna. Megszaporodhatnak az ön- kormányzati beruházások is. Valószínű, hogy a belterületi földekért kapott pénzt is e célra fordítják majd a helyhatóságok. A beruházások alakulásában egyébiránt a külföldi tőke sze­repe a meghatározó. Tavaly az összes fejlesztés 40 százaléka külföldi érdekeltségű volt. Részarányuk folyamatosan nő. Ma a pénzügyi befektetések jóval kedvezőbbnek bizonyul­nak, mint más beruházások. Az állampapírokon reálkamat van, kockázatuk viszont nincs, míg a más jellegű befektetésnél jóval nagyobb a rizikó. A következő években mind­három szférában várhatóan megszaporodnak a beruházá­sok. Mesterséges eszközökkel - például mesterséges kamat- csökkentéssel - hiba lenne ezt erőltetni. Bozsó Bea Adótanácsadók kamarája A szakma saját felügyeletét is ellátná Kamarává kíván alakulni a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesülete. A ter­vek szerint egy-másfél éven belül átszervezik a jelenlegi testületet, ha sikerül a Pénzügyminisztériummal megegyezésre jutniuk. Az átalakulást a jelenlegi gazdasági, jogi környezet és a szakma színvonala egyaránt sürgeti a praktizáló adó- tanácsadó szakemberek szerint - hangzott el tegnapi tájékoztatójukon. Vadász Iván adószakértő úgy véli, az adótanácsadók helyzete egyre nehezebbé vá­lik a lassan már követhetetlen jogszabály-módosítások mi­att. Nem véletlen, hogy a szakavatott munkaerő iránt mind nagyobb a kereslet. A kamarává alakulástól az egyesület hatáskörének bővü­lését is reméli a jelenlegi tes­tület. Szeretnék a szakképesí­tés követelményeit maguk meghatározni, és annak igazo­lását is a leendő kamara jogá­nak kívánják. A szakképesítés kiadása je­lenleg a Pénzügyminisztéri­umhoz tartozik. Ä PM azon­ban nem zárkózik el az egye­sület javaslatától. A tárgyalá­sokat megkezdték. B. B. Időszerű munkák a kiskertekben Ribiszke, málna, egres A hobbi- és kiskerttulajdo­nosoknak ilyenkor ősszel is bőségesen akad tennivaló­juk a gyümölcsösökben, ha jövőre szép termést várnak. A gondos gazda még a tél be­állta előtt alaposan átnézi a gyümölcsfáit. Amelyiken le­tört gallyat, vagy ágat talál, azt levágja, s arról sem feled­kezik meg, hogy a vágás, vagy fűrészelés helyén kelet­kező sebet azonnal sebkeze­lővel bekenje. A sérülés kör­nyéke könnyen korhadásnak indul, és melegágya a gom­bás, baktériumos betegségek­nek. Különösen ügyelni kell a fertőzés megelőzésére az őszibarackfák esetében, mert a beteg, rákos fát már nem le­het gyógyítani. Ilyenkor, novemberben ak­tuális a ribiszke és a köszmé­tebokrok ritkítómetszése is. Az öreg vesszőknek tőből tör­ténő levágásakor gondosan ügyelni kell arra, hogy ne ma­radjon csonk hátra. A metszés helyét ezeken a növényeknél is Fagéllel vagy más sebfer­tőtlenítővel kell kezelni, hogy ne telepedjenek meg a cson­kokon a taplógombák. A málnatermesztőknek is most kell a bokrokról lemet­szeniük az összes letermett vesszőt, mert ezek a kártevők melegágyai. A másfél méter­nél hosszabb, egyéves ágak hegyének visszavágásáról sem szabad megfeledkezniük. A nagyon sűrű málnabokrok­ból az erős, egészséges sarja- kat érdemes ásóval kiemelni és új helyre telepíteni. így több lesz a termés. (kerka) Tovább tart a vidék elszegényedése Magyar mezőgazdaság: elszomorító tények A kézműves kamara hírei A magyar gazdaságnak műi­dig fontos területe volt a me­zőgazdaság. 1990-ben a lakos­ság 38 százaléka vidéken élt, az aktív keresők 18 százaléka a mezőgazdaságban dolgozott és 1,7 millió magyar háztar­tásban végeztek valamilyen, a mezőgazdasághoz kapcsolódó tevékenységet. Ha szőkébb pátriánkat, Tolna megyét néz­zük, a fenti számok - aránya­ikban - még magasabbak. De amint a MEDOSZ által a napokban tartott sajtótájékozta­tón kiderült, az agráriumban dolgozók létszáma folyamato­san csökken, 1989 és 1996 kö­zött nem kevesebb, mint 72 százalékkal. A mezőgazdasági termelés leépülésével, a nagy­üzemek szétesésével, átalaku­lásával a vidék járt a legrosz- szabbul. A nettó keresetek színvonala a nemzetgazdaság különböző ágai közül az agrár- gazdaságban a legalacsonyabb. Az elmúlt öt évben a falvak jö­vedelemhátránya a várossal szemben növekedett, így to­vább tart a vidék elszegénye­dése. Ha ez a tendencia folytató­dik, a falvak elnéptelenedhet­nek, a vidék lakossága a váro­sokba áramlik, ami akár kezel­hetetlen urbanizációs feszültsé­geket is okozhat. A sajtótájékoztatón elhang­zott: az agrártámogatás jövő évi összege reálértékben 40 száza­lékkal marad el az 1994. évitől. Ráadásul a termelőkhöz még a meghirdetett pénzek sem jutnak el. A helyzetet rontja a társada­lombiztosítási reform, amely megdrágítja az agrárfoglalkoz­tatást. Talán példa értékű lehet az a tény, hogy a súlyos gondokat felvető tájékoztatón a MEDOSZ vezetői mellett elő­adóként volt jelent dr. Máhr András, a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének főtitkára és dr. Körösi Imre, az Agrár Mun­kaadói Szövetség elnöke. Dr. Bereczky András, a MEDOSZ Szövetség főtitkára kifejtette: a tavalyi kismértékű javulás ellenére az ágazat jöve­delmezősége továbbra is ala­csony, a termelők többsége fi­zetési nehézségekkel küzd. A privatizált kereskedelmi ban­kok kivonultak az agrárfinan­szírozásból. Többszáz milliárd forintra tehető az elmaradt be­ruházások, felújítások értéke, még az idei beruházások is csupán 40 százalékát teszik ki az 1989-ben végrehajtott fej­lesztéseknek. A termelők kiszo­rultak a privatizációból, az élelmiszer vertikum jövedelem- termeléséből továbbra sem ré­szesednek. Az ágazat helyzete 1997-ben várhatóan tovább romlik. A mezőgazdasági dolgozók szakszervezeti szövetségének főtitkára, dr. Bereczky András szerint jövőre legalább 110 mil­liárd forint központi támoga­tásra lenne szüksége az ágazat­nak. Új támogatási formákat is be kellene vezetni a helyi és kistérségi integráció ösztönzé­sére, a forgóeszközhiány csök­kentése, a hitelek költségeinek mérséklése érdekében. A kor­mányzati beavatkozásnak a munkaerő megtartását, illetve a foglalkoztatottak létszámának növelését egyaránt szolgálnia kellene. -gy­Osztályértekezletek. Az év­vége a kézműves kamara 12 szakmai osztálya számára is az összegzés időszaka. Sorra ren­dezik e célból a szakmai osz­tályértekezleteket. Az elsőre november 18-án 14 órai kezdet­tel került sor a szekszárdi okta­tóteremben (Sajtóház), melyre az Üveg, Papír, Kerámia Szak­osztály tagjai voltak hivatalo­sak. A következő értekezletet 19-én tartották ugyanott, a Szolgáltató Osztály tagjainak, szintén 14 órától. Szódásképzés. Egy szikvizes tanfolyamot már szervezett az idén a a kézműves kamara. Most, mivel vannak újabb je­lentkezők, ismét indul a szó­dásképzés. Az érdeklődés azért nagy, mert ez a szakma is sze­repel az Országos Képzési Jegyzékben. A jelentkezőknek elméleti és gyakorlati ismere­tekből kell felkészülniük és vizsgázniuk. Három hónap után kaphatnak szakmunkás-bizo­nyítványt. Mestervizsga. A mesterjelöl­tek első csoportja nyáron kezdte a felkészülést, és - az ütemterv szerint - télen (febru­árban) már át is veheti a mester­levelet. Legnagyobb létszám­mal az autószerelők és az aszta­losok indultak, még várnak je­lentkezőket a karosszériások, a kőművesek, a szobafestők, a gáz-, víz- és villanyszerelők közé, hogy összejöjjön csopor­tonként az ideális, 10-12 fős létszám. A pedagógiai ismeretek és vállalkozói ismeretek tanfo­lyamok zajlanak, a szakmai felkészülésre pedig ezt köve­tően kerülhet sor. I8 D O IPS KJVI JOMOS É0ISKXXP X------7 8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, Szabadságharcos u. 59. *3* 22/312-152; 316-123; 328-441 ASZEKESFEHERVARI KODOLANYI JANOS FŐISKOLA az 1997-es tanévben az alábbi nappali tagozatos szakokon hirdet felvételt: i / közgazdász szálloda és idegenforgalmi szakon (képzési idő: 8 félév) / közgazdász gazdálkodási szakon (képzési idő: 6 félév) / angol, német, francia egyszakos nyelvtanár (képzési idő 6 félév) / kommunikációs szakember (újságíró) (képzési idő: 6 félév). A nappali tagozatos képzésen kívül a főiskola egyéb post-secondary és másoddiplomás képzést is indít felnőttoktatási programjainak keretében. Főiskolánkon a hagyományos nyílt napra várjuk az érdeklődőket. Részletes információ: 22/312-152/133-as mellék 22/328-441, Tanulmányi Osztály 22/348-911, Továbbképzési Iroda valamint 1997. januárjától az Internet-hálózaton. (3125)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom