Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-11 / 212. szám

1996. szeptember 11., szerda 3. oldal Megyei Körkép Kék Duna, jogi szempontból A Kék Dunával foglalkoztak tegnapi ülésükön a megyei közgyűlés jogi bizottságának tagjai. Mármint azzal a kem­pinggel, mely ezt a nevet vi­seli Dunaföldváron. Erre az ingatlanra jelentette be annak idején vételi szándékát a helyi önkormányzat, s az eladásra a megyei közgyűlés június 27-i ülésén áldását is adta. A dön­tést azonban megfellebbezte a működtető, azaz a megyéhez tartozó Tolnatourist Kft., melynek vezetője, Reiner Ilona írásban is benyújtotta elsősorban a többletterhekre, kiadásokra vonatkozó aggá­lyait. A szerződés nem kötte­tett meg, az ügy így került tegnap a bizottság elé, s az ülésen Dunaföldvár polgár­mesterasszonya, Nagy Gá- bomé is megjelent. Reiner Ilona nem kapott meghívást - ezt dr. Prinz István bizottsági tag nehezményezte is - am dr. Baksa Csaba aljegyző el­mondta, hogy a beterjesztett kifogások a lefolytatott vizs­gálatok után alaptalannak bi­zonyultak, s ezen á tényen a Tolnatourist ügyvezetőjének jelenléte sem változtatna. A jogi bizottság ezek után úgy döntött, hogy az ügyet nem kell ismételten a közgyűlés elé vinni, a június végi hatá­rozat pedig végrehajtandó, azaz nincs akadály az üzlet megkötése előtt. A Kék Duna-dosszié ezzel azonban még nem zárult le, hiszen a dolog jellegéből - s nem horderejéből - adódóan ezt a témakört még megvitatja a gazdasági, a pénzügyi és a turisztikai-területfejlesztési bizottság is. A kemping át­adása egyébként szeptember 30-án lenne esedékes.-szá­Könyvtár: az ismeretlen ismerős Közel 30 nyelv dokumentumai Mindenki megfordult mar könyvtárban, igen sokan rendszeres látogatók. Azt azonban már nem biztos, hogy mindenki tudja, mi­lyen sokféle és szerteágazó a könyvtárak szolgáltatása a könyvek kölcsönzésén kívül. Sorozatunkban az Illyés Gyula Megyei Könyvtárat mutatjuk be olvasóinknak. A régió legnagyobb nyelvi gyűjteménye található meg a könyvtár nyelvstúdiójában, a szépirodalomtól a szakiro­dalmon át egészen a nyelvi oktatócsomagokig. Gazdag a szépirodalmi művek gyűjte­ménye is. A látogató összesen 26 nyelv dokumentumai kö­zül válogathat, amik között akad például arab, japán, finn, ószláv, stb. A nyelvi oktató­csomagok audió- és videoka­zettákból, kézikönyvekből, , gyakorlókönyvekből, társal­gási könyvekből állnak. Mág­neslemezen rögzített nyelvi anyagok is megtalálhatók a stúdióban. A könyvtár nyelvtanfolya­mokat is indít, alap- és közép­fokú vizsgára készülőknek, iskolák részére bemutató fog­lalkozásokat szervez, évente rendez német szépkiejtési versenyt. Mint Németh Judit­tól megtudtuk, az érdeklődők helyben hallgathatják meg a a gyors nyelvtanulást szolgáló „villám-angol”, a „villám- német” és a „villám marke­ting amerikai” anyagokat, a stúdióban emellett elkészíthe­tik akár a házifeladatot is, amihez segítséget is kaphat­nak. A tanulás mellett a ki- kapcsolódást is szolgálják a kétnyelvű könyvek. A felsoroltakon kívül még sok lehetőség várja a nyelv­stúdió látogatóit, többek kö­zött a felsőoktatási intézmé­nyek tanulói kikölcsönözhetik az idegen nyelvű kötelező ol­vasmányokat és a hozzájuk kapcsolódó szakirodalmat. A Geothe Intézet megkülönböz­tetett segítséget ad az állo­mány folyamatos bővítésé­hez. venter Változik a menetrend Nagydorog-Kölesd-Alsótenge- lic vasútállomások között a vasúti pálya átépítése miatt 1996. szeptember 16-án 0.00 órától 1996. október 21-én 24.00 óráig a vasúti forgalmat szünetelteti a MÁV. Az utaso­kat Vajta és Kölesd-Alsótenge- lic vasútállomások között vo­natpótló autóbuszokkal szállít­ják. Az építési munkák miatt Sárbogárd-Vajta-Sárbogárd között, illetve Kölesd-Alsóten- gelic-Bátaszék-Kölesd-Alsó­tengelic között a személyvona­tok, Kölesd-Alsótengelic-Baja- Kölesd-Alsótengelic között a gyors- és a sebesvonatok a hi­vatalos menetrendtől eltérően közlekednek. A vonatok új me­netrendjéről a vasútállomáso­kon és a megállóhelyeken ki­függesztett hirdetményeken tá­jékozódhatnak az utasok. A Héliosz akkor fiit, amikor kérik Váratlanul és szokatlanul hi­degre fordult az időjárás. Mikor kezdi meg a távhőszol­gáltatást Szekszárdon a Héli­osz, kérdeztük az önkor­mányzati káefté vezetését. Balog János főmérnök: Akkor kezdjük meg a fűtést, amikor a lakók a közös képvi­selőn keresztül azt kérik. Az igényt telefonon is be lehet je­lenteni, csak azt kérjük, ha ki­megyünk a helyszínre, akkor ezt a megrendelést a közös képviselő írásban is erősítse meg. Összefoglalva: jelenleg ab­ban a hőközpontban - ez lehet egy, vagy több épület - indítjuk be a távhőszolgáltatást, ahol ké­rik. Az egész városban akkor indulunk, ha a napi átlaghőmér­séklet három napon keresztül 12 fok alá süllyed, annál is in­kább, mivel tapasztalataink sze­rint ekkor válik az igény is tö­megessé. Az esetben pedig ott nem fűtünk, ahol ezt írásban kérik. Természetesen változta­tásra is van lehetőség. Ha me­legebbre fordul az idő, kérésre leállunk a fűtéssel, és újraindít­juk igény szerint. — Hogyan történik számlá­zás kezdetének megállapítása ? — Minden évben, minden Megtörtént az APEH Tolna Megyei Igazgatóságán a társa­sági adó előleg kivetésének kontrollja és az ehhez alapul szolgáló bevallások vizsgálata. A sokakat érintő témáról Or­bán Jánosné adóügyi igazgató- helyettes adott tájékoztatást. — Annak ellenére, hogy a társasági adóbevallások száma évről-évre növekszik, az idén is határidőre ki tudtuk küldeni az adóelőleg-kivetést tartalmazó határozatokat, az úgynevezett fizetési meghagyásokat. Két évvel ezelőtt még 2417 határo­zatot kellett kiadnunk, s a jog­erős adóelőleg összege közel kétszázhetven millió forint volt, tavaly már 2940 határozat alap­ján ötszázhetven millióra emel­kedett az előleg összege. Az idén pedig 3241 határozatot küldtünk ki s az adóelőleg nagysága meghaladja hétszáz- harmincmillió forintot. — Milyen következtetéseket lehet levonni az adatokból? — Látható, hogy mind a tár­sasági adóalanyok, mind pedig a kivetett adóelőleg összege nőtt. Utóbbiból a társas vállal­kozások egy részének gazda­sági megerősödésére, másrészt pedig az adófizetési morál javu­lására lehet következtetni. Ez utóbbi kapcsán hangsúlyozni kell, hogy a társasági-adóelőleg hőközpontban jegyzőkönyvben rögzítjük a mérőóra állását, sze­retnénk ragaszkodni hozzá, hogy ekkor legyen jelen az adott épület, vagy épületek kö­zös képviselője. Ezzel a mód­szerrel sok vitát lehet meg­előzni. — Milyen tanácsokat adna a lakóknak a távfűtés kezdetén?- Azt tapasztaljuk, hogy egyre több ház kiadja vállalko­zóknak az alagsori helyisége­ket, ahol a fűtési strangok elzá­rói találhatók. Ha ezeket a nyá­ron valamilyen okból elzárták, nálunk reklamálnak a lakók, hogy nincs fűtés. Ezért azt kér­jük, hogy a fűtés indulásakor a lakók tegyék lehetővé, hogy a legalsó szint helyiségeibe szak­embereink bejuthassanak. Egy­csöves fűtés esetén az is fontos, hogy a legfelső lakásban is meg tudjuk nézni a radiátorok légte­lenítő szelepeit. A lakók maguk úgy győződhetnek meg arról, hogy nem saját rendszerükben van a hiba, ha megnézik, hogy az alattuk lévő lakásban van-e fűtés. Ha nincs, akkor a sträng maradt zárva. A főmérnök és Németh Zol­tán ügyvezető hangsúlyozták még: szívességi szolgáltatás­ként, ingyen megteszik, hogy a folyóssá vált radiátorszelepeket kivetése, illetve fizetése az adózók által benyújtott adóbe­vallásokon alapul. Az idén mindössze 218 elma­rasztalható mulasztás fordult elő. Itt szeretnénk felhívni a fi­gyelmet arra, hogy december 20-a az úgynevezett feltöltési, más néven adóelőleg-kiegészí­tési kötelezettség határideje. — Mely szabályok okozzák a legtöbb értelmezési problémát? — A társasági adó sajátos rendszeréből elsőként azt emelném ki, hogy a felszámo­lási eljárás alatt állókra - a fel­számolás kezdő napjától - a társasági adóról szóló törvény nem terjed ki. Ezért, a felszá­molás megkezdését követően már nem kell társasági adóelő­leget fizetni. Úgyszintén hiva­talból töröljük a tevékenységü­ket megszüntető adózók előleg- fizetési kötelezettségeit is. A végelszámolás alatt álló társas gazdálkodók esetében más a helyzet, nekik a végelszámolás megkezdésekor és befejezése­kor is bevallási és adófizetési kötelezettségük van. A közbe­eső időszak alatt, ami több év is lehet, előleget fizetnek, amely­nek kivetése a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készített adóbevalláson alapul. Az 1994 után, a társa­sági adó alá átjelentkezett újratömítik. Azt kérik, hogy a lakók a bejutás biztosításával segítsenek abban, hogy szak­embereik segíthessenek. Tömí­tésről van szó, és nem a törött szelep cseréléséről. — A jogos kritika mellett időnként méltatlan támadások is érik a káefiét, miként lehet ezt elviselni, kérdeztük Németh Zoltán ügyvezetőt. — A Héliosz sem független gazdasági környezetétől, tehát nem várható hogy kapitalista mintagazdaság legyen. Nyilván mi is követünk el hibákat. Megértem azok indulatait, akiknek jövedelmük nagy ré­szét fűtésre kell költeniük. Ez az arány Németországban pél­dául csak tíz százalék körüli. Azt viszont tényként állítha­tom, hogy a távhőszolgáltatás árai Szekszárdon nem drágáb­bak, mint az országos átlag. Arról, hogy a jövedelmek és a nyugdíjak országosan ilyen alacsonyak, nem a Héliosz kft. tehet. Ezért bánt, ha minden indulat csak ránk zúdul, s a kéeftét te­szik meg az emberek bűnbak­nak, minden baj okozójának. A minden tényszerűséget nélkü­löző támadások pedig éppen a fogyasztókkal való kapcsolat- tartást nehezítik meg. -si­fegyelem egyéni vállalkozók, akik sze­mélyi jövedelemadót fizettek, az első évben nem fizetnek tár­sasági adóelőleget, hiszen azt, az előző évi bevallás alapján vetik ki, s nekik akkor még tár­sasági adójuk nem volt. — Mikor lehet módosítást kérni? — Problémát okozott né­hány esetben, hogy az előleg mérséklését visszamenőleg kér­ték. A törvény szerint ez nem lehetséges, még a határidő nap­ján előterjesztett kérelem is el­késettnek minősül. A vonat­kozó rendelkezés jogvesztő jel­legű, ami azt jelenti, hogy ké­sedelem esetén igazolási kére­lemnek nincs helye. A módosí­tásra irányuló kérelmek elbírá­lásra szigorú feltételekhez kö­tött, csak szűk körben, nagyon indokolt esetben lehet csökken­teni az adóelőleg mértékét. Tudni kell még azt is, hogy ha valaki 1996 május 31-ig nem nyújtotta be társasági adójának bevallását, mindaddig míg ezt önként, vagy intézkedés hatá­sára nem teszi meg, nincs mód új fizetési meghagyás kibocsá­tására. Ez esetben továbbra is az előző évi marad érvényben, vagyis az alapján kell fizetni egészen addig, amíg az idei ha­tározat jogerőre nem emelke­dik. Ihárosi Ibolya Javult az adófizetési Hírek Begyulladt a szárító Lángra lobbant a bölcskei téesz Bábolna típusú ter­ményszántója András pusz­tán tegnap. A tűzoltókat 12 óra 55-kor riasztották. A szárítóban lévő mintegy 600 mázsa napraforgómag ka­pott lángra. A tüzet a Paks­ról, Dunaújvárosból, Szek- szárdról érkező hivatásos lánglovagok mellett a bölcskei önkéntes tűzoltók oltották. A megyei ügyeletes tiszt, Csöglei István tűzoltó szá­zados tájékoztatása szerint, a munkát megnehezítette, hogy a terményszántó hőtá­roló burkolattal van ellátva, a tartályt kívülről kell előbb vízsugárral oltani, hűteni és csak ezt követően van mód a begyulladt termény leen­gedésére, ami sok fizikai munkát is igényel. Az oltás érdeklődésünk idején, este hat órakor még tartott. Új kollégium, régi történetek A bonyhádi Honismereti Kör szeptember 12-én láto­gatja meg az evangélikus gimnázium nemrég felava­tott új kollégiumát és meg­tekinti az iskolatörténeti ki­állítást. Beszámoló az oktatás helyzetéről Ülésezik a tolnai képviselő- testület művelődési bizott­sága. Mai tanácskozásukon sok egyéb téma mellett szóba kerül az oktatás hely­zete a városban, állást fog­lalnak a közművelődési koncepcióval kapcsolatban és megvitatják a Tolnai SE kézilabda szakosztályának beadványát. A táborozásról Ravennában A nemzetközi gyermek- és ifjúsági cserekapcsolatok ér­tékelése céljából adnak egymásnak találkozót szep­tember 11-e és 14-e között az olaszországi Ravennában a helybeli vendéglátókon kívül Aalen, Zschopau és Szekszárd képviselői. Tolna megye székhelyéről Fodor Miklós alpolgármester és Bácsalmási László táboro­zási felelős vezetésével négy fős delegáció utazik az olasz városba, ahol nemcsak az idei esztendő tapasztala­tait, hanem a következő év tennivalóit is megvitatják egymással a cseretáborozta- tók. Végh Antal olimpiai naplója (10.) Ötkarikás szemmel Részletek az író hamarosan megjelenő' könyvéből Czene nem Rózsa Czene-Rózsa. Mostanában csak így, együtt hallom őket emlegetni. Erről eszembe jut, hogy pár éve megszűnt a két humo­rista, Markos György és Ná­das György színpadi közös­sége. S amikor már sokadszor hiányolták őket, Alfonzó fia, Markos Gyuri mérgesen mondta, hogy a Nádas nem a keresztneve... Jó volna megszokni, hogy Rózsa - Norbert, Czene pedig Attila. Mindketten saját jogon nyertek olimpiai bajnokságot. Rózsa Norbert a magyar úszósport „nagyágyúja”. Élete kész regény, hálás téma a riporterek számára. Vájkál- tak is benne rendesen. Az egyik fejezet: Barce­lona. Meg a Zemplényi-ügy. A másik fejezet: menekü­lése Ausztráliába. Egy időben mindenféle hí­rek terjengtek róla. Hogy végérvényesen kint marad. Hogy új edzőt választott. Hogy Ausztráliában is Széchy Tamás edzéstervei alapján készül. Hogy amerikai lesz. Aztán meggondolta magát. Mert négy évet kellett volna várni az állampolgárságra? Vagy „csak” hazahúzta a szíve? Azt vettük észre, hogy megint itthon edz. Es két éve, a római világ- bajnokságon mind a két mell­úszó számban ő győzött. Ez eddig egyedül csak neki sike­rült. Már-már azt hittem, hogy révbe ért, midőn tavaly, a bé­csi Európa-bajnokságon le­szerepelt. Már csak a zűrjei­ről lehetett hallani. Akadtak nálunk, akik le is írták. Ilyen mély gödörből senki se mászik ki ! De volt valaki, aki lenyúj­totta a kezét. Csakugyan egyetlenként: Széchy Tamás. Nem kihúzta, hanem kirán­gatta őt a mélységből. És aztán csak edzés és edzés. Ahogy hallom uszodai emberektől, Rózsa Norbert búját-baját a vízben oldotta ki magából. Mint aki borba te­metkezik. Most meg egyike ő is az aranyosainknak. Kétszáz mel­len. Névrokona, a tévés Rózsa Gyuri kint volt Atlantában, mint a torna-szövetség elnöke járt-kelt a versenyek színhe­lyén. Elsőként szeretett volna gratulálni Norbertnek, de a közelébe se került. Mint ahogy Gyárfás Tamás úr, az úszószövetség elnöke sem. A biztonságiak nem engedték őket a magyar olimpiai baj­nok közelébe. — És ha azt mondanánk, hogy a testvérei vagyunk? így már mehettek. Czene Attila nem nagyá­gyú, csak a magyar úszósport „másodhegedűse”. Volt. At­lanta óta prímás. Sőt, primus inter pares. Első az egyenlők között. Gyűjtögetem az apró- cseprő, de annál jellemzőbb tényeket a naplóm számára. Eközben mondja egy benn­fentes, hogy kint, Atlantában Czene volt a legnyűgösebb versenyzőnk. Semmi se tet­szett neki. Morgott, prüsz­költ, elégedetlenkedett. Az edzéseken sem érezte jól ma­gát. Aztán a hetedik idővel éppenhogy bekerült a kétszáz vegyes döntőjébe. Az egyes pályát kapta. Kész leégés. Soha még egyes pályán olimpiai bajnokságot nem nyert senki. Kivétel Czene Attila. Szóval, hátulról a második eredménnyel zuhanni be a döntőbe... Ilyen alkattal. Ilyen hangulatban. Ilyen re­mény vesztettséggel. „És ak­kor jött Tenkes kapitánya.” Egy mackó mozgású úr képé­ben. Széchy Tamásról min­denki azt hitte, hogy Zemplé- nyi megkerültével vége az ő szópápaságának. A sejtel­mek... A suttogások... Kettős a csoda. Széchy felrázta magát. És felrázta tanítványát is. Most azt mondja, Czene ideje még csak ezután jön el. Azt is hoz­záteszi: „Sydney-ben még jobbak leszünk.” Hát ennyi nem elég? Az olimpia előtt megkér­dezte Müller Tibor a Vasár­napi Hírekben, hogy hány aranyat várok. Hatot jósol­tam. Örülök, hogy nem lett igazam. Eggyel több lett. És hármat az úszók hoztak. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom