Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-17 / 217. szám
2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1996. szeptember 17., kedd Meglepetésre Helmut Kohl kancellár pártja, a Keresztény- demokrata Unió (CDU) győzött az Alsó-Szászországban megtartott helyhatósági választáson. A kormánykoalíció két nappal a szavazás előtt fogadta el a törvényhozásban a szociális megszorító intézkedéseket. Ismét nő a feszültség Cse- csenföldön: hétfőre virradóra a felkelők lőtték a köztársaságban állomásozó orosz csapatokat, akik viszonozták a tüzet. Parkoló magyar IFOR-teher- autóba rohant vasárnap éjjel Gradiska közelében egy szerb gépkocsi a boszniai Szerb Köztársaság területén. Az autó vezetője meghalt. A svájci szövetségi kormány hétfőn engedélyezte a nácik aranyával kapcsolatos banktitok föloldását. Az alpesi ország székeiben ötszázmillió dollár értékben rejtettek el aranyat a náci Németország képviselői. ■ Kéthetes késéssel, többszöri halasztás után közép-európai idő szerint hétfő délelőtt a floridai Cape Canaveral űrközpontból elindult az Atlantis űrrepülőgép, hogy visszahozza a Földre Shannon Lucid amerikai űrhajósnőt a Mir űrállomásról. * Tájékozódik a Valutaalap. Hazánkba érkezett és tegnap megkezdte tárgyalásait a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. A szakértői csoport egy héten át tájékozódik - elsősorban a PM-ben és a Nemzeti Bankban - a kormány jövő évi gazdaságpolitikájáról és az 1997-es költségvetés tervezetéről. Kölcsönkenyér... Az osztrákok korlátozás nélkül vállalkozhatnak, dolgozhatnak hazánkban, ám a magyarok hasonló tevékenységét Ausztriában szigorúan korlátozzák az ottani törvények. Az építők érdekképviseleti szervezete ezért tegnap közzétett állásfoglalásában azt javasolja, hogy a kormányzat az Ausztriában érvényes korlátozásokhoz hasonló megkötöttségeket vezessen be a szomszédos ország vállalkozóira, munkavállalóira. Atomvétó. A Munkáspárt elfogadhatatlannak tartja az atomtörvény jelenlegi koncepcióját, s ha napirendre kerül a Paksi Atomerőmű privatizációja, népszavazást kezdeményez ellene. A párt véleménye szerint az atomenergiának mindenképpen állami kézben kell maradnia, amit biztonsági szempontok is indokolnak. Nincs például garancia arra, hogy egy jövőbeni tulajdonos folytatná az erőmű földrengésbiztonságának javítására irányuló jelenlegi fejlesztéseket. Aláírták az alapszerződést A romániai magyarok elvárásokat fogalmaztak meg Temesváron Horn és Vacariou ellátja kézjegyével a dokumentumot FOTÓ: BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Románia és Magyarország kormányfői hétfőn Temesváron Ion Iliescu román államfő jelenlétében aláírták a két ország közötti alapszerződést. A ceremónia után Horn Gyula és Ion Iliescu különnyilatkozatban méltatta a dokumentumot. Egybehangzó értékelésük szerint a szerződés megfelel a két ország érdekeinek, európai normák szerint rögzíti a kisebbségi jogokat, új alapokra helyezi a két ország kapcsolatait, és elősegíti a két ország betagolódását az európai és euroat- lanti szervezetekbe. A magyar-román alapszerződés aláírásának hivatalos ceremóniája helyi idő szerint pontosan 12.30 órakor kezdődött. A temesvári prefektűrának a román és a magyar zászlóval díszített nagytermében Horn Gyula magyar és Nicolae Va- caroiu román miniszterelnök látta el kézjegyével a dokumentum magyar és román nyelvű példányait. Az aláírásnál jelen voltak a két kormány küldöttségének a tagjai, akik előzőleg plenáris tárgyaláson tekintették át a két ország közötti kapcsolatok időszerű kérdéseit. A ceremónián részt vettek a román politikai pártok vezetői is. Az ünnepélyes aktust csak a szélsőségesen magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt bojkottálta, míg az RMDSZ alacsonyabb szinten, „belső parlamentjének”, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével képviseltette magát. Az RMDSZ és a romániai magyar egyházak több vezetője, köztük Tőkés László püspök, a szövetség tiszteletbeli elnöke délután az RMDSZ temesvári szervezete által szervezett „ökumenikus gyülekezésen” fejezte ki fenntartásait, illetve elvárásait a dokumentummal kapcsolatban. A temesvári prefektúra előtt az 1989. decemberi forradalom jegyében létrejött forradalmár szervezetek tüntettek az államfő jelenléte ellen, és éltették az ellenzéki vezetőket. A Ház előtt a lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat Betét + támogatás = új otthon? Tegnap megkezdte az Országgyűlés a lakás-takarékpénztá- rakról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormány előterjesztése szerint e szakosított hitelintézetek alacsony kamatok - például 3 százalékos betéti, illetve 6 százalékos hitelkamat - alkalmazásával is segítik majd azokat, akik az új otthonra, vagy meglevő lakásuk korszerűsítésére gyűjtik pénzüket. A jogszabály kimondja, hogy a lakás-takarékpénztárak elő- takarékossági szerződést köthetnek természetes személlyel vagy lakásszövetkezettel lakótelek, lakás vagy családi ház vásárlására, építésére vagy cseréjére; esetleg már meglévő lakás vagy családi ház bővítésére, felújítására, korszerűsítésére, netán helyreállítására. A honatyák elé került javaslat lehetőséget adna a lakhatóságot javító járda, telefon, áram-, gáz- és vízvezeték, szennyvízcsatorna építésére és szerelésére e kedvezményes kölcsön felhasználásával. A lakás-takarékpénztár csak akkor nyújthat kölcsönt, ha a megtakarítási idő elérte a négy évet. Az előtakarékoskodót a befizetett betét összegéhez igazodó mértékben (30 százalék, de legfeljebb évi 36 ezer forint) állami támogatás illeti meg, abban az esetben, ha a lakáskölcsön kamatának mértéke nem haladja meg a 10 százalékot. Az állami támogatást évente hozzáírják a számlához, s az a saját befizetésekkel együtt kamatozik. Ha például az előtakarékoskodó havi 5000 forintot fizet be, az államtól évi 18 ezer forintot kap támogatásként. Ha a pénzintézet 3 százalék kamatot fizet, ez öt év múlva 420 ezer forint lesz. Ugyanennyi hitelt nyújthat a takarékpénztár, tehát végül 840 ezer forinttal számolhat az építkező. Akar László pénzügyi államtitkár expozéjában nem tagadta: valószínű, hogy a lakástakarékossági forrásokból csak felújítások, cserék, bővítések fedezhetők, új lakások építésére vagy vásárlására nemigen lesz elegendő az ösz- szeg. (simonffy) Hírháttér A közgyűlés dilemmái Alaposan megváltozott hangulatban kezdi meg ma új ülésszakát az ENSZ közgyűlése. Míg egy éve, a világszervezet jubileumi, 50. évfordulóján érthetően az ünneplés szándéka jellemezte a felszólalások sorát, addig most inkább a „normális ügymenet”, vagyis a világpolitika szokásos problémáival való szembenézés tudata nyomja rá bélyegét a New Yorkban hagyományosan szeptember harmadik keddjén nyíló tanácskozásra. Kétségtelen, hogy a közgyűlésen évről évre szinte ugyanazok a válságok és viták bukkannak elő. A fegyverzetkorlátozástól Észak és Dél szembenállásáig, a közel-keleti helyzettől az iraki szankciókig, a délszláv krízistől a békefenntartó erők tevékenységéig, az ENSZ-t időnként működésképtelenséggel fenyegető, kínzó pénzügyi gondjaitól a Biztonsági Tanács tevékenységének régóta sürgetett reformjáig - számos kérdéskör visszaköszön a világszervezet legfontosabb fórumának napirendjén. Nincs változás abban az ellentmondásban sem, amely a közgyűlés feladatai és jogköre között feszül: hiába van jelen mind a 185 tagállam az ENSZ fő szervének általános vitáján, a közgyűlés határozatai gyakran falra hányt borsónak bizonyulnak. Rendelkezései csupán ajánlás jellegűek. Lesz azonban egy speciális probléma is a mostani ülésszakon, ez pedig a főtitkár-választás dilemmája. Butrosz Gáli hivatali ideje december végén lejár, s kérdéses, hogy az egyiptomi diplomatának sikerül-e elérni mandátuma megújítását. Jó néhány ország támogatására számíthat ugyan, de az USA mereven ellenzi újjáválasz- tását erre a fontos posztra. Szondy Gábor Decemberre várható az új szövegtervezet Charta a nyugdíjasok jogairól Pódiumbeszélgetésre hívta meg tegnap a Nyugdíjasok Országos Képviselete Vas- tagh Pált, az igazságügyi tárca első emberét Budapesten, a Pallas Páholyba. Az idős emberek képviselői nehezményezték, hogy az új alkotmánykoncepció nem szól róluk, s abban nem rögzítik, hogy a nyugdíjak reálértékét meg kell tartani. Az alkotmány valóban nem nevezi meg a nyugdíjasokat, mint külön réteget, de a gazdasági és a szociális részekben róluk is szó van - válaszolta a miniszter, majd hozzátette: ő személy szerint amellett állt ki, hogy az alkotmányban szerepeljen az állam szociális jellege, és utaljon a társadalmi érdekegyeztetésre is. Egy kérdésre válaszolva Vastagh Pál elmondta: nem tartja jó elképzelésnek a kétkamarás parlamentet, ehelyett a civil és az állami szféra kapcsolatát kellene szorosabbra fűzni. Szerinte minden remény megvan arra, hogy az alkotmány normaszövege november 30-ig elkészüljön. Ezt követően kerülne majd szakmai és társadalmi vitára. Számításai szerint a jövő év tavaszán elfogadhatja az Országgyűlés a szöveget és a népszavazás szentesítheti új alkotmányunkat. Megígérte, hogy a minisztérium szakemberei segítenek kidolgozni a nyugdíjasok jogait rögzítő chartát. Párizsból tegnap beszökött az ősz. Legalábbis, ami a divatot illeti. Karinthyval szólva pedig igaz, hogy többen megesküdtek, ez valóban a legutolsó, de azt aligha hihetjük, hogy már soha nem jön újabb. Képünk a Budapesti Divatnapok rendezvényén készült. fotó: feb/diósi imre Szülői jogok, iskolai kötelezettségek Betekintés a nevelési programba és a tanintézet házirendjébe Szakértők egybehangzó véleménye szerint az új tanévtől életbe lépett közoktatási törvény egyik erőssége a szülők jogainak és kötelességeinek világos, közérthető megfogalmazása, átfogó kodifikálása. Az új jogszabály szerint a szülőt például az intézmény szabad megválasztásának a joga is megilleti. Ez azt jelenti, hogy a gyermeket az állami vagy önkormányzati iskolán kívül egyházi, alapítványi vagy akár magániskolába is beírathatja. A tankötelezettség tehát bármelyik intézményben érvényesíthető. Bizonyos fokig ehhez kapcsolódik a szülőnek az a joga, hogy megismerje az iskola nevelési programját, házirendjét, illetve igényelje gyermeke hit- és vallásoktatásban való részesítését. Nem eléggé ismert, pedig fontos tudnivaló, hogy az iskolaválasztás jogát a gyermek tizennegyedik életévéig a szülő, ezután pedig a szülő és a gyermek közösen gyakorolja. Természetes elvárás, jól felfogott érdek, ám mindezeken felül jog is, hogy a szülő gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről részletes és érdemi tájékoztatást kérjen, neveléséhez tanácsot, segítséget, írásbeli javaslataira választ kapjon. Lehetővé kell tenni az anya, az apa számára, hogy részt vegyen a gyermeke érdekeit érintő döntések meghozatalában, közvetve tehát az iskola irányításában. A szülők kötelezettségeit szintén megfogalmazza a most életbe lépett oktatási törvény. Ezek közül legfontosabb a tankötelezettség teljesítése, de ezen túlmenően is mindent meg kell tenniük gyermekük fejlődése érdekében. A szülő számára törvényben foglalt kötelesség a rendszeres kapcsolattartás a pedagógusokkal, az iskola rendjének, a közösségi élet' szabályainak elsajátíttatása gyermekével. * Ha kedd, Kiskegyed! • Tico-Tico!- megduplázzuk szerencséjét! • Régiből lesz az új feleség • Megszült, majd visszament kapálni • Ikerlány a feleségem Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin! Kecsmár Ilona
