Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-28-29 / 227. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1996. szeptember 28., szombat Közelebb egymáshoz és a faluhoz Dr. Lendvai Endre, aki Váralján nőtt fel, ma a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán a Szláv filológiai tanszék vezetője. Ő az elszármazottak találkozójának egyik kezdeményezője. — Talán nem árt felidézni, miként kötődik Ön Váraljához illetve a Völgységhez. — Bátaapátiban születtem, két éves voltam, amikor Váraljára költöztünk. Ott jártam iskolába, gimnáziumba pedig Bonyhádon, Miután az orosztestnevelés szakot elvégeztem, előbb a bonyhádi Vörösmarty iskolában, majd Siklóson dolgoztam. Onnan kerültem az akkori főiskolára tanítani, amely azóta az egyetem tanárképző karaként működik. — Régen elkerült tehát Váraljáról. Mit jelent ma a falu az Ön számára ? — Nagyon szeretem ma is. Váralja szerencsés község, mert már az első világháború után volt egy igen agilis református lelkésze, Jánosi György, aki drámaírói vénával is volt meg volt áldva. Számos darabot írt, a falu fiataljait pedig rávette, hogy a műveit játsszák el az akkoriban működött a Gyöngyösbokréta körben. Ez például megmaradt a falu tudatának a mélyén. Vagy például Moldován Vilma tanítónő, aki Erdélyből jött és élt halt a régiségekért, a népviseletért. Halála után jött Bánáti Zoltán folytatta -ezt a tiszteletre méltó munkát. — Váralján azt remélik, hogy az elszármazottak nemcsak egyszer jönnek össze, hanem egy egy kört alakítanak. amely rendszeresen találkozókat szervezne. Mi lehet ennek a hozadéka. — Végre eljött ennek is az ideje. Váralja nagyon szép fekvése miatt joggal számíthat a mostaninál sokkal élénkebb idegenforgalomra. A falu végi Wieszner-panziónak bizonyára lesznek követői. Ezek a találkozók bizonyára közelebb hozzák a régi ismerősöket nemcsak egymáshoz, hanem a faluhoz is. Szeretném, ha létre tudnánk hozni egy alapítványt, amely anyagilag támogatná a tehetséges tanulókat. Ez csak egy példa, sok más dolog is számításba jöhet. Én üdvözlöm a falunapokat és örülök, hogy ilyen gazdag programot állítottak össze a szervezők. Hangyái Zászlót és címert avatnak A mai váraljai rendezvény egyik fontos eseménye lesz a község címerének és zászlajának felavatása. A képviselő- testület Kovács Ferenc, Komlón élő grafikust bízta meg a szimbólumok megtervezésével. Váralja régi pecsétje a mezőgazdasági munkát szimbolizálta, az alkotó azonban ennél többet akart elmondani a településről. A búzakalász mellett ezért az ősi szőttes motívumát hívta segítségül, hogy utalhasson a település néprajzi és népművészeti gazdagságára. A címerben szereplő úgynevezett „négykőlábas csillagrózsa" a vörös-ezüst színpárral a község 1270-es keletkezési korát idézi, az államalapítást követő Árpád- házi királyok címereire utalva. A motívumot csillagként szemlélve pedig a kálvinista vallású őslakosságot jelző református jelképet látunk. Falunapok a millecentenárium jegyében Váraljai hazaváró A Váraljáért Egyesület és a helyi önkormányzat kétnapos rendezvényén felavatják a település címerét és zászlaját, és találkozóra hívják a településről elszármazottakat. A millecentenárium jegyében zajló rendezvényre régóta készülnek a faluban - tudtuk meg Amrein István polgár- mestertől. —- Hogy tud talpra állni egy úgynevezett szerepkör nélküli település? - tették fel maguknak a kérdést a váraljai képviselők. Rengeteg ötletük támadt. Sikerült összehozni a falumúzeumot, ami újabb lökést adott a faluért tenni akaróknak. A képviselő-testület már korábban határozott a település címerének és zászlójának megalkotásáról. A terv most valósul meg, a szimbólumokat ma délelőtt avatják ünnepélyes keretek között a művelődési házban. — A lakosság több mint fele inaktív - panaszkodik Amrein István - magyarán sok az idős, nyugdíjas ember a faluban. Az elöregedő településről csak az utóbbi években mintegy 40-50 család költözött el különböző okok miatt. — Szeretnénk őket visz- szacsalni - mondja a polgár- mester. A váraljáról elszármazottakat elsősorban az erkölcsi támogatás reményében hívják össze. Jó lenne, ha most kialakulna egy mag, amelynek tagjai időről időre össze- jönnne - reménykednek Váralján. Persze, ha itt lesznek, elmondják majd nekik a problémáikat. Hajdan volt egy evangélikus és egy református iskola is a faluban. Jelenleg egy iskolával küszödnek. — Vajon megkérdőjelezhető-e a kisiskolák jövője? - kérdezi a polgármester szinte feleletet sem várva. A délutáni programban szerepel a népi együttesek felvonulása. A polgármester nosztalgiával gondol arra az időre, amikor a váraljai együttest még a határon túl is jól ismerték. Jönnek a vendégegyüttesek: a hidasi - a korábbi váraljai vezető, Kiamik Aranka most ott tanítja a táncot, a dalt, a cikói - egykori tagjuk, Sohonyai János most ott vezető, és a zengővárkonyi együttes, amely nélkül nemigen tartanak folklór műsort Váralján. A felvonulás után a szabadtéri színpadon lépnek fel a csoportok, este pedig bál tartanak. A korábbi tervekkel ellentétben a helyi bányamúzeum megnyitója most - technikai okok, nevezetesen néhány engedély hiánya miatt - elmarad. A bányászok védőszentje, Borbála napján, december 4-én pótolják a hiányt- ígéri a polgármester. Vasárnap délutánra így egy kis erdei piknikelés marad, ahol bizonyára lesz miről beszélgetni. -hájMegnyerheti karácsonyi ajándékát Változz meg! (1.) Élt-e már nő e földtekén, aki ne akart volna szebb, frissebb, avagy karcsúbb lenni? Aligha. A Holló és Társa Könyvkiadó (7400. Kaposvár, Múzeum köz 2.) Változz meg 21 nap alatt címmel megjelentett kiadványa erre kínál lehetőséget. Szerkesztőségünk arra vállalkozott, hogy e könyvből tíz alkalommal részleteket közöl, melyek végén rendre egy kérdést talál az olvasó. Ha a választ címünkre: 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. megküldik, a helyes megfejtők között hetente kisorsolunk egyet e kötetből, s a nyertes nevét a legközelebbi rész végén közöljük. Ám, ha valakinek nem kedvez a szerencse, a kiadó fent közölt címén kedvezményesen rendelheti meg e kötetet, s ha ezt megteszi, ráadásul egy sorsoláson is részt vesz, amelynek tétje egy-egy 5-, 10-, illetve 15.000 forintos könyvutalvány. A kiadótól a prospektus ingyen megrendelhető. Miért olvassuk ezt a könyvet? Elég a csekély önbizalomból? Elég volt a kifulladásból, a formátlanságból (kövérségből), az állandó nyomottság- ból? Gyakran megfázik vagy menstruáció előtti szindrómától, stressztől, álmatlanságtól szenved? Ezek csak néhányak a rossz kondíció tünetei közül. A mozgás megéri az. erőfeszítést. mert aki fitt, annak az ilyen visszatérő gondjai enyhülnek vagy elmúlnak. A siker egyik titka megtalálni azt a célt, ami ösztönöz. Ennek a célnak az eléréséhez olyan motiváció kell, ami elég fontos ahhoz, hogy vasakaratot adjon, például egy különleges eseményre (esküvő és nászút) akarjuk javítani alakunkat, vagy egy régen vágyott testhez simuló ruha kedvéért, vagy egyszerűen a jobb kondícióért. Tűzzük ki a határidőt és ragaszkodjunk hozzá. Attól függően. hogy mit akarunk elérni, egy háromhetes terv ideális, mert nem túl hosszú, és ha kitartunk (hetekre vagy napokra bontva - ahogy könnyebb - a tervet) meglesz az eredménye. Legyünk reálisak: ha célkitűzésünk túl magas. nagyobb az. esély a sikertelenségre, ha túl alacsony, nem lesz elég kihívás. A célok is ösztönöznek, ám a rendszeres mozgás fenntartásának kulcsa a gyors eredmény - természetes, hogy látni akarjuk erőfeszítésünk gyümölcsét -, bár tanácsos fokozatosan felépíteni egy mozgássort. Jó kondíciónk javításához a minimális moz- gásmennyiség heti háromszor 20 perc. Ez három olyan élénk mozgássort jelent, ami meglehetősen kifullaszt (ám nem jelent fulladozást). Vagyis, ha a könyvben szereplő általános erőnléti gyakorlatokat hetente háromszor 20 percben elvégezzük, kondíciónk javulni fog. Gyors eredményként plusz, mozgásra - például tenisz, úszás, élénk séta - is szükség van, vagyis heti hat nap mozgásra. A heti egyszeri csapatjátékban való részvétel jó gondolat: nem csupán fittebbé, karcsúbbá és boldogabbá tesz, de a versenyszellem elszántságunkat is erősíti. Bizonyos sportágakhoz különleges képességek kellenek. ám a legtöbbször nem kell atlétának lenni. Bármilyen szigorú torna vagy edzés előtt keressük fel orvosunkat, különösen, ha valamilyen krónikus betegségben szenvedünk. 1. heti kérdésünk Kondíciónk javításához mennyi a heti minimális mozgásigény?- Napi 50 perc,- Hetente egyszer 2 óra,- Hetente háromszor 20 perc. Ateizmuson innen, valláson túl Dr. Hegedűs Lóránt: „a libertinizmusnak van ma kísértése” Ez a hely szent föld, hiszen a magyar reformáció Tolna-Bara- nyában indult el, Tolnában teológiailag Szegedi Kis István működése által - mondta dr. Hegedűs Lóránt, a Magyar Református Egyház egykor a Bonyhád melletti Hidason lelkipásztorkodó püspöke nemrég Miszlán tartott istentisztelete után. Az alkalomból dr. Hegedűs Lórántot megkérdeztük: hogyan értékeli a református egyházban nyár óta lezajlott konfliktusokat?- Ez. lényegében az egyházra és nem a világfa tartozik, de azért annyit elmondok, hogy a Magyarországi Református Egyházban mi nem kitalálni akarjuk, hogy ki választatik az egyes tisztségekre, hanem megtalálni. A többi istennek a dolga, és természetesen szabadság van, de ezt nem nem szabadosságra akarjuk felhasználni, hanem az. eleve elrendelés megtalálására.- A hívek is azt olvashatták, hogy liberális és nem liberális szembenállásnak köszönhetőek a történtek. Ezzel egyetért ? Van il ven szembenállás az egyházon belül?- Azt hiszem, hogy a liberális szót nem kell erre alkalmazni, mert az szellemtörténeti leg szép koordináta-rendszert jelentett egy eötvös józsef-i értelemben. A libertinizmusnak van ma nagy kísértése, amikor minden szabad, de mindennek ellenkezője is szabad. Ennek már nincs köze az igazi liberalizmushoz. A keresztyénségen belül a szabadság önérték, de mindig a szeretet önértékével együtt érvényesül.- II. János Pál pápa látogatása kapcsán egyre több szó esett a keresztény egységről. Keresztény és keresztény között van-e tér közeledésre?- Természetesen. Nemrég Pannonhalmán a kopt pápa jelenlétében együtt imádkoztunk a keresztény egységért. Azt is megállapítottuk: az egység nem azt jelenti, hogy az. önazonosságot akár a római katolicizmusnak, az ortodoxiának, a protestantizmus egyes ágainak fel kellene adniuk. Ehelyett az a kívánatos, hogy az önazonosság különbsége a szeretetben radikálisan nyitott legyen mások önazonosságára, és tudomásul vegyük, hogy csak a mennyiségek szorítják ki, a minőségek mindig kiegészítik egymást. Ha az egységet keressük, a római katolikus dominánsan sákramentális, az ortodox imádkozó, a protestánsok dominánsan igehirdető egyház. Ha mindez Krisztusban találkozik, egy új kereszténység hajnala lesz.- A protestáns vallások történelmi vonzereje volt, hogy Isten és a hívő közötti kapcsolat személyes jellegét hirdették. Megvan-e ma ez a vonzerő?- A közbenjáró ember és Isten között a Krisztus Jézus, aki a mindenható Istennek emberi élete, rajta keresztül közvetlenül Istennel lépünk kapcsolatba. Zwingli reformátor ezt így mondotta: keresztyén ember az, aki bármely nap bármely órájának bármely percében kopogtatás nélkül léphet az Isten színe elé.- Miszlai igehirdetésében többször utalt - rosszallóan - a jelenkorra. Hogyan látja a keresztény ember mai küldetését?- A XX. század a legnagyobb hitetlenség százada volt, de a legnagyobb teológiai alkotások százada is. Egy jobb és egy baloldali diktatúra lázadt Isten ellen egy álistenhit, vagy a teljes istentelenség jegyében. A XXI. századra el kell jutnunk a keresztyénség utáni társadalmi állapotból az ateizmus utáni állapotba. Kétségtelen, hogy mára a világ túl van a keresztyénségen anélkül, hogy keresztyén lett volna igazán. Viszont, ha a világ XXI. században élni akar, csak keresztyén lehet, az egyházak hitvalló módján, illetve az elvilágiaso- dott emberek névtelen keresz- tyénségével együtt. Csak az önzetlen keresztény értékek követésével maradhat meg az ember a termonukleáris korban, a környezetszennyezés, az éhségbomba, az energiakrízis korában. Ezt az egyházaknak modern formában kell érthetővé tenniök. Tóth Ferenc Augusztusban az egyház zsinati bírósága felfüggesztette a Reformátusok Lapjának fe- lelős szerkesztőjét. Az ok: a lap a valóságnak nem megfelelő írásokkal veszélyeztette a közelgő egyházi választások tisztaságát. Többek közt közölte a Károli Egyetem dékánjának júliusi tanévzáró beszédét, mely az egyházvezetést kritizálta, dr. Hegedűs Lóránt válaszát azonban, melyben visszautasította a beszédet, késve publikálta. A lapszerkesztő később többször nyilatkozott a sajtónak, intoleranciával vádolva az egyházvezetést. Szeptember 2-án harminc, a Duna-mel- léki egyházkerület egyházi embere nyilatkozatban hatalmi központosítással vádolta a vezetőséget. A református egyház szóvivője szerint a háttérben a reformátusok liberális kisebbsége áll. Dr. Hegedűs Lóránt kérdésünkre a választásokkal hozta összefüggésbe az őt ért támadásokat. A választási eredmény hivatalos nyilvánosságra hozatala eléítt azonban nem tartotta helyénvalónak bővebben nyilatkozni.
