Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

1996. szeptember 4., szerda Hazai Tükör 7. oldal Gond van a közalkalmazottak fizetésemelésével Hét-nyolc százalék hiányzik Többórás tárgyalás után sem közeledtek igazán az állás­pontok az önkormányzati fenntartású intézményeknél dolgozó közalkalmazottak idei béremelésével kapcsolat­ban a Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Taná­csának tegnapi ülésén. A központi költségvetésből az erre a célra előirányzott 21 mil­liárd forintból csak 11-12 szá­zalékos béremelést lehet elérni az idén. A közalkalmazottakkal kötött megállapodásban sze­replő 19,5 százalékhoz még hi­ányzó részt az önkormányza­toknak kellene fedezniük - hangoztatta a kormányzati ol­dal a tárgyaláson. Az önkormányzatok képvise­lői rámutattak: legfeljebb to­vábbi 0,5 százalékos béremelés anyagi feltételeit tudják kigaz­dálkodni. A megállapodás egyébként nem ró rájuk olyan - a kormányzat és a szakszerve­zetek által hangoztatott - köte­lezettséget, amely szerint a bér­emeléshez hiányzó összeget nekik kellene előteremteniük. A kormányzat számításai alapján a központi intézmények közalkalmazottjai éves szinten 12.5 százalékos keresetnövelést érhetnek el. Ennél magasabb, mintegy 18,5-21 százalék lesz az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár által finanszírozott intézmények közalkalmazottja­inak, a köztisztviselők, a bírák, az ügyészek és a szolgálati jog­viszonyban állók keresetének emelkedése. Az önkormányzati közalkalmazottakkal együtt az átlag mégis messze elmarad a 19.5 százaléktól. Az MSZP-frakció a gazdaságpolitikáról Türelem és eltökéltség Nem szabad hagyni, hogy fel­puhuljon a stabilizációs gaz­daságpolitika, hiszen ez az összes eddigi eredmény meg­semmisítésével járna - hang­zott el tegnap az MSZP-frak- ció ülésének második, befe­jező napján. Burány Sándor frakcióvezető­helyettes a tanácskozás után elmondta, hogy Medgyessy Pé­ter pénzügyminiszter tájékoz­tatta a képviselőcsoportot a jövő évi költségvetésről. A mi­niszter utalt rá: a legfontosabb most a türelem és az eltökélt­ség, mert az eredményeket ki kell várni. Tudomásul kell venni, hogy a stabilizáció nem egyszeri intézkedés, hanem hosszabb folyamat. A nemzetgazdasági célok közül a pénzügyminiszter ki­emelte az állami kiadások to­vábbi mérséklését. A bruttó ha­zai termék 50 százalékára kí­vánják leszorítani a közkiadá­sokat, ami Medgyessy Péter szerint 1994-ben még 60 száza­lék volt. Nem csinált titkot ab­ból, hogy az egész államigazga­tásban csökkenteni akarják a kiadásokat, ez alól egyedül a közbiztonságért felelős terület lehet kivétel. A költségvetés konkrét szá­mai egyébként nem szerepeltek a képviselőcsoport ülésén, mert a pénzügyminiszter azt kérte, hogy frakció több alkalommal is tárgyalja a jövő évi költség- vetést. Ezzel a képviselők egyetértettek. Három pilléren állva Láthatáron az új nyugdíjrendszer Szükségszerűnek nevezték az új nyugdíjrendszer bevezeté­sét a fővárosban tegnap ren­dezett szakmai konferencia résztvevői. László Csaba pénzügyminiszté­riumi helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a jelenlegi elképzelések szerint az 1998.* január 1-jétől életbe lépő új rendszer három pilléren nyug­szik majd. Az első pillér a mos­tani nyugdíjrendszer korszerű­sített változata lesz, a másodi­kat a kötelező nyugdíjpénztárak jelentenék, harmadikként pedig szerepet kaphatnának az önkén­tes nyugdíjpénztárak is. Az idei év bebizonyította, hogy a jelenlegi nyugdíjrend­szer tarthatatlan, különösen ami a gyenge járulékbevételeket, azaz a nyugdíjrendszer bevételi oldalát illeti - húzta alá a he­lyettes államtitkár. Kifejtette: a mostani felosztó-kiróvó rend­szer korszerűsített változata ki­szélesítené azon jövedelmek körét, amelyek után nyugdíjjá­rulékot kell majd fizetni, vi­szont mérsékelné a járulék szintjét. Az új nyugdíjrendszerről László Csaba azt is elmondta, hogy az abba befizetett köte­lező járulékok kétharmadát adná a felosztó-kiróvó rend­szer, a bevételek egyharmada pedig a kötelező nyugdíjpénz­tárakba történő befizetésekből származna. A kormányfő semmi olyat nem hallott, ami eltántorítaná az aláírástól * Érvek is, indulatok is ütköztek Kovács László: Ez az elérhető legjobb szöveg fotó: feb A magyar-román alapszer­ződést a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzá­járulásának birtokában írja alá, tartalmáról folytasson további tárgyalásokat. Ez volt a kisgazdák, a keresz­ténydemokraták, a Fidesz és az MDF közös javaslata, amelyet tegnap rendkívüli ülésen vitatott meg a Ház. Az előterjesztők nevében Isépy Tamás (KDNP) leszö­gezte: a szerződés felborítja a konszenzuson alapuló magyar külpolitika prioritásait; az utolsó helyre szorítja a határon túli magyarság érdekeit. A je­lenlegi szöveg mind érzelmi, mind értelmi okokból elfo­gadhatatlan, az 1201-es aján­láshoz írt lábjegyzet pedig ki­fejezetten szűkíti az ajánlás kollektív jogokra vonatkozó részét. Kovács László külügymi­niszter szerint e dokumentum adja a legjobb esélyt a kisebb­ségi jogok európai normák szerinti rendezésére. A ma­gyar kormány felismerte, hogy van egy pillanat, amely lehe­tőséget kínál az elérhető leg­jobb szöveg aláírására. A kol­lektív jogok olyan értelemben, ahogyan mi értjük, nem szere­pelnek az Európa Tanács 120l-es ajánlásában, s a vita­tott lábjegyzet csupán ezt a tényt rögzíti- Ez a lábjegyzet volt az ára annak, hogy az 1201-es ajánlás jogi norma­ként bekerüljön a szövegbe. Az MSZP vezérszónoka, Molnár Gyula úgy vélte, az alapszerződéssel az Európá­ban általánosan elfogadott ki­sebbségi jogoknál többet sike­rül biztosítani a romániai ma­gyaroknak azzal, hogy egyes kötelezettségvállalások jogi érvényűvé válnak. Torgyán József (FKGP) hazaárulásnak nevezte az egyezményt, s a ha­táron túli magyarság jogfosz- tottsága véglegesítésének mi­nősítette az alapszerződést. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint az alapszerződést minden ag­gály ellenére alá kell írni, mert alkalmas a jószomszédi kap­csolatok javítására. Giczy György (KDNP) azt fejtegette, hogy a határon túli magyarság nemzeti identitása csak területi autonómia révén őrizhető meg, az anyaország tehát önként nem mondhat le ennek követeléséről. Orbán Viktor (Fidesz) úgy vélte, hogy a román-magyar alapszerződés rontani fog az ottani magyarok helyzetén, s növelni fogja a feszültségeket a két ország között, tehát nem stabilizálja a térséget, hanem destabilizálja. Lezsák Sándor (MDF) kijelentette, hogy a dokumentum szövege azt üzeni: nincs többé lelkileg együvé tartozó egyetemes magyarság, s ha az erdélyi magyarok több jogot akarnak, vívják ki maguknak. Je­szenszky Géza (MDNP) arról szólt, hogy a szerződés az Eu­rópa Tanács 1201-es ajánlása kérdésében elfogadja a pontat­lan román értelmezést, s ezzel komoly károkat okozhat a magyar kisebbségeknek. Horn Gyula miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy ez az első olyan magas szintű egyezmény a két ország között, amely tartalmazza a kisebbsé­gek jogait. Az alapszerződés léte jóval nagyobb mozgásteret biztosít a határon túli magyar­ságnak, mint annak hiánya.-Semmi olyat nem hallot­tam az ellenzék részéről, ami eltántorítana a magyar-ro­mán alapszerződés megkötésé­től - jelentette ki felszólalása végén. (simonffy) Horn Gyula szerint jó a kormány és az egyházak kapcsolata Cél a politikai stabilitás fenntartása A nyári vakációt a rövid pihenés mellett arra is felhasználta a kormány, hogy számba vegye a legsürgetőbb tennivalókat a mezőgazdaságtól a közbiztonságig, az egészségügytől a koalíciós együttműködésig - mondta Horn Gyula tegnap, első őszi sajtótájékoztatóján, az újságíró-szövetségben. A magyar mezőgazdaságnak változatlanul van jövője, s ezt a kormány rögzítette az Euró­pai Unió kérdéseire adott vá­laszában is - hangsúlyozta a miniszterelnök. - Ám ahhoz, hogy élni tudjon a lehetősé­gekkel, a jogszabályok és a támogatási rendszer korszerű­sítése során figyelembe kell venni az Unió, és általában a világpiac igényeit. Ennek je­gyében várhatóan még az ősz­szel módosítják a szövetkezeti törvényt, s megalkotják a jel­zálogról szóló jogszabályt. Nemcsak a közvélemény, hanem a kormány is állandóan foglalkozik az egészségügyi ellátás helyzetével. Alapvető követelmény azonban, hogy a döntések szakmailag megala­pozottak legyenek, mert az a cél, hogy a jövőben ne romol­jon a lakosság ellátásának színvonala. Elismeréssel szólt a kor­mányfő a magyar katolikus püspöki kar augusztus 20-ai körleveléről, és megállapí­totta, hogy kifejezetten jó a kormány és az egyházak kap­csolata. Elkészült például an­nak a törvénymódosításnak a tervezete, amely tartós ala­pokra helyezi az egyházak anyagi támogatását. Kedve­zően alakul a volt egyházi in­gatlanok sorsa is. Kitért Horn Gyula a kor­mánykoalíció két pártjának kapcsolatára. Emlékeztetett arra, hogy viták esetén az MSZP mindig rugalmasságról tett tanúbizonyságot. A szocia­listáknak a továbbiakban sincs szándékukban az együttműkö­dés felmondása. Az ország ér­deke, hogy fennmaradjon a politikai stabilitás, s hogy a döntések meghozatalakor fi­gyelembe vegyék a társada­lom tűrőképességét. (d.g.) Alkotmányellenes. Az Al­kotmánybíróság alkotmányel­lenesnek ítélte, és megsemmisí­tette az 1956. októberi forrada­lom és szabadságharc során el­követett egyes bűncselekmé­nyekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1993. évi XC. törvényt. A testület szerint a hatóságok a nemzetközi jog szerint külön törvény nélkül is üldözhetik és megbüntethetik a háborús bűn- cselekményeknek, illetve az emberiség elleni bűncselek­ménynek minősülő bűntetteket. A kisebbségekért. Mintegy 580 millió forint sorsáról hatá­rozott az idén eddig a Magyar- országi Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségekért Alapítvány 25 tagú kuratóriuma. Döntöttek a decemberig benyújtott pályáza­tokról, a kisebbségi írott sajtó támogatásáról, és elbírálták a tavaszon beérkezett rekord- mennyiségű, 2353 kérelmet. Ellenőrzés laktanyákban. Az újoncok helyzetével és a honvédségi szolgálati törvény betartásával kapcsolatban vég­zett tájékozódó vizsgálatot az állampolgári jogok országgyű­lési biztosa és helyettese. Gönczöl Katalin a 32. Buda­pesti Őrezredet, Polt Péter pe­dig a tatai 25. Klapka György Gépesített Lövészdandárt ke­reste fel. A látogatásokon ki- sebb-nagyobb hiányosságokat tártak fel. Nem lesz pótköltségvetés. A Nyugdíjbiztosítási Alap hiá­nyának eddigi alakulása nem teszi szükségessé pótköltségve­tés készítését - állapította meg a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzat elnöksége tegnap. A biztosító bevétele az év első hat hónapjában 20 milliárd forinttal volt kevesebb az előirányzott­nál, a kiadási oldalon viszont elsősorban a vártnál alacso­nyabb nyugdíjemelés miatt 5 milliárdot megtakarítottak. Felújítások a Várban. Lát­ványos szakaszához érkezett a budai várban az egykori Hon­védelmi Minisztérium épületé­nek és környékének felújítása. Eltűnnek a felvonulási épüle­tek, kerítések, a nyugati oldalt parkosítják, bemutathatóvá te­szik a Zsigmond-templom fel­tárt alapfalait, a középkori épü­letekből megmaradt pincéket. Kozmikus civilizációk. Kétnapos tudományos konfe­rencia kezdődik szombaton Budapesten, a Pataky Művelő­dési Központban az Univerzum lehetséges társadalmairól, Nap­rendszerünk űrjárműveiről, va­lamint a speciális energiát igénylő szerkezetekről. Kuta­tók, filozófusok, csillagászok, mérnökök, űrhajózási szakér­tők és természetgyógyászok tartanak előadást a „megma­gyarázhatatlan” jelenségekről. Általában nem okoz feszültséget a tulajdonosváltás Százharmincegy felekezeti iskola Az egyházi ingatlanok rendezésének ügye 1991 óta van napi­renden. A visszaigényelt ingatlanok között csaknem ezer az ok­tatási intézmény. Eddig 131 iskolát kapott vissza a katolikus egyház (beleértve a szerzetesrendeket is), 59 intézmény ismét a reformátusoké, tizenegynek az evangélikus egyház, hétnek pe­dig a zsidó felekezet lett újra a gazdája. Ezen intézmények között az ál­talános és középiskolák száma a legnagyobb, de több óvoda és főiskola is szerepel az igénylis­tákon - tájékoztatta lapunkat Fedor Tibor, aki a Miniszterel­nöki Hivatalban az egyházi tu­lajdon rendezéséért felelős fő­osztály vezetője. A gyakorlatban az átadás-át­vételről az illetékes önkor­mányzatok kötik meg az egyez­séget, ezeket a konkrét megál­lapodásokat azonban kormány­zati döntés előzi meg. A felekezeti iskolák műkö­dése általában nem okoz fe­szültséget sem a diákok, sem a tanárok között. Az esetek több­ségében az iskola új vezetősége nem rendez semmiféle „tiszto­gatást”, csupán arra kéri az ok­tatókat, hogy tevékenységük során tartsák tiszteletben a val­lási nézeteket. Az egyházi iskolák nagy ré­sze alapvetően az állami tanin­tézetekhez hasonlóan működik. Természetesen az általánosan kötelező tantárgyak mellett a hittant is beiktatja a fenntartó felekezet az órarendbe. Azok­nak a diákoknak, akik ezen nem kívánnak részt venni, általános erkölcstant oktatnak. Ahol le­het, módot adnak a más feleke- zethez tartozó diákok számára, hogy saját vallásuk hittanóráit látogathassák. Fedor Tibor úgy véli, hogy a tulajdonviszonyok megnyug­tató rendezésére legalább az ez­redfordulóig várni kell. A kö­rülmények és a tapasztalatok ismeretében feltehető, hogy nem minden visszaigényelt in­tézmény kerül újra felekezeti felügyelet alá. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a fo­lyamat végére hazánk iskolái­nak 5-7 százaléka egyházi tan­intézet lesz. Szigeti Ildikó Emelkedik a szabadalmak száma A biotechnológiában is a legjobbak között Hazánk éles elméjű, ügyes kezű mesterei évszázadok óta je­leskednek különleges anyagok, szerkezetek feltalálásában. Napjainkban sincs másképp, aminek egyik jele, hogy Ma­gyarország hamarosan kéri felvételét a müncheni székhelyű Európai Szabadalmi Szervezetbe. A tagságot - szakértői véle­mények szerint - előrelátható­lag két-három éven belül kap­juk meg, ami lehetővé teszi, hogy a Münchenben bejelen­tett szabadalmak Magyaror­szágon is automatikusan ol­talmat kapjanak. A fennállásának centenári­umát ünneplő Magyar Szaba­dalmi Hivatalban elmondták, hogy a magyar szakemberek az utóbbi időben különösen szép eredményeket érnek el a világszerte divatos biotechno­lógiai kutatásokban. Az ilyen jellegű, az agrárgazdálkodást segítő szabadalmi bejelenté­sek az előző évtized végétől ugrásszerűen megsokasodtak. Míg számuk 1988-ig évente száz alatt maradt, évtizedünk­ben már meghaladja a kétszá­zat is. Egy ideje előtérbe kerültek az úgynevezett génmanipulá­ciós technikán alapuló eljárá­sok. Eddig egyetlen ily módon előállított állatfajtát jelentettek be Magyarországon, mégpe­dig tavaly: ennek a különleges sertésnek négy teljesen egy­forma nagyságú sonkája van. A hivatalhoz érkező szaba­dalmi bejelentések között je­lentős számot képviselnek a mezőgazdasági, valamint élelmiszer-ipari jellegűek. Míg 1989-ben az összes beje­lentéseknek mindössze 6 szá­zalékát tették ki, addig tavaly már csaknem a 10 százalékát. A legtöbb eljárás új - főleg a haszonnövények közé tar­tozó - növényfajta bevezeté­sére vonatkozik, hiszen a sza­badalom elnyerésével annak tulajdonosa kizárólagos hasz­nosítási jogot kap a szaporító­anyag széles körű forgalmazá­sára és értékesítésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom