Tolnai Népújság, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-12-13 / 239. szám

12. oldal Hétvégi Magazin 1996. október 12., szombat A keringési rendszer betegségei a leggyakoribbak Mitől szenvedünk szűkebb pátriánkban? Az egészségügy reformja kapcsán gyakran hangzik el az a megállapítás, hogy egyre rosszabbak megbetegedési, valamint halálozási mutatóink. A kedvezőtlen halálozási viszonyok a népesség romló egészségi állapotával hozhatók összefüggésbe. Bár az egészségi állapot elsősorban az életmódtól függ, igen erősen befolyásolja az egészségügyi ellátás színvonala és a ben­nünket körülvevő környezet is, ahol élünk. Az alábbiakban Tolna megye 1995. évi morbiditási helyzete tárul elénk, a KSH megyei igazgatóságának tájékoztatója alapján. Megtudhatjuk, melyek a legjellemzőbb betegségcso­portok a megyében. Tolnában 1995-ben 133 há­ziorvosi szolgálatnál több, mint 64 ezer fő állt gondozás alatt, akiknek 44,8 százaléka volt férfi, s 55,2 százaléka nő. Ez a megoszlás kis mértékben, de el­tért a lakónépesség nemek sze­rinti megoszlásától (48 illetve 52 százalék). A megyében a háziorvoshoz bejelentkezettek 29,4 százaléka állt gondozás alatt, ezen belül a férfiak 27,9 százaléka és a nők 30,8 százaléka. A leggyakoribbak a házior­vos által kezeiteknél a keringési rendszer betegségei, az összes megbetegedés közel 40 száza­léka tartozott ebbe a betegség- csoportba mind Tolna megyé­ben, mind országosan. E beteg­ségcsoport nemek szerinti megoszlását vizsgálva megál­lapítható, hogy több nő volt be­teg, mint férfi, hiszen 1000 nőre átlagosan 250 ilyen típusú betegség jutott, miközben a fér­fiaknál 193 volt ennek a muta­tónak az értéke. A megye szá­mai azonban rosszabb képet mutatnak mint az országos ada­tok, főként a nők esetében, mi­vel országosan az Í000 nőre jutó megbetegedések száma „csak” 228 volt. A férfiak ese­tében nincs ilyen nagy eltérés. A keringési rendszer betegségei közül a leggyakoribb a magas­vérnyomás (59 százalék) volt, ami elsősorban az egészségte­len életmód és táplálkozás, a dohányzás, az alkohol és a stresszhatások következménye. A mai fogamzásgátló tabletták nem növelik az agyvérzés ve­szélyét. A figyelmeztetések ezekre a veszélyes mellékhatá­sokra, mint azt a 60-as és 70-es években gyakran hallani lehe­tett, már szükségtelenek, mondja dr. Diana Petitti ameri­kai tudós. A tabletták ösztro- géntartalmát lényegesen csök­A második leggyakoribb be­tegségcsoportot a csontváz- és izomrendszer betegségei alkot­ják. Tolna megyében a beteg­ségek több mint 18 százalékát tették ki, ami azonban még mindig kedvezőbb arány, mint az országos, ahol 19,6 százalék volt a részesedése. Ez a betegségcsoport is in­kább a nőkre jellemző, hiszen e betegségek háromötödét a nők­nél állapították meg. Míg 1000 férfire 85, addig 1000 nőre 119 betegség jutott 1995-ben. Ösz- szességében az országos átlag körül vagyunk. A harmadik legnagyobb be­tegségcsoportot az endokrin táplálkozási és anyagcsere be­tegségek, valamint az immun- rendszer zavarai alkották (10,5 százalék). A legjellemzőbb be­tegségtípus a cukorbetegség volt, amely e betegségcsoport­nak majdnem az 58 százalékát képviselte. (Ebbe a betegség- csoportba tartoznak még pél­dául a pajzsmirigy, a hasnyál­mirigy, a mellékvese betegsé­gei, a táplálkozási hiányállapo­tok és a köszvény is). Az orszá­gosnál gyakrabban fordult elő a megyében ez a betegségcso­port. Az emésztőrendszer beteg­ségei állnak a negyedik helyen, a betegségek 9 százalékát tették ki, az országos megoszlást te­kintve nálunk alacsonyabb volt az arány. E betegségek nemek szerinti megoszlását vizsgálva azonban már az állapítható meg, hogy az emésztőrendszer betegségei gyakrabban kínoz­ták a férfiakat, mint a nőket. így nem véletlen, hogy a férfiakra jellemző betegségeken belül a harmadik helyen állt (10,9 szá­zalék), ami azzal is összefügg­kentették. Petitti 1,1 millió nő között a Kaiser Permanens Be­tegbiztosítónál 408 agyvérzéses esetet talált 1991 és 1994 kö­zött. E páciensek közül 295-öt összehasonlított olyan nőkkel, akik nem kaptak agyvérzést. A tudós nem talált semmilyen támpontot arra vonatkozólag, hogy a tabletta szedése okozati hét, hogy a férfiak jobban ked­velik a nehezebb, zsírosabb és fűszeresebb ételeket és az alko­holt, mint a nők. Az emésztőrendszer beteg­ségei közül a gyomorfekély és nyombélfekély volt a leggyako­ribb (28,4 százalék). A gyo­morfekély is inkább a férfiak jellemző betegsége, hiszen 63,7 százalékát állapították meg a férfiaknál. 1000 férfira átlago­san közel kétszer annyi, azaz 19 betegség jutott, mint 1000 nőre, ahol 10 volt ez a szám. Ez az arány valószínűleg annak is kö­szönhető, hogy a férfiak jobban kiveszik részüket a családfenn­tartásból, és az állandó hajtással járó feszültség, idegesség, va­lamint a nőkénél rosszabb tűrő­képesség váltja ki a fekélyt. Az idült májbetegség és a májzsugor, melyeknek gyako­risága leggyakrabban az alko­holizmussal kapcsolódik össze, s a halálokok között is a harma­dik helyet foglalja el, az emész­tőrendszer betegségeinek 22,6 százalékát tették ki 1995-ben. E betegségben szenvedőknek több mint háromnegyede férfi volt. A megyében 1000 férfi közül átlagosan 18, 1000 nő közül pedig átlagosan 5 szen­vedett ebben a betegségben. Az epekőbetegség, amely az emésztőrendszer betegségeinek több mint egynegyedét jelen­tette az elmúlt évben, az előző­ekkel ellentétben, úgy tűnik, hogy elsősorban a nők beteg­sége volt (74,4 százalék). Az elmezavarok csoportja az ötödik leginkább előforduló be­tegségcsoport, aránya azonban már csak 7,2 százalék volt az összes betegségen belül, ami az országosnál magasabb volt. A nőkre volt jobban jellemző ez a betegségcsoport, hiszen az ese­tek közel 56 százalékában ná­luk fordult elő. 1995-ben az összes betegség 5,1 százaléka tartozott a légző­rendszer betegségei közé, me­lyek 55,5 százalékát gondozták a férfiaknál. 1000 férfira 33 összefüggésben állt volna az agyvérzésekkel. A kutatás értékelő cikkében dr. Julie Buring, a Harvard Egyetem tanára többek között azt írja: az eredmények meg­nyugtató bizonyítékokkal szol­gálnak arra, hogy a fogamzás- gátló tablétta összességében biztonságos. ilyen megbetegedés jutott, mi­közben 1000 nőre 25 eset, amely így jobb volt az országos átlagnál. E betegségcsoportba sorolják többek között a külön­böző légúti fertőzéseket (így az influenzát), a tüdőgyulladást is, valamint az allergiát, .aminek rohamos terjedése miatt való­színűleg a légzőrendszer beteg­ségeinek száma nőni fog az el­következendő években. Az idegrendszer és az érzék­szervek betegségei (például a sclerosis multiplex és az epi­lepszia) az országosnál na­gyobb arányt képviseltek a me­gyében, a betegségek 4,1 száza­lékát jelentették. A nemek sze­rint közel fele-fele arányban oszlott meg e betegségcsoport előfordulásának gyakorisága, s miközben 1000 férfire 25 meg­betegedés, addig 1000 nőre 22 eset jutott. Az összes betegség 3,1 szá­zalékában kezeltek a háziorvo­sok rosszindulatú daganatot, ami a megyében gyakrabban fordult elő, mint az országos át­lag. A daganatok közel 41 szá­zalékát a férfiaknál kezelték, a nők aránya pedig több mint 59 százalék volt. 1000 férfira átla­gosan 15 rosszindulatú dagana­tos megbetegedés jutott, 1000 nőre pedig 20, miközben az or­szágos átlag 11 illetve 14 eset volt. A háziorvosi jelentésben a TBC miatt kezelt betegségek számát is kimutatják, ami igen­csak indokolt, mivel folyama­tosan nő mind a megyében, mind az országban a tuberkuló- zisos betegek száma. Az orszá­gos helyzethez hasonlóan ala­kultak a megye mutatói. Tolná­ban 623 TBC-s beteget kezel­tek a háziorvosok, ami az ösz- szes háziorvos által kezelt be­tegség 0,4 százalékát jelentette. Az esetek több mint 61 száza­lékában férfi állt kezelés alatt. Az 1000 férfira illetve nőre eső TBC-s esetek száma azonban még szerencsére igen alacsony volt (3 illetve 2 eset). Alzheimer-kór A dohányzás és az alkoholfo­gyasztás gyorsabban vezethet Alzheimer-kórhoz. Erre jöttek rá a ’’Boston University School of Medicine” neurológiai inté­zetének tudósai. A vizsgálatból kiderült, hogy azok a páciensek betegedtek meg gyorsabban Alzheimer-kórban, akik dohá­nyoztak. Azok hajlamosabbak voltak az Alzheimer-kórra, akik alkoholt fogyasztottak. A fogamzásgátló tablettákról Olvasóink Receptjeiből Balogh Zoltánné (Szekszárd, Alisca u. 1. szám alatt lakó olvasónk ajánlatai): Főzött-sütött burgonyaujjacskák Hozzávalók: 80 dkg burgo­nya, 15 dkg liszt, 1 tojás, 1 evőkanál zsír, 1 fej vörös­hagyma, zsír a sütéshez, só íz­lés szerint. A burgonyát héjá­ban megfőzzük, összetörjük. Lisztet, tojást, sót és kevés zsírt adunk hozzá, összegyúr­juk, vékony rövid hengereket formálunk belőle és sós víz­ben megfőzzük. A leszűrt „ujjacskákat” zsírban megsütjük és pirított hagymával megszórva tálal­juk. Élesztős burgonyalángos Hozzávalók: nyolcvan deka­gramm burgonya, 2 dkg élesztő, 1 pohár liszt, 4 evő­kanál olaj, 2 dl tejföl, 1 tojás, só ízlés szerint. A megtisztí­tott nyers burgonyát megre­szeljük, negyed pohár langyos tejben vízben futtatott élesztőt adunk hozzá. Megsózzuk, liszttel meghintjük és beleüt­jük a tojást. Az egészet jól eldolgozzuk, meleg helyre tesszük, hogy megkeljen. Olajos kézzel to- jásnyi tésztákat csípünk a masszából. Széthúzzuk la­posra, és bő, forró olajban ki­sütjük. Forrón, tejföllel tálaljuk. Élesztő helyett kovásszal is készíthetjük. Burgonyapálcikák sajttal meghintve Hozzávalók: 80 dkg burgo­nya, 5 dkg reszelt sajt, 2 dl olaj, só ízlés szerint. A nyers meghámozott, egészben ha­gyott burgonyát megmossuk, annyi hideg vizet öntünk rá, hogy 10-15 centiméterre el­lepje. Lassú tűzön felforral­juk, és 7-8 percig főzzük (vi­gyázzunk, hogy közben ne forrjon erősen!). Ezután a burgonyát hosszú pálcikákra felvágjuk. Ha megszikkadt, bő, forró olajban, addig süt­jük, amíg a kéreg aranysárga lesz. Erősen megsózzuk, meg­hintjük a reszelt sajttal és a sü­tőben pár percig sütjük, amíg a sajt ráolvad. Különösen sör mellé ízletes étel. Burgonyás túrógombóc Hozzávalók: 50 dkg burgo­nya, 50 dkg túró, 1 tojás, 15 dkg liszt, 1 evőkanál zsír, 2 dl tejföl, só ízlés szerint. A tisz­tított burgonyát sós vízben megfőzzük, leszűrjük, szét­nyomjuk, és hagyjuk kihűlni. Ezután összemorzsolt túrót, lisztet, tojást és sót teszünk bele, az egészet jól eldolgoz­zuk, s kissé lapított gombóco­kat formálunk. A gombócokat forró zsírban megsütjük, ki­zsírozott, tűzálló tálra tesz- szük, és sütőben megpirítjuk. Forrón tejföllel vagy tejfö­lös mártással tálaljuk. Linzer burgonyából Hozzávalók: 50 dkg burgo­nya, 10 dkg liszt, 10 dkg cu­kor, 1-2 tojás, kevés szódabi­karbóna, citromhéj, 1-1 ká­véskanál porcukor, és őrölt fahéj, olaj a sütőlap kikenésé­hez, só ízlés szerint. A burgo­nyát héjában megfőzzük, meghámozzuk, megreszeljük, a tojással, cukorral, szódabi­karbónával, citromhéjjal, liszttel, kevés sóval összedol­gozzuk. A tésztát ujjnyi vas­tagra kinyújtjuk, kis pogácsa- szaggatóval kiszúrjuk. Közepes meleg sütőben megsütjük, cukros fahéjjal megszórjuk. Túrós-bnrgonyás lepény Hozzávalók: 80 dkg burgo­nya, 50 dkg túró, 5 dkg ma­zsola, 1 tojás, 2 evőkanál olaj, 4-5 evőkanál liszt, cukor és só ízlés szerint. A burgonyát meghámozzuk és sós vízben megfőzzük. Ha puha, leszűr­jük és áttörjük. Összekeverjük a túróval, nyers tojást, 3 evő­kanál lisztet, mazsolát, cukrot és sót adunk hozzá. Jól eldol­gozzuk. Deszkán lepényeket készítünk, lisztben megfor­gatjuk, és olajban mindkét ol­dalukon pirosra sütjük. Forrón tálaljuk, hideg tej­föllel. Burgonyarolád édes töltelékkel Hozzávalók: 50 dkg burgo­nya, 50 dkg liszt, 2 tojás, 1 dkg élesztő, 2 evőkanál olaj, reszelt citromhéj, 5 evőkanál porcukor, gyümölcsíz, vaní­liás porcukor, só ízlés szerint. A burgonyát megfőzzük, meghámozzuk, és megreszel­jük. Összekeverjük a tojással, olajjal, porcukorral, szétmor­zsolt élesztővel, citromhéjjal, sóval, vaníliás porcukorral. Beledolgozzuk a lisztet, és megkelesztjük. Majd két részre osztjuk, téglalap ala­kúra nyújtjuk. A tésztalapok egyik felét gyümölcsízzel megkenjük, és tekerccsé for­máljuk. A roládokat olajozott tepsibe tesszük, és közepes lángon megsütjük. A roládo­kat cukorral összekevert vagy édes tejben megfőtt dióval is megtölthetjük. A titkok megismerhetők Mitől lehet boldog a házasságunk? A hosszú házasságnak titkai vannak, de ezek a titkok megis- merhetőek. Aki eleve tudomásul veszi, hogy a társa is csak ember, a maga kisebb-nagyobb hibáival, s igyekszik nem elfe­lejteni, hogy mennyi időt fordítottak egymásra a megismer­kedésükkor - nagyobb eséllyel néz a jövő elé, mint mások. Érdemes végiggondolni né­hány további tanácsot is - még ha azok egy része meglepőnek is tűnik. Koncentráljon a saját házas­ságára, ne a szülei, testvérei szemével nézze a kapcsolatát. Az összetartozás érzését fel kell építeni. Minden egyéni igényt vissza kell egy kicsit fogni, hogy összhangba lehes­sen hozni a partner elképzelé­seivel. A gyermekek születése után is igyekezzenek megma­radni szerelmes párnak. Ha az édesanya kizárólag csak a gyermekeivel foglalkozik, ró­luk gondoskodik, érdeklődése teljesen elfordul férjétől - az könnyen máshol keresheti a boldogságot. A problémákon együtt pró­báljanak úrrá lenni. Az örege­déstől való félelem, a klimax, a munkanélküliség nagyon megterheli a házasságot, mert a partnerek magatartása, érzé­sei is időlegesen megváltoz­nak. Segítse társát, ha szemé­lyes gondjai vannak, ne árasz­sza el szemrehányásaival. Ha már veszekednek, akkor is a lehető legkorrektebb módon tegyék. Mindketten mondják el a véleményüket, anélkül, hogy bármelyiküknek a követ­kezményektől kellene tarta­niuk. De ne legyenek igazság­talanok a vita hevében, mert egy rossz szó, egy keményebb mondat örökre bevésődhet az ember leikébe. Ki kell alakítani a jó szexuá­lis kapcsolatot, s megfelelő időt kell rá szánni. Ha ugyanis a testi örömszerzés mindig hát­térbe kerül, fontosabbnak tű­nik a munka, a gyerekek vagy bármilyen más program, a há­zaspár valamelyik tagja nagy valószínűséggel másnál fogja keresni a boldogságot. Az una­lom megöli a párkapcsolatot. Legyenek apró titkaik, saját jelrendszerük, kifejezéseik, amiket csak önök értenek. Jár­janak társaságba, szórakozni. Az élmények ugyanis fiatalon tartják a szerelmet. Ne várja el a párjától a töké­letességet. A munkában, az üz­leti életben a legtöbb ember „maszkot” húz magára - ott­hon azonban szeretne végre maga lenni, S nem a párja előtt is szerepet játszani. Legyen büszke a házastár­sára. Ha a párjára büszkeség­gel tekint, erősíti az önbizal­mát, boldoggá teszi, s harmo­nikussá, szerencséssé válik a házasságuk. Rövid, tépett haj, magas konty Az őszi frizuradivat Az idei őszön Párizsban és Milánóban háromféle frizu­radivat érvényesül: a rövid haj, a magasra fésült konty és a tépett hajvágás. Ez év őszén-telén a legdivato­sabb a rövid frizura, az is a hú­szas-harmincas évek stílusá­ban. A tincsek szorosan a hom­lokba vannak fésülve, a haj a fejre tapad. Tom Ford (Gucci fodrásza) zselével formázott, „kis feje­ket” álmodott az olasz mester ruhakölteményeihez, melyek leginkább a charleston korsza­kát idézik. Karl Lagerfeld is „apró feje­ket” küldött a kifutóra a Cha- nel-ház divatbemutatóján. Esté­lyi öltözethez a zselével hullá­mosra formázott frizurát ajánl­ják a tervezők és a fodrászok. A hosszú hajúaknak ebben az idényben követendő aranysza­bály, hogy a hajat szorosan hátra kell fésülni, melyet vagy a fejtetőn, vagy a tarkón fognak össze gumival, pánttal, csattal. A frizura mégsem lófarok, ha­nem meg kell tekerni, de ha a saját hajból nem telik kontyra, nyugodtan alkalmazhatunk póthajat is! Szintén fontos szabály, hogy nem kell úgy kinéznie a hölgy­nek, mintha skatulyából húzták volna ki: egy kis rendetlenség, fésületlenség megengedett! Divat a 60-as évek magasra tupírozott kontya és a lágyan leomló, egyenes frizura is, ez utóbbi a hippikorszak „egyen- frizurája”.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom