Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-21-22 / 221. szám
Csapra vert bikavér a Borudvaron (Folytatás az 1. oldalról.) A hagyományokhoz híven ezúttal is Dránovits István fesztiváligazgató köszöntötte a résztvevőket a szekszárdi szüreti napok megnyitóján. Az eső csendesen szemerkélt, ennek ellenére szépszámú érdeklődő adott egymásnak találkozót a helyszínen, a Babits Mihály Művelődési Ház melletti területen. A fesztiváligazgató után Módos Ernő, az Alisca Borrend nagymestere lépett az alkalmi emelvényre, s köszöntőjében többek között hangsúlyozta, hogy a szőlőszüret, a borkészítés minden szekszárdi számára igazi ünnep. Megnyitó beszédében Kocsis Imre Antal felsorolta azokat a külföldi városokat, melyek erre az alkalomra küldöttséggel képviseltetik magukat Tolna megye székhelyén. — Valamennyien tapasztalhatják, milyen a szekszárdi vendégszeretet - mutatott rá a polgármester, aki kifejezte igényét egy olyan szűkebben és tágab- ban értendő társadalom iránt, melyben például a bor adta önszerveződés is fontos szerephez jut. Kocsis Imre Antal még egy fontos feladatot hajtott végre Horváth József borrendi tag méltató ' beszéde után: megcsapolta a hordót, s a munkafolyamatot a szakértők is elismeréssel figyelték. S ugyancsak a polgármesterre várt a Borudvar másik sarkában az előre elkészített ökör alatti parázs meggyújtása, ez a művelet is elsőre sikerült. Dr. Töttős Gábor, az Alisca Borrend krónikása tréfás versben fejezte ki a fesztivál ihlette gondolatait, végezetül pedig a sióagárdi hagyományőrző néptáncegyesület lépett a színpadra, s mutatta be műsorát.-szá- -gkTolna megyei befektetési kalauz Étvágygerjesztő, befektetőknek Tolna megyei befektetési kalauz címmel színes kiadványt jelentetett meg a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a megyei Vállalkozásfejlesztési Központtal közösen. A 12 oldalas kiadványt pénteken sajtótájékoztatón mutatta be dr. Bertha Kálmán, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Szekszárdi Szüreti Napok keretében. Az összejövetelen részt vett Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, dr. Király Ödön, az ITP Hungary, a Magyar Befektetés Ösztönző Társaság igazgatója és Barabás Miklós, az Európa Ház képviselője. A befektetési kalauz az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium támogatásával jött létre, Tolna megyét mutatja be a külföldi befektetőknek és a hazai vállalkozóknak -, mondta dr. Bertha Kálmán. A külsőre étlap formájú, színes képeket tartalmazó kiadvány alaprészében a megye adottságait mutatja be, konkrétan a megye természet-földrajzát, infrastruktúráját, gazdaságát, iparát, mezőgazdaságát, kereskedelmét, a vendéglátást, az idegenforgalmat és nem utolsósorban az emberi erőforrásokat, mintegy étvágyat keltve Tolna megye befektetési lehetőségei iránt. A Befektetési Kalauz utolsó oldalán található „fülben” konkrét projektek találhatók, úgynevezett kisrégiós programok. A gazdasági információk mellett a csomagban kulturális ajándékként CD lemezen a Szekszárdi dzsessz mise, 20 perces videofelvétel a megyéről és egy üveg bor található. A befektetési kalauzt nem egyszeri kiadványnak szánják, hanem a projektek állandó felfrissítésével napra készen mutatják be a megyét a befektetni szándékozóknak. A négy nyelven megjelentetett Tolna megyei befektetési kalauz idehaza ország- gyűlési képviselőknél, befektetési intézeteknél, bankoknál kerül bemutatásra, külföldön sajtótájékoztatók keretében fogják népszerűsíteni. Az összejövetel alkalmából bemutatásra került a kamara szekszárdi székházában kialakított új oktatási kabinet, a számítógépes központ, és az új ügyfélszolgálati iroda. ■-fkéA területfejlesztés és a kamarák Interjú Dunai Péter főtitkárral A Szekszárdi Szüreti Fesztiválon részt vett Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára is. Milyen rendezvényeket látogatott meg és mit tapasztalt, erről kérdeztük a főtitkárt. — Harmadik alkalommal veszek részt a Szekszárdon megrendezett Vállalkozás- fejlesztési Szakmai Napokon -, mondta Dunai Péter. - Külön örömömre szolgál, hogy tematikául a területfejlesztést választották a szervezők, hiszen ismert, hogy idén hagyta jóvá a Parlament a területfejlesztési törvényt. Az e célra fordítható pénzek elosztásában úgy vélem rangjuknak megfelelő szerephez jutnak a gazdasági kamarák. — A területfejlesztéssel kapcsolatos előadásokat is meghallgatta? — Igen, mert nagyon sok nyitott kérdés van, ezért is nagy érdeklődéssel hallgaDunai Péter fotó: gottvald tóm az itteni előadásokat és hozzászólásokat. A terület- fejlesztési tanácsok nem régiben kezdték meg a munkájukat, elég sok gond merült fel ezen a téren. Veszélyben látom azt a lehetőséget, hogy az idei évre rendelkezésre álló pénzeszközöket a meghirdetett pályázati rendszer keretében idén valóban hatékonyan fel lehet használni. A másik kiemelkedő esemény, amelyiken rész vettem pénteken, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál tartott összejövetel, ahol bemutatásra került az újonnan kialakított oktató- kabinet, valamint a megyei kamara és a Tolna Megyei Vállalkozó Központ által közösen kiadott befektetési útmutató. Ez a kiadvány azért lényeges, mivel a mi részünkről készített Investitions-und Handelspartner Ungarn című, a magyar befektetési klímát bemutató összeállítás mellett fontos, hogy megjelenjenek ilyen regionális kiadványok is, amelyek egy- egy megye konkrét befektetési lehetőségeit foglalják össze, mutatják be. /. kováts A területfejlesztésről, bajor szemmel Nem így kéne kinézni egy falunak Az idei Vállalkozásfejlesztési Szakmai Napok fő témája a területfejlesztés volt. A rendezvénysorozat tegnapi, zárónapján több előadás elhangzott a befektetésösztönzésről, és más, a területi kiegyenlítést célzó elképzelésekről. Az előadók egyike Hans Würf volt, az Alsó-Bajor Kézműves Kamara magyarországi referense, aki az alábbi interjút adta: — Nálunk, Magyarországon most nagy „sláger" a terület- fejlesztés, a közelmúltban született meg az erről szóló törvény, és jelentős pénzek nyerhetők el pályázatokon az elmaradt térségek felzárkóztatására. Bajorországban mennyire van ez napirenden? — Folyamatosan téma a területfejlesztés, és folyamatosan részt vesz benne a kézműves kamara, mióta létezik, illetve mióta a második világháborút követően újjászerveződött. A cél ott is hasonló: segíteni azokat a kistelepüléseket, amelyek távol esnek a nagyvárosok vonzáskörzetétől. München környékén például sokkal dinamikusabban fejlődik a gazdaság, mint mondjuk a cseh határ mentén. Törekedni kell azonban arry, hogy az emberek életnívója ne attól függjön elsősorban, hogy hova születtek. — Ki finanszírozza a terület- fejlesztést önöknél? Elsősorban állami támogatási formák állnak rendelkezésre az infrastruktúra fejlesztésére, a vállalkozói elképzelések megvalósítására. A helyzet egyszerű: ha a feltételeken javítunk egy régióban, oda automatikusan több pénz áramlik, ipari üzemek telepednek le, csökken a munkanélküliség, emelkednek a bérek, megélénkül a kereskedelem. — Mint olyan kívülálló, aki figyelemmel kíséri Magyarország sorsát, milyennek látja az itteni változásokat? Mert mi szeretnénk gyorsabban haladni, de 20 százalék fölötti inflációval a hátunkon nem megy... — Hát igen, nálunk 1,5 százalékos az infláció, és ez nem ok a kapkodásra. Megalapozott intézkedések, átgondolt törvények hozhatók. Itt is arra volna szükség: stabil, hosszú távon működő szabályozóra, amikhez alkalmazkodni lehet, elsősorban az adózásban. Ehhez jönnének a területfejlesztési kedvezmények, s akkor a cégalapítók letelepednének az elmaradottabb térségekben is. Feltűnt nekem mostani utamon, hogy van fejlődés, de az elsősorban a nagyvárosokra koncentrálódik. Az az igazság, hogy nem így kéne kinézni egy európai falunak, mint ahol megállt az idő... A vállalkozó odamegy, ahol jól érzi magát, ahol létezni tud. Fontos lenne tehát, hogy az állam impulzusokat, lökéseket adjon a kedvező kistérségi folyamatok beindításához, működtetéséhez, ugyanakkor a helyi önkormányzat, a helyi lakosság is tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy megpezsdüljön a vidéki gazdasági élet. - Wy -
