Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-06 / 208. szám

1996. szeptember 6., péntek 3. oldal Megyei Körkép Bizalom híján nem boldogulunk (Folytatás az 1■ oldalról.) Ezt már dr. Ranschburg Jenő mondotta. Az ismert pszichológus most épp egy könyvet ír a gyermekek maga­tartási zavarairól. Ennek kap­csán kijelentette, alig akad olyan rendellenesség, amely valamilyen módon ne lenne visszavezethető a bizalomhi­ányra. Dr. Ranschburg Jenő arról is beszélt, hogy a bizalom ki­alakítását már a legfiatalabb gyermekkorban el kell kez­deni. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az óvodás gyermek krea­tivitása attól is függ, hogy cse­csemőkorában reagált-e a szülő a jelzéseire vagy sem. A kreativitás ugyanis nem­csak értelmi tevékenység, ha­nem személyiségjegy is. Bi­zalmat, önbizalmat igényel - mondotta — A kreativitás egyfajta másság, amit sem a pedagógusnak, sem a szülőnek nem lenne szabad „megrend- szabályoznia”, hiszen azzal a gyermek önbizalmát rendítik meg. Aki bízik magában, az fele­lősnek tartja magát a vele tör­ténő sikerekért és kudarcokért - mondta a professzor és rá­mutatott: az optimizmus, a belső kontroll és a bizalom szoros összefüggésben van egymással. Egy kérdésre válaszolva a reményét fejezte ki, hogy sike­rül a magyarság annyira elhí- resült pesszimizmusát ellensú­lyozni. Ez azonban évekig, év­tizedekig tartó, szívós munka eredményeként érhető csak el. Az előadássorozat tegnapi előadói között volt dr. Szász Zoltán, az MTA Történettu­dományi Intézetének helyet­tes igazgatója, dr. Morva Endre országos tiszti főorvos, dr. Trixler Mátyás, a POTE Pszichiátriai klinikájának ve­zetője, Csepeli György szoci­álpszichológus és Pankucsi Márta szociológus valamint dr. Stark András, a Baranya Megyei Kórház Mentálhigié­nés Intézetének főorvosa. A tanácskozás - amely ma foly­tatódik - további részleteire lapunkban visszatérünk. Hangyái őszi kriminális Vigyázat, besurranok! Két besurranásos lopás is tör­tént az elmúlt napokban a megyeszékhelyen. A Volán irodaházból ismeretlen tettes egy ott dolgozó hölgy 10 ezer forintját lopta el, míg a KSH és a SZÜV székházában lévő irodából ugyancsak besurranó 15 ezer forintot vitt el. Mindegy milyen Mindegy milyen típusú az autó, ha a tolvajoknak módjuk van rá, feltörik és elviszik a bennük található értékeket. A Hirling utcában egy kis Pols­kit tört fel ismeretlen tettes, de nem talált benne semmit. Nagyobb szerencséje volt azoknak, akik a a palánki úton lévő Környezetvédelmi Kft. Mercedes típusú kisteherau­tóit törték fel és onnan elvit­ték a rádiós autómagnót. Fel­törték a Tartsay utcai Meg­acentrum szálloda előtt par­koló Volkswagen típusú sze­mélygépkocsit is. A ismeret­len tettes 8 ezer márkát, szá­mítógépet és az autóban talált értékeket tulajdonította el. A kár többszázezer forint. Tejet a tejboltból Tejet a tejboltból kell vinni, de lehetőleg úgy, hogy ne kel­jen érte fizetni, vélekedhetett az az ismeretlen elkövető, aki a szekszárdi Tolnai utcában lévő tejboltba betört és onnan tejet, valamint különböző tej­termékeket tulajdonított el. A rendőrség tájékoztatása sze­rint tavasszal már volt egy ha­sonló „tejes” betörési sorozat.-fké­Az önkormányzatiságot a diáknak is tanulnia kell Gunarason rendezték meg a dombóvári általános- és kö­zépiskolák diákönkormány­zati vezetőinek, s patronáló tanárainak azt a három napos tréninget, amely elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a di­ákönkormányzatok tisztábban lássák szerepüket az iskolai életben. A diákok és patrónu- saik egyaránt sikeresnek, jó kezdeményezésnek ítélték meg a hétvégi összejövetelt, amit a dombóvári önkor­mányzati képviselő-testület több tagja, illetve a város pol­gármestere és alpolgármeste­rei is meglátogattak. Szűcs István FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY közös fellépéssel saját pozíció­ikat is erősítik. — Hány tagja van a megyé­ben az AJAKSZ-nak? — Mintegy 250 tagot szám­lálunk, van közöttük egyéni vállalkozó és jogi személy is. Nem csak a kereskedők és márkaszervizek képezik a tag­ságot, hanem autószerelők, al­katrészek és különféle autós cikkek gyártói, forgalmazói, stb. Mind a Kereskedelmi- és Iparkamara, mind a Kézműves Kamara pártoló tagja az AJAKSZ, rendezvényünket mindkettő támogatja. venter Az Autójavítók es Autókereskedők Országos Szövetségének (AJAKSZ) Tolna megyei szervezete soros ülését tartotta teg­nap délelőtt a szekszárdi Opel Centrumban. Az ülés során a szervezet tevékenységével összefüggő kérdésekről, valamint a megyében először szervezett közös szeptember 21-22-i szek­szárdi kiállításról tárgyaltak. Az AJAKSZ megyei elnöke, Szűcs István nyilatkozott la­punknak a szervezetről. — Mikor és milyen célból jött létre az AJAKSZ? — A valamikori KIOSZ megszűnte után nem volt olyan szakmai szervezet, ami ezt a kört képviselte volna. Öt esz­tendeje, Győrben alakították meg az AJAKSZ-ot szakmai főiskolai tanárok és szakembe­rek kezdeményezésére. Tolna megyében két éve vagyunk je­len. A célunk az általunk képvi­selt kör érdekeinek képviselete és érvényesítése, azt hiszem nem kell magyarázni, milyen fontos ez a kereskedejem és piac mostani helyzetében. A szakma képviselői tudatában vannak, hogy egymást segítve, A márkakereskedők, másnéven dealerek fotó: gottvald károly Egységben az autós-szakma Nem zárhatják be a fogászati rendelőket Nem szívességi szolgáltatás Kinek a kötelessége kifizetni a végkielégítést a közalkalmazotti munkaviszony megszűnése miatt a fogorvosoknak, fogászati asszisztenseknek, az eddigi munkáltatóé, a megyei kórházé vagy az alapellátást átvevő szekszárdi önkormányzaté? - tet­tük fel a kérdést tegnap. A kórház vezetése szerint - mint azt csütörtöki számunkban megírtuk - a város feladata ennek tel­jesítése, dr. Palkó László jegyző másként vélekedik. — Nem igaz az állítás, mi­szerint a kórház eddig szíves­ségből látta volna el ezt a fel­adatot, a jogelődök által kötött szerződések kötelezték erre. Az önkormányzat hatásköréről szóló 1991. évi törvény a fogá­szati alapellátást is az önkor­mányzat feladatává tette, de ezt a feladatot továbbra is a megyei kórház látta el az idei év június 30-ig. Ezt követően a törvényi rendelkezések értelmében ez a városi önkormányzat feladata. A kórháznak abban igaza van, méltánytalan, hogy nekik kell fizetni a végkielégítést, de a törvény így rendelkezik. — A kórház vezetése kérte, hogy az alapellátás átvételével a közalkalmazottakat is vegye át a városi önkormányzat. — Kérték, de nincs a város­nak olyan intézménye, ahol foglalkoztatni lehetne őket. Há­romféle választási lehetősége volt a polgármesteri hivatalnak, átvéve a fogászati közalkalma­zottakat intézményt alapít ve­lük, ebben az esetben nem kell végkielégítést fizetni. A másik lehetőség, hogy a fogászati alapellátást magánvállalkozó­ként végzik a fogászok, a har­madik variáció, amire végül a közgyűlés voksolt, hogy egész­ségügyi társasvállalkozás végzi ezt a tevékenységet. Az utóbbi két esetben a végkielégítést ki kell fizetni, ha csak az érintet­tek arról önként nem mondanak le, ami ez esetben nem történt meg. — A tárgyalások kezdetén arról volt szó, hogy a Fogor­vosi Kft., amely az alapellátást fogja végezni október 1-től, át­veszi a kórháztól a fogászati közalkalmazottakat, hogy ne terhelje az intézményt a több milliós végkielégítés kifizetése. — Volt szó róla, de menet közben ez kikerült a szerződés­ből. — A kórház vezetőinek nyi­latkozta szerint ha a város nem veszi át áthelyezéssel a fogá­szati alapellátást nyújtó közal­kalmazottakat, kényszer intéz­kedésként beszüntetik a fogá­szati alapellátás szolgáltatását, bezárják a rendelőket és nem adják át ingyenesen a szolgál­tatást biztosító tárgyi eszközö­ket. — Ez fenyegetés, a vagyon át nem adása törvénytelen, a rendelőket a kórház nem zár­hatja be. A kórház csak azt te­heti meg, amivel a fenntartója, a megyei önkormányzat meg­bízza és amire határozat szüle­tett, hogy átadja a szolgálatot és az eszközöket a városnak. Én ezt a Bach elnök úrnak meg­írom. — Ennél sokkal fontosabb az, amiről eddig szó nem esett, hogy ez a vita nem a polgárok bőrére (fogára) megy. A polgá­rok legyenek nyugodtak, a fo­gászati ellátás színvonala nem fog csökkenni, ugyanazok az orvosok, ugyanazzal vagy jobb felszereléssel fogják ellátni a betegeket. /. kováts Hírek Ozorán - differenciáltan Differenciáltan nyújtott tá­mogatást a beiskolázáshoz az ozorai önkormányzat. Az általános iskolás korúak ese­tében az egy gyermekes 900, a kétgyermekes 1800, a három és többgyermekes családok 2500 Ft segítséget kaptak gyermekenként a tanévkezdéshez. A felsőok­tatási intézményben tanuló ozoraiak egységesen 5000 Ft-os támogatásban része­sültek, a középiskolások pe­dig az étkezési hozzájáru­láshoz kaptak 20 50 %-os támogatást. Főigazgatók a felvételiről Az ország tanítóképző főis­koláinak és felsőfokú óvó­képző intézményeinek fői­gazgatói adtak egymásnak találkozót a tegnap Hajdú- böszörmény városában. A résztvevők a felvételi rend­szer változásainak tapaszta­latait vitatták meg. Tolna megyét dr. Horváth Béla, a szekszárdi Illyés Gyula Pe­dagógiai Főiskola főigazga­tója képviselte. Kiállítás Tamásiban Tamásiban az IKA. A ta­mási művelődési házban láthatók szeptember 9-től 22-ig a negyedik Regszem­cséi Képzőművészeti Alko­tótáborban készült grafikák, kerámiák. A kiállítás a ház nyitvatartási idejében lesz megtekinthető. Tankönyvek Felsőnánán A felsőnánai általános is­kola 92 diákja ingyen kapta meg a mostani tanévkezdet­kor tankönyveit az önkor­mányzat jóvoltából. A köz­ség vezetése negyvenegy közép- és felsőfokú intéz­ményben tanulót is segített, fejenként 3000 forinttal já­rult hozzá a diákok tanév­kezdéséhez. Lopott, lefülelték Hétszáz darab műanyagzsá­kot lopott el szeptember 1- én egy nagyszokolyi illető­ségű férfi egy iregszemcsei vállalkozó udvarából. Az elkövető az összesen 35 ezer forintot érő zsákmány egy részét értékesítette, a rendőrség azonban lefog­lalta az eladott árut, így a sértett kára megtérült. Végh Antal olimpiai naplója (6.) Ötkarikás szemmel Részletek az író hamarosan megjelenő' könyvéből Megy az élet lefelé A magyar labdarúgást mi sem jellemzi szemléletesebben, minthogy az oszlopnak kijelölt Telek András nem vállalta a részvételt, ő nem. Miközben a világ minden táján minden sportágban, mindenkinek élete nagy vágya eljutni az olimpi­ára. Telek meg mintha sör­meccset mondott volna le va­lamelyik libalegelőn. Kövérek és soványak között, augusztus húszadika tiszteletére. Vagy nősök-nőtleriek mérkőzését. Telek vajon melyik csapat­ban játszott volna? A fradista középhátvéd ugyanis azért mondta le az olimpiát, mert nősül. Kétségte­len, nősülni kell, ha nem is mu­száj. A nősülés nagy szentség. De ezt a szentséges eseményt meg lehet rendezni olimpia előtt is, olimpia után is. Főként egy olyan játékos esetében, aki a labdarúgásból él. Ha nem is a labdarúgásnak. Itt abba kellene hagyni. Magyar foci? Lemondások­kal és felmondásokkal? Hat vereség zsinórban? Negatív gólkülönbség? Nincs tovább. Nézem az olimpiát a tévé­ben, futnak, ugranak, úsznak, tornáznak a sportolók. Magá­val ragad a teljesítményük, mert a mieink is kezdenek be­lelendülni, de ki-kizökkenek a hangulatból. Nem hagy nyu­godni a gondolat: Atlanta úgy írta be magát a magyar labda­rúgás históriájába, mint a nagy melléfogások története. A melléfogó Dunai Antal, a melléfogott Lisztes Krisztián. Örök szabály a futballban: pá­lyára küldeni csak száz száza­lékos, ép és egészséges játé­kost szabad. És persze mások is játszo­gattak még az olimpiai váloga­tottban. Egressy Gábor pél­dául, a balszélső. Aki eddigi pályafutása során csak egyva­lamivel hívta fel magára a fi­gyelmet. Nem a megugrásai­val, bár néha megugrott. Nem a beadásaival, holott be-beka- nyarította a labdát. Sőt, még gólt is lőtt olykor. De ezek valahogy belera­gadtak a magyar labdarúgás szürkeségébe. Közvetlenül az olimpia előtt, az átigazolási időszakban Egressy húsz millió forintot kért az új szerződésért. Nem kevesebbet, nem többet. Régi egyesületétől, az Újpesttől nem kapta meg. Új egyesülete a BVSC valószínűleg megadta, mert ott kezdte az új szezont. Ingyen Krisztus koporsóját sem őrizték. Vajon bizonyította-e Eg­ressy Gábor az olimpián, hogy ő bizony még egy sült bolond­nak is megér húsz milliót? Köl­tői kérdés. Futballban a helyzet válto­zatlan. A nullának bármelyik hatványa nulla. És nemrég eh­hez a nullához a szerződés nél­kül tengődő Mágus, a többszö­rös szövetségi kapitány Vere­bes József is hozzátett valamit, mondván: „A magyar labdarú­gás jelenlegi helyzetében még azt a luxust is megengedheti magának, hogy a legjobb hazai edzőt nem foglalkoztatja.” És amikor foglalkoztatta? De mindez semmi! A népszerű Döme, azaz Dé- tári Lajos, a volt németországi, görögországi, svájci idegenlé­giós, a többszörös világváloga­tott, aki nemrég szerződött el az osztrák NB II-be, itthon be­lekóstolt a menedzserségbe apósánál, a Kispesti Honvédőt irányító Komora Imrénél. Meg is csömörlött. Ezt mondta: „Vesszőfutás, amit művelünk. Cserélgetjük a kapitányokat, nincs elképzelés, nincs össz­hang, nincs menedzselés.” Csakugyan, utoljára mikor is volt? És ha már szemelget az em­ber, hadd szólaljon meg Csank János, a jelenlegi szövetségi kapitány is: „Ha a csapat ve­lem ugyanolyan marad, mint előttem volt, akkor nincs ér­telme a munkámnak.” Legyen erős, Csank úr! Nem marad olyan. Sokkal, de sokkal hitvá­nyabb lesz. Vagy ahogy Vitray Tamás mondaná: nulla-nulla. Las­sacskán elénekelhetnék a ma­gyar labdarúgó válogatott tag­jai is, egy-egy meccs utáni banketten, mondjuk, a siófoki csárdában: „Nem jut más csak üres lé, megy az élet lefelé.” (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom