Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-07-08 / 209. szám

1996. szeptember 7., szombat 5. oldal Hazai tükör Csökkenhet az adóteher Megvámolnák az étkezési hozzájárulást Az adóterhek csökkenésére számíthatunk jövőre - állí­totta tegnap az Érdekegyez­tető Tanács plenáris ülésén a kormány képviselője. A munkavállalói és munkaadói oldal viszont kifogásolta a tagdíjak és az étkezési hozzá­járulás megadóztatására ki­dolgozott elképzeléseket. A tanácskozáson Akar László pénzügyminisztériumi állam­titkár elmondta: a jövő évi adó­zás szabályainak tervezett vál­tozásai 55-60 milliárd forint adóbevétel-csökkenést jelente­nek. A személyi jövedelemadó mértékének módosítása várha­tóan több mint 30 milliárd fo­rinttal, a társasági adóé pedig több mint 20 milliárd forinttal csökkenti az adóterheket. Kompromisszum körvonala­zódott az érdekképviseleti tag­díjak adóztatásáról. A munka­adói oldal úgy vélte: ellehetet­leníti az érdekképviseleteket, ha a jövedelem egy százalékára zsugorítják az adómentes sávot. A munkavállalók szintén azt javasolták, hogy legyen na­gyobb a kedvezményesen el­számolható rész. A kormány­zati oldal végül hajlott arra, hogy a jövedelem 2 százalékára emeljék fel az adómentességet. Az étkezési hozzájárulás adómentességének megszünte­téséhez viszont ragaszkodtak a kormány képviselői. A munka- vállalói oldal ugyanakkor hatá­rozottan követelte az adómen­tesség fenntartását, sőt a jelen­legi mértékek 2400, illetve 5000 forintra emelését java­solta. A kormány szerint a hoz­zájárulás nem mindenkire ter­jed ki, s adózatlan jövedelmek kifizetésére kínál lehetőséget. Kik szólalhatnak fel vendégként a T. Házban? Keddtől újra törvényhozás A jövő héten rendhagyó rendben tanácskozik az Or­szággyűlés: kedden kezdi meg, majd szerdán folytatja őszi ülésszakát. A program azért változott, mert szerdán délben I. János Károly spa­nyol király szólal fel a tör­vényhozás plenáris ülésén. Kóródi Mária, a parlament al- elnöke elmondta: a képviselők kedden megkezdik a munka­ügyi ellenőrzésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalását. Terí­tékre kerül a gazdasági stabili­zációt szolgáló törvénycsomag módosítása. Ezenkívül azonnali kérdések, válaszok, interpellá­ciók és hagyományos kérdések hangzanak el, majd egy sor nemzetközi szerződés megerő­sítéséről döntenek a törvényho­zók. Szerdán pedig áttérnek a párizsi békeszerződés 27. cikke 2. pontjának végrehajtásával, a zsidókárpótlással kapcsolatos feladatokról szóló határozati javaslat megvitatására. Várha­tóan felújítják a hiányzó alkot­mánybírák jelölésével és az Ál­lami Számvevőszék elnöki posztjának betöltésével kapcso­latos egyeztetést is. Az alkotmányügyi bizott­ságnak Gál Zoltán házelnök kezdeményezésére arról kell majd állást foglalnia: ki szólal­hat fel az Országgyűlés plenáris ülésén a meghívott vendégek közül. Szeptember 18-án poli­tikai vitanapot tartanak. Cselekedni, míg nem késő Ellenzéki pártok sajtótájékoztatóiból Hazai társadalmi, gazdasági életünk számos kérdéséről szóltak tegnapi tájékoztatói­kon az ellenzéki pártok. A Független Kisgazdapártban például arról hallottak, hogy kormánykörökben egyszeri és nagyarányú forintleértékelést fontolgatnak. A kabinet azért tervezné ezt a lépést, hogy pó­tolja azt a bevételkiesést, amit az 1995 márciusában a stabili­zációs intézkedések során be­vezetett vámpótlék megszünte­tése okozna. Az FKGP számára ez a megoldás elfogadhatatlan lenne. (A kisgazdák informáci­óját néhány óra múlva mind a Nemzeti Bank vezetői, mind a Pénzügyminisztérium illetéke­sei alaptalannak nevezték és ha­tározottan cáfolták.) Az MDF frakciója azt sür­gette, hogy a kormány mielőbb terjessze a törvényhozás elé a gyermekvédelmi törvényt, és felkéri a belügyminisztert: hoz­zon létre hatékonyan működő gyermek- és ifjúságvédelmi csoportot, mert Magyarország ugyan még nem a gyermek- prostitúció központja, de köny- nyen azzá válhat. Az MSZP vezette kormány azért vitatkozik az MSZP-frak- cióval az új adótábláról, hogy elterelje a figyelmet a valós problémáról, hangzott el a Ma­gyar Demokrata Néppártban. II. János Pál: Azért jöttem, hogy osztozzam népetek óhajában Magyar földön a katolikus föpásztor / Látogatása erőt ad feladataink megoldásához - mondta Göncz Árpád FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY cse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán. ”- A hívő ember számára Krisztus az út, az igazság és az élet. Hangozzék fel megújult erővel az ő tanításának üdvös hirdetése a magyar földön - folytatta a pápa, - Ezért imád­kozom a történelmi pannon­halmi apátságban és a győri ünnepi szentmisén.- Nem jöttem most sem más szándékkal hozzátok, mint hogy megújítsam az üdvösség jó hírét. Azért jöttem, hogy magam is osztozzam népetek óhajában és várakozásában, hiszen nekem is meggyőződé­sem - ismét Vörösmarty Szó­zatát idézve -, hogy Magyar- ország megújulása akkor kö­vetkezik be, ha „buzgó imád­ság epedez százezrek ajakán. ” II. János Pál és kísérete a fe­rihegyi fogadtatás után rövid­del déli egy óra előtt érkezett meg helikopteren Pannonhal­mára. A sportpályán kialakított ideiglenes leszállóhelyről - hívők százainak meleg ünnep­lése közben - az üvegfalú pá­pamobilon, egyházi méltósá­gok és helyi vezetők társasá­gában hajtatott a pannonhalmi főapátságba. Útját végig ha­rangzúgás kísérte, s amerre el­hajtott, ünneplők sokasága kö­szöntötte. A főpásztor délután Göncz Árpáddal és feleségével proto­kolláris külsőségek nélküli, kötetlen hangulatú eszmecse­rét folytatott, majd pedig föl­kereste a kolostorban az idős és beteg szerzetesek Szent Adalbert otthonát. A pannonhalmi érkezés Vallási iskolák tanulói köszöntötték a szentatyát Tegnap délelőtt különrepü- lőn Budapestre érkezett II. János Pál pápa. Ezeréves ál­lamiságunk történetében ez a harmadik alkalom, hogy a katolikus egyház feje látoga­tást tesz hazánkban. A világ­szerte nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendő vendé­get Göncz Árpáddal, Horn Gyulával és Paskai László bíborossal az élen magas rangú állami és egyházi veze­tők fogadták Ferihegyen. A szentatyát a köztársasági el­nök köszöntötte. II. János Pál magyar, illetve angol nyelven mondta el válaszbe­szédét, majd helikopteren magyarországi programjá­nak következő színhelyére, Pannonhalmára utazott. A magyar államfő üdvözlő szavaiban hangoztatta: a ma­gyar történelmi emlékezet soha nem feledkezik meg ar­ról, hogy az Apostoli Szent­szék buzdítására érkeztek a bencés szerzetesek Magyaror­szágra; hogy Szent István ki­rály II. Szilveszter pápától kapta a Szentkoronát, s ennek jegyében született meg a ma­gyar államiság. A köztársasági elnök szólt arról, hogy országunknak most megadatott a lehetőség: szö- vetségesi, sőt családi szálak kössenek minket Európa né­peihez. Minden reményünk megvan rá, hogy az ezredfor­duló táján csatlakozhassunk azokhoz az euroatlanti szerve­zetekhez, melyek az európai érdekek közös vállalásán, vé­delmén alapulnak. Kitért arra, hogy országunk átalakulásának folyamata sú­lyos • áldozatokkal járt: egész társadalmi rétegek kerültek a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetbe, a társadalom által nyújtott szociális szolgáltatá­sok drasztikusan csökkentek. E nehéz problémák megoldá­sához az egyház fontos erköl­csi' támpontokat adhat szá­munkra.- Meggyőződésem, hogy a szociális gondok megoldásá­ban, a szilárd értékrend kiala­kulásában nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az' egyhá­zak és intézményeik.- Magyarország és a Szent­szék között a kapcsolatok rendezettek. A magyar ál­lam mindent megtesz azért, hogy a magyaror­szági egyhá­zak zavarta­lan működési feltételeit hosszú távon is megte­remtse. Kül­detése szel­lemének is­meretében hiszem, hogy látogatásából erőt meríthe­tünk az előttünk álló feladatok megoldásá­hoz - mondta repülőtéri kö­fotó: Reuter szöntő be­széde befejező részében Göncz Árpád. II. János Pál válaszát azzal kezdte, hogy mély meghatott­sággal érkezik - immár máso­dik alkalommal - abba az or­szágba, amelynek sorsa sok ponton kapcsolódik szülőföld­jéhez, Lengyelországhoz.- Sok szent és hős, s velük együtt sok névtelen dolgozó ember írta történelmetek lap­jait. őseitek több alkalommal is nagy kihívásokkal találták szembe magukat. így volt ez a törökellenes háborúban, más konfliktusokban és megpróbál­tatásokban is. Ahogyan akkor a nép újra tudott kezdeni és a megpróbáltatásokból új élet­erőt nyert, úgy lesz most is: Magyarország ismét boldog és virágzó lesz, hogy méltóan be­töltse küldetését, amire a többi szabad nemzet körében hiva­tott.- Ebben a mindenkit moz­gósító erőfeszítésben nagy fe­lelősségük van mindazoknak, akik közfeladatot töltenek be: szolgálatukban soha nem sza­bad megfeledkezniük az egész társadalom javáról. Ők arra hi­vatottak, hogy egyéni hozzájá­rulásuk által Magyarországot - összes polgára számára közös otthonná tegyék.-Bizonyos vagyok benne, hogy a jelen áldozataik - min- deníd őszinte hozzájárulása révén - elérik a kívánt célt: az egész ország szellemi, erkölcsi és anyagi megújulását.- Hadd emlékeztessek Vö­rösmarty ismert soraira, ame­lyek jól összegezhetik monda­nivalómat: „Annyi balszeren­A lakás, a koszt elviszi a havi jövedelem felét Lapos a diákok pénztárcája Az egyetemisták, főiskolások számára a tandíj csak egy tétel a sok kiadás közül. Az Oktatáskutató Intézet idei felmérésé­ből kiderül, hogy a hallgatók a legtöbbet ételre és lakásra költenek, a legfőbb jövedelmük pedig a szülői apanázs. A felsőoktatásban tanulók ha­vonta átlagosan 7500 forintot kapnak szüleiktől. Tanulmá­nyi ösztöndíjként 5200, szo­ciális támogatásként 2400, ta­nulmányi szerződésből szár­mazó ösztöndíjként 6500, ön- kormányzati támogatásként 2000, munkabérként 6000 fo­rint jöhet össze szerencsés esetben, havonta. Ma Magyarországon egy hallgató átlagosan 15 és fél­ezer forintból gazdálkodik. Az OKI felmérése szerint 54 szá­zalékuk jövedelme 10-20 ezer forint között mozog, 23 száza­lékuk 10 ezer forintnál is ke­vesebből kénytelen megélni. Csak 5 százalék mondhatja el magáról, hogy nincsenek anyagi gondjai, mert 30 ezer forintnál többől „dőzsölhet”. A diákok jelentős része vál­lal rendszeres vagy alkalmi munkát. Legtöbbjük havi 5000 forint körüli összeget keres, minden ötödik hallgató jöve­delme éri el az 5-10 ezer forin­tot, s csupán 5-10 százalékuk kap 10-20 ezret, vagy még en­nél is több pénzt. A kiadások közül nem a tandíj összege a legmagasabb, mégis, a családok 90 száza­léka a jelenlegi havi 2000 fo­rintot is megérzi. Mi több, a megkérdezettek 6 százaléka számára „elviselhetetlen” ez az összeg, 8 százalék sokallja, és csak 23 százalék érzi „cse­kély” tehernek. Áz egyetemisták havonta átlagosan 4700 forintot költe­nek ennivalóra, valamivel több mint 4000 forintot lakás- fenntartásra, albérletre, kollé­giumi szállásra. A tanszerek, jegyzetek 1200, a ruházkodás 2000, a közlekedés 1800, a kultúra, szórakozás 1700, a sport 1000, az egyéb kiadásaik 4500 forintra rúgnak. Szak­könyvekre mindössze havonta 868 forintot adnak ki a fiata­lok. (szalóky) Suchman az ipari miniszter Újra vezetője van az ipari és kereskedelmi tárcá­nak: Göncz Árpád köztársasági elnök pénteken átnyújtotta Suchman Tamásnak a kinevezéséről szóló oklevelet, ugyanakkor tárca nélküli minisz­teri posztjáról felmentette. Ezzel egyidejűleg Soós Károly Attila, a minisztérium SZDSZ-es politikai államtitkára a kormányfőhöz írt levelé­ben szeptember 30-i hatállyal felmentését kérte. Elérték a minimális mértéket Elmaradt a könyvkiadók péntek délelőttre terve­zett demonstrációja, amit azért helyeztek kilá­tásba, mert az ÁPV Rt. nem rendezte a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat velük szemben fennálló, egymilliárd forintos adósságát. A hite­lező 57 könyvkiadó biztosítékokat kapott követe­lései rendezésére. Bizakodhatnak az emelésben Megvalósulhat az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a kormány kü- lönmegállapodása, amely szerint az idén 27 szá­zalékkal nő az egészségügyi és a szociális ága­zatban dolgozók bére, s 19 százalékkal emelke­dik az egészségügyi intézmények működési be­vétele. A kormány ugyanis a KIÉT-ben ígéretet tett a szükséges fedezet előteremtésére. Tanévnyitók felsőfokon Az értelmiség képzésének két fellegvárában is tanévnyitót tartottak tegnap. Véget ért a vakáció az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, amely 16 ezer diákjával 1600 oktatójával és 93 választ­ható szakával az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye. A Budapesti Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem tanévnyitóján Medgyessy Péter pénzügyminiszter mondott beszédet. Kártérítés az áldozatoknak Olyan törvény megalkotását javasolja Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biz­tosa a parlament emberi jogi bizottságának, amely enyhíti az erőszakos bűncselekmények sértettjeinek okozott károkat. A javaslat szerint az Országgyűlés által kinevezett testület évente kétszer határozna az élet kioltásával járó szándé­kos bűncselekmények áldozatainak részleges kártérítéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom