Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-27 / 226. szám

4. oldal Megyei Körkép 1996. szeptember 27., péntek T — Bonyhád És Környéke Angyalbőr nélkül is minden kicsit más Népszerű a polgári hadviselés A bevonuló sorkatonákra váró hadi regula folyamatos enyhítése ellenére továbbra is növekvő tendenciát mutat megyénkben a lelkiismereti okokból polgári szolgálatra jelentkezők száma. A Völgységben az a növekedés különösen nagy arányú. A honvédelmi törvény alap­ján minden sorköteles kérheti fegyveres szolgálat alóli fel­mentését, amelyet 18 hónap polgári szolgálattal helyette­síthet. Akik élnek ezzel a le­hetőséggel, alapos indokkal alátámasztott írásbeli kérel­müket a helyileg illetékes jegyzőnek kell benyújtaniuk. A jegyző döntését s hadkiegé­szítő parancsnokság hagyja jóvá, vagy utasítja el a kérel­met. Jelenleg 1150 Tolna me­gyei sorkatona teljesít szolgá­latot, a legtöbbjük a szomszé­dos - Somogy, Baranya, Fejér - megyék katonai létesítmé­nyeiben. Ezzel szemben a polgári szolgálatra jogosult­ságot szerzettek száma száz­hatvanegy, közülük mintegy tízen várnak jogerős határo­zattal a kezükben megfelelő szolgálati helyre, melyet a Tolna Megyei Munkaügyi Központ jelöl majd ki szá­mukra. A munkaügyi központ in­formációi szerint Bonyhádon és környékén az arányokat fi­gyelembe véve is kiugróan magas a hazafias kötelessé­güknek ilyen módon eleget tevők száma. Pillanatnyilag 45 fő dolgozik különféle kul­turális, szociális vagy egész­ségügyi intézményekben. Ta­lálható köztük kőműves, au­tószerelő, festő, középiskolai tanár is. Az elhelyezésnél próbálták a jelöltek eredeti végzettségét figyelembe venni. A civil regrutákat illető jut­tatás a „normál” szolgálato­soknak is járó havi zsoldból plusz ruhapénzből tevődik össze, amelyről a munkaügyi központ gondoskodik, vala­mint étkezési térítést is kap­nak, Ez utóbbit a munkáltatók fizetik. A bonyhádi polgármesteri hivatal intézményeiben tizen- ketten dolgoznak ilyen for­mában - tudtuk meg Kovács Péter jegyzőtől. S hogy mennyiben jobb ez a fajta szolgálat? A megkér­dezettek többsége nem szíve­sen beszél arról, miért válasz­totta a „polgári hadviselést”. Egyikük - neve mellőzését kérte - úgy vélekedett, hogy semmivel sem könnyebb, mint a fegyveres szolgálat, hi­szen itt is kötött a napi elfog­laltság: dolgozni kell, ugyan­úgy azt kell csinálni, amit mondanak. Legfeljebb itt nem parancsolnak, hanem felada­tot adnak. A szolgálati idő pedig jóval hosszabb, mint egyébként. Szóval, nem jobb. Csak más. Schattmann Búcsú Nagymányokon Egy kép a múltból, amely több társával együtt holnaptól látható Nagymányokon, az iskolatörténeti kiállításon. Az 1930-ban készült fotó az elsőáldozókat ábrázolja Emerika nővérrel. A tárlatot - vele a nagymányoki búcsú rendezvé­nyeit - az általános iskolában nyitják meg szombaton dél­előtt 10 órakor. A kétnapos ünnepen megemlékeznek a Nagymányoki Német Nemzetiségi Hagyományőrző Együt­tes fennállásának huszadik évfordulójáról, és hazavárják a településre az egykori nagymányokiakat. Sok hazai és kül­földi rokonnak, barátnak írtak levelet, s ezúton is kérik a szervezők, hogy akik tudnak, vegyenek részt a találkozón. Jótékonysági est a mázai pszichiátriai gondozottak javára Alapítvány az emberi környezetért A kellemes udvarhoz barátságosabb otthont szeretnének FOTÓ: BAKÓ A mázai pszichiátriai gondo­zóban jelenleg tíz ápolt lakik egy-egy szobában. Az intéz­mény jótékonysági esttel pró­bál pénzt előteremteni az életkörülmények javításához. A Tolna Megyei Önkormány­zat Pszichiátriai Betegek Ott­honában, Mázán olyan betege­ket ápolnak, akik számottevő pszichiátriai ellátást nem igé­nyelnek, nem veszélyeztető ál­lapotúak, nem rehabilitálhatók, önálló életvitelre nem képesek, és állandó intézeti gondosko­dást igényelnek - olvasom a hivatalos megfogalmazást, amelyet az intézmény faladatá­ról Fábián Cecília igazgatónő tesz elém. A vezető elmondja, hogy többszörös profilváltás után lett pszichiátriai gondozó az egy­kori bánya munkásszállójából. Az ötvenes években idősko­rúak, később értelmi fogyaté­kosok gondozására szolgált az intézmény. Az ápoltak közül többen maradtak. Akik meg­szokták a helyet, nem szívesen váltottak volna otthont, aláírtak egy nyilatkozatot, miszerint önként vállalják, hogy a pszi­chiátriai betegekkel egy intéz­ményben élnek. Az ötven fő befogadására al­kalmas otthonban nagyrészt tízágyas szobákban laknak a gondozottak, általában ötven- ketten-ötvenhárman vannak. Ellátásukról huszonhét fős személyzet gondoskodik. A pszichiátriai gondozottak elmeszakértői véleménnyel és korrajz kivonattal érkeznek ide, amit a mindenkori megyei elme szakfőorvos ad ki. Várakozási idő itt nincs. Nem is lehet, hi­szen olyan emberekről van szó, akiket odahaza már nem tudnak ellátni. Pszichiátriai szakápoló képzettséggel rendelkező nővé­rek foglalkoznak a betegekkel. Van szociális nővér is, aki a pénzüket kezeli. — Honnan van pénzük a gondozottaknak ? — A térítési díjat, amely je­lenleg 9.900 forint és a minimá­lis zsebpénzt - ez 1920 forint - a betegek gondnoka küldi el az intézménynek. Annak a gondo­zottnak, akinek nincs hozzátar­tozója és nem kap semmiféle támogatást, az állam átvállalja a térítési díjat, és zsebpénzt is ad neki. A gondnokok közül van­nak, akik bizony nem mindig fizetik be a díjakat, sokan pedig csak a minimális összeget adják ide, ami miatt gyakran a nővé­reken csattan az ostor. — Miért? — A lakóink zöme sajnos dohányzik. Könnyű kiszámí­tani, hogy napi egy doboz ciga­rettára nem elég a minimális zsebpénz. A nővér gyakran ne­héz helyzetbe kerül, amikor a nem létező cigarettáját követeli tőle a gondozott. .. — Mennyire fizetik meg ezt a munkát? — Nem dicsekedhetünk, a nővérek átlagosan bruttó húsz­ezer forintot keresnek. — Máza valaha Tolna me­gyéhez tartozott, jelenleg Bara­nyában van, de továbbra is a Tolna megyei önkormányzat tartja fenn az intézményt. így lesz ez a jövőben is? — Nagyon bízom benne, hogy igen. Ezek e kis otthonok nem kifizetődőek. A fenntartó­nak igaza van abban, hogy em­beribb körülményeket akar te­remteni. A megyei önkormány­zat koncepciója szerint meg­szűnhet a mázai otthon. En azonban úgy gondolom, hogy nekünk az a dolgunk, hogy ad­dig is javítsunk a körülménye­ken. — Hogyan? — Két éve dolgozom itt. Amikor ide kerültem, rendez­tünk egy jótékonysági estet, amelynek bevételét egy telefon alközpontra fordítottuk. Nagy szükség volt erre azért, hogy a betegeket elérjék a hozzátarto­zóik. Most pedig létrehozunk egy alapítványt, amelynek a legfontosabb célja, hogy barát­ságosabbá tegyük az otthont. Az elhelyezés a legfontosabb: a tízágyas szobákat lefalazással több kisebbre osztanánk és komfortosabbá tennénk. — Vannak-e akik segítik ezt a törekvésüket? — Hogyne, a mázai tégla­gyár kétezer téglát ad hozzá, a helyi önkormányzattól bejárati ajtókat és pénzadományt ka­punk. A szakmunkásaink is sok mindent meg tudnak csinálni. — A pénteki rendezvény be­vételét is erre költik. — Igen, nagyon remélem, hogy sokan leszünk, és a pénz így elegendő lesz a tervünk megvalósítására. Sok környék­beli cég és magánszemély aján­lotta fel segítségét, küldött tombolatárgyakat, aminek na­gyon örülünk. Vannak távlati terveink is, szeretnénk az épüle­tet bővíteni, úgy hogy az ala­pítványunkra hosszú távon vár­juk a támogatók adományait. A jótékonysági est ma, 17 óra­kor kezdődik a mázai kultúr- házban. Ezen fellép a szászvári Német Nemzetiségi Tánccso­port, a szalatnaki népdalegyüt­tes és a bányászzenekar. Este nyolckor ugyanott jótékonysági bál kezdődik a Ticket együttes zenéjére. Hangyái VÖLGYSÉG JÁRÓ Szüreti felvonulás lesz szeptember 28-án, szomba­ton 15 órától Kisdorogon. A menet a kultúrotthontól in­dul, és a focipálya-kocsma- kisbolt-téesz útvonalon ha­lad végig a vendégegyütte­sekkel. A kultúrotthonban fellép a kakasdi Sebestyén Adám tánccsoport, a teveli népdalkor, valamint a kisdo- rogi Német és Székely Ha­gyományőrző Együttes. Este nyolckor a Padlás drinkben szüreti bálra vár­ják a mulatni vágyókat, a zenét a tolnai Hegedűs duó szolgáltatja. ílt épül Tabódon. A falu­ban a régi utat aszfaltréteg­gel látják el, egy szakaszon pedig betonutat is építenek. A beruházás nyolcmillió­kétszázezer forintba kerül. Az összeg felét pályázaton nyerte el a bonyhádi ön- kormányzat. A 665 méter hosszú szakasz építését a BONYCOM Kft. végzi. A munkával október 20-ig kell elkészülni. A nemesnádudvari új bor ünnepére szeptejnber 29-re kapott meghívást a Bony­hádi Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület és an­nak kórusa. Ekkor ünnepli fennállásának negyvenötö­dik évfordulóját a Nemes­nádudvari Nemzetiségi Kul­turális Egyesület. A bony­hádi vendégcsoport közre­működik a reggeli német nyelvű istentiszteleten. Ezt követi a szüreti felvonulás és a menettánc, majd 14,30- kor ünnepi folklórműsor, amelynek keretében szín­padra lépnek a bonyhádi nemzetiségi egyesület tagjai is. A programból nem ma­rad el a hagyományos szőlő­taposás sem. Elő népművészet címmel kiállítás nyílik a bonyhádi Díszítőművész Szövő Szak­kör tagjainak és a Fiatalok Speciális Szakiskolája tanu­lóinak munkáiból a városi művelődési központban. A tárlatot Solymár Imre nyitja meg szeptember 30-án, hét­főn 17 órakor. A Magyar Műhely (Párizs- Bécs-Budapest) avantgárd irodalmi-művészeti folyói­rat 100., jubileumi számát mutatják be ma este Buda­pesten, a Kossuth Klubban. A rendezvény védnöke dr. Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter. A folyóiratban rendszeresen jelennek meg Máté Gyula munkái - jelen szám is ké­peket és verset közöl tőle. Ki a legkitartóbb gimnazista? A bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban a hetvenes évek közepén rendez­ték meg először a Ki tud többet futni? elnevezésű felmérő prog­ramot. A diákok örömmel fo­gadták az ötletet, így válhatott hagyományossá a sportese­mény. Ennek keretében minden tanév elején megbizonyosod­hatnak róla a diákok, hogy ki­tartóak e, milyen az állóképes­ségük. Idén a lányok mezőnyében Gergelics Natália (11/a) győze­delmeskedett, közel 36 kilomé­ter megtételével. A második Gergely Izabella (9/a), a har­madik pedig Horváth Beáta (10/a) lett. A fiúknál Szilágyi Péter (11/b) nem talált legyő­zőre 31.680 méter lefutásával. Mögötte Csernik Ta­más (11/d) és Éreth Attila (12/c) állha­tott fel a do­bogóra. A remek telje­sítményeket tortával dí­jazta az iskola vezetősége. Az osztá­lyok közötti versenyben a 11/a győzött, tizenkét ki­lométeres át­laggal. Az is­kolai átlag öt és fél kilométerre sikeredett. Bakó Jenő felvételén a 12/a Hazavárják az elszármazottakat Falunapok lesznek Váralján Hagyományteremtő szán­dékkal falunapokat tarta­nak az előttünk álló hét végén Váralján, ahová az elszármazottakat is haza­várják. Szombaton délelőtt 10 órakor a település zászlaját és címe­rét avatják fel a művelődési házban. Az ünnepségen részt vesz Bach József, a Tolna Megyei Önkormányzat Köz­gyűlésének elnöke. A rendezvényhez kapcso­lódóan osztálytalálkozókat is tartanak a faluban: a 25, 38 és 40 évvel ezelőtt az általános iskolában végzettek adnak egymásnak randevút. Délután 3 órakor népi együttesek táncos felvonulá­sában gyönyörködhetnek a váraljaiak és a hazalátogató elszármazottak. A felvonuló zengővárkonyi, hidasi, cikói és helyi együttesek közremű­ködésével „Őszidőben, szü­retben” címmel folklórműsor kezdődik délután fél ötkor a művelődési ház szabadtéri színpadán. Rossz idő esetén a kultúrházban tartják a ren­dezvényt. Este fél kilenckor kezdődik a találkozások bálja szintén a művelődési házban. Ennek ideje alatt az elszármazottakat a polgármesteri hivatalban működő teaházba invitálják egy kötetlen beszélgetésre. Vasárnap parkerdei pikni­ket rendeznek a váraljai ta­vaknál. osztály tagjai futják bemelegítő köreiket a testnevelés órán, ahol már nem az a kérdés, hogy Ki tud többet futni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom