Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-19-20 / 245. szám

1996. október 19., szombat Megyei Körkép 3. oldal Nem a büntetés a fontos Tegnap Dombóvárra látoga­tott dr. Szili Katalin a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium állam­titkára, aki rövid látogatása során elsősorban a város és városkörnyék környezetvé­delmi problémáival, az ön- kormányzatok törekvéseivel igyekezett megismerkedni. A látogatás lényegi része az volt, amikor az államtitkár asszony a dombóvári, illetve a városkörnyéki települések polgármestereivel találkozott kerekasztal beszélgetés for­májában, s nem csak el­mondta a minisztérium és a kormányzat törekvéseit, ha­nem készséggel válaszolt a te­lepülések vezetőinek felveté­seire, kérdéseire. Sajnálatos módon mindössze négy vá­roskörnyéki települést képvi­seltek a beszélgetésen a pol­gármesterek, ám ebből is ki­tűnt, hogy a lényegi gondok esetleges megoldási lehető­sége nem hagy hidegen egyet­len érintettet sem. Míg dr. Szili Katalin a mi­nisztériumhoz benyújtható pályázatok és elkülönített pénzalapok elérhetőségét, il­letve a települések környezet­védelmi koncepciójának ki­dolgozásának jelentőségét hangsúlyozta, addig a kurdi, döbröközi, kaposszekcsői polgármesterek a településü­ket érzékenyen érintő prob­lémák megoldásának lehető­ségeiről kérdezték őt. Mint elhangzott Kaposz- szekcsőn a volt szovjét lakta­nyával kapcsolatban és a „szennyvíztisztító emlékmű” építésével és kihasználtságá­val van gond, addig a kurdiak a tiszta vízbázisukat féltik, s a döbröközieknek a szemétte­lep kiépítése jelent gondot. Mint azt dr. Szili Katalin a beszélgetés során elmondta, a minisztérium - ellentétben a döbröközi meglátással - nem a környezetszennyezők meg­büntetését és az így befolyt pénz környezetvédelmi cé­lokra felhasználását szorgal­mazza, hanem igyekszik olyan szemléletmódot kialakí­tani, ami elősegíti a környe­zetvédelem ügyét. - nagy ­„Tüzes” napirendek Baja Ferenc lökést adott az ügynek A galvániszapból készített téglákat is megvizsgálta a mi­niszter a palánki téglagyárban Az új tűzvédelmi törvény és a végrehajtására megjelent jog­szabályok a tűzvédelmi ható­sági jogkört ketté választot­ták. Az általános feladatokat a települések jegyzőihez, kör­jegyzőihez helyezte. A speci­ális feladatokat - tűzvizsgálat, ellenőrzés és a létesítéssel kapcsolatos szakhatósági fel­adatokat pedig a hivatásos önkormányzati tűzoltósá­gokra - Szekszárd, Dombó­vár, Paks, Bonyhád, Tamási - bízta. A tűz elleni védekezés, a szükséges oltóvíz biztosí­tása, a tűzcsapok karbantar­tása, tűz jelzésére telefonok elhelyezése a települési ön- kormányzatok feladatát képe­zik. Mindezek adták apropó­ját annak a megbeszélésnek, amelyre tegnap délelőtt került sor a régi megyeháza nagy­termében. A megbeszélésre a Tolna Megyei Tűzoltószövet­ség meghívta a jegyzőket, körjegyzőket, hivatásos ön­kormányzati tuzolto parancs­nokokat, illetve részt vettek a megyei parancsnokság illeté­kes szakemberei, azok, akik a már említett témákkal foglal­koznak. Soltész Tamás tűzoltó alezredes, a BM Tűz­oltóság Országos Parancs­nokság főosztályvezetője az aktuális feladatokról tartott tá­jékoztatót, amelyet gyakorlati példákkal Csőglei István, a tűzoltószövetség elnöke egé­szítette ki. Az értekezlet második ré­szében a helyi tűzvédelemről tárgyaltak, s arról, hogy a képviselő-testület köteles megtárgyalni, hogy hogyan oldja meg a helyi tűzvédel­met. A Tolna Megyei Tűzol­tószövetség a továbbiakban is segítséget nyújt a jegyzőknek oly módon, hogy ha bárkit megbíznak az ügyintéző fel­adatokkal, számukra tanfo­lyamokat szerveznek. (Folytatás az 1. oldalról) Az első program a csatári tég­lagyárban várta a minisztert, ahol Sziklai Attila, a Tolna Megyei Környezetvédelmi Kft. ügyvezető igazgatója kalauzo­lásában tekintette meg a fel­halmozott anyagokat. Az emlí­tett kft. kapott egyébként meg­bízatást arra, hogy elszállítsa az itt található veszélyes hulladé­kot, így a galvániszapot. Baja Ferenc találkozott a téglagyár tulajdonosával, Tischler János­sal is, aki tagadta, hogy a tele­pen található anyag az elfoga­dottnál jóval veszélyesebb lenne, s a miniszter ezzel ellen­tétes véleményét a félretájékoz­tatás számlájára írta. A palánki volt téglagyár terü­letén hordókban állt az elszállí­tásra váró veszélyes anyag: Baja Ferenc a helyszínen talál­ható „kísérleti” téglák közül egyet fejcsóválva vett kézbe, s csodálkozva nyugtázta annak törékeny mivoltát. A Vízmű Kft. melletti terüle­ten Mayer János igazgató kérte a szaktárca és a miniszter sze­mélyes segítségét ahhoz a munkához, mely a város hosszú távú ivóvíz-ellátását célozza. Az elkészült intézkedési terv végrehajtásával azt is meg le­hetne állapítani, hogy ki a fele­lős a diklór-etilén szennyező­désért. Baja Ferenc ezt követően - dr. Kiss József országgyűlési képviselő, Kocsis Imre Antal polgármester, Csáki Béla és Fodor Miklós alpolgármesterek társaságában - a városházára Mint Jákli Mihály, a Dunaföld- vár és Vidéke Takarékszövet­kezet Igazgatóságának elnöke beszámolójában rámutatott, ebben a városban régi hagyo­mánya van a szövetkezésnek, nem véletlen tehát, hogy itt ala­kult meg az első takarékszövet­kezet. Már 1912-től működött töb­látogatott, ahol egyebek mellett elmondta, hogy hosszas és ala­pos előkészítés után indul út­jára a Nemzeti Kármentési Program, melynek éppen Szek­szárd az első állomása. Az öröklött szennyeződések - a már említett galvániszap - eltá­volítása rengeteg pénzébe kerül az országnak, de ezt a tenniva­lót nem lehet elhalasztani, mert nehéz helyzetben van a város. Ami az ivóvíz-bázis védelmét illeti: ez - mutatott rá Baja Fe­renc - önkormányzati feladat, a környezetvédelmi és területfej­lesztési minisztérium arra tehet ígéretet, hogy közreműködik a szennyező forrás feltárásában. bek között a Hangya Szövetke­zet, mely az Afész elődje volt, de működött Hitelszövetkezet is 678 taggal. A Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet 423 taggal alakult meg, 56 ok­tóberében, de a forradalmi események miatt csak ’57.janu- árjában kezdte meg tényleges működését. A miniszter a kora délután folyamán ellátogatott a Liszt Ferenc Zeneiskolába, majd egy óra erejéig betért a Tolna Me­gyei Területfejlesztési Tanács ülésére, ahol Bach József, a megyei közgyűlés elnöke kö- szönötte a tárca vezetőjét. Az önkormányzat épülete előtt hamarosan elhaladt a Zöldautó, s az. önkormányzat épületéből kilépő Baja Ferenc a központ­ban, azaz Garay téren csatlako­zott az elkerülőút érdekében tartott demonstrációhoz: a mi­niszter beállt a gyermekek közé, s megtolva a Zöldautót újabb lökést adott a járműnek és az ügynek. -szá­Jelenleg 1491 tagja van a ta­karékszövetkezetnek. A betét- állomány 1 milliárd 433 millió forint, a kölcsönállomány 550 millió, és 88 millió forint a nye­reség a legutóbbi adatok sze­rint. Ezután dr. Kiss Endre az Or­szágos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökségének elnöke emelkedett szólásra, és köszön­tötte a 40 éves dunaföldvári szövetkezetét. A beszámolók után emlékla­pok és kitüntetések átadására került sor.-pd­Hírek Döntőben a paksi Városi Diákszínpad A Magyar Művek Feszti­válja országos döntőjébe ju­tott a paksi Városi Diák­színpad, mégpedig mindjárt két darabbal. A Szabad Színjátszásért Egyesület ál­tal november 2-án és 3-án Budapesten, az Etele téri művelődési központban rendezendő döntőn tíz színdarab kerül színpadra, a paksiak Páskándi Géza Önkéntes tűzoltók (rende­zője: Vajda Tibor) és Gör- gei - Komlós Európa Ex­pressz (rendezője: Hefner Erika) című műveivel lép­nek fel. Operettgála a Német Színházban A szekszárdi Német Szín­házban 1996. október 21-én 19 órára meghirdetett „Ők tudják mi a szerelem” c. előadás helyett Operettgála kerül színre. A Gála Kálmán Imre legnépszerűbb és leg­szebb dalainak válogatása. Jegyek korlátozott számban még megrendelhetők a ,< színház szervezőirodáján, előjegyeztethetők a jegy­pénztárban. Kortárs segítők az ifjúsági klubban A paksi Vak Bottyán Gim­názium diákjaiból álló két kortárs segítő csoport, a PEDRÓ és az EDE, prog­ramsorozatot indít a Paksi Ifjúsági Klubban, a Geszte­nyés úton. Az első összejö­vetelre ma délután hat órától várják a fiatalokat, majd kéthetente szombat délutá­nonként. A mottó: „Ha töb­bet akarsz tudni a kábítósze­rek, a drogok káros hatásai­ról és az AIDS-ről, gyere közénk!”. Bátaszéki táncok a fővárosban A budapesti IX. Kerületi Német Kisebbségi Önkor­mányzat október 19-én a millecentenáriumi rendez­vények keretében német es­tet rendez. Az ünnepséggel egybekötött bálra meghívást kapott a Bátaszéki Német Kisebbségi Önkormányzat, a Német Egyesület és a he­lyi táncosok. A bálon a 32 tagú bátaszéki német tánc- együttes Glöckner János ve­zetésével műsort ad, mely­nek keretében bemutatják a vendéglátóknak az együttes vezetője által gyűjtött és be­tanított, régi német tánco­kat.-pt­Beda László tárlata Az őcsényi Közösségi Ház adott otthont tegnap délután Beda László szekszárdi festőművész kiállítás-megnyitójának. A tá­gas, esztétikus belső térrel jól harmonizáltak a tájképeket, utca­részleteket és épületeket ábrázoló olajfestmények, melyek kö­zül egyet nyereményként is felajánlott Beda László. A tárlatot a helybeli iskolások orgonajátéka, majd versmondása után Szeri Árpád újságíró nyitotta meg. A kiállítás egyébként telt házat vonzott, nemcsak őcsényiek, hanem szekszárdiak is kíváncsiak voltak az egyedi színvilágot tükröző és sajátos hangulatot árasztó művekre. A városháza másfél évszázada Ezelőtt éppen 150 évvel, 1846. október 18-án avat­ták fel Szekszárdon a Városháza épületét, méghozzá Liszt Ferenc jelenlétében. Erre emlékeztek tegnap a résztvevők a polgármesteri hivatal konferenciater­mében. Az évforduló alkalmából dr. Töttős Gábor helytörténész tekintett vissza a másfél évszázaddal ezelőtt lezajlott eseményre. Ezt követően az ünnep­ség a Vármegyeháza dísztermében folytatódott, itt adott koncertet annak idején Liszt Ferenc. A nagy zeneszerző falon található domborműve alá Temesi Ágnes, a megyei közgyűlés alelnöke. Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgármestere és Husek Rezső, a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportjának el­nöke helyezte el a tisztelet koszorúit. Nevezetes, és egy város fényét, megítélését emelő rendezvény zajlott tegnap a dunaföldvári művelődési központban. Ünnepi küldöttközgyűlést tartott a Dunaföldvár és Vidéke Takarék- szövetkezet abból az alkalomból, hogy 40 éve egészen pontosan 1956. október 14-én az országban elsőként Dunaföldváron ala­kult takarékszövetkezet. Nem várható Medgyesy-csomag, hosszú a kormány hiány-listája Ötödször a Liberális klubban Kis torta öt gyertyával várta tegnap a szekszárdi Liberális klubban a Petschnig Mária Zita közgazdászt és Kéri László politológust, akik ötödször vettek részt a klub rendezvényén. A sok érdeklődőt vonzó elő­adást megelőzően már fél órá­val a vendég házaspár a sajtó rendelkezésére állt. Lapunk kérdésére, hogy mi­től nem omlott még össze a gazdaság, illetve mi várható, a közgazdásznő elmondta, hogy az összeomláshoz 1995 tava­szán álltunk közel. Akkor a kül­földi hitelezők megvonták tő­lünk a bizalmat, ha akkor nem tudunk törleszteni, nem kapunk újabb hitelt. Ha átütemezést kel­lett volna képű, akkor nem tu­dunk importálni, s mivel terme­lésünk importigényes, hisz’ nincs anyagunk, energiánk, nem tudunk exportálni, aminek következtében leáll a termelés. Ma ennek e veszélye nem áll fenn, ezért nem kell tartani egy újabb, most már „Medgyessy csomagtól”. Egy év múlva le­het, hogy nehezebb lesz az egyensúlyi helyzet, mint ma, de nem lesz már olyan vészterhes helyzet, mint volt. 1994-ben volt 2,4 százalékos GDP növe­kedés, az elmúlt évben ez a fe­lére csökkent. „Ez az év nem annyira rossz, mint amennyire rossz is lehetne, de nem annyira jó, mint amennyire és amire számított a kormány.” Az idén nulla körül alakul a növekedés. Jövőre viszont - a már most látható folyamatok alapján - várható 2-3 százalék bruttó ha­zai terméktöbblet - mondta Petschnig Mária Zita. A rendezvény címe az volt, hogy Félúton. Kéri László poli­tológus arra a kérdésünkre, hogy mi van fél úton, az SZDSZ kifelé a koalícióból, vagy a kormány, azt válaszolta, hogy félúton egy meglehetősen nagy csalódás van. Ez a kor­mány a saját lehetőségeihez ké­pes maradt messze alul. Messze van attól, amit magának ígért. „Nem az ellenzék mérlegét ké­rem számon a kormányon, ha­nem a saját 94-es késő nyári programját. Ahhoz képest na­gyon hosszú a hiány-lista, amit ígéreteiből nem teljesített.” Többszörös keri-évforduló A szekszárdi Bezerédj István Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola, Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet törté­netét dr. Ferincz Jánosné igaz­gató foglalta össze. Az intéz­mény 1921-ben nyitotta meg kapuit a diákok előtt Magyar Ki­rályi Állami Bezerédj István Fiú Felső Kereskedelmi Iskola né­ven. Az évek a fennmaradásért folyó állandó küzdelemben tel­tek, a város végül nem tudta fenntartani az iskolát, az 1937- ben bezárt. Bezerédj István Ke­reskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Gép­író-Gyorsíró Iskolában 1946- ban indult újra az oktatás. Ekkor rakták le az alapjait a jelenlegi képzésnek, az iskola jó hírnevet vív ki magának. A közgazdasági ismertek mellett ekkor indul a kereskedelmi szövetkezeti szak, a SZÖVOSZ irányítása mellett, a beiskolázás az egész Dunán­túlra kiteljed. Az 1968-as új gazdasági mechanizmus hatá­sára a közgazdasági képzés he­lyett a kereskedelmi középfokú szakképzésre terelődik a hang­súly, 1981-ben pedig a kereske­delmi szakmunkásképzés is „be­lép”. A „kéri” harmadik kor­szaka az 1991-es évben indul. Ekkorra világossá válik, hogy túlképzés van a kereskedelem­ben, a képzés egysíkú, nem elég modem. Az oktatás korszerűsí­tése zajlik ekkor az iskolában, 1992-től pedig belépnek a világ­banki osztályok, nyertes pályá­zatnak köszönhetően. Jelentősen bővül az eszközállomány, bővül az épület is, a tanárok külföldi képzéseken vesznek részt. Mára korszerű tartalommal, jó tárgyi feltételek mellett folyik az okta­tás. Az iskola jó kapcsolatot tart fenn a gazdálkodó szervezetek­kel, akik véleményükkel, anyagi támogatásukkal segítik a minél színvonalasabb munkát. Szintén jó a kapcsolat a kereskedelmi és iparkamarával, aminek segítsé­gével 1994-től érettségizettek számára nappali tagozaton két­éves külkereskedelmi és üzleti képzés folyik. Az intézményben közel ezer diák tanul. A jubile­umi ünnepség tegnap délután kezdődött a Babits Mihály Mű­velődési Házban, ahol Kocsis Imre Antal, Szekszárd polgár- mestere mondott köszöntőt, amit ünnepi megemlékezés követett. Ma kereskedelemtörténeti kiállí­tás nyílik az iskolában délelőtt, amit délután öregdiákok és taná­rok találkozói, valamint érett­ségi és szakmunkás találkozók követnek. vem Útba esik jövet-menet... 40 éve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom