Tolnai Népújság, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-03 / 205. szám

2. oldal Világtükör 1996. szeptember 3., kedd ülésen megerősítette: hama­rosan aláírják az alapszerző­dést. A román elnök hangoz­tatta, hogy a dokumentumot vagy Bukarestben, vagy Buda­pesten kell aláírni, vagy mind­két fővárosban egyidejűleg. „Nincs szükség harmadik hely­színre, mert országaink között nincsen konfliktus.” Tiltakozással kezdődött Szlovákiában a tanév. A Ma­gyar Pedagógus Szövetség fel­hívást tett közzé, mert az okta­tási tárca új rendelete alapján a most kezdődő tanévben a ma­gyar iskolák pedagógiai doku­mentációját csak egy nyelven, szlovákul lehet vezetni. A pe­dagógus szövetség kéri a rende­let hatálytalanítását, és jogér­telmezés céljából az alkot­mánybírósághoz fordul. Orvosi vizsgálaton és kezelé­sen esett át Borisz Jelcin. Az orosz elnök már visszatért vi­déki rezidenciájára, hogy foly­tassa szabadságát, és hivatalos közlés szerint nem tervezi az üdülő elhagyását. Csernomir- gyin kormányfővel hétfőn megbeszélést folytatott a cse­csen rendezésről. Szabadon bocsátották Cisz- jordániában a Hamász és az Isz­lám Dzsihád 26 tagját. A fog­lyok szabadon bocsátására Jasszer Arafat, a Palesztin Ha­tóság vezetője adott utasítást. A szabadulóknak alá kellett írniuk egy dokumentumot, amelyben elismerik a palesztin elnök ve­zető szerepét. Visszavonta a Boszniáért Párt azt a korábbi felhívását, mely­ben arra kérte a külföldön élő menekülteket, hogy bojkottál- ják a szeptember 14-ére kiírt boszniai elnök- és parlamenti választásokat. Elhárult ugyanis az a veszély, hogy a korábban másutt élő szerb menekültek tízezreit regisztrálják azokban a körzetekben, ahol a háború előtt a muszlimok voltak több­ségben. Visszatért a Földre a Szojuz TM-23 leszállóegységével a Mir űrállomáson járt három kozmonauta: a francia Claudie André-Deshays, valamint Jurij Onufrijenko és Jurij Uszacsev. A közös francia-orosz űrrepü­lés keretében az első francia űrhajóshölgy tizenhat napot töl­tött a világűrben. ítéletet hoztak a japán AUM- szekta kártérítési ügyében. A tokiói bíróság 7,3 millió dollár megfizetésére kötelezte az AUM többrendbeli gyilkosság­gal vádolt vezérét, Aszahara Sokót és két társát. A szekta el­len a tavaly márciusi tokiói metrógáztámadás áldozatai, il­letve a hozzátartozók indítottak kártérítési pert. A gázmérge­zésben 11-en haltak meg. zffsiwi Hallgatnak a fegyverek Csecsenföldön. Nem kell már félniük a grozniji asszo­nyoknak az orosz tankok lánctalpaitól. Az orosz főmegbízott, Lebegy visszatért Moszkvába, ahol tájékoztatta Csernomirgyin kormányfőt a békekötés részleteiről. fotó: feb/reuter Fokozódnak a politikai feszültségek az észak-iraki kurd zónában Szaddám nem bírta tovább Alig telt öt esztendő az Öböl-háború óta, és az iraki diktátor ismét háborúba keveredett: vérfürdőt rendezett az ENSZ- csapatok által ellenőrzött észak-iraki kurd zónában. A hét végén Szaddám Húszéin csapatai elfoglalták . Irbilt, a kurd kisebbség fővárosát. Az iraki katonák - a helybeliek szerint - tömeges kivégzése­ket hajtottak végre a’nyílt ut­cán. Bizonyos hírek szerint már kivonultak a városból, mások cáfolják ezt. A kurd helyzet egyre in­kább összekuszálódik. A szemben álló csoportok képte­lenek kibékülni egymással. Egyik részük Teherán védő­szárnya alá bújt, mások Bag­dad pártfogását kérték. Őt szomszédos muszlim ország mindegyikének fejtörést okoz, hogy a 4 és fél millió kurd ön­álló nemzeti államot szeretne. Washington álláspontja sze­rint Bagdad katonai fellépése indokolatlan és igazolhatatlan. Kormánytényezők megismé­telték, hogy az Egyesült Álla­mok hatékony választ kíván adni az iraki fellépésre. A Die Welt című német na­pilap szemleírója szerint Szaddám jó taktikát választott: megvárta, amíg Bili Clintont elnökjelöltnek választják, és ekkor avatkozott be a kurdok viszályába. Választási kampá­nyának közepén ugyanis az elnök keze igencsak meg van kötve. Clinton számára viszont hasznos lehet, ha választói lát­ják, hogy szembeszáll az iraki diktátorral. Az amerikai kor­mányzatot leginkább az dühíti, hogy az iraki vezetés figyel­men kívül hagyta sorozatos fi­gyelmeztetéseit. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Biztonsági Tanácsnak az a határozata, amelynek megsér­tésére Amerika hivatkozik, nem tiltja, hogy az iraki csapa­tok behatoljanak a kurdok lakta területekre. Bírja a próbát a bid. A béketeremtő IFOR-erők magyar alakulata nehézgépjárművel teszteli a Eszak-Boszniát Horvátországgal összekötő, most helyreállított Slavonski Brod-i hi­dat, amelyet még 1992-ben romboltak le a szemben álló felek. fotó: feb/reuter HÍRHÁTTÉR Szakítás Buka A magyar-román alapszerződéssel összefüggésben hetek óta fő­ként a dokumentumnak a Budapest-Bukarest viszonyra gyakorolt hatásáról, illetve a romániai magyar kisebbség és a budapesti kormányzat kapcsolatáról esik szó. Ugyanakkor tény, hogy a szer­ződésnek messzemenő hatása lehet a román belpolitikára is. A Fu- nar vezette Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) egészen nyersen nyilvánította ki véleményét: az alapszerződés megkötése „ve­szélybe sodorja az egész román nép, főleg Erdély lakóinak bizton­ságát és békéjét”. A szócsatákat eddig mindig elsimították, most viszont úgy tűnik, szakadáspontra jutott a dolog. Erre utal a nagyobbik kormánypárt hétfői döntése, miszerint megszakítja a politikai együttműködést eddigi koalíciós partnerével. Az elszántság magyarázata nem kizá­rólag a szerződés körüli nézeteltérésekben rejlik, hanem abban is, hogy Romániában vészesen közeledik az elnökválasztás, s Funar magyarellenes szólamainak felerősödése egyben az Iliescu-ellenes kampány kezdetét jelezte. A kérdés ezek után az, milyen következményekkel jár a koalíció felbomlása a bukaresti kabinet működésére, s Vacaroiu miniszter- elnök parlamenti helyzetére, hisz az RNEP eddig jó pár minisztert delegált a kabinetbe. Igaz, máris akadt olyan tárcavezető, aki kö­zölte: nem mond le a posztjáról. Inkább kilép az Egységpártból. Szondy Gábor Az oroszok engedékenyebbek Kinkel a NATO bővítésének kilátásairól A német külügyminiszter sze­rint az utóbbi időben változás tapasztalható Oroszország­nak a NATO-bővítéssel kap­csolatos álláspontjában. Minőségi eltérést mutatnak a korábbi állásfoglalásokhoz ké­pest az atlanti szövetség új, ke­leti tagjainak felvételével kap­csolatos legutóbbi orosz nyilat­kozatok - állapította meg Klaus Kinkel a Süddeutsche Zeitung című német napilap hasábjain. „Az orosz vezetésben oldódik a NATO-bővítéssel kapcsolatos görcs.” Kifejtette, hogy a hét köze­pén Bonnban vendégeskedő orosz kollégájával, Jevgenyij Primakovval folytatandó tár­gyalásokon várhatóan megkez­dődik az az elmélyült párbe­széd, amely a Nyugat által ja­vasolt stratégiai partneri vi­szony kialakításához vezet. Bonn egyértelművé kívánja tenni Moszkva számára, hogy az atlanti szövetség bővítése és a NATO-orosz stratégiai part­nerség az európai biztonsági szerkezet egymástól független, de egymást kiegészítő eleme. „Oroszországnak meghatá­rozott biztonsági érdekei van­nak, és az elszigetelődéstől való félelmeit nekünk számításba kell vennünk. Másrészt az is szüksége's, hogy nyilvánvalóvá váljék: a NATO keleti nyitása hosszú távú, szerves fejlődést jelentő, nem a szembenállást, hanem az együttműködést szolgáló folyamat.” Fellángolt a névvita Olaszországban Az anya mindig biztos Az olasz parlament igazság­ügyi bizottságának elnöke azt javasolja, hogy a jövőben va­lamennyi újszülött az anya családnevét viselje. Giuliano Piasapia azzal érvelt, hogy „a jognak ezzel is el kel­lene ismernie azt a különleges kapcsolatot, ami az anyát gyermekéhez fűzi”. A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a már meglévő gyermekek továbbra is apjuk nevét viseljék, a később szüle­tettek viszont már az édesany­jukét. Eddig, mint a világ leg­több országában, Olaszország­ban is automatikusan az apa nevét vette fel a gyermek. A javaslat fogadtatása ve­gyes. Anna Finocchiario igaz­ságügy-miniszter emlékeztetett rá, hogy volt idő a történelem folyamán, amikor az anyák is átadhatták családi nevüket magzatuknak. Cristina Matranga, Berlus­coni Forza Italia pártjának is­mert alakja kompromisszumot indítványozott: szerinte a szü­lők szabadon dönthessenek ar­ról, hogy az apa vagy az anya családnevét vigye-e tovább a gyermek. Az ország régi, keresztény- demokrata vezetése pontosan úgy foglalt állást, ahogyan várni lehetett tőle. Szerinte egy ilyen intézkedés „újabb csapás a nemzetet fenntartó alapegy­ségre, a családra”. Lajka kutya szomorú, igaz története Kínos szovjet űrtitkokat tud meg a világ A szovjetek először 1957 novemberében küldtek élőlényt a vi­lágűrbe. A büszke híradás szerint Lajka kutya egy héten át ke­ringett a Föld körül, majd az etetőautomata altatóval és mér­gezett táplálékkal segítette át a túlvilágra. A valóságban a szerencsétlen kutya teteme már az első órák után élettelenül keringett. A rosszul szigetelt kabinban gyorsan emelkedett a hőmér­séklet, és Lajkával a hőség vég­zett. Erről azonban mélyen hallgattak az illetékesek, s ezzel elkezdődött a szovjet űrkutatás körüli hazugságok, ferdítések sorozata. A Lajka-kísérlet után az erő­feszítések arra összpontosultak, hogy kutatószondát juttassanak a Hold felszínére. 1959 elején végre sikerült a Luna-l-et a Holdra indítani. A szonda azonban éppen hatezer kilomé­terrel „ment mellé”, és eltűnt a világűrben. De ezt sem hozták nyilvánosságra. Sima diadalmenetnek állítot­ták be Jurij Gagarin, az első űrhajós 1961-es repülését is. Csak most derült ki, hogy Ga­garin a leszállásnál kis híján meghalt: kabinja hirtelen heves, ellenőrizhetetlen pörgésbe kez­dett. Valentina Tyereskova, a vi­lág első női űrhajósa még in­kább megérdemli az elismerést, mint gondoltuk. Az űrrepülés során ugyanis rossz fizikai ál­lapotba került, erősen szédült, rádión leadott közlései alig vol­tak érthetőek, mégis dolgozott. A szovjet űrprogramot az ál­landó sietség, az amerikaiakkal való versenyfutás jellemezte, ami kiérleletlen, életveszélyes technikai megoldásokhoz is ve­zetett. így történhetett például, hogy a Voszhod-2 űrhajó utasa, Alekszej Leonov, első űr­sétája után csak üggyel-bajjal tudott visszatérni a kabinba. A vákuum hatására ugyanis öltö­zete sokkal nagyobb mértékben felfúvódott, mint ahogy számí­tották, éS nem fért be a zsilipaj­tón. Kockázatos megoldást vá­lasztott: csökkentette a nyomást űröltözetében, így sikerült nagy nehezen visszakerülnie az űrha­jóba. (heltai) Ha kedd, Kiskegyed! • Most két autót nyerhet! • Szép is lehet hűséges • Férfiak az anyósülésen • Ötödszörre elvettem az unokámat Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom